Mik a vízszennyezés okai, milyen következményei vannak és mit tehetünk ellene?

2020-ban senkinek nem kell megmagyarázni, hogy milyen fontos vizeink védelme, ugye? Bár elméletileg mind tisztában vagyunk a vízszennyezés jelentőségével, gyakorlatban mégis sok a kérdés a témában; mit tehetünk pontosan, mennyire rossz a helyzet jelenleg, és mi vár ránk, ha nem cselekszünk gyorsan? Ezeket járjuk most körbe.

A víz a legféltettebb kincsünk – hangzik el olyan sokszor ez a mondat, ám a jelenlegi helyzet úgy fest, nem igazán tartjuk ehhez magunkat. Amikor vízszennyezésről van szó, akkor egy olyan környezetkárosító tevékenységről beszélünk, amelyet az emberek idéznek elő és amelynek igen komoly negatív hatásai vannak az állat-és növényvilágra egyaránt.

Emellett ide sorolandó minden olyan anyag megjelenése a természetes vízben, amely így emberi fogyasztásra alkalmatlanná válik, a benne zajló természetes életfolyamatok lehetősége pedig lecsökken vagy ellehetetlenül. A helyzet az, hogy a fentiek egyre gyakoribb jelenségnek számítanak világviszonylatban, viszont tehetünk ellene akár magánemberként is!

Mi a természetes vizek szerepe a Föld életében?

A körülöttünk levő tavak, folyók, patakok, óceánok, tengerek elképesztően nagy területet ölelnek fel a bolygónkon, hiszen a Föld több mint kétharmad részét víz borítja. A természetes vizek mindegyik típusa lakóhelyet, valamint táplálékot biztosít a bennük vagy a közelükben élő állatok és növények számára, függetlenül a földrajzi elhelyezkedéstől. Nem beszélve arról, hogy az emberiségnek is milyen sokat adnak.

Mik a vízszennyezés okai?

A szennyeződés többféle módon kerülhet a vizekbe. A statisztikák szerint a szennyvizek csaknem fele ipari tevékenység nyomán jön létre, amikor szerves és szervetlen vegyipari termékek kerülnek a természetes közegbe. Ide sorolandók például a hűtővizek, a technológiai használt vizek, az üzemi szociális szennyvizek, valamint az üzem területéről elvezetett csapadékvíz is.

Ennek kapcsán pedig mindenképpen meg kell említeni az olajszennyezést is, amelyért nagy részben nem a tanker balesetek felelnek, bár tény, hogy ezek végzik a legkomolyabb pusztítást rövid távon. Hosszú távon viszont az olajipar normális napi tevékenységéből ered az olajszennyezés nagyobb része, innen kerül a használt motorolaj és ipari olaj nagy része a vizekbe.

Emellett 25%-ban a mezőgazdaság felelős a vízszennyezésért, főleg a különböző műtrágyák, növényvédő szerek használata miatt, de iparszerű állattartás eredményeként a hígtrágya szennyezés mértéke is igen magas. Mindezeken felül természetesen a háztartások is igen komoly mértékű vízszennyezést okoznak és bár minimális, de szerepe van mindebben a közlekedésnek, valamint a turizmusnak is.

Milyen következményei vannak a vízszennyezésnek?

Már önmagában a számok is megdöbbentőek. Egy évben átlagosan 2,6 millió tonna nitrát, 2,5 millió tonna cink, 370 ezer tonna ólom, valamint 8 millió tonna műanyag hulladék kerül a világ természetes vizeibe. Ezek elképesztő számok és józan ésszel nehéz felfogni, miként kerülhet ilyen mértékű szennyezés a tengerekbe, óceánokba.

A nagymértékű káros anyag miatt a tengeri gyom és alga igen nagy mértékben elszaporodik, és egyszerűen elszívja a halak elől az életben maradáshoz szükséges levegőt, amely egy idő után a tengerek holt vízzé válásához vezethet.

E tevékenységek nyomán az emberiség ivóvízkészlete is veszélybe kerül, sőt, a fejlődő országok lakosságát sújtó betegségek nagy része a szennyezett víznek tulajdonítható. Ez olyan mértékű, hogy

napi szinten több mint harmincezer gyermek hal szomjan vagy kap halálos betegséget a szennyezett víz fogyasztása, illetve az azzal való tisztálkodás miatt.

Milyen a vízszennyezés hatása az élővilágra?

Amikor szervesanyag-tartalmú szennyvíz kerül a természetes vizekbe, a lebomlás folyamata oxigént von el. Az ilyen viszonyok között pedig csak azok az organizmusok maradnak életben a vízben, melyek képesek az oxigént a felszínről felvenni vagy eltűrik az alacsony oxigéntartalmat is.

Ilyenkor sok állat elmenekül az adott helyről, majd amikor lezajlik a szennyező anyagok lebontása, a teljes flóra és fauna visszaáll az eredeti állapotára. Viszont amikor már komoly mértékű a szennyezés, az utóbbi lépésre egyszerűen nincs lehetőség, az állat-és növényvilág elpusztul, a vizek pedig egyszerűen „kiürülnek”. Hasonló a folyamat akkor is, amikor olaj kerül a vízbe, ugyanis a víz és a levegő között egy záróréteget hoz létre, amely megakadályozza a levegő oxigénjének vízben való oldódását.

Hol tart most a vízszennyezés, mennyire nagy a baj?

Jelenleg Nyugat-Ázsiában, Észak-Afrikában, Kínában, Indiában, Oroszországban, valamint az Amerikai Egyesült Államokban a legnagyobb mértékű a vízszennyezés, amelynek nyomán a vízhiány és -szennyezett víz mára az egyik legkomolyabb környezetvédelmi problémává vált.

De máshol sem lehet fellélegezni: gyakorlatilag nem létezik ma már olyan természetes víz a világban, amely valamilyen módon ne lenne szennyezett. A legsúlyosabb helyzetben Kína van, itt már annyira komolyra fordult a dolog, hogy a part menti vizeinek jelentős részén nem ajánlott úszni, nem javasolt ezen a szakaszon a haltenyésztés, de még kikötőépítés sem.

Mindemellett azonban Magyarországon is szomorú a helyzet. A hazánkba érkező felszíni folyóvizek nagy része, csaknem 95%-a erősen szennyezetten érkezik a határainkon túlról. Emlékezetes példa a 2000-es tiszai ciánszennyezés. Ám nem kell ahhoz ennyire messzire menni, hogy lássuk, mekkora a baj: ma már az ásott kutakból hozzáférhető talajvíz szinte sehol sem iható, ami azt jelenti, hogy az úgynevezett első vízadó réteg teljesen elszennyeződött.

Meg-e lehet előzni a vízszennyezést?

Ha röviden kellene erre a kérdésre válaszolni, akkor igen, viszont ehhez változások kellenek. Ahhoz, hogy csökkenjen a vizek terhelése, főként az ipari folyamatokban keletkező szennyeződések visszaszorítására lenne szükség. Ezek közül az egyik legfontosabb a termelési folyamatokhoz szükséges nyers-, segéd- és üzemanyagok helyettesítése lenne, de lényeges lenne a termelési technológia egyes részeinek megváltoztatása is a környezetvédelem jegyében.

Nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a keletkezett szennyvizek megfelelő, kezelés utáni visszaforgatására is, valamint szigorítani kellene a keletkezett szennyvíz elvezetése során a megfelelő lépések betartását.

Mit lehet tenni magánemberként a vízszennyezés ellen?

Természetesen nem csak az ipar tehet sokat a vízszennyezés visszaszorításáért, hiszen mi magánemberként is hozzájárulhatunk a fentebb vázolt borzalmas adatok javításához. Lényeges lépés ezzel kapcsolatban a szelektív hulladékgyűjtés, és az is, hogy ügyeljünk arra, hogy milyen vegyszereket használunk a mindennapok során, valamint arra is, hogy minként szabadulunk meg tőlük. Érdemes környezetkímélő mosó- és mosogatószerekre váltani, és csak a feltétlenül szükséges mennyiséget elhasználni a vízlágyító-, öblítő-, mosószerekből, de ide sorolandók a kozmetikai termékek is.

Emellett a lefolyóban vagy a WC-ben nincs helye az ételmaradéknak, a zsiradéknak, de az erős fertőtlenítőszernek sem. A nyaralások során arra fontos odafigyelni, hogy természetes vizekben közvetlenül fürdés előtt ne kenjük be magunkat napolajjal.

Bár az ipari és mezőgazdasági tevékenységekre magánemberként nincs befolyásunk, azonban a mindennapi odafigyelésnek is igen komoly szerepe van a vízszennyezés csökkentésében. A statisztikák azt mutatják, hogy a háztartási tevékenységek ugyanakkora mértékben felelősek mindezért, mint a mezőgazdasági folyamatok. Vagyis ha mindannyian odafigyelünk, sok kicsi sokra megy alapon egy kicsit hagyhatjuk fellélegezni a Földet.

Itt írunk arról, hogyan lehet a különbözőféle szennyezéseket bejelenteni.

Gyakran Ismételt Kérdések

Nagy Tímea – birge – | A kis- és középvállalkozások marketing szövegírója, lelkes környezetvédő, igazi természetrajongó. „A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket.”