Gellért-hegy: történet, érdekességek, látnivalók

A Gellért-hegy Budapest egyik leglátványosabb helye, egy 139 méterre a folyó fölé magasodó, szabadon bejárható, csodálatos kilátással rendelkező domb a Duna budai oldalán, az Erzsébet híd és a Szabadság híd között. A Citadellán található Szabadság szobor ikonikus jelképe lett a városnak, a hegyet nyugatról villanegyed, a Duna felől sziklák, északról és délről parkok határolják. Cikkünkben összeszedtük, mi mindent érdemes megtekinteni, ha a Gellért-hegyen járunk.

Hol van a Gellért-hegy? 

A Gellért-hegy Budapest 11. és kisebb részben az 1. kerületében található, a Duna jobb partján. Északról a Hegyalja út és a Tabán választja el a Várhegytől. Délnyugatról a Sas-hegy, északnyugatról a Nap-hegy határolja, keletről pedig a Duna. Eredetileg a sziklák a folyóba nyúltak, azonban a rakpart és a felső út elkészültekor kivájták a sziklákat. Délkeletről a Szabadság híd, északkeletről az Erzsébet híd esik igen közel hozzá. Régen szegénynegyed volt, ma már az egyik legelegánsabb része a városnak, Budapest parkjai közt előkelő helyen szerepel.

Hogyan közelíthető meg? Milyen útvonalakon juthatunk fel a hegyre?

A hegyre tömegközlekedéssel könnyű eljutni. Dél felől a 4-es metróval, a Gellért-téren áthaladó villamosokkal (19, 41, 47, 47, 56 éa 56A) valamint a 7-es busszal lehet megközelíteni. 

A Móricz Zsigmond körtér és a Sánc utca között a 27-es busz a hegyen keresztül közlekedik. A Gellért térről gyalog egy viszonylag rövid sétával fel lehet menni a Citadellához. Ezen az oldalon számtalan kilátópont is található, ahol érdemes megállni, és délkelet felé megcsodálni a Dunát és a várost. Észak felől a Hegyalja útról vagy az Erzsébet híd felől gyalogosan vagy biciklivel lehet megközelíteni. Kocsival a környező utcákban lehet parkolni, de 2023 januárjától fizetős lett a parkolás a Gellért-hegyen lévő lakónegyedben. 

Mikor alakult ki a Gellért-hegy? 

A hegy a pleisztocénban, hozzávetőlegesen 1,8 millió éve emelkedett ki egy tektonikus törésvonal mentén – ennek a tektonikus vonalnak köszönhetjük a budai hévizeket és a mai fürdőket is. A szikla anyaga nagyrészt a késő-triászban képződött dolomit, mint a Dél-Budán végighúzódó lánc többi tagja, például a Sas-hegy vagy a Törökugrató. Barlangjai a törések következtében, meleg vizes kioldódással jöttek létre. Hivatalosan persze nem nevezhetjük hegynek, mert nem 300, csak 235 méter magas a tengerszinthez képest, de látványosan kimagasló volta miatt rajta ragadt a hegy név. 

Mit érdemes tudni a Gellért-hegy és a Citadella történelméről?

A Gellért-hegy nevei

Maga a hegy már a honfoglalás előtt lakott terület lehetett, a kelták, később a rómaiak telepedtek ide. Egészen a 20. század elejéig a Gellért-hegy kiesett a város vérkeringéséből.  Szép példája ennek, hogy a mostani sziklatemplom helyén és környékén szegények szükséglakásai voltak. A hegy déli lejtőit a középkortól egészen az az 1860-as években kezdődő filoxéra-járványig szőlők borították, ekkor azonban valamennyi kipusztult. 

A török megszállás idején, 1541-től 1686-ig kertként működött, a törökök gyümölcsfákat és bokrokat ültettek a napos területekre. Ha fügebokrot látunk a déli oldalon, az még minden bizonnyal ebből a korból maradt. Ebben az időben Gürz Eliáz-hegynek hívták a helyet egy itt eltemetett muzulmán pap nevéről.

Korábban, az Árpád-korban Kelen-hegynek vagy Pesti hegynek is hívták. A ‘pest’ szó ugyanaz a szláv eredetű szó, ami a város pesti oldalának nevét adta, nagy valószínűség szerint kemencét jelent. A hegyet már a 15. századtól Gellért-hegynek nevezték. 

A Citadella

A török korban a hegytetőn korábban álló kápolna helyére palánkvárat építettek.

1815-ben Csillagdát,más néven Uraniae-t vagy Budai/Egyetemi Csillagdát építettek a hegy tetejére, többek között azért, mert néhány évtizeddel korábban az egyetem Budára költözött. Az épület sajnos az 1848-49-es forradalomban olyan súlyosan megsérült, hogy le kellett bontani. A Csillagda helyére a Habsburgok megbízásából Haynau egy erődítményt építtetett, hogy a lázadó magyarokat megalázza és megfélemlítse – többek között erre voltak valók az ágyúrések. Az épület ezért a magyarok szemében nagyon sokáig az elnyomás, a zsarnokság szimbóluma lett. Az erődrendszer többi része sosem készült el.

1947-ben Kisfaludy Strobl Zsigmond alkotását, a Szabadság-szobrot állították a Citadella déli csücskére. A szobor modellje egyébként egy egyszerű vas megyei lány, Gaál Erzsébet volt, akit a szobrász az utcán látott meg, és kért meg, hogy álljon modellt. A szobor a talapzattal együtt 40 méterre magasodik a Citadella fölé. 

A második világháború alatt a védő német és magyar csapatok légvédelmi bázisa volt, majd a háború befejezése után a bevonuló oroszok egy győztes orosz katona szobrát helyezték el a Szabadság-szobor alatt. Ez sem segítette, hogy a budapestiek szeressék a helyet – a katonaszobrot aztán az ‘56-os forradalomban ledöntöttek – a Szabadság-szobor kis híján úszta meg a megsemmisítést. A forradalom után a szovjet katona visszakerült, és csak 1992-ben került el végleg. 

Azóta a felirat arról, hogy “A felszabadító szovjet hősök emlékére, a hálás magyar nép” helyett ma már ez: „Mindazok emlékére, akik életüket áldozták Magyarország függetlenségéért, szabadságáért és boldogulásáért”. 

Mi jellemzi a Gellért-hegy állat- és növényvilágát? 

A Gellért-hegy országos jelentőségű védett természetvédelmi terület, ezért növény- és állatvilágára fokozottan kell figyelni a látogatóknak. 

Mókusokon és sünökön kívül más izgalmas emlősállat ugyan nem nagyon él a Gellért-hegyen, madár- és növényvilága azonban annál izgalmasabb. 

A terület madárvilága változatos, a megszokott városi cinegéken, feketerigókon varjakon kívül kis szerencsével énekesmadarakat is meg lehet figyelni: hajnalmadarat, tüzesfejű királykát vagy bajszos sármányt. Ezen kívül a víz közelsége miatt sirályok, récék, kormoránok is előfordulnak, de láttak már vándorsólymot, sőt egyszer egy pelikánt is. 

A növényvilág hasonlóan változatos. A sziklás részen nyílt és zárt dolomit-sziklagyepre jellemző növények találhatók, például az országban egyedül itt található a kora tavasszal nyíló sárgás habszegfű (silene flavescens), de található még csikófark (Ephedra distachya), budai imola, hegyi ternye vagy ezüst aszat, illetve budai nyúlfarkfű is. 

A hegy többi részén foltokban találhatóak gyertyános tölgyesek, bennük kora tavasszal az odvas keltike, aztán hárs-kőris, tatárjuharos-lösztölgyes társulások, illetve a déli oldal fügéi, elvadult rózsabokrai még a török idők kertkultúrájának utolsó képviselői.

Milyen látnivalók vannak a Gellért-hegyen?

Aki felfedezné a Gellért-hegyet, szánjon rá ne csak egy délutánt, de akár egy egész napot is. Gyerekkel vagy gyerek nélkül, kultúrát, kilátást vagy természetet keresve egyaránt találhatunk magunknak látnivalót, szemlélnivalót. 

Filozófusok kertje

A Filozófusok kertje szűken véve a víztározó fölötti park egyik szoborcsoportja, ahol a világ legnagyobb hatású filozófusai és gondolkodói és vallási vezetői találhatóak, Buddhától Jézus Krisztuson át Konfuciuszig és Assisi Szent Ferencig és Gandhiig. A filozófusok kertje kiváló alkalom elgondolkodni vagy beszélgetni arról, amit ezek a nagy gondolkodók letettek az asztalra. De ha valaki csöndben ücsörögne itt, arra is csodálatosan nyugodt hely.

Gellért-hegyi víztározó

A Gellért-hegy Várhegy felőli részén egy tágas rét fedi a Gellért-hegyi víztározót, amelybe évente néhányszor be lehet menni a nagyközönségnek is. Addig is ér ücsörögni, eseményeket, táncházakat, közösségi alkalmakat szervezni, és itt találkozik Buda királyfi és Pest királykisasszony egy bájos szoborban. A tér szabadtéri jógaórára, sárkányröptetésre, piknikezésre egyaránt alkalmas, és még számtalan dologra, amelynek csak a fantázia szab határt. 

Gellért hegy: mesejátszóterek

Aki gyerekekkel jön a Gellért-hegyre, valószínűleg előbb-utóbb egy játszótérre is szüksége lesz. A fürdő felől megközelítve a hegyet a Csúszdás Játszóteret ajánljuk, a Vukos játszótér a Szirtes út és a Bérc utca sarkán, míg a Cerka-firka mesejátszótér a Citadellához közel található, messziről is látványos, izgalmas elemekkel felszerelt játszótér kicsiknek és nagyoknak.

Szent Iván-barlang, sziklatemplom

Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a fehér habitust viselő pálosok visszakapták a “felszabadításkor” elkobzott sziklatemplomot a Szent Ivánról elnevezett barlangban. A rendszerváltozás előtt be volt falazva, azelőtt pedig ínséglakások voltak kialakítva a barlangban. Az eredetileg természetes barlangot mesterségesen bővítették, jelenleg a pálos rend üzemelteti templomként, amely látogatható, ünnepek idején szertartások is vannak benne. Mellette található a Duna felől látható, de nem látogatható a pálos szerzeteseknek otthont adó klauzúra.

Citadella

A Citadella legnagyobb értéke a Szabadság-szobor mellett a tövéből nyíló páratlan kilátás a városra. A város tervezi megújítani a komplexumot, bár a projekt még csúszik. Bár a Citadellához mind a ’48-as, mind az ’56-os forradalom kapcsán kellemetlen kollektív élmények kapcsolódnak, talán nem lehetetlen megújítani a hely szellemiségét, különösen, ha sikerül megújítani és közösségi térré alakítani az egykori Csillagda helyét.

Szent Gellért szobra

A Gellért-hegy a nevét Szent Gellért vértanú püspökről kapta, akit a legendák szerint innen dobtak le egy hordóban 1046-ban, a Vata-lázadás idején. A Szent Istvánt megkeresztelő, eredetileg velencei bencés szerzetes püspököt egészen korán, 1083-ban avatták szentté, és 1904-ben állítottak neki szobrot a hegy keleti oldalánál, ahol a források szerint összeszedték a testét. Ma a szobor környéke egy szép kilátópont az Erzsébet hídra és Pestre, alatta a nyári időszakban mesterséges vízesés működik.

Jubileum-park

A Gellért-hegy egyik legnépszerűbb kutyás parkja a Jubileum-park, a hegy déli részén. Számos szobor és kedves, ligetes sétány alkotja a parkot. Csöndes sétára, a természet megfigyelésére vagy találkozóhelynek egyaránt alkalmas tér.

Gellért-fürdő

A Szent Gellért-téren található Gellért-fürdő ugyan a hegy lábánál fekszik, de a meleg vizes gyógyfürdő mind látványban, mind helyileg hozzátartozik a hegyhez. Régen az alacsonyabb néprétegek és a környékbeli prostituáltak fürdője volt, Sáros fürdő néven. Később Budapest első luxuslétesítménye lett: több mint száz éve elegáns, szecessziós stílusú szálloda és gyógyfürdő. 

Budai Arborétum

A Gellért-hegy déli oldalán található arborétum eredetileg a filoxéra miatt kipusztult szőlők helyére telepített Vincellér- és Kertészképző Gyakorlati Tanintézet kertje volt 1860-tól. Később az intézmény Magyar Királyi Tanintézetté változott, ma a Magyar Agarár- és Élettudományi Egyetem Budai Campusa az intézmény, amelynek arborétuma ingyenesen látogatható. A helyi jelentőségű természetvédelmi területen különleges fák, hagymás virágok, trópusi növényeket magába foglaló üvegház és sziklakert figyelhető meg. 

Stenszky Cecília I költő, irodalmár, mesemondó és pedagógus; a természetközeli élet, a vadon és a könyvek rajongója.