7 túraötlet a Hármashatár-hegy környékén

A Hármashatár-hegy Buda egyik legszebb természeti tája, amit minden évben tízezrek tűznek ki célul, ha egy kis délutáni kirándulásra, vagy szabadban piknikezésre vágynak, de lehet itt vitorlázó repülőgéppel repülni és akár siklóernyőzni is, ha valami aktívabb, adrenalinpörgető kikapcsolódásra támad kedvünk.

A Hármashatár-hegy számos túraútvonalat kínál a természetjáróknak – ki gondolná, hogy volt olyan időszak, amikor majdnem tarra vágták az egész hegyet? Mármint dombot. Vagyis hegyet. Illetve… Nos, ideje jobban megismernünk azt a természeti örökségünket, ami valójában alig évszázados múltra tekint vissza.

Hol van a Hármashatár-hegy?

A Hármashatár-hegy a Budai-hegység domborzatát tekintve annak egyik csúcsa, amit bár hegynek nevezünk és ténylegesen is a Budapest nyugati oldalán húzódó hegyvonulat része, ám hivatalosan még éppen dombnak minősül. Szóval bár jó szándékkal is csak „hegyecske”, azért mégis a mi „hegyünk”.

A Hármashatár-hegy ugyanis épp csak 495 méterrel található a tengerszint felett, viszont 501 méteres magasságtól minősülhetne hivatalosan is hegynek. Mi azonban kicsire nem adunk, hiszen így is csodálatos panoráma nyílik róla a városra és a környező hegyvidékre. A kellemes természeti környezetben pedig nem csak a túrázás, futás és kerékpározás, hanem a siklóernyőzés és télen a szánkózás is igen népszerű foglalatosság.

Ma már a Pilisi Parkerdő Rt. területe

1994-ben a magyar állam apportként beemelte a Pilisi Parkerdő Rt-be a hegytetőn található 146 hektáros ingatlant mint elidegeníthetetlen törzsvagyon. Az erdőgazdaság ezután kérte a földhivataltól a tulajdonjog bejegyzését a felépítményekre és az alatta található földterületre, de ezt csak 2004-ben sikerült elérnie. 1996-ban az állam így is ideiglenes vagyonkezelési szerződést kötött az erdőgazdasággal.

2007-ben azonban tévesen bejegyezték ide a Fővárosi Önkormányzat kis arányú résztulajdonát is, amit ugyan 2008-ban korrigáltak. Majd 2012-ben kilakoltatták a terület korábbi bérlőjét, a Pilótacentrumot. Azonban mivel a földhivatal később törölte a Pilisi Parkerdő tulajdonjogát a 2004-es bejegyzés tévességére hivatkozva, azóta is zajlanak a peres ügyek a Parkerdő és a Pilótacentrum között.

Honnan ered a Hármashatár-hegy elnevezése?

A hegy története egy 1212-ben kelt oklevéllel kezdődik, ami érinti azt a területet, amely Buda felett magasodik. Akkoriban még „Magas-hegy” néven emlegették, és a rajta levő jellegzetes nagy követ „Szamár-kőnek”, az alatta elterülő vidéket pedig „Mogyorósnak” hívták. Talán az egész hegyet így becézték ekkoriban, de ki tudja? Írásos emléket erről még nem tártak fel.

Az 1847-es dűlőkeresztelőn, a honfoglaló nagyfejedelmünk után, a hegy nevét „Árpád ormára” változtatták. A legendák szerint a vezér sírját a hegy tövében sejtették, de kézzel fogható bizonyítékot sosem találtak rá. Valószínűleg többek között ezért sem ragadt rá és terjedt el az „Árpád orma” név a köztudatban.

Három város határa

A hegy neve onnan ered, hogy a 19. században három város (Buda, Óbuda és Pesthidegkút) határai itt találkoztak. Buda, Óbuda és Pesthidegkút ugyanis három különálló város volt egészen 1873-ig, amikor is Pesttel egyesítve Budapestet is megalkották.

Habár mára ezek a városok ténylegesen és véglegesen Budapestbe olvadtak, a hegy neve változatlan maradt. Igaz, a II. kerület és a III. kerület határa ma is kettévágja a hegyet.

Mit kell tudni a Hármashatár-hegy geológiájáról?

Az erdőkben dús Hármashatár-hegy a Budai-hegység északi-északkeleti szegletében található, ahol az Ördög-árok, a Duna völgye, a Solymári-völgy és a Pesthidegkúti-medence fölé magasodik. Ez a központi, 495 méter magas csúcs egy különleges rögcsoport része.

Geológiai szempontból a hegyet nummuliteszes mészkő borítja és főként dolomit alkotja, valamint egy részben kiemelt sasbérc. Északkeleti irányban pedig majdnem egyesül a Vihar-heggyel. A „hegyet” szerkezeti mozgások emelték ki a földből, így helyenként lépcsős, erdős lejtők szegélyezik.

A Hármashatár-hegy domborzata

A kilátópontokról lenyűgöző panoráma nyílik a Visegrádi-hegységre és a Pilisre, sőt tiszta időben még a Börzsöny is látható, miképp az is, hogy a hegyet a hegycsoport többi tagjától nyergek választják el:

• Északon a Virágos-nyereg határolja el a Csúcs-hegytől.
• Délen a Felső-Szépvölgy és a Farkas-torok völgye határolja el a Tábor-hegytől, illetőleg az Újlaki-hegytől és a Kecske-hegycsoporttól.
• A Széchenyi hegytől pedig a közismert és közkedvelt Ördög árok völgye határolja.

A terület felszíne, mint már írtuk, túlnyomó részben erdővel van borítva, a csúcsok azonban pont olyan tar képet festenek, mint Jason Statham feje a Szállító 1-2-3.-ban. A hegyen általában tölgy és gyertyánfa nő, de mesterségesen telepítettek ide feketefenyőket is, melyek illatuk, tobozaik valamint egyedi megjelenésük miatt nem csak a mókusok nagy kedvencei.

A területet lépcsős leszakadások jellemzik. Különösen meredek a keleti oldala, ami azt mutatja, hogy közel 2 kilométeren belül 400 méter a szintkülönbség. Ezen a területen, a lejtő alján, a Solymári-völgy és a Kiscelli-fennsík közötti teraszszerű fennsík található, mely lösszel fedett és kiscelli agyagból épült fel.

A Hármashatár-hegy tehát nem csak egy egyszerű domborzati képződmény, hanem egy különleges terület, amely geológiai kincseket is rejt. A meredek lejtők az egyedülálló földtani formációk valamint egyedi élővilága teszik ezt a helyet igazán lenyűgözővé mindazok számára, akik szeretik a természet szépségeit és titkait felfedezni.

Milyen az élővilág a Hármashatár-hegyen?

Ezen a mesés hegyen a természet valóságos színház, ahol minden fa és növény különleges szerepet játszik a dombok és völgyek színes palettáján. Az élővilág itt valóban endemikus (egyedi), azaz olyan fajok is otthonra leltek itt, melyek másutt nem találhatóak meg.

A fák, vagyis a tölgy és a gyertyán ugyan egyértelműen uralják a tájat, ám a dolomitos talaj által ihletett oldalakat, leszakadásokat többnyire sárga cserszömörcés karsztbokorerdő díszíti. Az aljnövényzetet pedig főleg a dolomit sziklagyepek kőkemény és szívós egyedei alkotják.

A sárga cserszömörce mellett a szirtes gyöngyvessző és a fekete madárbirs teszik egyedivé a karsztbokorerdőt, melynek minden cserjéje egy kis természetkincs. A gyep is elvarázsol, hiszen olyan ritkaságok bukkannak fel itt, mint a budai nyúlfarkfű vagy épp a gyerekek nagy kedvence, a kis piros kígyószisz. És ha a rovarok világába merülünk, a fűrészeslábú szöcske és a rablópillék is olyan kis csodák, melyek a hegy titkos életének szerves részei.

A mesébe illő kalandok azonban itt még nem érnek véget! Hogy még izgalmasabbá tegyük ezt a természeti mesevilágot, megsúgjuk: itt lakozik az igen fürge és ritka pannon gyík is, amit a szemfüleseknek néha sikerül akár lencsevégre is kapni, mint egy kis varázslatos elillanó-feltűnő fura fejű figurát a zöld erdő aljnövényzetében.

A Hármashatár-hegy védelmezője: a feketefenyő

A feketefenyő, mint a természet védőangyala, hősiesen szállt szembe a XVIII. és XIX. századi meggondolatlan erdőpusztítás kihívásaival. Az emberi környezet lepusztult területeit, melyeket az erdőpusztítások élhetetlenné tettek, a feketefenyő segítségével varázsolta újra élettől pezsgő hellyé a természet. Vagyis ez a kiváló fafaj bizonyult a legmegfelelőbbnek a kialakult extrém körülmények között az élőhely helyreállítására.

A feketefenyőt a területen pionír fafajként alkalmazta az erdészet, különösen az 1885-1898 közötti években, amikor a budai hegyekben a szakemberek több nagy területet, köztük a Hármashatár-hegyet is, erdősítettek. E fásítások nemcsak a táj szépítését célozták meg, létfontosságú munkalehetőségeket is teremtettek a környék lakossága számára.

A feketefenyőnek köszönhetően a talajpusztulási eróziós folyamatok megálltak, és ezzel lehetőség nyílt az őshonos erdőtársulások fafajainak visszatelepítésére és lassú, fokozatos természetes regenerációjára.

A fenyőtelepítések olyannyira jól sikerültek, hogy a Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársai jelenleg már mesterséges beavatkozásokkal próbálják visszaszorítani a feketefenyőt annak érdekében, hogy fokozatosan visszahozhassák a Hármashatár-hegyre az eredetileg itt élt, őshonos fajta lombos fákat. Talán nem túl merész azt kijelenteni, hogy a kopárfásítás eme hőstette nélkül Budapest „zöld tüdeje” ma jóval szegényebb lenne.

Hogyan lehet a legkönnyebben megközelíteni a Hármashatár-hegyet?

A Hármashatár-hegy egyaránt jól megközelíthető gyalogosan, tömegközlekedéssel vagy autóval, sőt, ha egy kis kikapcsolódásra vágysz, ide akár kisrepülővel vagy helikopterrel is érkezhetsz, mert közvetlen mellette található a Hármashatárhegyi repülőtér.

Persze, ha nem akarsz rénszarvasra vadászni, vagy úgy véled, helikopter nélkül is az emberek közé lehet menni, javasoljuk inkább a (láb)busz igénybevételét.

Megközelítés tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel a legegyszerűbben úgy juthatsz el a Hármashatárhegyre, ha a Batthyány térről az elővárosi vasúttal (HÉV) Hűvösvölgyig utazol, majd a 65-ös vagy 65A busszal a Hármashatárhegy megállóig. Onnan kb. 20 perc alatt akár kényelmesen fel is sétálhatsz a „hegycsúcsra”. Alternatívaként a fogaskerekűért odalevő kisgyerekkel esetleg válaszható a Széll Kálmán térről a fogaskerekű vasút (fogaskerekű) is a Szépjuhásznéig, majd onnan a 291-es busz a Hármashatárhegy megállóig.

Hogyan juthatunk el autóval

Ha inkább autóval szeretnél eljutni a Hármashatár-hegyre, akkor természetesen sokkal több lehetőséged adódik. Kattints ide, hogy megtervezhesd az utad.

Van-e kilátó a Hármashatár-hegyen?

A Hármashatár-hegyen rögtön három kilátót is felkereshetsz:

1. Az Árpád kilátót,
2. A Guckler kilátót és
3. A Kilátópontot.

Igen, ez utóbbi aligha lesz győztes a Frappáns Kilátónevek Versenyén, mert amúgy is tele van olyan ponttal a Hármashatár-hegy, amelyet simán illethetnénk ezzel a megnevezéssel, mert remek panoráma tárul a szemünk elé.

Az Árpád kilátó

A Látó-hegy délkeleti oldalán 376 méteres magasságban emelkedik az Árpád kilátó, ami igazán impozáns épület: székely stílusban épült és már 1929-ben felavatták. Igaz, akkor egy egyszerű, kúpos zsúpfedővel volt borítva, de az idők során a kilátó zsúp-sisakja annyira tönkrement, hogy cserére szorult így később egy szögletes bádogborítást kapott.

Az Árpád kilátó mindössze 3,5 kilométerre található a Guckler Károly kilátótól – ez a távolság gyalogosan, kényelmesen nézelődve is nagyjából 1 óra alatt teljesíthető. A két kilátó közötti séta ráadásul nem csak friss levegőt és természeti szépségeket kínál, hanem lehetőséget ad arra is, hogy közelről megcsodáljuk a Látó-hegy környezetét és meglessük annak mesés élővilágát is.

A Guckler kilátó

Az egyik leginkább excentrikus helyszín itt a Guckler Károly kilátó, ami egy valódi gyöngyszem a Budai-hegyek között: tudniillik gömb alakú és sárga színű – ezáltal a kilátó nemcsak látványos, de igen kedvelt kirándulóhely is. Eredetileg légvédelmi ütegnek alakították ki a területet, később ezt hasznosították újra kilátóként, jelen formájában.

A nevét Guckler Károlyról (1858, Debrecen – 1923, Budapest) kapta, aki Budapest erdészeti szakértője és egyben az Erdészeti Hivatal vezetője is volt. Részben neki is köszönhető, hogy az 1860-as évektől a budai erdők és környező települések erdejei kiemelt figyelmet kaptak. Az 1860-as évek előtt ugyanis a tűzifaellátás jelentős részét főként ezek az erdők fedezték, de a városi tanács a közvélemény nyomására leállította a vágásokat.

Guckler Károly, a 17. századi Galíciából származó belga család sarjaként tanulta ki az erdészetet.  1882-ben állt a főváros szolgálatába, és Havas Sándor kritikájának hatására kezdte el helyrehozni a lecsupaszított hegyoldalakat. Az építkezésekhez használt faanyagot elsősorban a Kárpátok és a Felvidék fenyvesei szolgáltatták, így a budai tölgyerdők csak tűzifát szolgáltattak.

Guckler a sarjaztatás veszélyeit felismerve az erdők pusztulását látta a sarjerdőkben. 1895-ben erdőmesterként kezdte el a tuskókról sarjadó tölgyesek helyére a fiatal, életerős erdőket visszatelepíteni. A városlakók azonban az erdőben csak a gyorsan kitermelhető faanyagot látták, aminek a visszafogása nagy közfelzúdulást váltott ki. Guckler szerencsére kitartott, és lassabb, tervezett ültetési módszerrel folytatta erdőmentési tevékenységét.

1914-ben 5342 katasztrális holdon ültettek erdőket Budapesten. Guckler nevét a Hármashatár-hegyen található kilátóponton kívül a Guckler-szikla és a Guckler-sétány is őrzi. A Hármashatár-hegy erdésze 1923-ban, hatvanöt éves korában hunyt el Budapesten.

A Kilátópont

A Hármashatár-hegyi Kiránduló Központ mellett álló, nyolcszögletű kilátópont lenyűgöző panorámát nyújt Budapestre és a Dunára, ami a 4 méteres kilátószintjéről élvezhető. A hegy csúcsán a második világháború alatt légvédelmi ütegek működtek, a lövegállások azonban, mint sebek, fájdalmasan mutatták a történelem nyomait.

A Pilisi Parkerdő Zrt. egy ilyen területi sebet „gyógyított be” és használt fel a kilátópont megépítéséhez. A kilátópont most egyedi faszerkezettel büszkélkedik, melyet fenyőgerendákból készítettek. A komplex faszerkezet kialakításához 40 m3 rétegragasztott fenyőgerendát alkalmaztak, míg a csomópontok rögzítéséhez közel 4,5 tonna acélszereléket használtak fel.

A kilátó azonban nem csak mesés kilátás nyújt, hanem egyben kényelmes pihenőhelyként is szolgál a hegyre felkapaszkodó azon kirándulóknak, akik az Országos Kéktúra nyomvonalán érkeznek.

Rotter Lajos turistaház

A Hármashatár-hegy a repülés szerelmesei számára igazán ideális fekvéssel rendelkezik. Ezt felismerve Rotter Lajos, a kiváló magyar vitorlázórepülés egyik nagy alakja (és repülőgép-tervező), már 1930-ban megpróbált kialakítani itt egy vitorlázó repülőteret.

Bár kezdetben az illetékesek úgy vélték, hogy a terület nem alkalmas erre, Rotter bebizonyította az ellenkezőjét, és 1933-ban már egy órát töltött levegőben egy német Hols der Teufel gyakorlógéppel.

A hármashatár-hegyi turistaház eredetileg pilótaotthonként szolgált, amit 1940-ben adtak át. A második világháború után azonban a diktatúra átalakította az egész pilótaképzést, és nem nagyon foglalkozott az épülettel sem. A rendszerváltás után pedig a létesítmények állapota tovább romlott.

A Pilisi Parkerdő Zrt. 2012-ben kezdte meg a terület rendbehozatalát. Céljuk egy modern ökoturisztikai központ létrehozása volt, amely emellett méltóan tiszteli a terület repüléstörténeti hagyományait. Ezt követően 2013-ban megindult a hármashatár-hegyi „Erdő Ajándéka Erdei Iskola” kialakítása, majd 2014-ben a Hangár Bistro felújítása és kialakítása is megtörtént, valamint a rendezvényhangár tetejének korszerűsítése. Csak ezt követően, 2015-ben kezdődött el a kilátópont és a turistaház építése.

A turistaházban, mely Koller József, Ybl-díjas tervező munkája, 38 férőhelyet alakítottak ki. A vendégek kényelmét 12 kétágyas, egy 8 és egy 6 ágyas szoba szolgálja, emellett közösségi helyiség és felszerelt teakonyha áll az itt megszállók rendelkezésére.

Hova menjünk túrázni a Hármashatár-hegyen?

Alapvetően szabadon bejárhatjuk az egész térséget, de ha szeretünk célzottan, meghatározott útvonalon haladni, akkor következzen most hét túrajavaslat is az elmúlt évtizedekből. Kezdjük a Hármashatár-hegy megmentőjéről elnevezett tanösvénnyel az áttekintésünket.

Guckler tansövény

A centenárium alkalmából felújított tanösvény hármashatár-hegyi kalandja mindössze 6 km hosszú, és a szintkülönbség sem túl combos, csupán mintegy 100 méter. Kb. 2,5 órát számolhatsz a teljes tó körüli túrára.

A tanösvény 14 interaktív állomással büszkélkedik, amit a Pilisi Parkerdő Zrt. 2018-ban újított fel a tanösvény létesítésének 100. évfordulója alkalmából. Az útvonalhoz azóta még egy mobil applikáció is rendelkezésre áll.

A Pilisi Parkerdő Zrt. saját forrásaiból 15 millió forintot szánt a tanösvény megújítására, amely mostantól Guckler Károly nevét viseli. Az új, 3,5 km-es szakaszon az interaktív táblák mellett két kilátópont is várja a látogatókat, amelyekről fantasztikus panoráma nyílik Óbuda és a főváros északi régiójára.

A tanösvény útvonala is megújult: a 100 éves sétaút felületét rendbe tették, a kilátópontot felújították, pad-asztal garnitúrákkal és pihenőpadokkal gazdagították az útvonalat. A Virágos-nyeregben tűzrakóhelyet is kialakítottak, emellett pótolták a Tábor-hegyi barlanghoz vezető turistaút hiányzó korlátjait és lépcsőit.

Fenyőgyöngye körtúra-útvonal az Árpád kilátóhoz

Induljunk el könnyed léptekkel a Szép-völgyből a Gugger-hegyre ezen a profi túrázó útvonalon, felfedezve a Budai-hegység varázslatos panorámáját és rejtett kincseit! A legrégebbi turistaösvényeken barangolva érjük el a Látó-hegyet (376 m), melyet sváb nevén Gugger-hegyként ismernek sokan, majd innen a magával ragadóan impozáns Árpád-kilátóig. Kis pihenő után induljunk tovább a Hármashatár-hegy jellegzetes tömbjén és hódítsuk meg az Újlaki-hegy csúcsát (448 m), majd ráfordulva a kellemes sétaútra kövessük turista őseink nyomát vissza a kiindulási pontra, a Fenyőgyöngyéhez. Minden ki van táblázva, így útközben bátran megcsodálhatjuk a szemet gyönyörködtető sziklaformációkat.

Az útvonal tehát: Fenyőgyöngye – Látó-hegy – Árpád-kilátó – Határnyereg – Újlaki-hegy – Virágos-nyereg – Guckler Károly út – Fenyőgyöngye

A túra hossza: 10,8 km

Időtartam: 3 óra

Szintkülönbség: 310 m fel és le

Kálvária-hegyi túraútvonal

Ez a Budai-hegység északkeleti hegyvonulatán végighaladva, a Hármashatár-hegytől a Csúcs-hegyen át egészen a Kálvária-hegyig terjedő túra alapvetően elég könnyű és a lenyűgöző panorámákban is bővelkedik. A hegyek gerincén le-föl hullámzó útvonal a Hidegkúti-medencét választja el a Solymári-völgytől, így haladunk egészen a népszerű Hármashatár-hegy (495 m) kopár platójának pazar kilátásáig. Innen a túra tovább folytatódik az igen látványos Kálvária-hegyig (384 m) majd vissza.

A túra hossza nagyjából: 11,2 km, de a Fenyőgyöngyétől kicsit hosszabb: 14,7 km

Időtartam: Kényelmes tempóban 5 óra, a parkolótól kiindulva pedig 4 óra

Szintkülönbség: 430 m fel, ugyanannyi le (Fenyőgyöngyétől)

Apáthy-szikla túraútvonal

A Látó-hegy izgalmas környezetében található Apáthy-szikla számos kirándulóösvény kiindulópontja. A könnyű, babakocsi barát ösvény a Nagybányai úttól a kilátópontig vezet (1 km).

A sziklától elinduló hosszabb körtúra a Kecske-hegyre és az Árpád kilátóhoz visz, majd vissza. Ez a terep kicsit kaptatósabb, az útvonal hossza pedig kb. 7 km, körülbelül 300 méter szintemelkedéssel. Élvezd a természet varázsát és fedezd fel a környező hegyek lenyűgöző tájait ezen az igazán természetközeli, kalandos túrán!

Guckler-Árpád rövid túraútvonal

Ha azonban csak egy-két szabad órácskád van és nem érzed magad túlságosan kalandvágyónak sem, vagy csak annyira, mint egy kaktuszra mászó sündisznó, pattanj neki ennek az egyórás, közel 4 kilométeres túrának. Az Árpád kilátó ugyanis csak picivel több, mint 3,5 kilométerre található a Guckler Károly kilátótól, amit gyalogosan nagyjából 1 óra alatt el lehet érni. Fedezd fel ezt a festői útvonalat, és végül élvezd a csodálatos kilátást!

Újlaki-hegyi túraútvonal

Ha úgy érzed, készen állsz egy kis körpanorámás kalandra, akkor irány az Újlaki-hegy! Itt a 449 méter magas csúcsnál a kilátás olyan mesés, hogy tiszta időben nem csak a Hármashatár-hegy tornyos tetejét láthatod, hanem az egész újpesti lakótelepet is. A túra sokkal kevésbé megterhelő, mintha egy hatalmas hegyet másznál meg ugyanezért a látványért, ami a tiéd lehet, ha ezen az úton indulsz el.

A túraútvonal különlegessége, hogy útközben teljesen elfelejtheted, hogy a Budai-hegységben kalandozol. A mészkőből és dolomitból felépülő, impozáns sziklás részek felfedezése közben úgy érezheted, mintha valami hatalmas hegycsúcsot hódítanál meg.

A meredek és igaz, ami igaz kissé bonyolult terepen átvágva, a sziklagyepes tetőre érve azt hihetnéd, hogy a Himalájában kötöttél ki. De ne aggódj, csak a Budai-hegyek magaslatain vagy, ahol az élmények a Remete-szurdok misztikus hasadékaival és a Vörös-kővár domborulataival fűszerezve várják, hogy felfedezd őket. Feltéve persze, ha az időjárás és a természet is úgy akarja! Indulás előtt mindenképpen érdemes tájékozódni az esetleges túranehezítő tényezőkről, úgy, mint a várható eső, hó és/vagy jég a terepen.

Hármashatár-körtúra túraútvonal

A Hármashatár-körtúra igazi ízelítőt ad a Hármashatár-hegy szépségeiből. A kirándulás induló buszállomása a Széll Kálmán tér, innen a 21-es busszal jutunk fel a Csillebércen található KFKI-ig.

A túra végállomása ugyanitt található, a csillebérci végállomáson, ahonnan a 21-es autóbusz vissza is visz a Széll Kálmán térre.

A túra tényeges kiindulópontja a 90-es busz végállomása, ahonnan a sárga keresztjelzésen kell elindulnod. Egy rövid szakaszon átmenve a piros sávjelzésre, elérheted a Sorrentót, melynek nemcsak a neve, de a környező táj hangulata is mediterrán vidékre emlékeztet.

A Szekrényes-hegyet kikerülve balra kell fordulnod egy emelkedős, jelzés nélküli úton, majd elérve a piros keresztjelzést, a Budaörsi Kopárok között haladj tovább. A Kopárokat elhagyva és a piros keresztjelzésen haladva tovább hamarosan becsatlakozhatsz a piros körútra.

Amennyiben a Kopárok varázsa kellemesen megérintett, és érdekelnek a kultúrtörténeti látnivalók is, érdemes a sárga körút előtt letérned a piros sávjelzésen Budaörs felé. Ez egy rövid kitérőt jelent Budaörs kápolnáihoz, ahol három érdekes kápolnát is felkereshetsz: a Kőhegyi kápolnát, a Kálvária-kápolnát és a Csulits-kápolnát. A kápolnától a Kisfaludy utcán keresztül érheted el újra a Szabadság utat, ahol a BKV buszok is közlekednek.
Sok-sok békés, nyugodt és kellemes aktív pihenéssel töltött időt kívánunk Neked!

Dr. Rónay P. Tamás | Korábbi egyetemi oktató, szövegíró. Főként humán, illetve természettudományos cikkeket ír. Otthonosan mozog az okostechnológiák és megújuló erőforrások, zöld technológiák világában.