Csapvíz vagy ásványvíz: melyiket igyuk?

A csapvíz a létező egyik legjobb és legolcsóbb módja a szomjunk oltásának, és annak, hogy beszerezzük a mindennapokhoz szükséges ivóvizet. Legalábbis ott, ahol a csapvíz iható és egészséges.

Rögtön az elején tisztázzuk: Magyarországon és Európa nagy részén a csapvíz bátran fogyasztható! Vagy akár félősen is, mert egészséges. Ha pedig kicsit fura íze van egyes régiókban, az is normális. A csapvíz ugyanis sokféle ízű lehet.

Mi az a csapvíz?

Mondhatni, a csapból is ez folyik, mármint csapvíz, amit kommunális, vagy egyszerűen ivóvíznek is nevezünk.

Igaz, hogy divatossá vált minőségileg kifogásolni, ám ez nem kis részben a konkurencia térnyerése miatt alakult így, hiszen valamilyen indok csak kell a sok százszoros áron kínált víz eladásához. Holott, a rémhírekkel ellentétben, a Magyarországon és sok európai országban a csapvíz általában ivóvíz minőségű.

Éppen úgy felhasználhatjuk ivásra, mint főzésre, mosásra vagy épp WC-öblítésre, bár utóbbiakkal kapcsolatban azért volnának víztakarékosabb ötleteink is, de itt most nem erről lesz szó.

Sokkal inkább beszéljünk arról, hogy érdemes-e egyszerű csapvizet inni, vagy szomjoltásra válasszunk inkább természetes ásványvizet. Ennek eldöntéséhez érdemes először pár dologgal tisztában lennünk.

Hogyan kezelik a csapvizet?

A csapvíz egész Magyarország területén iható, mi több, annak minősége kiváló (még akkor is, ha egyes repülőtársaságok prospektusai inkább a palackozott víz fogyasztását javasolják az országunkba érkező utasaik számára). De vajon kinek van igaza? Nyugodtan ihatunk vagy sem? A biztonságos vízfogyasztás érdekében a vízszolgáltatóknak az a feladatuk, hogy a lehető legjobb szolgáltatást nyújtsák.

A csapvíz, mielőtt a vízvezetékrendszeren át a közvetlen vételezési helyeken (háztartások, vállalatok, közintézmények stb. csapjain át) felhasználásra kerül minden esetben előbb áthalad az adott település víztisztító telepének rendszerén.

A csapvizet a víztisztító telepeken kezelik, vagyis a mikrobiológiai minőségének megőrzése valamint a fogyasztás biztonsága érdekében eltávolítják belőle a különböző szennyező anyagokat. A kezelési folyamat a rendszerbe kerülő víz forrásától és a kezelés helyétől függően azonban változhat.

Magyarországon az ivóvíz például elsősorban a felszín alatti vízbázisból (92%) kerül vételezésre, ezeknek közel fele ráadásul az ásványvizekhez hasonlóan mélységi rétegvíz.

Biztonságos-e a csapvíz fogyasztása?

Bár a szennyezett ivóvíz egyes régiókban problémát jelent, azonban a csapvíz fogyasztása általában biztonságos, amellett, hogy egyben kényelmes és környezetbarát választás is.

Ugyan a csapvíz biztonságossága a lakóhelytől függően változhat, de az emberi fogyasztásra szánt víz minőségét az Európai Unióban harmonizált, szigorú szabályok védik. Ezeket a szabályokat a 98/83/EK1 Uniós tanácsi irányelv rögzíti, hazánkban pedig a módosított 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kmr.) veszi át, és fogalmaz meg az ivóvíz minőségével kapcsolatban további, általános szabályokat és nemzeti előírásokat.

Magyarországon tehát a közüzemi csapvíz minőségét Uniós jogszabályokon nyugvó kormányrendelet szabályozza, a minőség ellenőrzéséről, ellenőrzésének rendjéről és gyakoriságáról pedig szintén külön kormányrendelet rendelkezik.

„A közműves ivóvíz minőségét a szolgáltatók a Kmr-ben meghatározott gyakorisággal, a népegészségügyi hatósággal egyeztetett ütemtervnek megfelelően ellenőrzik. A vizsgálatok száma a vízmű által szolgáltatott vízmennyiségtől függ, a legkisebb kapacitású vízellátórendszerekben évi négy mintát vesznek, míg a legnagyobbakban akár napi mintavételre is sor kerülhet.”

A rendszeres ellenőrzés teszi lehetővé, hogy a meghatározott alapértékeknek megfelelően szükség szerint és a szükséges mértékben akár egyik napról a másikra megváltoztassák az ivóvíz tisztítására és fertőtlenítésére alkalmazott szerek mennyiségét.

Az ivóvízben fellelhető fertőtlenítési melléktermékek mennyiségére illetőleg azok határértékére vonatkozó szabályozások ráadásul még az EU szabályozásnál is szigorúbbak. Az ivóvíz minőségét azonban csak az otthonok vízátadási pontjáig (a vízóráig) biztosítja a közmű.

Milyen ásványi anyagokat tartalmaz a csapvíz?

A kőzetekben és a talajban mindenütt ásványi anyagok találhatók. A vízben oldódó ásványi anyagok a különböző csapadékokkal együtt beszivárognak a felszíni vízforrásokba, a talajba és a természetes földalatti víztározókba.

A csapvízben található leggyakoribb ásványi anyagok közé tartozik

• a kalcium,
• a kálium,
• a magnézium,
• a nátrium és az olyan nyomelemek, mint
• a vas,
• a cink és
• a mangán.

Miért fontosak az ásványi anyagok?

A különböző ásványi anyagok nélkülözhetetlenek az emberi növekedéshez és fejlődéshez. A csapvízben a fentebb felsoroltak közül a kalcium a legnagyobb mennyiségben előforduló ásványi anyag (értéke 30-280 mg/l között változik). Az optimális mértékű, rendszeres kalciumbevitel pedig minden korosztály számára előnyös: a gyermekeknél támogatja az erős csontok képződését és izmok működését – az idősebbeknél képes megelőzni a csontritkulást és a csípőtáji töréseket.

Szervezetünknek több mint 300 féle biokémiai reakcióhoz van szüksége a magnéziumra. Többek között a szívműködéshez is elengedhetetlen, a magnézium hiánya gyengeséget és fáradtságot okoz.

A nátrium szabályozza a testünkben található folyadékmennyiséget ugyanakkor az agyi idegszinapszisokra is hatással van, igaz, egyben kétélű kard is, hiszen a túl kevés veszélyes, a túl sok pedig káros lehet. Napi 200 mg-ra szükségünk van a túléléshez, az átlag amerikai viszont több, mint 3000 mg-ot fogyaszt naponta a feldolgozott élelmiszerekben (magyarországi adataink nincsenek sajnos erre vonatkozólag), amely érték már kifejezetten káros is lehet, hiszen a magas nátriumszint magas vérnyomást okozhat.

A kálium szabályozza az izomösszehúzódást. A kálium hiánya ugyan ritka, de gyengeséget, fáradtságot, izomgörcsöket és szabálytalan szívverést, szívproblémákat is okozhat.

A vasat szervezet a vörösvértestek előállításához használja. Enélkül a vér kevesebb oxigént szállít. A legtöbb változatosan étkező felnőtt elegendő vasat kap az étrendjéből, de a tizenéveseknek, az aktív életet élőknek és a sportolóknak szükségük lehet belőle extra bevitelre.

A mangán fontos szerepet játszik a reproduktív folyamatokban és a csontok egészségében. Elengedhetetlen a véralvadáshoz, így az ajánlott napi adag átlagosan 2 mg naponta minden korcsoportban.

A réz a számos nyomelem egyike, amelyekre az egészségünk megőrzéséhez szükségünk van. Az agyműködéshez nélkülözhetetlen, nem megfelelő szintje összefüggésbe hozható az Alzheimer-kórral.

A cink szükséges az immunrendszer működéséhez és a sebgyógyuláshoz, a foszfor az erős csontokhoz és fogakhoz, valamint az energia-anyagcseréhez. A klorid ugyanakkor segít fenntartani a folyadékegyensúlyt a szervezetben, a fluorid segít a fogak megerősítésében és a fogszuvasodás megelőzésében a kén pedig a fehérjeszintézishez és a méregtelenítéshez szükséges.

Szabályozzák-e a csapvízben lévő ásványi anyagokat?

Magyarország lakosságának már több, mint 95%-a van rákapcsolódva a vezetékes ivóvízhálózatra, a víz minősége pedig mindenhol megfelelő, sőt, kiváló. Azonban Magyarország különböző tájegységeinek (az ivóvizet is szolgáltató) felszín alatti vízbázisai érthető módon eltérő ásványianyag-tartalommal rendelkeznek. A csapvíz ásványianyag-összetételét szabályozó pontos határérték mutatókról a vízművek oldalán érdemes tájékozódni.

Az Ammónium határértéke 0,2 mg/l, a Nitráté 50 mg/l, a nitrité pedig például 0,1 mg/l. Ez azért is fontos mert ezek szennyezésjelző paraméterek. Az ammónium a különböző szerves anyagok bomlási mellékterméke, ezért a vizsgált víz elfertőződésére utal, a nitrit és a nitrát emelkedett szintje pedig a túlzott műtrágya felhasználás eredménye lehet, amelynek hatására baktériumok szaporodhatnak fel a számukra tápanyag-gazdag vizekben.

Miért elengedhetetlen az emberi szervezet számára a megfelelő víz fogyasztása? 

A víz teszi ki a test tömegének nagy részét, és számos fontos életfunkcióban vesz részt. Ezek közé tartozik a salakanyagok kiürítése a szervezetből, a testhőmérséklet szabályozása vagy épp a normál agyi funkciók működésének segítése.

A víz hiánya először a bőrön látszik meg. A bőr ugyanis rengeteg vizet tartalmaz, és védőgátként működik, hogy megakadályozza a túlzott folyadékveszteséget, vízhiány esetében fakóvá, rugalmatlanná válik.

A hidratáltság megőrzése kulcsfontosságú a testhőmérséklet fenntartásához is. A fizikai aktivitás és forró a környezet izzadást vált ki, amivel a test vizet veszít: és bár az izzadság hűvösen tartja a testet, azonban a test hőmérséklete megemelkedik, ha az elvesztett folyadék nem kerül mielőbb pótlásra.

Hogyan segíti a víz az emésztést és a testhőmérséklet szabályozását?

A víz a nyál egyik fő összetevője és elengedhetetlen a szilárd táplálék lebontásához valamint a száj egészségének megőrzéséhez. A nyál ugyanis kis mennyiségű elektrolitot, nyálkát és enzimeket is tartalmaz.

A víz a vesének is segít: a salakanyagok vérből történő eltávolításában játszik igen nagy szerepet. Ha ugyanis a vese nem jut elég vízhez, akkor ez a salakanyag – a savakkal együtt – felhalmozódhat a vérben. A víz hasonlóképp segít megelőzni a székrekedést is, mivel folyadékot juttat a vastagbélbe és ezzel tömeget ad a székletnek, hogy a székletürítés könnyebben menjen.

A fizikai aktivitás és a testmozgás további vizet igényel. A fizikai aktivitással és izzadással járó folyadékveszteséget kompenzálja a rendszeres vízbevitel, amelynek szükséges mennyisége a testmozgás intenzitásától és egyéntől függően változhat.

Napi szinten mennyi vizet szükséges fogyasztani?

Az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos, Mérnöki és Orvosi Akadémiája megállapította, hogy a megfelelő napi folyadékbevitel középkorú férfiak esetében körülbelül 15,5 pohár (3,7 liter), nők esetében pedig körülbelül 11,5 pohár (2,7 liter) folyadékot jelent naponta. Ezek az ajánlások a vízből, egyéb italokból és ételekből származó folyadékra együttesen vonatkoznak, vagyis a test teljes folyadékigényét tükrözik.

Mi a helyzet a napi 8 pohár folyadék fogyasztására vonatkozó ajánlással?

Valószínűleg hallottad már azt a tanácsot, hogy igyál meg napi nyolc pohár vizet. Ezt könnyű megjegyezni, és ez egy észszerű cél. Emellé jön ugyanis minden, az élelmiszerekből származó folyadék (a bevitt folyadék 20-30%-a). Így ha például egy tányér levest valamint gyümölcsöket és friss zöldségeket is eszel mellé, az mind összeadódik és az így bevitt vízmennyiség már bőven elegendő lehet a szervezeted számára.

A legtöbb egészséges ember képes hidratált maradni, ha vizet és más folyadékokat iszik, amikor szomjasnak érzi magát. Néhány ember számára akár a napi nyolc pohárnál kevesebb is elég lehet, míg más embereknek azonban ennél többet is igényelhet a szervezetük.

Magyarországon mindenhol egyforma a csapvíz minősége?

A Fővárosi Vízművek napról-napra több mint 2 millió budapesti lakos számára biztosít biztonságos, friss és egészséges ivóvizet. A laboratóriumok évente mintegy 11 000 vízmintát elemeznek, hogy fizikai, kémiai, mikrobiológiai, bakteriológiai és radiológiai jellemzők alapján értékeljék az ivóvíz minőségét.

Az eredmények azt mutatják, hogy a budapesti és az országos ivóvíz minősége teljesen megfelel a vonatkozó magyar szabványoknak, valamint az Európai Uniós előírásoknak.

Biztonságosan iható-e a csapvíz Magyarországon?

Egyértelműen igen! Fontos azonban megjegyezni, hogy a csapvíz ásványianyag-összetétele és mennyiségi tartalma valamint általános minősége a lakóhelytől függően változhat. Ide kattintva település szinten mindenki ellenőrizheti a hálózati vízminőség aktuális helyzetét.

Miként arra már kitértünk, a csapvizet alaposan kezelik a különböző szennyező anyagok eltávolítása és a fogyasztás biztonságának javítása érdekében. A kezelési folyamat is változhat a víz forrásától és a helytől függően és maga a víz íze is más lehet attól függően, hogy az adott vízmű milyen vízforrásból nyeri ki azt.

Ahogy egy, a Nemzeti Népegészségügyi Központ weboldalán elérhető, 2020-as tanulmányban írják, „az országos helyzetkép igen kedvező, az ivóvízminőségi adatbázisba 2020-ban jelentett mintegy 56 000 vízminta eredménye alapján a legtöbb vízminőségi jellemző a vizsgálatok 99-100%-ában megfelelő eredményt adott.”

Miben különbözik az ásványvíz a csapvíztől?

Fontos tisztázni, hogy a palackozott víz megnevezés nem minden esetben takar igazi ásványvizet. Sőt. Sok csak egyszerű ivóvíz, utólagosan ásványi anyagokkal és szén-dioxiddal dúsítva. Akadnak egyszerű, ásványi anyagban szegény forrásvizek, karszt-vizek valamint utólag dúsított kútvizek is a forgalomban.

A csapvízzel ellentétben az ásványvizet a forrásnál palackozzák. Egyesek az ásványvizet a vélt tisztasága és a kémiai fertőtlenítő kezelések hiánya miatt részesítik előnyben. Az ásványvíz azonban némi feldolgozáson mehet keresztül míg végül a palackba kerül.

Az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) szerint az ásványvíznek legalább 250 ppm összes oldott szilárd anyagot kell tartalmaznia ugyanakkor a(z) FDA megtiltja ezeknek a gyártóknak, hogy ásványi anyagokat adjanak a termékeikhez (a természetes ásványvizek szabályozásáról szóló 65/2004. IV.27. FVM-ESZCSM-GKM együttes rendelet szerint).

Miben más az ásványvíz, mint a csapvíz?

Az ásványvíz természetes földalatti víztározókból és ásványvízforrásokból származik, így általában magasabb az egyes ásványianyag-tartalma, mint a legtöbb csapvíznek. Az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) ezért a természetes ásványvíz ásványianyag-tartalmára vonatkozó előírásokat határozott meg, amelyek szerint a természetes ásványvíznek literenként legalább 250 milligramm összes oldott szilárd anyagot kell tartalmaznia, továbbá védett földalatti forrásból kell származnia, és mikrobiológiailag biztonságosnak kell lennie.

Bár a boltokban kapható ásványvizek palackjain szerepeltetve vannak a főbb összetevők, sokan azokat nem veszik figyelembe, vagy kifejezetten csak egy-egy értéket kiemelve választanak a többféle ásványvíz közül, anélkül, hogy tisztában lennének az egyes alkotóelemek élettani hatásairól.

Pedig például a magas nátrium tartalmú ásványvizeket jobb kerülniük azoknak, akiknek magas a vérnyomása vagy valamilyen szívproblémával rendelkeznek. A szervezet napi szükségleténél rendszeresen nagyobb dózisú nátrium só bevitel ugyanakkor megterhelheti a keringési rendszert, fokozhatja a vérnyomást.

Ezen felül az, ami az ásványvíz egyik előnye, egyben a hátránya is, mármint, hogy nem esik át a csapvízhez hasonló fertőtlenítési folyamaton. Arról nem is beszélve, hogy összességében drágább és nehezebben is beszerezhető. A sok ásványvizes palack ráadásul még a környezetszennyező műanyag hulladék mennyiségét is növeli.

Csapvíz vagy ásványvíz: összességében melyiket érdemes fogyasztani?

Összességében mind a csapvíz, mind a palackozott víz egy módja lehet az elvesztett folyadék pótlásának. A csapvíz azonban általában jobb választás, mivel biztonságos, jóval kevesebbe kerül, optimális az ásványianyag tartalma, de sokkal kisebb a környezeti hatása, mint a palackozott ásványvizeké.

Ráadásul egy tetszés szerinti kulacsban vagy újrafelhasználható vizes palackban a csapvíz ugyanúgy bárhová elkísérhet, mint a palackozott víz.

Tehát nem csak maximálisan kényelmes, de igen költséghatékony módja is a hidratáltság megőrzésének, ami alapvető fontosságú az általános egészség szempontjából.

Környezeti hatás: melyik a nyerő?

A csapvíz egyik fő előnye a palackozott ásványvízzel szemben a lényegesen kisebb környezeti hatás. A palackozott víz előállítása és szállítása ugyanis már önmagában jelentős mennyiségű energiát emészt fel, és üvegházhatású gázokat bocsát ki. Ezenkívül a műanyag palackok lebomlása akár több száz évig is eltarthat, ami szintén hozzájárul a környezetszennyezéshez és a környezetterhelő hulladéktermeléshez.

Ezzel szemben a csapvíznek sokkal kisebb a szén-dioxid-kibocsátása, mivel a nagy nyomás hatására a csöveken keresztül, közvetlenül érkezik a fogyasztókhoz, nincs szükség szállításra, hacsak nem ballonos ivóvízről van szó. Amennyiben pedig valamilyen újrahasználható vizes palackot használunk a csapvíz ideiglenes tárolására, az egyszer használatos műanyag palackok szükségtelenségének kiküszöbölésével tovább csökkenthetjük a környezeti terhelést.

Számos európai országban a csapvíz lényegesen olcsóbb, mint a palackozott víz, így a napi folyadékpótlás szempontjából is sokkal megfizethetőbb megoldás a palackozott verzióknál.

Oh, és azt említettük már, hogy 1 liter ásványvíz árán akár 200-300 liter ivóvizet is ihatunk? Gondold meg: például Budapesten egy köbméter víz ára mindenestül 398,9 Ft. Mivel 1 m3 az pontosan ezer liter, így egy liter csapvíz ára 0,3989 forint, kerekítve 0,4 Ft.

Ugyanakkor a legolcsóbb másfél literes ásványvíz literje a cikk írásakor 84 Ft. Ez pontosan 210-szer drágább a csapvíznél.

Na, most lehet osztani-szorozni, melyik a nyerő!

Dr. Rónay P. Tamás | Korábbi egyetemi oktató, szövegíró. Főként humán, illetve természettudományos cikkeket ír. Otthonosan mozog az okostechnológiák és megújuló erőforrások, zöld technológiák világában.