Mi az a körforgásos gazdálkodás?

Európában évi 2.5 milliárd tonna hulladék keletkezik, ez az érték drasztikusan csökkenthető lenne, ha a körforgásos gazdálkodási forma terjedne el a kontinensen. Ez egy olyan gazdálkodási forma, amelynek lényege, hogy az elhasznált nyersanyagot újra felhasználják, egy másik folyamat részeként. Nézzük, hogyan néz ez ki a gyakorlatban!

A körforgásos gazdálkodás egy abszolút környezetbarát megoldás, amely egyaránt hozzásegíti az embert és a természetet egy élhető jövőhöz. Ezt az egyre elterjedtebb és népszerűbb gazdálkodási formát már az Európai Unió is szárnyai alá vette, és az elmúlt években környezetvédelmi- és gazdaságpolitikájának egyik legfontosabb célkitűzésévé vált.

Mit jelent a körforgásos gazdálkodás?

Ahogy a természet végtelen körforgása, úgy ez a gazdálkodási forma is folyamatosan megújuló formában használja fel az eredeti nyersanyagot, így nem, vagy alig keletkezik hulladék. A folyamategységek, illetve a különböző típusú termékek gyártása egy láncolatot alkotnak.

Alapvetően az ember ezen folyamat során újra megpróbálja felvenni a „természet ritmusát”, a környezetben megfigyelhető örök korforgás mintájára újragondolja saját termelői tevékenységét. A körforgásos gazdaság nem jelent egyet az újrahasznosítással, az a rendszernek csak egy része. Ez egy olyan, értékláncokon és iparágakon átívelő gazdasági modell, amelyben az új szemléletmód a terméktervezés, gyártás, fogyasztás folyamatát egyaránt áthatja, megreformálja. Ezzel az újfajta szemléletmóddal pedig a természetvédelem mellett új lehetőségeket és új piacokat nyit a termékeket előállító vállalatok számára is.

Miben más, mint a lineáris gazdálkodás?

A körforgásos gazdálkodás alapvetően tér el az eddigi gazdálkodási formától, melyet az ember kialakított és megszokott. A lineáris gazdasági modellben minden esetben „a természeti erőforrásokból, elsődleges nyersanyagokból állítják elő a termékeket, amelyeket egyszeri felhasználásra terveztek.” (Körkörös gazdaság – mit jelent, miért fontos és mi a haszna) Amint azok kiöregednek, megrongálódnak, elhasználódnak, vagy felhasználják őket, a szeméttelepre kerülnek. Tehát ezekben a rendszerekben a termékek „a használatot követően hulladékká válnak, és a bennük lévő anyag és energia örökre elveszik, kikerül a rendszerből, amivel folyamatosan csökken a rendelkezésünkre álló – nem megújuló – természeti erőforrások mennyisége.” (Ua.)

A körforgásos gazdálkodás során a termékeket eleve úgy állítják elő, hogy az, vagy egyes elemei más formában használat után is hasznosíthatóak legyenek.

Mi a jelentősége a 21. században?

A körforgásos gazdálkodás jó példa arra, hogy a 21. században nem kell olyan szélsőségekben gondolkodnunk, mint például hogy a bolygónak csak akkor van jövője, ha visszatérünk ahhoz a létformához, életkörülményekhez, amelyekhez az ősember számára szolgáltak lehetőségeként. A körforgásos gazdálkodás által is visszatérünk bizonyos formában, de inkább igazodunk a természet rendjéhez, egy modern formában. A korszerű technológiáknak, melyek a természet erejét használják fel, vagy amelyek a természet megfigyelésén és a tudományos kutatások eredményein alapulnak tulajdonképpen alapvetően egy drasztikus szemléletmódváltásra, és nem pedig drasztikus lemondásokra van szüksége.

Hogyan függ össze a fenntartható gazdálkodás a körforgásos gazdálkodással?

A nem megújuló természeti erőforrások újrahasznosulnak, ez pedig ahhoz vezet, hogy egyes nyersanyagok kapcsán a készlethiány miatt kevésbé kell aggódnunk. Emellett pedig a minimális hulladék által nem szennyezzük tovább a bolygót, nem rontjuk esélyeit.

Az emberi tevékenységből eredeztethető káros folyamatokat is lassítja az, hogyha a körforgásos gazdálkodás keretei közt előállított termékeket vásároljuk, támogatjuk.

Lépések a körforgásos gazdálkodás irányába

„Az Európai Bizottság 2020 márciusában az európai zöld megállapodás keretében és az új iparstratégia részeként benyújtott egy cselekvési tervet a körforgásos gazdaság megvalósítására, amely javaslatokat tartalmaz a fenntarthatóbb terméktervezésre és a hulladék csökkentésére. Külön figyelmet fordítanak a legtöbb energiát felhasználó ágazatokra, mint például az elektronika és az IKT, a műanyagok, a textilipar és az építőipar.

A Parlament februárban megszavazta a körkörös gazdaság új cselekvési tervét, amely további intézkedéseket vár a karbonsemleges, környezetvédelmi szempontból fenntartható, mérgezésmentes és teljesen körkörös gazdaság 2050-ig történő megvalósítása érdekében, beleértve az újrafeldolgozás szigorúbb szabályait és az alapanyagok felhasználására és fogyasztására vonatkozó, 2030-ra kötelezően teljesítendő célértékeket.” (Körkörös gazdaság – mit jelent, miért fontos és mi a haszna)

Mit jelent ez a gyakorlatban?

• a ruhaiparban: a ruhákból szőnyeg, az elhasznált cipőből sportpálya készül
• élelmiszeriparban: az ananászlevélből szövetet készítenek, melyet a ruhaiparban használnak fel, kávéból nyomdafestéket gyártanak
• építőiparban: renoválás újraépítés helyett, raklapból készülő bútor
• a hulladékgazdálkodásban: szelektív szemétgyűjtés, 3D nyomtatás, PET palackból készülő cipők és más termékek
• autógyártásban: használt műanyagból autóelektronika
• bútoriparban: bútorgyártás gördeszkákból vagy raklapból
• mező és erdőgazdálkodás: a zöldhulladékból biomasszát készítenek

Milyen eszközei vannak a körforgásos gazdálkodásnak?

Fenntartható design

A környezetbarát terméktervezés azt jelenti, hogy a termék megtervezésénél, kialakításánál már olyan szempontok és tudatos döntések érvényesülnek, melyek a lehető legalkalmasabbá teszik azt a körforgásos gazdálkodásba történő bekapcsolásába. A fenntartható designú termékek tartósabbak, javíthatók, alapanyagaik újrahasználhatók, esetleg lebomlanak. A könnyebben meghibásodó alkatrészek könnyen be is szerezhetők.

Megosztás

Ebben az esetben egy terméken több fogyasztó osztozik. Digitális platformokon a fogyasztók teszik közzé, hogy az általuk használt dolgokat milyen módon, mikor, milyen értékben bocsátják az érdeklődők rendelkezésére. Ilyen típusú platform például az Airbnb vagy a MOL Bubi biciklikölcsönző és a MOL Limo autómegosztó.

Karbantartás, javítás

Egy olyan eszköze a körforgásos gazdálkodásnak, amely kapcsán a fogyasztói társadalom szemléletét kell szemétbe dobni a megrongálódott termék helyett. Sokszor inkább időt spórolunk, mint pénzt, pedig jobb, ha az elromlott, megrongálódott termékeinket elvisszük a megfelelő szervizbe vagy mesteremberekhez, hogy megjavíttassuk őket, ahelyett, hogy újat veszünk.

Felújítás

A javításhoz hasonlóan itt a használati érték visszaállítása a cél. A különbség itt a végrehajtandó tevékenység mértéke: a felújítás esetében nagyobb horderőjű átalakításokról beszélünk, melyek lehetnek pusztán esztétikai jellegűek is.

Újragyártás

Egy olyan megoldás, mely során a terméket minimális erőforrás igénybevételével alkotóelemeire bontják, az egyes elemeket feljavítják, ami szükséges azt lecserélik, végül az alkotóelemeket újra összeszerelik. Újragyártásról beszélhetünk akkor is, amikor egyes alkotóelemekből más termékeket hoznak létre.

A műszaki tervezés, minőség-ellenőrzés és tesztelés az újragyártott termék során ugyanolyan hangsúlyt kap, mint eredeti megalkotásakor. Az újragyártott termék minimális kritériuma, hogy legalább olyan jó legyen, mint az eredeti.

Újrahasznosítás

A szelektív hulladékgyűjtés mellett értéknövelő és értékcsökkentő újrahasznosítás is létezik ebben a kategóriában.

• Az értéknövelő esetében a termékeket úgy használják fel új termékek előállítására, hogy nem bontják az eredetit alkotóelemeire. Ez a technika például a bútorgyártásban is ismert: gördeszkákból csinálnak bútort.
• Értékcsökkenés esetén lebontják magukat az anyagokat is, így lesznek a ruhákból például szőnyegek.

Újrahasznosítás a gyártási folyamat során

Ezzel a kifejezéssel a gyártás során keletkező melléktermékek és selejtek hasznosítására utalunk a körforgásos gazdálkodás keretein belül.

Mit tehetsz a körforgásos gazdálkodásért?

A körforgásos gazdálkodás ügyéért, népszerűsítéséért mindenki aktívan tehet. A fogyasztói társadalom minden egyes alkotóelemének szüksége van a szemléletváltásra, illetve egy új szemléletmódra történő nevelésre a következő generációk esetén. Te is jobban jársz, hogyha olyan tárgyak, holmik vesznek körül, melyeket nem kell 2-3 évente lecserélni.

A másodlagos nyersanyagokat tartalmazó termékek nem jelentenek egyet azzal, hogy maguk a dolgok is másodosztályúak lennének, sőt! Megtervezésük, összeállításuk során sok esetben sokkal átgondoltabb, megfontoltabb, részletgazdagabb tervezést, kivitelezést alkalmaztak. Ezek a termékek minőségüket tekintve inkább tartoznak a kézműves termékek, mint a tömegtermékek sorába, de azzal, hogy elterjedtebbé, általánosabbá válnak, nem fog változni a színvonal.

Sokat számítana, ha egyre többen tartós termékeket vásárolnánk, adott esetben megjavíttatnánk, vagy ha már nem tudjuk tovább bevetni őket, gondoskodnánk arról, hogy hulladékként újrahasznosuljanak.

Az is fontos, hogy olyan ipari terméket, kereskedelmi, illetve egyéb szolgáltatást, közintézményeket (például amikor gyerekeinknek óvodát, iskolát választunk) részesítsünk előnyben, melyeknek az anyaghatékonyság és a keletkező hulladékok elkülönített gyűjtése fontos.

Legyen közös mottónk:

„A ma termékei a holnap alapanyagai.”

Nagy Tímea – birge – | A kis- és középvállalkozások marketing szövegírója, lelkes környezetvédő, igazi természetrajongó. “A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket.”