Mi az ipari forradalom? Hogyan hatott és hat most a világra?

Mi a közös a csapvízben, a konzervben, az okostelefonban és a környezetvédelemben? Ugyanaz, mint az autóban, a vasútban, a nyugdíjban és a nyolc órás munkanapban: a felsorolt fogalmak mindegyike az ipari forradalmak következtében jött létre.

Jól olvastad, igen forradalmak, hiszen nem kevesebb, mint négy zajlott le eddig, és már az ötödik körvonalazódik. Manapság alig lehet bármi olyan dolgot találni, ideértve a társadalmi vívmányokat vagy törvényeket is, ami ne valamelyik ipari forradalom által jött volna létre.

Ha belegondolsz, mindegy, hogy ezt a cikket a mobilodon, a számítógéped kijelzőjén, egy okostévén vagy kinyomtatva olvasod, mert már maga a szabad sajtó is az ipari forradalom révén jöhetett létre.

Mit jelent az ipari forradalom?

Az ipari forradalom jelenkori felfogás szerint a gazdaságot érintő, robbanásszerű fejlődéssel járó átalakulást jelenti. Az „ipari forradalom” kifejezés a történelemben első alkalommal 1799. július 6-án bukkant fel: a francia Louis-Guillaume Otto írta le a levelében, amelyben arról számolt be, hogy Franciaország beszáll az iparosodási versenybe Nagy-Britanniával.

A franciák nyomán, a brit Arnold Toynbee kezdte elterjeszteni kifejezést az 1840-es évek elején, hogy leírja a brit gazdaság átalakulásának radikális folyamatát.

A technológiai fejlődés elválaszthatatlan az emberi faj fejlődésétől

Természetesen korábban is zajlottak jelentős változások az egyes országok gazdasági életében, sőt az emberiség a kezdetektől függ a technológiától. Vagy, megfordítva a nézőpontot, az emberiség azáltal maradhatott fent és válhatott az egyik legsikeresebb fajjá, hogy egyre inkább az eszét használta az izmai helyett.

Ám az értelem önmagában még nem vezetett el soha az egyes forradalmi átalakulásokhoz – azokhoz olyan környezeti és társadalmi változásokra volt szükség, amelyek együttesen kevés helyen és időben fordultak elő a történelem során.

Hogyan, minek a hatására kezdődött az ipari forradalom? Mik voltak az előzményei?

Az első ipari forradalmat, amely a 18. század és a 19. század második fele között zajlott, az iparosodás forradalmának is nevezhetjük, mert, elsőként a világon, Nagy-Britannia kezdett átalakulni ipari társadalommá.

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az agrárium vagy a kereskedelem a partvonalra került – ellenkezőleg, az iparosodás mindkettőnek hatalmas lökést adott. Egyszerűen mindinkább az ipar kezdte meghatározni a gazdaság szerkezetét és nyomában a társadalomét.

Az iparosodás alapjaiban változtatta meg a társadalom egészét

Ugyan korábban is voltak gépek és műhelyek, ám az iparosodás révén a gépek a háztartásokból és kis manufaktúrákból gyárakba költöztek, a gyárak pedig ezrével szívták fel a munkaerőt.

Emberek tízezrei költöztek a mind népesebb városokba, hogy működtessék a gépeket, ez pedig forradalmi változásokat indított el a társadalom minden rétegében, alapjaiban alakítva át politikát, jogrendet, tudományt, világnézetet.

Az ipari forradalom hosszú távon jobb hellyé változtatta a világot

Olyan átfogó változásokat indukált már az első ipari forradalom is, ami alapjaiban határozta meg előbb a Brit Birodalom, majd Európa, végül az egész világ sorsát.

Elég csak arra gondolni, hogy 1760-ban a lakosság 90%-ának esélye se volt érdemi tanulásra, jogvédelemre vagy arra, hogy megfelelő egészségügyi ellátáshoz jusson. Teljesen elfogadott volt a rabszolgatartás, vagy az, hogy élve boncolnak állatokat, környezetvédelemről pedig még hírből se hallott senki, pedig a környezetet már akkor világszerte pusztították!

Hét tényező együttes megléte kellett az első ipari forradalomhoz

Egyáltalán nem véletlen, hogy az ipari forradalom nem jelent meg például az ókorban vagy a középkor során. Hét tényező együttes jelenlétére van (volt) hozzá szükség:

1. a mezőgazdasági termelékenység magas szintje a munkaerő- és élelmiszerfelesleg biztosítása érdekében,
2. vezetői és vállalkozói készségek összessége,
3. a rendelkezésre álló kikötők, folyók, csatornák és utak az alapanyagok és a kibocsátás olcsó mozgatásához,
4. természeti erőforrások, például szén, vas és vízesések,
5. politikai stabilitás és az üzleti életet támogató jogrendszer,
6. befektetésre rendelkezésre álló pénzügyi tőke,
7. és olyan gazdasági környezet, amely kényszeríti a résztvevőket a fejlesztésre.

A hetedik tényező talán a legfontosabb abból a szempontból, hogy az egész emberi történelem bizonyítja, érdemi fejlődés akkor következett be a világ bármely részén és bármely korban, ha olyan krízishelyzet állt elő, amikor muszáj volt fejleszteni.

Ha ilyen helyzet nem fordult elő, akkor az adott társadalom mindig megmaradt azon a szinten, ahová az utolsó krízist követően eljutott. Az afrikai busmanok vagy ausztrál őslakosok megmaradtak halászó-vadászó, őskőkori szinten, mielőtt a gyarmatosítók megérkeztek. Észak-Amerikában a kolonialisták előtt újkőkori szinten éltek a törzsek.

Kína azért fejlődhetett bámulatos ütemben, Európa előtt találva fel a nyomtatást, papírt és papírpénzt, lőport, a rakétát, az ismétlő számszeríjat vagy az óceáni hajózást, mert krízisbe került az ország és a technikai fejlődés által maradhatott fent, sőt gyarapodhatott és erősödhetett.

A társadalmi krízis és a technikai fejlődés sok szenvedéssel jár, de sok pozitív hozadékkal is bír

Mivel a nagy társadalmi változások alapja mindig a krízishelyzet, ezért rendszerint emberi tragédiák kövezik ki a fejlődés útját. Ám ha eltekintünk az egyéni sorsdrámáktól, és az adott társadalmi csoport, vagy az egész társadalom, sőt emberiség helyzetét nézzük, azt látjuk, fájdalmas, mégis szükséges lépések ezek.

Ráadásul rengeteg olyan változás történt az ipari forradalmak által, amelyek ténylegesen sokkal jobb hellyé változtatták a világot.

Mikor volt az első ipari forradalom? Mit kell tudni róla?

Habár általában azt mondjuk, hogy az első ipari forradalom 1770 és 1870 között zajlott, valójában az első ipari forradalom is olyan sok esemény összessége, beleértve a gazdaság változásait, a pénzrendszer átalakulását, a technológia, földrajzi felfedezések és tudomány eredményeit, hogy bármely ennél pontosabb dátum merőben önkényes lenne.

Ezért a leghelyesebb azt mondanunk, hogy a 18. század második felében értek össze azok a változások, amelyek együttesen forradalmi átalakuláshoz vezettek.

A gőzgépeket már 300 éve használjuk

Például az első, széles körben munkára fogott gőzgépet Thomas Newcomen találta fel az 1700-as évek legelején és 1712-től kezdve évtizedeken át a bányákban használták a vízpumpák üzemeltetésére – ám ez évtizedeken keresztül megmaradt egy ötletes és hasznos szerkezetnek, mindenfajta forradalmi hatás nélkül.

A gépek térhódítása és a mechanizáció, azaz a gépesítés volt a legszembetűnőbb átalakulás, aminek következtében elsőként Nagy-Britannia vált ipari társadalommá. Őt követte szorosan Németország, az Egyesült Államok és Németalföld. A többi európai állam évtizedekkel később „ébredt”, amikor egyértelművé váltak az iparosodás gazdasági, kereskedelmi és katonai előnyei.

Az első ipari forradalom az egész társadalmat csak hosszú távon érintette

Habár már a 18. század legvégén forradalomról beszéltek, érdemes szem előtt tartani, hogy évtizedes távlatokban voltak mérhetőek a változások és bőven nem érintették a teljes gazdaságot Nagy-Britanniában sem.

Még évtizedekig működött a postakocsi hálózat azt követően is, hogy megjelent a gőzmozdony – éppen úgy, ahogy még lovaskocsik járták a városok útjait, amikor már elterjedőben volt a gépkocsi.

Milyen hatásai voltak az első ipari forradalomnak?

Az első ipari forradalom – ez nem túlzás – fenekestül forgatta fel az addigi világrendet. Bár már előtte is növekedésnek indult Nagy-Britannia lélekszáma, az új termelési módok és eszközök révén valódi demográfiai robbanás következett be.

Az életkörülmények javulása, ide értve a lakhatás, az élelmiszer és a higiéniai viszonyok javulását, kiegészülve az orvostudomány fejlődésével oda vezetett, hogy rohamosan növekedett a lakosság, méghozzá elsősorban a szegényebb és kevésbé módosabb társadalmi osztályokban.

Valóban helyes osztályról beszélni, ugyanis ebben az időben még meglehetősen szigorú, íratlan szabályok korlátozták az egyének társadalmi emelkedését. A szegényparaszti, nincstelen sorban élőknek például a városiasodás lehetőséget biztosított, hogy a nyomorból elfogadhatóbb életkörülmények közé kerüljenek.

Ez, illetve a földek kisajátítása odáig vezetett, hogy százezrek költöztek a rohamosan növekvő iparvárosokká terebélyesedő településekre. Ipar pedig nincs gépesítés nélkül – habár, mint a gőzgép példája is mutatja, néha a feltalálója sem ismeri fel az összes lehetőségét.

A gőzmozdony 1802 óta az ipari forradalom jelképe

Egy skót mérnökre, James Wattra volt szükség, hogy meglássa a gőzgépben mindazt a lehetőséget, amely még a feltalálója számára is homályban maradt. 1763 és 1775 között Matthew Boulton segítségével több módosítást is végrehajtott az eredeti gőzgépen és így megszülethetett az ipari felhasználású gőzgépek számos változata.

A gőzmozdony azonban még évtizedekig váratott magára. A járművet, amelyet méltán tekinthetünk az első ipari forradalom ikonjának, 1802-ben szabadalmaztatta Richard Trevithick és meg is építette a működő prototípusát.

Mire 1830-ra elterjedt a gőzmozdony, és az első utasok felszállhattak a Manchester és Liverpool közötti valamelyik járatra, Nagy-Britannia 3200 km-nél is hosszabb csatornahálózatán már egyre több gőzhajtású bárka szállította az árukat és nyersanyagokat – és a tengereket is elkezdték meghódítani a gőzhajók.

Az SMS ősét, a távírót többen is feltalálták

A távíró, vagy telegráf leginkább az SMS ősének tekinthető, hiszen rövid szöveges üzeneteket lehetett küldeni bárkinek két távíróállomás között. Nagy-Britanniában 1837-ben William Cooke és Charles Wheatstone jegyezték be a szabadalmukat, míg Samuel Morse egy évre rá mutatta be a saját változatát az Egyesült Államokban.

Morse rendszere terjedhetett el és az ő nevét viseli az a kódolási rendszer, amely az egyes betűket és számokat könnyedén továbbíthatóvá és dekódolhatóvá tette. A villámgyors kommunikáció pedig még inkább felpörgette a brit társadalom és gazdaság másik motorját, a pénzrendszert.

Az ipari forradalom és a pénzrendszer forradalma együtt járt

A tőzsde nem modern találmány – a legelső a maga nemében a Királyi Tőzsde volt és az 1570-es években jött létre. A mai napig működő Londoni Értéktőzsdét 1773-ban alapították, míg a New Yorki Tőzsdét az 1790-es években.

A kor legfontosabb közgazdasági vívmánya, ami a mai napig kihat a világra, a skót Adam Smith elmélete volt, amelyet a Nemzetek Gazdagsága címen publikált könyvében foglalt össze, 1776-ban.

Gyakorlatilag ezt tekinthetjük a közgazdaságtan első tudományos igényű könyvének, amely a magántulajdonra, az állami beavatkozás minimalizálására, a munkamegosztásra és a a „láthatatlan kéz” által optimálisan működő szabad, piaci versenyre helyezte a hangsúlyt.

Milliószámra álltak nők és gyerekek is munkába

A gazdaság felpörgése, a gombamód szaporodó gyárak, a gőzkazánok csillapíthatatlan éhsége alapjaiban rendezte át a társadalom szerkezetét is. A történelem során először kezdett rohamtempóban növekedni a városok lakossága és kerültek a munkaerőpiacra tömegével a gyerekek és a nők is.

Nyugdíj? Társadalombiztosítás? Nyolc órás munkanap? Munkavédelem? Jogok? Ezek mind olyan vívmányok, amelyeket évszázados küzdelem során vívtak ki maguknak az emberek.

Ugyanakkor a kapitalista berendezkedés is rengeteg pozitív eredményt hozott. Egyre több gyártulajdonos ismerte fel, hogy megéri költeni a munkásokra, így egész házsorok, utcák épültek fel a gyárak közelében, ahol a gyakran vidékről felköltöző, nincstelen munkáscsaládok (a későbbi proletariátus letéteményesei) olcsón jutottak a kor viszonyai szerint modern lakhatáshoz.

Az erőteljes urbanizáció újabb problémákat és megoldásokat szült

A legtöbb helyen a munkásoknak (függetlenül attól, hogy férfiak vagy nők voltak) szinte semmi joguk nem volt – a gyerekmunkásoknak meg még annyi sem. A szegénység viszont olyan mértékű volt, hogy az a kevés pénz, amit embertelen körülmények között összehoztak is döntő fontosságú volt a családok túléléséhez.

Ahogy a városok túlzsúfolttá, a levegő és az utcák pedig szennyezetté váltak, az évtizedek során egyre több járvány (pl. kolera) ütötte fel a fejét. Ez viszont a közegészségügy, a csatornázás, az infrastruktúra fejlődéséhez vezetett.

Az emberi jogok terén hosszú küzdelem kezdődött

Ahogy erősödött az emberek kizsákmányolása, megjelentek a munkások érdekeit védeni hivatott szakszervezetek. Ha nem tudtak megállapodni a munkaadókkal, akkor a kizsákmányolt munkások gyakorta erőszakos tüntetéseken követelték a munkakörülmények vagy bérek javítását.

A munkavállalói jogok terén mind több előrelépés történt, ám ez szó szerint évszázados küzdelemnek bizonyult, és természetesen az összes politikai párt beemelte valamiképpen a programjába, kiváltképpen azután, hogy egyre több ember kapott szavazati jogot.

A gépesítés felbolygatta a munkaerőpiacot és a fejlődés mellett romboláshoz is vezetett

Az első ipari forradalom kezdete előtt is igaz volt, hogy a gépek megszüntetnek klasszikus munkaköröket és ugyanakkor újakat teremtenek. Gutenberg nyomdagépe révén a kódexmásolás gyakorlatilag megszűnt – viszont megjelent a nyomdász szakma.

A szövőgépek révén eltűntek a vargák, de megjelentek a szövőgépek üzemeltetői, a textilbolti eladók, és a varrónők és szabók is több lehetőséghez jutottak. Ezek a változások mindig fájdalmasak azoknak, akiknek a szakmája szűnik meg, de mindig örömteli azoknak, akiknek így lesz új szakmája, kiváltképpen, ha így jelenhetnek meg a munkaerőpiacon.

Azonban a gépesítés életre hívta a géprombolást is, ami luddizmusként került be a köztudatba a valós, de misztikus ködbe burkolt alapítója, Ned Ludlam után.

1811-12-ben lángolt fel a legerősebben a géprombolók fáklyája, és az ok ekkor is többes: Napóleon kontinentális blokádja, a rossz időjárás miatti drasztikus élelmiszer áremelkedések, a textilpiac pangása, a csődök együttesen rengeteg ember megélhetését tette szinte lehetetlenné. A tömegek elégedetlensége pedig a gépek ellen fordult, mert a gépesítésben látták elsősorban a megélhetésük elvesztését.

Az első ipari forradalom és Magyarország

A Magyar Királyság, ekkor még a Habsburg Birodalom alárendelt, jellemzően agráriumra támaszkodó államaként, vajmi keveset tapasztalt abból a fejlődésből, ami Nyugat-Európában és Észak-Amerikában megindult: habár Mária Terézia felvilágosult uralkodóként a modernizálás mellett tette le a voksát, érdemi fejlődés majd csak az 1830-as évek után, a második ipari forradalomban kezd megindulni.

A fejlődés azonban felemás, hiszen az ország jelentős részén egyfajta posztfeudális társadalom konzerválta a korábbi állapotokat, és kevesen voltak nyitottak az újra. Néhány nagyvárosban indult csak el a polgáriasodás, ahol ennek már a középkor óta hagyománya volt, például Pozsonyban, Pesten, Kolozsvárott.

Széchenyi István, Kossuth Lajos, Wesselényi Miklós, Deák Ferenc neve fémjelzi leginkább a politikai változásokat, és Széchenyi volt az, aki leginkább hitt a modernizációban a gazdaság, tudomány, pénzvilág terén is. Tudományos Akadémia, infrastrukturális fejlesztések (a két nagy folyó szabályozása, gőzhajózás, Vaskapu, stb.), ipari fejlesztések kötődnek a nevéhez.

Ám szükség volt Közép-Kelet Európában egy 1848-as forradalmi tavaszra, hogy a megkövült társadalmi rend átalakuljon, és megindulhasson itt is a modernizáció.

Magyarország így, megannyi áldozat után, az első ipari forradalom legvégén, 1867-ben létrejött az osztrák-magyar kiegyezés, majd ennek nyomán, 1868-ban az Osztrák-Magyar Monarchia, és nyomában a Boldog Békeidők, ami teljes mértékben egybeesik a második ipari forradalom korszakával.

Zárszó, avagy miért beszélünk első, második, stb. ipari forradalomról?

Ez a rövid áttekintés remélhetőleg érzékletesen, habár terjedelmi korlátok miatt impulzus jelleggel mutatta be mindazon változásokat, amelyek az első ipari forradalom során bekövetkeztek.

Azért beszélünk elsőről, mert ez idáig három ipari forradalom zárult le, és éppen a negyedikben élünk:

• az első 1770-1870 között zajlott, ezt nevezzük a gépesítés korának,
• a második 1870-1918 között valósult meg és a technológiai érettség korszakának is nevezhetjük,
• a harmadik, több megszakítással, 1918-1990 között zajlott, ez volt az automatizáció kora,
• a negyedik pedig valamikor a 2000-es évek elején kezdődött, és nevezhetjük akár az okoshálózatok idejének is.

A mostani korszakot a negyedik ipari forradalomnak és az IoT korának egyaránt nevezik

Ez utóbbi a Dolgok Internete (Internet of Things), ami nagyon tömören a hálózatba kapcsolódó (okos)eszközök valamilyen fokon automatizált „okosrendszerét” jelenti.

A negyedik ipari forradalom és az IoT szülötte az önvezető autó, ami szintén hálózatba kapcsolódva képes az önvezetésre, de akár viselhetsz is egy mikrohálózatot: mondjuk egy okoskarkötő, egy okostelefon és egy felhőben futó fitnesz alkalmazás együttesen már IoT hálózatot alkotnak.

Egy bizonyos: ma éppen olyan radikális, forradalmi változások zajlanak az egész társadalom minden szintjén, a gazdaság és pénzrendszer egészében, mint az 1770-es évektől kezdve Nagy-Britanniában. Rajtunk is múlik, hogy a negyedik ipari forradalom jobb hellyé változtassa a világot.

Gyakran Ismételt Kérdések

A borítóképen William Bell Scott: Vas és szén című festménye látható.

Dr. Rónay P. Tamás | Korábbi egyetemi oktató, szövegíró. Főként humán, illetve természettudományos cikkeket ír. Otthonosan mozog az okostechnológiák és megújuló erőforrások, zöld technológiák világában.