Tündérkertek: mit kell tudni a mozgalomról?

A tündérkertek néhány évtizede jelentek meg és hamar népszerűvé váltak Magyarországon azok körében legalábbis, akik tudtak róla. Sokáig azonban nem foglalkozott vele se a média, se az állam, mert – jellemző módon – nem láttak benne értéket vagy újdonságot.

Holott a tündérkertek feladata igazán nemes és mind időszerűbb: megőrizni az ősök élő örökségét.

Mik azok a tündérkertek?

A tündérkertnek alapvetően kétféle meghatározása létezik egymás mellett. A nagyvilágban a tündérkertek olyan mesterségesen kialakított, miniatűr tájak, amelyekben élő növények, virágok, gombák, apró szobrok és egyéb kiegészítők találhatók a tündér-témájú, parányi házikók, tündér- és manószobrok mellett. Amik úgymond a kerti törpék modern megfelelői, csak sokkal több élettel és egy csipet varázslattal.

Magyarországon is van az „ősök élő örökségét” őrző tündérkert. Azonban ez „tündérmentes”, vagyis a nyugati „tündérkerttel szemben” a kert egészen más mögöttes jelentéssel bír, köszönhetően elsősorban Kovács Gyula Magyar Örökség-díjas pórszombati erdésznek, aki évtizedek óta őrzi az ősi magyar gyümölcsfajokat, és segített elindítani a Tündérkert mozgalmat.

A Tündérkertek küldetése a vidéki világ gazdag, de egyre fogyatkozó, őshonos és régi gyümölcsfajtáinak megőrzése – a Mezőgazdasági Minisztérium pedig támogatja ez irányú erőfeszítéseiket. Olyannyira, hogy Budapest első Tündérkertje például majd tíz éve, 2014-ben debütált.

Miért fontos megőrizni az őshonos gyümölcsfajokat és mi veszélyezteti azokat?

Hogy lehet az, hogy a történelmi kertekben a nagy koronájú, évtizedes fák mindenféle vegyszeres kezelés nélkül több tíz, sőt több száz kilogramm gyümölcsöt termettek, míg a manapság ültetett gyümölcsfák többnyire vegetatívak, ritkán hoznak termést, vagy jelentős és folyamatos növényvédelmet igényelnek?

Ez a siralmas helyzet számos tényezőből adódik. Ilyen például a hazánkba frissen behurcolt és megtelepedett kártevő fajok valamint egyéb növénybetegségek károkozása. A klímaváltozás tovább rontja ezt a jelenséget: a gyakori szélsőséges időjárási jelenségek – aszályok, zivatarok, hőhullámok, tavaszi fagyos időszakok – gyengítik a fák ellenálló képességét.

Mindemellett egy további, gyakran figyelmen kívül hagyott tényező is nagy jelentőséggel bír mind a gyümölcsfák egészsége, mind pedig kulturális és történelmi szempontból. Az utóbbi években a termesztett gyümölcsfajták választéka súlyosan visszaesett, számos, a Kárpát-medence éghajlatához és talajához jól illeszkedő őshonos és tájfajtát kiszorítottak, ezek közül jó pár végleg el is tűnt a kiskerti termesztésből.

Ez a káros tendencia azt okozta, hogy mára becslések szerint a korábban hozzáférhető gyümölcstípusok (agrobiodiverzitás) 75%-a eltűnt a piacról a huszadik század folyamán. Ez az arány pedig kétségtelenül nagyobb a hazai hagyományos gyümölcsfajták esetében – óvatos becslések szerint akár a 90%-ot is elérheti.

Hogyan alakultak ki a tündérkertek Magyarországon?

A Tündérkert mozgalom alapítójának honlapján ez a bevezetés fogadja a látogatókat:

„A tündéreket csak mi ismerjük, Kárpát-medencei magyarok, és munkánkat is bizonyára a tündérek igazgatták. Hisz napjainkra a legnagyobb pusztítások közepette is sikerült a régi magyar gyümölcsfajták valaha volt legnagyobb gyűjteményét létrehozni.

Több mint száz Közösség és sok-sok jóakaratú magyar ember közreműködésével. Ezzel a most induló honlappal az a célunk, hogy őseink örökségét megismertessük és átadjuk mindenkinek, de egyben egy gyűjtést is szeretnénk indítani: hagyományaink gyűjtését.”

Mindezt alig harminc év alatt sikerült elérni!

Az első tündérkerteket az 1980-as években ültették

Kovács Gyula még az 1980-as években kezdte el kutatni szülőföldje szokásait és kultúráját, ami felkeltette érdeklődését a környék gyümölcsöskertjei iránt, és arra ösztönözte, hogy megvédje az örökséget.

Ezt követően kutatásaiba bevonta a Kárpát-medence magyarlakta területeit is. Régi fajtákat gyűjtött, és bárhol járt, a facsemetéket szétosztotta a helyi közösségeknek. Összefogott Szarvas József színésszel és Ambrus Lajos íróval a jó ügy érdekében, így ők hárman lettek a mozgalom ma ismert formájának alapítói. Ezzel kezdődött a tündérkertek sikertörténete.

Az évek során több száz tündérkert létesült, köszönhetően családjának valamint mások hathatós és sokszor igen nagylelkű közreműködésének.

Pórszombat lett a hazai gyümölcsfák génbankja

A Pórszombati Génbank több ezer gyümölcsfajtával ma Európa legkiterjedtebb ilyen jellegű gyűjteménye, amely egy nép örökségét őrzi: a Medes-hegyen ültetett, mentett gyümölcsfa fajták jelentős része már évekkel ezelőtt termőre fordult.

Úgy gondolta, hogy a vidék elképesztő gazdagságának egy része megérdemli a megőrzést, és ezt nem egyedül akarta megvalósítani, ezért munkatársakat keresett. Ennek köszönhetően a Kárpát-medence több tájegységében létesültek már hasonló Tündérkertek: számuk bőven több mint száz felett jár.

A pórszombati Medes-hegyen lévő birtokán Kovács Gyula háromezernél is több, különböző őshonos gyümölcsfajt gyűjtött össze, azzal a céllal, hogy szaporítsa és „visszaadja” őket azoknak a tájegységi tündérkerteknek, ahol eredetileg felfedezték őket.

A tündérkertek kiváló helyek a tanításra is

A Tündérkert másik ötletgazdája, Szarvas József beszámolt arról is, hogy az őrségi Tündérkertben minden természetes gyümölcsfának van egy gyermekgondozója. A Nemzeti Színház művésze 2009-ben Kovács Gyula erdész szakértő segítségével alakított ki Vas megyei falujában egy Tündérkertet.

Azóta minden évben annyi őshonos gyümölcsfát mentettek meg a kertben, ahány gyermek született a faluban az előző évben, így Vas megyében nincs olyan gyerek, akire ne bíztak volna őshonos gyümölcsfát.

A viszáki Tündérkertben 2014-ben már 83 természetes, őshonos gyümölcsfa volt megtalálható. A megőrzendő őshonos fákról levágott ágakat vad diófába oltják majd. A fiatal fákat addig gondozzák és öntözik, amíg azok azt igénylik, vagyis amíg a gyökereik eléggé meg nem erősödnek – így a jövő generáció is élvezheti majd a fa gyümölcseit.

A régi magyarok a gyümölcsfák kimeríthetetlen fajtagazdagságú örökségét hagyták hátra, de ez az örökség vészesen fogyatkozik.

2011-ben karolta fel az állam a mozgalmat

A mezőgazdasági és élelmiszeripari genetikai erőforrások megőrzésére irányuló program „gyökere” 2011-ből eredeztethető. A Jövő Nemzedékek Ombudsmanja és a Vidékfejlesztési Minisztérium ugyanis ekkor írt alá egy megállapodást a Kárpát-medence őshonos gyümölcsfajtáinak megőrzéséről. Ezt a törekvést azóta különböző civil szervezetek, valamint szakmai és egyházi intézmények támogatják.

A cél elérése érdekében a programban közreműködők időről-időre kicserélik a regionális változatok raktáraiból összegyűjtött szaporítóanyagokat. Eddig 27 plébánia-, templom-, óvoda- és iskolakert valamint helyi önkormányzat csatlakozott a megállapodáshoz, majd ezt követően a gyümölcsfák és palánták ültetésén túl bemutatókertek létrehozásába kezdett.

Hány tündérkert van Magyarországon?

Jelenleg száznál is több Tündérkert él és virul az egész országban és még több a Kárpát-medence egész területén. A pontos számot sokáig nehéz volt megmondani, mert nem vezettek róla elérhető kimutatást, ám immáron az érdeklődők itt bármikor utánanézhetnek annak, hogy hol létesültek Tündérkertek.

Így jött létre a Kárpát-medencei Kultúrpajta és Tündérkert hálózat is, amelynek a honlapjáról kiderül, hogy elég rangos támogatói kör állt be a jó ügy mögé:

„A Nemzeti Kulturális Alap Magyar Géniusz Program Ideiglenes Kollégiuma, a Magyar Kultúráért Alapítvány valamint a Petőfi Kulturális Ügynökség közös támogatásával létrehozott program Kárpát-medencében gondolkodik.”

Nézzünk néhány pozitív példát az elmúlt tíz évből, hol, milyen tündérkerteket telepítettek!

Budapest 2014-ben csatlakozott a hálózathoz

Budapesten 2014-ben nyílt meg az első Tündérkert, és elsőként a békásmegyer-ófalui Szent József Közösségi Ház adott otthont a kárpát-medencei gyümölcsfajták helyi gyűjteményének.

Vési tündérkert Somogy vármegyében

A Somogy megyei Vésén 2017 óta található tündérkert a megye egyetlen ilyen jellegű kertje. Milyen? Nos, a helyi lakosok nagy örömére mintegy két évvel ezelőtt a Tündérkertek projekt részeként Vésén nem egy zárt kertben, hanem a városközpontban ültettek el nyolcvan őshonos magyar gyümölcsfát.

Bertók László polgármester elmondta, hogy gyakorlatilag mindegyiknek van gazdája vagy örökbefogadója, gondozója, többségük véseiek vagy környékbeli lakosok. A kert nem csak hasznos, de nagyon szép színfoltja is a településnek, a „közös” gyümölcsöskert hamarosan gyümölcsöt fog teremni.

Vésén a falufejlesztési egyesület szakemberei a fákat természetesen kizárólag bio módszerekkel metszik és permetezik, utóbbit többek között csalánlével.

Nagykanizsai tündérkert

Nagykanizsán 2019-ben tizenhárom település működött együtt egy tündérkert építésében és a tizenhárom aradi vértanú tiszteletére a helyi civil csoportok gyümölcsfákat ültettek, köztük őshonos almát és körtét a tópart sánci oldalán, egy sétány mentén. Ezek a fajták nem igényelnek sok gondozást és ápolást, de történelmi magyarországi eredetük miatt várhatóan magas termést hoznak.

A kezdeményezéssel nemcsak a régi gyümölcsfákat mentették meg az utókor számára, hanem egyben az aradi vértanúk előtt is tisztelegtek. A fáknak a kanizsai Csótó közelében találtak megfelelő helyet.

Oktatási intézmények, művészeti és kulturális szervezetek, sport- és nyugdíjas klubok, valamint egyházközségek is hozzájárultak a kezdeményezéshez.

Visegrád 2021-ben csatlakozott a mozgalomhoz

2021 szeptember 26-án Visegrád is aktívan részt vett a Tündérkert kampányban. Az építőtábor 40. évfordulójának emlékére 40 fa elültetését tervezték, azonban az akcióhoz csatlakozott a Szent György Lovagrend Apródképző Csapata, a Visegrádi Sportegyesület, a Visegrádi Önkéntes Tűzoltóság és a 823-as számú Mátyás Király Cserkészcsapat, így ezen a napon végül 44 gyümölcsfát ültettek el.

Az ünnepélyes köszöntőket követően a résztvevők szakemberek segítségével ismerkedhettek meg az őshonos gyümölcsfajtákkal, azok történetével valamint azzal hogy, hogyan kell hosszú távra tervezve szakszerűen elültetni és gondozni egy gyümölcsfát.

Budakeszin két tündérkertet is ültettek

A Pilisi Parkerdő Zrt. már 2011-ben csatlakozott a Kovács Gyula erdész-pomológus által koordinált országos Tündérkert kezdeményezéshez. Ők 2011-ben kezdték el a Budakeszi Tündérkert, vagyis a Budakeszi Erdészet gyümölcsöskertjének fejlesztését, majd 2016-ban egy öt évre szóló támogatást sikerült elnyerniük az Európai Uniótól immár hivatalosan is génmegőrzésre.

A Pilisi Parkerdő Zrt. az ÖkoForrás Alapítvánnyal együttműködve azóta is nyilvános előadásokat, gyakorlati bemutatókat és tréningeket tart a Budakeszi Vadasparkban, többek között a Budakeszi Tündérkertben, ahol rendszeresen bemutatják a különböző metszési technikákat.

A Budakeszi Tündérkertben jelenleg hét különböző fafajból 888 példány található, 2016-ra 285 támogatott fafajjal.  Gősi István, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgató-helyettese elismerését fejezte ki a rendezvényért.

Budakeszin 2020-ban ültették el a másik tündérkertet megalapozó, első gyümölcsfákat

2020-ban kezdetben 10 fát – alma, körte és szilvafa kombinációival – ültettek el Budakeszin, a Barackos városrészben. Mára mindegyik beérett, így 2022-ben újabb 25 fával bővítették a kertet, és ekkor a Tündérkert mozgalom egyik jeles képviselője, Szarvas József, a Nemzeti Színház Kossuth-díjas színművésze is megtisztelte jelenlétével a gyümölcsöst.

Itt alapvetően egy főleg svábszilvából és fehér cseresznyéből álló vegyes gyümölcsöst képzeltek el, azonban a terület barackos gyümölcsös múltjának megfelelően tízféle kajszi barackfát is telepítettek az új tündérkertben.

A Partiumban 2022-ben jött létre az első tündérkert

A Négy Folyó Egyesület és a Traditum Értékmentő Egyesület közösen hozta létre az első Tündérkertet Partiumban. A helyszín a gyümölcs- és borászatáról híres Kőszegremete község – Szatmárnémetiben és Kőszegremetén meg is kezdődött az oltóág-gyűjtés, a területet pedig védetté nyilvánították.

Sajnos az emberi tevékenység és az idő múlása miatt számos gyümölcsfajta rohamosan eltűnőben van. Azonban a gyümölcstermesztés ősi hagyománya Kőszegremetén továbbra is fennmarad többek között azért is, hogy a gyümölcsökkel kapcsolatos, a természetes szaporítási és termesztési módszerekre kiterjedő szaktudás is fennmaradjon.

Milyen gyümölcsök teremnek a tündérkertekben?

A kora középkorban a Kárpát-medencei magyar lakosság bőséges gyümölcstermesztési kultúrával rendelkezett. Az évszázadok múlásával ezek sokfélesége és gazdagsága jelentősen növekedett. Mára azonban, számos okból kifolyólag, a legtöbb ilyen gyümölcsfajta a kipusztulás szélére sodródott. A Tündérkertekben ezért elsősorban az adott (kis)térség veszélyeztetett, eltűnőben lévő, régi, illetve hagyományos gyümölcsfáit igyekeznek megőrizni.

A kritikus nemesítési erőforrásként működő genetikai anyag elvesztése ugyanis veszélyezteti a változó körülményekhez alkalmazkodni képes új növénytípusok kifejlesztését is. A piaci kereslet vagy a konkrét gazdaságpolitika változásai miatt a termesztett hazai fajták spektruma teljesen beszűkülhet, mi több, egy évtizeden belül akár teljesen el is tűnhetnek.

Ez jól mutatja az agrobiodiverzitás jelentős érzékenységét, amely magában foglalja a régóta honos növényfajokat és -változatokat, a nemesítési és tájváltozatokat, valamint a termesztett növények vadon élő rokonait, továbbá a mezőgazdaságban használt genetikai erőforrások sokféleségét.

A mezőgazdasági és élelmezési célú genetikai erőforrások megőrzése kritikus jelentőségű vállalkozás, amely a helyhez alkalmazkodott változatok újraélesztését, valamint a múltban vizsgált néhány domináns faj mellett a fajok változatos skálájának alkalmazását egyaránt igényli és megköveteli.

Hazánk erőforrásaival, különösen a genetikai erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás Magyarország gazdasági fejlődése és megélhetése szempontjából kulcsfontosságú.

Ebből következően a genetikai erőforrások védelme továbbra is elsődleges célja a VM-nek. A jövő nemzedékek ombudsmanja és a Vidékfejlesztési Minisztérium 2011-ben hozta létre a Gyümölcsészeti Megállapodást, amely ebben a régióban konkrét célt szolgál. A vidékfejlesztési miniszter pedig 2013-ban hagyta jóvá a 2020-ig szóló, élelmezési célú növényi genetikai erőforrások megőrzését szolgáló technológiai stratégiát.

Ez a terv kiemelte, hogy technikai segítséget kell nyújtani olyan erőfeszítésekhez, amelyek segítik a génmegőrzés megalapozását a származási helyen – ami tulajdonképpen hatékonyan megvalósítható egy gazdaságon belüli, in-situ technológia alkalmazásával.

A Növényi Diverzitás Központja tavaly január elseje óta látja el a gyümölcsös kezdeményezés szakmai koordinációját.

Milyen ősi gyümölcsfajok vannak Magyarországon?

Habár eredetileg több, mint ezer gyümölcsfajta létezett a Kárpát-medencében a gyümölcsészet aranykorában, mára ez nagyjából a felére csökkent. Túlfeszítené a cikk kereteit akár ennek az egyötödét is felsorolni, ezért következzen inkább a különböző őshonos gyümölcstípusok közül a három-öt legismertebb, ősi gyümölcsfaj Magyarország területéről.

• Almafajták
  • Borízű alma
  • Kecskeméti vajalma
  • Leánycsöcsű alma
  • Metélőalma
  • Páris alma
• Körtefajták
  • Árpával érő körte
  • Kármán (Kálmán) körte
  • Makária körte
  • Zelenka körte
  • Cukor körte
• Szilvafajták
  • Besztercei szilva
  • Boldogasszony szilvája
  • Duránci szilva
  • Nyári aszaló
  • Penyigei szilva
• Cseresznyefajták
  • Glocker óriás
  • Májusi korai
  • Ölyvedi fekete
  • Porcogós cseresznye
• Meggyfajták
  • Arató meggy
  • Cigánymeggy
  • Halyagmeggy
  • Spanyre meggy
• Szőlőfajták
  • Bakabor
  • Góher
  • Kék és fehér kecskecsöcsű
• Őszi-és sárgabarackfajták
  • Duránci
  • Gumibarack
  • Parasztbarack
  • Vérbarack
• Héjas gyümölcsök
  • Milotai dió
  • Alsószentiványi dió
  • Sebeshelyi gömbölyű-és hosszúdió
  • Szelídgesztenye
  • Mandula
• „Elfeledett” gyümölcsök
  • „Nagy” (Leskováci) birs
  • Naspolya
  • Házi berkenye
  • Nemes füge
• Vadon termő gyümölcseink
  • Kökény
  • Csipkebogyó
  • Galagonya
  • Vadalma
  • Vadkörte (Vackor)

A KSH oldalán egyébként egy interaktív térkép is elérhető, ami vármegyékre bontva mutatja be a gyümölcstermesztést hazánkban: Magyarországon 2016-ban a gyümölcsös terület nagysága igen impozáns méretű, 92,6 ezer hektár volt.

És hogy hol tart most a mozgalom? Nos, ha némileg megcsendesedve is de él és virul.

2022-ben például nyílt pályázatot hirdetett az NKA Magyar Géniusz Program Ideiglenes Kollégiuma a Kárpát-medencei Kultúrpajta- és Tündérkert-hálózat magyarországi színhelyein megvalósuló tevékenységek támogatására. Őshonos fajtákat rendelni a hazai génbankoktól és azokból is ültetni a kiskertben ugyanis nem egy ördöngösség, ám nagyon sokat tehet a haza agrobiodiverzitás megőrzéséért. Mert a közös örökségünk megőrzése mindenki feladata.

Dr. Rónay P. Tamás | Korábbi egyetemi oktató, szövegíró. Főként humán, illetve természettudományos cikkeket ír. Otthonosan mozog az okostechnológiák és megújuló erőforrások, zöld technológiák világában.