Milyen összetevőket kell kerülni a naptejekben és miért?

Naptejek. Tejes vagy olajos? szórós vagy kenős? Kémiai vagy fizikai? 15-ös vagy 50-es? 

Valamennyiünknek szüksége van a napfényre. Nem csupán a jó közérzetünk vagy D-vitamin miatt, melyet a téli szürke napokon nélkülöznünk kell: egyszerűen szükségünk van a napfényre. Nyáron azonban a kelleténél vagy a kívántnál jóval többet kaphatunk belőle. Különösen a kisgyermekek bőrét kell óvni a naptól, valamint azokét, akiknek világos a bőre, így kevésbé védi meg őket az UV-sugárzástól. A napsütésnek ugyanis nemcsak pozitív hatása van számunkra. 

Milyen pozitív és negatív hatásai vannak a napsugárzásnak? 

Kétségtelen, hogy a Nap nélkül nem tudnánk élni, és a tőle való pont megfelelő távolságunk az egyik záloga annak, hogy most itt a földön élet van. A napfényből nyeri a szervezetünk a létfontosságú D-vitamint (ehhez persze a megfelelő minőségű táplálkozás is szükséges, a napfény azonban elengedhetetlen). A D-vitamint persze lehet mesterségesen pótolni a téli hónapokban, amikor akár hónapokig nem látunk napfényt, vagy akár kék eget, de a legegészségesebb a természetes napfény. 

A napfényt ráadásul napenergiaként is tudjuk hasznosítani, egyike a megújuló energiaforrásoknak, amellyel kiválthatjuk a fosszilis forrásokat.

Azonban, ahogy a nálunk közelebbi bolygókon láthatjuk, a Nap nagyon is tud égetni, és a bőrünkre is ilyen hatással van hosszú távon. Jól tudjuk, hogy nyári napokon 11 és 15 óra között nem tanácsos a napon lenni, és ennek jó oka van. Ilyenkor a legerősebb a fénye, valamint az UV-sugárzás is. UV-riadós időszakok egyre gyakrabban fordulnak elő Magyarországon, érdemes ezeket komolyan venni. Persze nem mindig maradhatunk a négy fal között, de van mód arra, hogy ha már kint kell lennünk a napon, védekezni is tudjunk a káros, illetve a túlságosan erős sugárzás ellen. Ilyen a megfelelő öltözködés és a naptejek használata. 

Az ózonpajzs az 1970-es években meggyengült a szintetikus vegyi anyagok kibocsátása miatt. A ’80-as években aztán csökkent ezek termelése, és az ózonrétegre is nagy figyelem irányult, ezért az szép lassan elkezdett megerősödni. Azonban még mindig vannak olyan időszakok és területek, ahol az ózonréteg vékony, és ott az UV (A és B típusú) sugárzás még mindig erős. Ezek ellen kell védekezni, elsősorban fizikai úton. 

Mennyire hatékonyak a naptejek a nap elleni védelemben?

A naptejek lényege, hogy meghosszabbítják azt az időszakot, amelyen a napon vagyunk. A naptej faktorszáma jelenti azt, hogy hányszor annyi időt ad a naptej, amennyi ideig bőrpirulás, bőrkárosodás nélkül tudunk a napon tartózkodni. Azonban a naptejek rengetegféle segédanyagot tartalmaznak, amelyek közül van, amelyik káros az emberi szervezetre. Hogy hogyan fordulhat elő, hogy akár gyerekeknek szánt naptejben is egészségkárosító anyagok vannak? Ez jórészt a gyártó felelőssége, de a mesterséges anyagoknál nem mindig lehet elsőre tudni, hogy mit okoz hosszú távon. A hormonháztartásra káros parabéneket amúgy is jó ismerni, de ha nem akarunk ezzel bajlódni, válasszunk olyan naptejet, amelynek könnyen el tudjuk olvasni az összetevőit (vagyis nem olvashatatlan mennyiségű és minőségű alapanyagból áll).

A naptejek kémiai vagy fizikai hatással rendelkezhetnek. Ahogy a test ruhával való betakarása is fizikai, a fizikai naptejek is elsősorban úgy védenek, hogy magát a bőrt, a szervezet természetes határrendszerét védik a sugárzás ellen. A kémiai védekezés már problematikusabb, ugyanis a naptejek számos olyan felszívódó anyagot tartalmazhatnak, amelyeknek akár hosszú távú káros hatásai is lehetnek. Minden esetben jobb a kenős fényvédő krém, mint a spriccelős, mert ez utóbbit véletlenül be is lehet lélegezni, ami semmiképpen nem ajánlatos, hiszen egy erős vegyszerekkel teli szerről van szó. 

Milyen káros anyagok lehetnek a naptejekben? Melyik mit okozhat?

A leggyakoribb káros anyagok, amelyeket naptejekben használnak, a következők. 

Oktokrilén

Az oktilokrilén egy szerves UVB-szűrő anyag, tiszta, színtelen anyag, fényvédőkben és egyéb kozmetikai krémekben is használják. Azonban pont a fény hatására reaktív szabad gyökök keletkezését segíti elő, amely elsősorban gyermekeknél bőrgyulladást (kontakt dermatitiszt) válthat ki, valamint a kétoprofénre allergiás felnőttekben, valamint rákot okozhat. Mivel a naptejek a vízben leoldódnak, az oktokrilén bekerül az óceánok vizébe, és a korallokat károsítja. A Francia Népegészségügyi Hatóság (ANSES) tavaly, 2023 nyarán javasolta az összetevő teljes betiltását. 

Oktinoxát

Az etilhexil-metoxicinnamát becenevű adalékanyagot állatkísérletekben vizsgálták, és ezek szerint hat mind a pajzsmirigyre, mind a szaporító szervekre. Az oktinoxát utoimmun-betegségeket is okozhat.

Oxibenzon

Az Oxibenzon vagy benzofenon-3 képes allergizálni, de a hormonrendszerbe is belenyúl: ösztrogénként viselkedhet a szervezetünkben, valamint felhalmozódik. Egyik sem túl biztató perspektíva sem rövid, sem hosszú távon.

Avobenzon

Az avobenzon vagy butil–metoxidibenzoilmetán az egyik legelterjedtebb kémiai fényvédő-alapanyag. Használata során a bomlástermék azonban nemcsak allergiát okozhat, de akár a hormonrendszerbe is beavatkozhat.

Titán-dioxid

A titán-dioxid élelmiszer-adalék, azonban naptejekben is előfordul. Az élelmiszerekben néhány éve betiltották az alkalmazását élelmiszerekben. Kozmetikai anyagként elterjedt a nano-változata, amelyet mindenképpen érdemes kerülni. Az élettani hatásai – és egyúttal a kockázata – nem ismertek még jelen pillanatban. Belélegezve viszont rákkeltő, tehát semmiképpen ne spray-ben használjuk. 

Retinil-palmitát

Az A-vitamin egyik származéka, a retinin-palmitát egérkísérletekben napfény hatására gyorsította a bőrrák kialakulását. Ezzel tehát szintén érdemes elővigyázatosnak lenni. 

Hogyan tudunk olyan naptejek közül választani, amelyekben nincs káros anyag?

Az van, hogy minél magasabb egy naptej faktorszáma, annál nagyobb benne az adalékanyag-tartalom, és annál nagyobb az esélye, hogy valami olyan anyagot tartalmaz, amely akár az emberre, akár a természeti környezetre káros. Ráadásul a nagyobb faktorszám nem jelent arányos védelmet: A naptejeken látható szám, az SFP-faktorszám azt jelenti, hogy a megjelölt UV-sugarakat (ideális esetben mindkettőt) a bőr természetes védekezőképességén túl mennyi ideig tudja kivédeni. Az 50-es faktor a káros sugarak 98%-át szűri meg, a 30-as faktor 97%-os védelmet ad. 

Az UV-sugárzásból háromféle van, UVA, mely a bőr alatt fejti ki káros hatását, az UVB, amely a bőrpírért és a leégésért felelős, és az UVC, amelyet szerencsére az ózonréteg kiszűr. 

A legjobb, ha fizikai fényvédőt használunk, ruhával takarjuk magunkat, és olyan alapanyagú kenhető naptejet választunk, amelynek ismerjük az összetevőit. A cink-oxid az egyik legnépszerűbb fizikai fényvédő-alapanyag, egyetlen hátránya, hogy a cink-oxidot tartalmazó természetes krémek annyira látványosak, mintha fehérre meszeltük volna magunkat, és nehéz kenni. Viszont nem káros az élővilágra, és megvédi a bőrünket a káros UV-sugaraktól. 

Milyen egyéb módszer van arra, hogy védekezzünk az erős napsugárzás ellen?

A legklasszikusabb módszer a fölöltözés: könnyű, világos színű ruházat, mely a kezek és a lábfejek kivételével takarja a bőrünket. Igen, csuklóig, bokáig, ugyanis valóban ez a leghatékonyabb módszer arra, hogy ne melegedjünk túl, és ne égesse a bőrünket a nap, a karunkon és a lábunkon se. A fejet is érdemes befedni kalappal, sapkával, kendővel, és egy UV-szűrős napszemüveg sem árt. Ha vízpart mellett vagyunk vagy olyan helyen, amely hasonlóan visszaveri a fényt (gondolhatunk fehér sziklákra, homokra, de akár a hóra is), akkor figyeljünk arra, hogy ezeken a területeken fokozottan ki vagyunk téve a napsugárzásnak. 

Kerüljük a tűző napon való tartózkodást a déli órákban, és lehetőleg fizikai fényvédőt használjunk, legalább fél órával a napra kimenés előtt felkenve. Egy-két óra után, valamint fürdés után újítsuk meg a fényvédőt. Minél fehérebb a bőre valakinek, annál érzékenyebb lehet a napra a bőre. A bőr pedig eltárolja az emlékeket: ne gyűjtsünk neki leégéseket! A fél évesnél kisebb gyermekeket pedig semmiképpen ne tegyük ki tartósan a tűző napnak, de még a nagyobb gyermekeket is elsősorban öltöztetéssel óvjuk.

Stenszky Cecília I költő, irodalmár, mesemondó és pedagógus; a természetközeli élet, a tánc, a vadon és a könyvek rajongója.