A Bodrog folyó varázslatos élővilága, látnivalói

A Bodrog folyó hazánk egyik kevéssé ismert folyója, hiszen a vizekben gazdag Kárpát-medencében a Duna és a Tisza uralja a folyókról alkotott képet. A Felvidéken eredő, majd a Tokajnál a Tiszába ömlő Bodrog azonban megérdemel nem csupán némi említést, hanem azt is, hogy alaposabban megismerjük, akár úgy is, hogy odalátogatunk. Hiszen a folyó és az ember együttműködése mindig izgalmas kultúrát eredményez. Különösen, ha egy viszonylag békén hagyott élővízről van szó, mint amilyen a Bodrog.

Hol van a Bodrog folyó? 

A Bodrog Észak-Magyarországon folyik, és Tokaj környékét teszi még szebbé ökoszisztémájával, hiszen a Tisza jobb oldali mellékfolyójaként ott ömlik bele a folyamba. A Bodrog Szlovákiában ered több patak egyesüléséből (Ondava, Latorca, Ung, Tapoly, Laborc), és a Latorca és az Ondava találkozásától nevezzük Bodrognak. Tokajnál folyik bele a Tiszába, ahol a Bodrogzug Tájvédelmi körzet élővilága lenyűgöző természeti környezetet teremtett. Ez utóbbi Olaszliszka és Tokaj között a Tisza és a Bodrog által bezárt „zugban“ található Bodrogzugról kapta a nevét.

Mit kell tudni a Bodrog folyóról?

A Bodrog Sátoraljaújhely környékén lépi át a határt, majd átfolyik Sárospatakon, meghatározva a város látképét és szerkezetét, így Sárospatakot méltán nevezik „Bodrog-parti Athénnak“. Ennek nyilván történelmi okai vannak, amely elsősorban a 16-18. századi diákvárostól és diákélettől a Rákóczi-szabadságharcig a magyar értelmiség fellegvárává tette a várost, és amely akkor még bőven Magyarország területének számított.

A folyó teljes hossza 65 km, ez, 15 kilométer híján Magyarország területén folyik. Bár az utóbbi években a vízi közlekedés kezd fellendülni a Bodrogon, eleddig szórványos volt mind a rév (Felsőbereckinél), mint a III. osztályú víziút. A Bodrog folyó mélysége másfél métertől 3 és fél méterig terjed, ez lehetővé teszi ugyan a hajózást, de a Bodrog sosem volt fő közlekedési útvonal. Cserébe lehetővé teszi sokféle hal és vízinövény, vízimadár és egyéb élőlénynek, hogy élőhelyet találjon magának a mocsaras, gyakran elöntött területeken, és ez az, ami különlegessé teszi ezt a rövidke folyót.

Szélessége 50 (szlovák szakasz) métertől 180 méterig (Tokajnál) terjed, ahogy a folyó egyre duzzad. A folyó alapvetően lassú, komótos folyó, sebessége 1-1, 1-7 km/óra a gyakori áradások miatt azonban zavarosnak és sebesnek tűnhet. Homokos partja alig van, az iszapja sáros. Elsősorban nem az emberek kényelmére van, ellenben a vízivilágnak paradicsom, vizének tisztasága I. osztályú.

Miért rendkívüli az élővilága?

Mind a felvidéki, mind a magyarországi mellékfolyói bőségesen táplálják, így a folyó halban és vízi élővilágban gazdag, tiszta vizű folyó, széles ártérrel, holtágakkal. Amikor az árteret elönti a Bodrog vize áradáskor, tengerré változtatva azt, majd lassan visszavonul, akkor morotvák, holtágak és mocsaras élőhelyek jelennek meg, melyek számtalan különleges állatnak és növénynek adnak élővilágot, otthont, táplálékot, költő- vagy ívóhelyet.

A rendszeres áradások teszik lehetővé, hogy a Bodrogzug Tájvédelmi Körzet és a Long-erdő egyaránt kiemelt természeti környezet maradjon, amely még viszonylag mentes az emberi beavatkozástól, és azon kevés helyek közé tartozik, ahol ténylegesen érintetlen természeti világgal, őshonos növényekkel és háborítatlanul élő állatokkal találkozhatunk.

Hol van a Bodrog ártere? Mitől különleges?

A Bodrogzug, a Tisza és a Bodrog által körbezárt terület az egyetlen ártér Magyarországon, amely kimaradt a folyószabályozásból, így évente kétszer, de legalábbis rendszeresen elönt az árvíz. Háborítatlan nyugalma és megmaradt természeti értékei és vízimadár-élőhelyként jelentős területként 1989-ben felkerült a Ramsari területek listájára. A Ramsari Egyezmény a legrégebb óta, 1975 óta létező természetvédelmi törvény, mely a vadvizekről, különös tekintettel a vízimadarak élőhelyeiről szól, s melyet egy iráni kisvárosban írtak alá. Azóta egyre több olyan terület kerül védelem alá, amely enélkül gyors pusztulásnak indulna, hiszen a mocsaras területeket a haszonra vágyó ember előszeretettel szünteti meg a mai napig is. A Bodrogzug területe azonban természeti gazdagsága folytán méltán érdemli meg a háborítatlan nyugalmat és békén hagyást.

Milyen látnivalók vannak a Bodrog folyó mentén?

Sárospatak

A Bodrog természetkedvelőknek és kultúrakedvelőknek egyaránt látnivalókat kínál. Ez utóbbira példa Sárospatak, mely Rákóczi Ferenc fejedelemnek volt a központja, hiszen itt volt a főhadiszállása és a kúriája. De emellett is bájos kisváros, ahol számtalan híres magyar tudós és író tanult, hiszen 1531-ben itt alapították meg a Sárospataki Református Kollégiumot, amely az ország egyik legkiválóbb középfokú iskolája volt évszázadokon keresztül. De egyes hagyományok szerint itt született Árpádházi Szent Erzsébet, és egészen biztosan itt volt Balassi Bálint és Dobó Krisztina menyegzője is.

Kopasz-hegy

Ami a természeti látnivalókat illeti: a Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzethez tartozik a Kopasz-hegy, vagyis maga a Tokaj-hegy. Ennek a környezetéből kiemelkedő, 512 méter magas hegynek a növényzete a nagy 19. századi filoxéravész előtti időket idézi (e járvány az őshonos szőlőfajtákat pusztította ki Magyarországon), mert a szőlőművelés ahol nem tudott megtelepedni, oda húzódtak vissza az őshonos növények. A tokaji Kopasz-hegy egyébként Magyarország legfiatalabb vulkáni tanúhegye, lekörözi a Tapolcai-medence tanúhegy-kavalkádját is, nemcsak drámai megjelenésével, de magasságával is. Különlegessége, hogy a hegy négy égtáj felé néző oldalai már-már más éghajlatot is idéznek: az északi oldal inkább hegyvidéki, a déli oldal mediterrán jellegű, a keleti és a nyugati oldala a hegynek pedig kontinentális éghajlatú; növényzete is ennek megfelelő. Aki tehát egyben szeretné látni három éghajlat élővilágát, annak a Kopasz-hegy kiváló lehetőség.

A Bodrogzug Tájvédelmi körzet

Magyarország legháborítatlanabb vízi élővilága lenyűgöző nemcsak a botanikusoknak vagy a zoológusoknak, de a szép tájat kedvelőknek és mindazoknak, akik szeretik, ha a természetet békén hagyják. A Bodrog ártere megőrizte az évszázadokkal ezelőtt még egész Magyarország területén virágzó mocsári élővilágot, és bár az ehhez kapcsolódó pákászok életmódja már a múlté, maga a növény- és állatvilág ezen a kis szegleten még megtalálható.

Long-erdő

A Sátoraljaújhely külterületén található Long-erdő is a Bodrog árteréhez tartozik. Az Aggteleki Nemzeti Park fennhatósága alá tartozó terület több mint 1100 hektáron terül el, számos holtágat, eret magában foglal. Mocsaras élővilága otthont ad számos ritka növénynek, madárfajnak, illetve emlősnek: itt él például vadmacska és vidra is. A folyószabályozásról, és főleg a fokgazdálkodásról bővebben írtunk itt.

Hogyan szabályozzák a horgászatot a Bodrogon?

A Bodrog folyón az országos horgászrend van érvényben, de a Tisza és a Bodrog találkozásától fölfelé 2 folyamkilométeren tilos a horgászás.

A Bodrog, szeszélyessége folytán, vagyis a gyakori árvizek és kiöntések miatt nehezen horgászható. A víz, bár igen tiszta és halban gazdag, gyakran zavaros, ami a békésebb halak kifogását akadályozza, ragadozóknak, például süllők vagy harcsák kifogásának viszont kiváló lehetőségeket ad. A Bodrogon horgászni kizárólag engedéllyel lehet, és még úgy sem biztos, hogy sikerrel jár a próbálkozó. Horgászáshoz napijegyet szükséges váltani gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt. Az éjszakai horgászat is megengedett.

Hogyan lehet vigyázni a Bodrog folyó élővilágára?

Többféleképpen vigyázhatunk ennek a különleges folyónak az élővilágára. Támogathatjuk a helyi alapítványokat vagy a tájvédelmi körzetet, ha messze élünk. Vihetjük jó hírét. Amikor pedig meglátogatjuk, kirándulunk, vízitúrázunk, tisztelettel forduljunk Bodrog folyó és az általa létrehozott csodálatos élővilág felé. Amikor ott vagyunk, viselkedjünk úgy, mint egy vendég, hiszen azok vagyunk. Vendéglátónk a Bodrog, és az általa létrehozott és fenntartott lenyűgöző ökoszisztéma.

Stenszky Cecília I költő, irodalmár, szerkesztő, mesemondó és pedagógus; a természetközeli élet, a tánc, a vadon és az irodalom rajongója.