Szelektív hulladékgyűjtés kiskáté: mit, hova, hogyan?

Ha létezne egy „Útmutató a fenntartható élethez” nevű kézikönyv, biztosan az első helyen szerepelne benne a szelektív hulladékgyűjtés. Szerencsére egyre többen mondanak búcsút az otthoni egykukás rendszernek, és a lakásaink mellett, a közterületeken is szép számmal gyarapodnak a szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas tárolók. Cikkünkben összeszedtük, mire érdemes odafigyelnünk a szelektív hulladékgyűjtés kapcsán.

A környezettudatos életmód a szelektív hulladékgyűjtéssel kezdődik.

Már ezzel az apró lépéssel is hozzá tudunk járulni bolygónk (és nem mellesleg az emberiség) megmentéséhez, és egy zöldebb, fenntarthatóbb, a környezetünkkel harmóniában megvalósuló élet kialakításához. A szelektív hulladékgyűjtést egy puszta szokás helyett, felfoghatjuk egyfajta egyéni és társadalmi felelősségvállalásként, amivel a túlzott fogyasztással járó környezetszennyezést valamennyire mérsékelni tudjuk.

Úton a körkörös gazdaság felé

A szelektív hulladékgyűjtés a körforgásos gazdaság irányába való elmozdulás egyik fontos alappillére. Az elmúlt években az Európai Unió egyre határozottabb lépéseket tesz a lineáris gazdasági modellről a körkörös gazdasági modellre történő váltásra. A lineáris gazdaság lényege, hogy a termékeket természetes erőforrásokból, elsődleges nyersanyagokból állítják elő, amelyekből a használatot követően hulladék keletkezik. Így ezek a nyersanyagok és természeti erőforrások kikerülnek a rendszerből. Ez a működésmód semmiképpen sem fenntartható, hiszen ezáltal mindig csak elveszünk, de nem adunk vissza semmit a rendszernek.

Ezzel ellentétben a körforgásos gazdasági modellben minden nem megújuló anyag egy zárt körben kering, vagyis körforgásban marad. A körkörös gazdaság már a termékek tervezésénél is fontos irányelveket fektet le. A cél az, hogy egy-egy termék tartós, könnyen megjavítható és újrahasználható legyen. A hulladékká válását követően pedig újra lehessen hasznosítani.

És itt jön a képbe a lakosság, vagyis a mi szerepünk. Ahhoz, hogy a körforgásos gazdaság hatékonyan működjön, fontos, hogy tudatos fogyasztók legyünk. Olyan termékeket emeljünk le a polcokról, amelyek tartósak, igyekezzünk újrahasználni vagy éppen újrahasznosítani őket. Ezzel a termékek később válnak hulladékká, azt követően pedig a szelektív hulladékgyűjtés révén járulhatunk hozzá az anyagok újrahasznosításához. Így ideális esetben a hulladék majdnem teljes mennyisége hasznosul, mivel másodlagos nyersanyagként visszakerül az ipari termelésbe. Így az elsődleges nyersanyagok csak akkor kerülnek felhasználásra, ha másodlagos nyersanyagok nem állnak rendelkezésre.

A szelektív hulladékgyűjtés szabályai

Az újrafeldolgozás előfeltétele tehát a szelektív hulladékgyűjtési rendszer hatékony működése. Ahhoz, hogy a hulladékot újra lehessen hasznosítani, az eltérő anyagú hulladékokat külön-külön kell gyűjteni, így a fémet, az üveget, a műanyagot, a papírt, a szerves eredetű, illetve veszélyes hulladékot, de a lomot, a textil-, az elektromos- és elektronikai hulladékot is. Az egyes hulladékfajták helyes szelektív gyűjtésére a későbbiekben részletesen kitérünk, azonban előtte érdemes lefektetni a szelektív hulladékgyűjtés aranyszabályait:

1. A hulladékot tisztán (kiöblítve, letörölve, a szennyezett részeket eltávolítva) helyezzük a megfelelő tartályba! Ha szennyezett hulladék kerül a gyűjtőbe, az egyrészt fertőzésveszéllyel járhat, másrészt beszennyezheti a többi hulladékot is, így veszélyeztetve az újrahasznosított anyag minőségét.
2. A nagyobb hulladékokat (pl. PET palack) nyomjuk össze! Így helyet takarítunk meg és több hulladék fér el a konténerben.
3. A kupakokat csavarjuk le, a fedőket vegyük le és azokat külön dobjuk a szelektív gyűjtőbe!
4. A tejes és gyümölcsleves dobozokat öblítsük el és helyezzük a megfelelő tárolóba! Budapesten ezeket is a papírkonténerbe kell tenni, a kupakokat pedig a műanyaghulladékhoz. Az ország más részein több helyen a dobozokat is a műanyaghulladékokkal együtt kell gyűjteni, ezért minden esetben a helyi hulladékkezelő szolgáltatónál érdemes érdeklődnünk.
5. Azokat a termékeket, amik egyszerre tartalmaznak papírt, fémet és/vagy műanyagot, bontsuk elemeire és elemenként helyezzük a megfelelő tartályba!
6. A papírhulladékot ne műanyagzacskóban dobjuk ki és ne kössük át madzaggal vagy műanyag zsinórral!
7. Attól még, hogy valami műanyag, nem biztos, hogy újrahasznosítható! Figyeljünk a csomagoláson látható jelzésekre!
8. Azokat a hulladékokat, amiket nem lehet az otthoni hulladékgyűjtőbe tenni, vigyük el a legközelebbi szelektív hulladékgyűjtő szigetre vagy hulladékudvarba!

Mit, mibe és hogyan?

Az, hogy pontosan mi gyűjthető szelektíven és mi nem sokszor még a fekete öves környezetvédőknek is fejtörést okoz. Az alábbi táblázatban röviden összefoglaltuk, hogy az egyes gyűjtőtartályokba milyen típusú hulladékot helyezhetünk:

Mi NEM gyűjthető szelektíven?

Semmiképp se kerüljön a papírkonténerbe:

• zsíros, szennyezett, ételmaradékos papír
• hőpapír (blokk, nyugta)
• közlekedési jegyek
• sorszámok (bankban, orvosi rendelőben kapott cetlik)
• indigó
• faxpapír
• használt egészségügyi papír (zsebkendő, szalvéta)
• műanyagréteggel bevont papírcsomagolás (elviteles kávés pohár)

Semmiképp se kerüljön a műanyagos konténerbe:

• kazetta, CD
• műanyagjátékok
• fogkefe
• fémbelsejű fóliák (chipscsomagolás, csokipapír)
• habtálca
• hungarocell
• ételmaradékokkal vagy vegyszerrel szennyezett, elöblítetlen műanyag és konzervdoboz
• gyógyszeres levél

Semmiképp se kerüljön az üveggyűjtő konténerbe:

• villanykörte
• szemüveg
• neoncső
• hőálló üvegtál
• orvosságos és veszélyes anyagokat tartalmazó üvegek

Házhoz menő és gyűjtőszigetes szelektív hulladékgyűjtés

Ma már sok helyen találkozhatunk a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtéssel, ami számunkra a legkényelmesebb megoldás. Ez azt jelenti, hogy a lakótelep, társasház vagy kertes ház szelektív edényeiben folyik a gyűjtés, amit meghatározott napokon ürítenek. Vidéken gyakran találkozunk a zsákos gyűjtéssel, amikor a hulladékok egy speciális zsákba kerülnek, és azokat szállítják el.  Azért is fontos fokozottan figyelni arra, hogy mi kerül az egyes tartályokba, mert amennyiben a konténerek nem az előírás szerinti megfelelő hulladékot tartalmazzák, az FKF Nonprofit Zrt.  nem tudja a hulladékot elszállítani. Házhoz menő rendszerben a papír, valamint a műanyag és a fém hulladék szelektív gyűjtésére van mód.

A budapesti közterületeken található hulladékgyűjtő szigeteken az előbbi két anyag mellett az üveghulladékot is leadhatjuk. A hozzánk legközelebb található gyűjtőszigetekről az FKF honlapján tájékozódhatunk.

Mit vihetünk a hulladékudvarokba?

A háznál és a lakótelepeken lévő gyűjtőtartályok és a közterületeken található gyűjtőszigetek mellett léteznek hulladékudvarok is, ahova főként azokat a hulladékokat érdemes elvinni, amelyeket a házhoz menő rendszerben nem szállítanak el, vagy nem adhatók le gyűjtőszigeteken. Ilyenek például a veszélyes hulladékok (pl. festékek, bontási törmelék, akkumulátorok), az elektronikai hulladékok (pl. háztartási kis- és nagygépek, fénycsövek) vagy a háztartásban keletkező lomok. Arról, hogy milyen típusú hulladékot mely hulladékudvarba lehet elvinni, ebben a cikkünkben már részletesen írtunk.

Gyakran Ismételt Kérdések

Sas Eszter Krisztina |  pszichológus, mediátor és szabadúszó publicista. A Mind Art pszichológiai kreatív műhely egyik alapítója. A pszichológia mellett szenvedélyei a művészet és a környezetvédelem.