Ökofalu: jelentés, működés, hazai képviselők

Az ökofalu sokak álma, mert megtestesíti mindazt, amire a városokba kényszerült, természetszerető emberek sokasága vágyik: összhangban élni. Az ökofalu gondolata ugyanakkor egyáltalán nem újdonság: lényegében modern körülmények között teremtik meg az újkőkorszak óta létező faluközösséget.

Az ökofalu mégsem tekinthető elmaradott településnek. Sőt! A digitalizáció tökéletesen összefér az ökológiai gazdálkodással. De most húzzunk virtuális túracipőt és induljunk egy rövid kirándulásra az ökofalvak világába.

Mit jelent az ökofalu kifejezés?

Az ökofalu olyan közösségtípus, amelynek célja, hogy társadalmilag, kulturálisan, gazdaságilag és ökológiailag fenntarthatóbb legyen, mint a többségi társadalom.

Az ökofalu fogalmát Robert Gilman amerikai filozófus alkotta meg 1991-ben, aki az ökofalut „olyan emberi léptékű, teljes értékű településként határozta meg, amelyben az emberi tevékenységek ártalmatlanul integrálódnak a természetbe oly módon, hogy az támogatja az egészséges emberi fejlődést, és sikeresen folytatható a bizonytalan jövőben is”.

Az ökofalvak különböző típusai

A Global Ecovillage Network (GEN) egy nemzetközi szervezet, amely világszerte összeköti és támogatja az ökofalvakat. Az ökofalvaknak általánosan két kategóriáját különböztetjük meg:

1. a hagyományos és
2. a tervezett ökofalvakat

A hagyományos ökofalvak olyan vidéki falvak vagy kisebb-nagyobb közösségek, amelyek úgy döntenek, hogy saját maguk tervezik meg a jövőbe vezető útjukat.

A helyi viszonyokhoz alkalmazkodva, a közösség tagjai aktívan együttműködnek, ötvözve a hagyományos bölcsességet és az innovációt fenntartható módon szervezik meg a közösség önfenntartó folyamatait.

A hagyományos ökofalvak példái közé tartozik a Srí Lanka-i Sarvodaya mozgalom, az indiai Ladakh projekt és a kolumbiai Gaviotas közösség.

A tudatosan létrehozott ökofalvakat olyan emberek alapítják, akik egy közös céllal vagy azonos jövőképpel rendelkeznek és általában olyan ökológiai alapelveken nyugvó alternatív életmódot alkalmaznak, mint például a biogazdálkodás, a biológiailag lebomló anyagok és a megújuló energiák használata, valamint a vegetarianizmus vagy épp a mindennapi spirituális gyakorlatok.

Ilyen tervezett ökofalvak többek között a skóciai Findhorn, az indiai Auroville és az olaszországi Damanhur.

Az ökofalvak aktívan helyreállítják és regenerálják mind a társadalmi mind a természeti környezetüket a talaj termékenységének és a vízminőségnek javításával, a biológiai sokféleség helyreállításával, megőrzésével, valamint a társadalmi kohéziónak és az emberi jólétnek a növelésével.

Hogyan működik egy ökofalu?

Az ökofalu úgy működik, hogy olyan önellátó és rugalmas közösséget hoz létre, amely minimalizálja ökológiai lábnyomát és maximalizálja társadalmi tőkéjét. Ennek elérése érdekében az ökofalvak olyan működési stratégiákat és életviteli gyakorlatokat alkalmaznak, amelyek a fenntarthatóság minden aspektusát érintik.

Az ökofalvak közös jellemzői

Bár minden ökofalu egyedi, és tükrözi tagjainak és környezetének sokszínűségét, van néhány alapvető dolog, amelyben a legtöbb ökofalu megegyezik:

A helyi folyamatok működése és működtetés érdekében minden érdekelt felet bevonnak a döntéshozatalba és a problémamegoldásba.

A fenntarthatóság társadalmi, kulturális, gazdasági és ökológiai dimenzióit egy egyetlen teljes rendszerként kezelve teremtenek egyensúlyt az emberek és a természet szükségletei között.

Ökológiai gyakorlatok

Az ökofalvak arra törekednek, hogy szándékosan a lehető legkevesebb negatív hatást gyakorolják a természeti környezetre – ez pedig megnyilvánul a lakosok viselkedésében is. Az ökofalvak által alkalmazott ökológiai gyakorlatok közül néhány (a teljesség igénye nélkül):

• Megújuló energiaforrások, például nap-, szél-, víz-, biomassza vagy geotermikus energia felhasználása a mindenkori áram- és a szezonális fűtési szükségletek kielégítésére.
• Olyan biológiailag lebomló, öko anyagokból építkeznek, mint a szalmabála, a vályog, a fa, a bambusz vagy egyéb újrahasznosított anyagok (pl. üveg, kartonpapír), amelyeknek magas a szigetelési értékük.
• Bio élelmiszerek termesztése permakultúrás kertekben, agrárerdészeti rendszerekben vagy közösség által támogatott mezőgazdasági rendszerekben, amelyek javítják a talaj egészségét és az élelmezésbiztonságot.
• A vízkészletekkel való bölcs gazdálkodás pl. esővízgyűjtéssel, a szürkevíz újrahasznosításával, komposztáló WC-kkel és/vagy szennyvízszűrő vizes élőhelyek építésével.
• A hulladéktermelés csökkentése a 3R (3R = reduce/csökkentés, repurpose/újrahasználat, recycle/újrahasznosítás) elvének gyakorlásával, a szerves hulladék komposztálásával és a helyi cserebererendszerekben való részvétellel.

Gazdasági módszerek

Az ökofalvak célja egy igazságosabb és rugalmasabb gazdaság létrehozása, amely támogatja a helyi megélhetést és csökkenti a külső piacoktól való függőséget. Az ökofalvak által alkalmazott gazdasági gyakorlatok közül a legjellemzőbb az olyan szociális vállalkozások fejlesztése, amelyek a közösség szükségleteit kielégítő árukat és szolgáltatásokat nyújtanak, és jövedelmet termelnek a tagok számára.

Szintén fontos alap az erőforrások, például szerszámok, járművek, berendezések vagy készségek megosztása a közösség tagjai között a költségek csökkentése és a hatékonyság növelése érdekében. Ahol ezt engedi az állam, ott alternatív pénznemek, például időbankok, helyi pénzrendszerek vagy ajándékgazdaságok használata, amelyek elősegítik a bizalmat és az együttműködést a közösség tagjai között.

Egyfajta ökokapitalista gazdasági modellt követve a tisztességes kereskedelem és az etikus fogyasztás előmozdítása olyan termékek vásárlásával, amelyeket vagy helyben-, vagy marginalizált csoportok állítanak elő az emberi jogok és a környezetvédelmi normák tiszteletben tartásával.

Ehhez kapcsolódik a befektetés olyan közösségi eszközökbe, mint például a földalapok, a szövetkezetek vagy a befektetési alapok, amelyek védik a közjót és biztosítják a hosszú távú fenntarthatóságot.

Szociális megközelítések

Az ökofalvak harmonikusabb és befogadóbb társadalom létrehozására törekszenek, amely egyaránt elősegíti az emberi fejlődést és a jólétet. Az ökofalvak többnyire öt szociális gyakorlatot követnek:

1. Közös jövőkép és értékek kialakítása, amelyek a közösség cselekvéseit és céljait irányítják.
2. Olyan demokratikus irányítási struktúra létrehozása, amely biztosítja az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot és a közösség tagjai közötti konszenzust.
3. Erős közösségi érzés kialakítása olyan rendszeres események, például ünnepségek, fesztiválok, workshopok vagy rituálék szervezésével, amelyek erősítik a társadalmi kötődést és a kulturális sokszínűséget.
4. A konfliktusok békés megoldása olyan módszerek alkalmazásával, mint a közvetítés, a párbeszéd vagy a helyreállító igazságszolgáltatás, amelyek elősegítik a megértést és a megbékélést.
5. A személyes fejlődés és tanulás támogatása olyan oktatási, képzési, mentori vagy spirituális felfedezési lehetőségek biztosításával, amelyek gazdagítják a közösség tagjainak életét.

Melyek az ökofalu előnyei?

Egy ökofalu előnyeit a hagyományos településekkel szemben hosszan sorolhatnánk. Így a könnyebb átláthatóság és egyértelműség kedvéért igyekeztünk azokat egy-egy szempontból megközelítve összeszedni.

Környezeti előnyök:

Az ökofalvak jelentősen csökkentik ökológiai hatásukat azáltal, hogy kevesebb erőforrást használnak fel és kevesebb szennyezést okoznak, mint a hagyományosan szerveződő és működő települések. A természetes élőhelyek megóvásával, javításával, a biológiai sokféleség növelésével és a szén-dioxid megkötésével hozzájárulnak a környezet helyreállításához is.

Gazdasági előnyök:

Az ökofalvak rugalmasabb gazdaságot teremtenek a helyi termelés és fogyasztás előnyben részesítésével valamint támogatásával, a jövedelemforrások diverzifikálásával és a kiadások csökkentésével. Emellett társadalmi tőkét is teremtenek azáltal, hogy a közösség tagjai között és más, általában hasonlóan szerveződő csoportokkal kölcsönös támogatási és cserehálózatokat hoznak létre.

Társadalmi előnyök:

Az ökofalvak harmonikusabb társadalmat hoznak létre a társadalmi kohézió, a kulturális sokszínűség és a közösségi tagok polgári szerepvállalásának előmozdításával. Az emberi jólétet is javítják azáltal, hogy tagjaik számára az összetartozás, a közös cél és a kiteljesedés lehetőségének érzését biztosítják.

Oktatási előnyök:

Az ökofalvak fenntarthatóbb társadalmat hoznak létre azáltal, hogy tagjaikat és a hozzájuk látogatóikat a fenntarthatóság elveiről és gyakorlatáról oktatják. Egyes falvak élő laboratóriumként és demonstrációs helyszínként is szolgálnak korunk globális kihívásaira adott innovatív megoldások bemutatására.

Hol vannak Magyarországon ökofalvak? Mit kell tudni róluk?

A magyarországi bio és öko falvak száma már a 2010-es évektől rohamosan gyarapszik, ma több száz ilyen falvat tartanak nyilván országszerte. A válogatás közülük igen nehéz volt, így a teljesség igénye nélkül következzen hát pár olyan ökofalu rövid bemutatása, amelyeket mi valamilyen szempontból érdekesnek, kiemeltnek tekintünk. Íme: 

Nyimi Öko Közösség

Nyim ökofaluja, a Nyimi Öko Közösség története 2010-ben kezdődött, amikor egymásra talált egy pár hasonló gondolkodású ember. A céljuk az volt, hogy helyet találjunk maguknak, ahol meg tudják valósítani az ökológiai, szociális, és gazdasági programjukat. 2012 tavaszán vásároltak meg Siófok mellett, Nyim határában egy huszonhat hektáros leromlott állapotú mezőgazdasági területet, és itt kezdték felépíteni az öko közösségüket.

2021-ben adományokat kezdtek gyűjteni a 10 millió Fa, az XForest, és Békés Zoltán közreműködésével, hogy Öko-rétükön intenzívebb erdősítési projektbe foghassanak 1,5 hektáron.

Ennek részeként Békés Zoli szeptember elsején indult útnak Budapestről Lisszabonba, hogy biciklis útjával felhívja a figyelmet az ügyükre, illetve a kerékpáros közlekedés fontosságára.

2022-ben folytatódott a projekt a 10 millió Fa Alapítvány segítségével egy 1400 egyedes faültetési programot kezdtek meg, amit fontos küldetésüknek tartanak, mivel az egész közösséget ökológiai gondolkodással szervezik: a fenntarthatóságra törekszenek.

Ez jelenti egyrészt a természethez való viszonyuk rendezését, azaz a beilleszkedést a természetes folyamatokba, ciklusokba, anyagkörforgásokba, sőt ezek regenerálását is.

Nyim Öko Közösségét többféle módon is lehet támogatni: önkéntes munkával a kertben vagy a gyümölcsösben, illetve az egyesületükön keresztül adománnyal és az adó 1%-ával.

Felkelő Nap Közhasznú Egyesület, 8612 Nyim, Rákóczi utca 4.

Akit részleteiben érdekel az öko közösség története, mindenképpen olvassa el ezt az Orosz Katival, a közösség ötletgazdájával készült riportot, illetve az adománygyűjtő útról készült beszámolót!

Máriahalom és a máriahalomi Biofalu

A Gerecse keleti részén fekvő, ma kevesebb, mint 600 fő lélekszámú kis településről az első hivatalos bejegyzés egy 1255-ös oklevél, de a település területén illetőleg annak vonzáskörzetében számos újkőkori valamint bronzkori leletet is találtak. Központi szerepe jut itt a hagyományoknak, az évszázadokra visszanyúló népszokásoknak és az egyházi ünnepeknek.

Máriahalom kis lélekszáma ellenére a településen több közösségi tér, kultúrház, könyvtár, sportház, óvoda valamint orvosi rendelő és védőnői szolgálat valamint egy Biofalu (falu a falu mellett) és ennek keretében egy Elvonulóház is működik.

Utóbbiban helyet biztosítanak a különböző spirituális (csoportos és egyéni) elvonulásokhoz, lelki és szellemi csoportmunkákhoz, de a Vendégház gyerektáborok helyszíneként is lefoglalható. Figyelem, itt csak vegetáriánus ételek igénylésére és főzésére van lehetőség!

Biofalu

Maga a Biofalu, mint közösség kicsivel több, mint egy tucat lakott házból és egy folyamatosan változó, saját bevallásuk szerint is szellemi alapú, útkereső embercsoportból tevődik össze. Olyanokból, akik folyamatosan keresik az újabbnál újabb „fizikai együtt-teremtési” és tapasztalatszerzési lehetőségeket. Különböző ténykedéseik alkalmával elsősorban természetes úton lebomló és máshol hulladéknak tartott anyagokkal dolgoznak, egyedi megoldásaik során mindig a fenntarthatóságot szem előtt tartva.

Babagyűjtemény

A hagyományőrzéshez kapcsolódva továbbá egy ritka babagyűjteménnyel is büszkélkedhet a település: a babák egytől-egyig népviseletbe öltöztetve várják a kíváncsi látogatókat.

Agostyáni ökofalu

Agostyán a Gerecsei Tájvédelmi Körzet szélén helyezkedik el, és mint a Magyar Élőfalu Hálózat tagja, lakóinak célja a természetes életmód egyéni és közösségi lehetőségeinek, formáinak megteremtése humánökológiai alapelvekre valamint gazdálkodástörténeti hagyományokra építve, egy szelíd energiákat használó, önfenntartó rendszerben.

Zöld turizmus

Agostyán tőszomszédságában a Baglyas Parkban egy Természetvédelmi és Humánökológiai Oktatóközpont működik. Itt lehetőség van erdei iskola és óvoda, valamint zöld turizmus túrák tartására és előzetes egyeztetés alapján, hétvégenként alkalmat biztosítanak különböző izgalmas programokon való részvételre is.

Parasztudvar látogatásra, lovaglásra, lovaskocsizásra, falumúzeum meglátogatására, igazi sváb ételek szabad tűzön történő sütés-főzésére, hajnali és éjszakai vadlesre, vadetetésre, valamint éjszakai és nappali túrákra is készülhet az, aki ide látogat, sőt, akár szakrális zarándokutakra (pl. az Ökológiai Megtérés zarándokútjára) is van mód a környéken.

Arborétum és emlékerdő a szomszédban

Azonban nem csak a természetes életmódot és a globális környezeti nevelést célzó programok miatt érdemes idelátogatni. Az Agostyán határában levő patak-völgyben egy arborétum is működik, kis tavakkal, impozáns álciprusokkal, óriástujákkal, tiszafákkal, mocsáriciprusokkal, atlaszcédrusokkal, tulipánfákkal, hegyi mamutfenyővel, valamint évszázados szlavóntölgyekkel és vörösfenyőkkel.

Az ország első, temetkezési célú kegyeleti erdője is itt kapott helyet. A 25 hektáros erdőben az elhunytak hamvait biológiai úton lebomló urnában egy-egy kiválasztott fa gyökereinél helyezik el, az elhunyt nevét pedig egy kis táblán, a fa törzsén őrzik meg az utókor számára. Itt közel 300 éves famatuzsálemeket is találni, amelyeket a fakivágástól a 2014-ben megszerzett „favágástól mentes erdő” minősítés véd.

Galgahévízi ökofalu

A Galgahévízi ökofalut egy szántóföldön kezdték felépíteni, Galgahévíz mellett, a Gödöllői Dombság szélén, amerre a Bika tó található. A Galgahévíz településtől 3 km-re található ökofalu egy kicsit eltér a többi magyarországi ökofalutól, mert itt nem egy kihalt falut élesztettek újjá, hanem egy teljesen új települést hoztak létre.

1997-ben alapította egy baráti társaság, akik közelebb akartak élni a természethez és egymáshoz. Az ökofalu egy 10 hektáros földterületen található, amelyhez erdő, rét, patak és tó is tartozik. Az ökofalu alapítói felismerték, hogy a jelenlegi korlátlan gazdasági növekedés nem működhet már sokáig, nem fenntartható.

Ezért az itt élők egy másfajta életformát választottunk. Olyat, ahol a fenntarthatóság szempontjait nagyon komolyan veszik, ezek szerint élnek, és igyekeznek minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyni maguk után.

Egy lépésről-lépésre megtervezett, az önellátásra törekvő, a nagy rendszerektől független közösséget képzeltek el az alapítók, és ezt a célt tekintik máig a magukénak. Saját fúrt kútjuk van, megújuló energiákat igyekeznek minél inkább használni, helyben megtermelnek maguknak nagyon sok mindent, biogazdálkodással, vegyszerek nélkül gazdálkodnak, a szennyvizet biológiai módszerekkel helyben megtisztítják.

Az ökofalu mintegy 20 lakossal rendelkezik, akik saját építésű, szalmabálából vagy fából készült házakban élnek. Különböző tevékenységeket folytatnak, például kertészkednek, fafaragással, fazekassággal, jógával vagy meditációval foglalkoznak.

Rendezvényeket is szerveznek, például tanfolyamokat, workshopokat, koncerteket vagy kiállításokat a látogatók számára, akik szeretnének tanulni a tapasztalataikból.

Közösségi épület

Galgahévíz olyan közösség, amely értékeli a sokszínűséget, a kreativitást és az együttműködést. Az ökofalu horizontális struktúrával rendelkezik, amely lehetővé teszi, hogy minden tagnak egyenlő hangja és felelőssége legyen.

Az ökofalu havonta tart egy találkozót, ahol megvitatják a problémákat és konszenzussal hozzák meg a döntéseket. Az ökofalunak van egy heti köre is, ahol megosztják egymással érzéseiket és gondolataikat.

Az ökofalunak van egy közös háza, ahol együtt főznek és étkeznek, főként saját terményekből vagy helyi termékekből. Az ökofalunak van egy közös kertje is, ahol zöldségeket, gyümölcsöket, fűszernövényeket és virágokat termesztenek.

Ökológiai oktatás

Galgahévíz egyben oktatási központ is, amelynek célja az ökológiai életmóddal kapcsolatos ismeretek és készségek terjesztése. Az ökofalu különböző tanfolyamoknak és műhelyeknek ad otthont olyan témákban, mint a természetes építés, a biokertészet, a megújuló energia vagy a permakultúra-tervezés.

Az ökofalu iskolai csoportokat vagy egyetemi hallgatókat is szívesen fogad, akik kutatásokat vagy szakmai gyakorlatot szeretnének végezni a projektjeikkel kapcsolatban. Az ökofalu olyan helyi és nemzetközi hálózatokban is részt vesz, mint a Magyar Ökofalu Hálózat (HEV), az Európai Ökofalu Hálózat (EEN) vagy az Átmeneti Városok Mozgalom.

Vinyeszéplak ökofalu

Visnyeszéplak egy, a Zselicség dél-nyugati csücskében fekvő apró település. Ez a Somogy megyei falu a 80-as évek végére teljesen elnéptelenedett főleg a közművek és a közellátás (orvos, iskola, busz) hiánya miatt.

Azok, akik mindezek ellenére maradtak vagy itt telepedtek le mind hasonlóan gondolkodnak, ez, valamint az egymásrautaltság, a közös népszokások, ünnepek és a napi, rendszeres közös tevékenységek, vagyis a közös lelki élet az, ami erősíti a helyiekben az összetartozás érzését.

Minőségi kézműves termékek

A helyi termelők és kézművesek szinte mindent képesek elkészíteni vagy megtermelni, amire a közösségnek szüksége lehet. Portékáik, legyen szó akár 10kg barackról, mézről, pár aprójószágról, egy-egy hímzett terítőről, kosárról vagy faragott bútorról, mind többnyire a falu berkein belül gazdára találnak.

Aktív közösségi élet

A falu lakói téli és nyári találkozókat, táborokat, szakmai képzéseket szerveznek, aktívan részt vesznek a Magyar Élőfalu Hálózatban valamint az Örökség Népfőiskolai Szövetségben és a Kárpát-medencei Gyümölcsész Hálózatban egyaránt.

Gyűrűfű ökofalu

Gyűrűfű egyike az első magyarországi ökofalvaknak. Borsos Béla vezetésével fiatal környezetvédők egy csoportja alapította 1991-ben. A Zselic délnyugati lábánál helyezkedik el, egy 1100 hektáros önálló vízgyűjtőben, amelyből 174 hektárt – a 22 évvel korábban elhagyott egykori település területét – a Gyűrűfű Alapítvány vásárolt meg 1992-ben. Erdők, legelők, mocsár veszi körül. A régi faluból semmi nem maradt. A kilencvenes években készültek alapozó tanulmányok, egy rendezési terv és egy helyi természetvédelmi rendelet, amely Gyűrűfű Humánökológiai Rezervátum néven a szervezők kérésére nyilvánította védetté a teljes vízgyűjtőt. A rendezési terv alapján indult meg egy közösségi épület és a magánházak építése a kilencvenes évek végén. A kétezres évek elején a betelepülés egy ideig megakadt, majd a 2020-tól kezdődő időszakban újra indult. A településen 2024-ben mintegy 30-an laknak, akik saját építésű, természetes anyagokból készült házakban élnek. Honlapjukon részletes tájékoztatás található a betelepülés lehetőségeiről, a harminc éves történelemről, a jelenlegi életmódjukról valamint az alapítvány vagy az ott lakók által szervezett programokról. A mindennapi élet képei és a friss hírek a Gyűrűfű Ökofalu Facebook oldalon követhetők.

Permakultúra tervezés

Gyűrűfű a permakultúra elvein alapul. Ez egy olyan tervezési rendszer, amely a természet mintáit és ciklusait utánozva fenntartható mezőgazdasági rendszereket hoz létre. Az idők folyamán kiegészült egy általánosabb tervezési gyakorlattal is, ezért alkalmas emberi települések megtervezésére. A rendezési terv és az abból kialakult gyakorlat a permakultúra elveit és módszereit használja a földhasználat, a vízgazdálkodás, az energiatermelés, a hulladékkezelés és az élelmiszertermelés megtervezéséhez, a lakótelkek kialakításához.

Technológiák

A faluban egy távvezetéken és egy saját kivitelezésű kőszórással stabilizált úton kívül nincsenek közművek, ezért mindent önállóan kell megteremteni. A házak földből, vályogból, szalmabálából vagy ezek kombinációjából épülnek, a kerteket és az alapítványtól bérelhető legelőket csak a biogazdálkodás elvei szerint lehet művelni. A környező erdők üzemtervei is a fenntarthatóság szempontjainak figyelembevételével készültek, hosszú távon az őshonos zárótársulás kialakítása a cél. A lehulló csapadék megtartása és hasznosítása elsődleges szempont, amely többféle módszerrel is elérhető.

A házak vízellátása ciszternáról vagy kútról történik, az elfolyó szennyvizet gyökérzónás szennyvíztisztító fogja fel. Az energiaigény a napenergia passzív hasznosításával csökkenthető, a közművek szerepét lassan átveszi a napelemmel helyben termelt villamos energia és a biomassza hasznosítása. A szelektív hulladékgyűjtés, a szerves hulladék feldolgozására szolgáló komposztálás szintén alapelv. A terület elsődlegesen állattenyésztésre és tartásra alkalmas, lovastanya, kecskenyájra alapozott sajtüzem, hús hasznosítású kecskenyáj, szarvasmarha farm és vegyes gyümölcsös található itt. Folyamatban van a telkek permakultúrás alapon történő megtervezése is.

Közösségi élet

Gyűrűfű jelenleg Ibafa község lakott külterülete. Jelenleg mintegy 25 építési telek áll rendelkezésre, melyet a Gyűrűfű Alapítványtól lehet megvásárolni. Más településekhez képest a vásárlás folyamata hosszadalmasabb, mert nemcsak a földtörvény előírásainak kell megfelelni, hanem az alapítvány kuratóriuma azt is vizsgálja, a leendő lakó mennyire érzi sajátjának a Gyűrűfűn alapvetően fontos ökológiai alapelveket. Ezt követően a közösségi élet szervezése az Újgyűrűfűért Egyesület feladatává válik. A feladatok megoszlanak az alapítvány mint földtulajdonos, vagyongazdálkodó és üzemeltető, valamint az egyesületet alkotó lakók közössége között. Nincs kitüntetett ideológia. Nem tesznek különbséget származás, etnikai, vallási és egyéb hovatartozás, szexuális irányultság és politikai nézetek között. Nincs előírt étkezési szokás, bár a terület elsősorban állati termékek előállítására alkalmas. A közös munkák általában projekt alapon és önkéntes részvétellel szerveződnek. A Közösségi Ház egyik legfontosabb feladata, hogy az építkezések ideje alatt a leendő lakók élőhelye legyen. Ugyanakkor valódi közösségi helyszínként is működik, tanfolyamok, találkozók, előadások, vagy egyszerűen csak közösségi összejövetelek is vannak itt.

Krisna-völgy

Krisna-völgy Európa egyik legnagyobb és legrégebbi ökofaluja, amelyet 1993-ban alapítottak a hindu vallási mozgalom, a Krisna-tudat Nemzetközi Társasága (ISKCON) követői. Az ökofalu a dél-magyarországi Somogy megyében található, egy 280 hektáros farmon, amelyhez szántóföldek, legelők, erdők, tavak és kertek tartoznak.

Az ökofalunak mintegy 150 lakója van, akik egyszerű házikókban vagy lakásokban élnek. A bhakti jógát (odaadó szolgálatot) gyakorolják az Úr Krisnának kántálással, meditációval, imádattal és vegetarianizmussal. Különböző projekteket is működtetnek, például biogazdálkodást, tehénvédelmet, templomépítést, oktatást, turizmust és kulturális rendezvényeket.

Spirituális kultúra

Krisna-völgy a Bhagavad Gítá (Isten éneke) tanításain alapul, amely egy ősi hindu szentírás, amely a lelki tudás lényegét tárja fel. Az ökofalu a bhakti jóga négy szabályozó elvét követi: nincs húsevés (beleértve a tojást vagy halat), nincs bódultság (beleértve az alkoholt vagy a drogokat), nincs szerencsejáték (beleértve a spekulációt vagy a csalást), és nincs tiltott szex (házasságon kívül).

Az ökofalu is követi a szádhana (lelki gyakorlat) napi menetrendjét, amely a korai kelésből (napfelkelte előtt), a Hare Krsna mantra (szent hangrezgés) énekléséből, a templomi szertartásokon való részvételből (imák és énekek felajánlása az istenségeknek) és a szentírások tanulmányozásából (tanulás a lelki mesterektől) áll.

Az ökofalu az év folyamán különböző fesztiválokat is megünnepel, amelyek az Úr Krsna és bhaktái múltjáról emlékeznek meg.

Fenntartható életmód

Krisna-völgy a természettel való harmóniában való élet és a környezetvédelem mellett is elkötelezte magát. Az ökofalu az élelmiszerek nagy részét biofarmján termeli meg, ahol gabonát, zöldségeket, gyümölcsöket, fűszernövényeket és virágokat termesztenek. Emellett mintegy 80 tehenet és ökröt is gondoznak, akik tejet, trágyát és munkaerőt biztosítanak.

Megújuló energiaforrásokat használnak, például napelemeket, szélturbinákat és biogázüzemeket, hogy energiát nyerjenek az épületeik és járműveik számára. Templomaik és házaik építéséhez természetes anyagokat, például fát, agyagot, szalmát vagy követ használnak. Vízkészleteikkel is hatékonyan gazdálkodnak, esőtartályokat, csepegtető öntözést vagy nádasokat használnak.

Dr. Rónay P. Tamás | Korábbi egyetemi oktató, szövegíró. Főként humán, illetve természettudományos cikkeket ír. Otthonosan mozog az okostechnológiák és megújuló erőforrások, zöld technológiák világában.