Yellowstone Nemzeti Park: történet, érdekességek, jövő

A Yellowstone Nemzeti Park a világ egyik legkülönlegesebb helye. Az északi félteke ökoszisztémájának Alaszka után a legnagyobb érintetlen összefüggő területe. Lélegzetelállító látvány, vadállatok szabadon, elképesztő mennyiségű vulkanikus látványosság és szédületes éjszakai égbolt: a világ első nemzeti parkja. 

Hol van a Yellowstone Nemzeti Park? 

A Yellowstone Nemzeti Park a Sziklás hegységben található, az Amerikai Egyesült Államok három államában, jórészt Wyomingban található, és kis részben Montana (3%) és Idaho állam (1%) területén, összesen majdnem 900 ezer hektáron, melynek 80%-a erdő, a maradék préri, folyók és tavak (5%). Maga a nemzeti park a Sziklás Hegység sziklái közt elterülő fennsíkon van, és két nagy folyó, és a kontinens egyik legmagasabban fekvő tava, a Yellowstone-tó található benne. A park átlagmagassága 2500 m, vagyis magasan fekszik, ennek megfelelő hőmérséklettel – télen gyakorlatilag le van zárva a park. A Yellowstone Nemzeti Parkban található a világ gejzírjeinek legtöbbje. 

Tényleg ez volt a világ első nemzeti parkja?

Igen, 1872-ben az amerikai kongresszusban aláírták a nemzeti parkot létrehozó törvényt, egyúttal kivették az elárverezendő területek közül. Rossz belegondolni, mi lett volna, ha ezt nem lépik meg. Még így is sok időbe telt, hogy valóban védett terület legyen. Sokáig orvvadászok tizedelték a vadállományt, valamint a látogatók nyakló nélkül pusztították a természetet, fittyet hányva a természetvédelmi státuszra. Később, a 19. század végére kiépítettek egy erődöt, amelyben végre a Nemzeti Park Szolgálat el tudta látni a terület megóvásának feladatát. Ma már utakat és épületeket is alakítottak ki a látogatók kedvéért, de a park nagy része továbbra is érintetlen. 

Miért érdekes a Yellowstone Nemzeti Park története?

A park története

A nemzeti park története tanulságul is szolgálhat arra, hogy milyen nehézségekkel kellett – és kell akár ma is – szembenézni annak, aki meg akarja védeni a Föld értékeit. A 19. század elején a Lewis és Clark expedíció egyik tagja, John Colter különvált a többiektől, és prémvadászokhoz csatlakozott. Az expedíció a nyugati part felfedezésére irányult, de John Colter végül is a mai Yellowstone Nemzeti Park területére talált rá: később beszámolt a vulkanikus tevékenységről, de a közvélemény nem nagyon hitte el, hogy ilyen hely létezik. Ma már Colter Pokla elnevezéssel illetik az egyik sárvulkánt, amelyet fehér emberként először megpillantott. Mintegy 50 évvel később egy másik felfedező indult útnak, akinek beszámolója felkeltette V. F. Hayden geológus figyelmét, de a polgárháború miatt abba kellett hagyni a felfedezést. 

1869-ben a Folsom-expedíció volt az első igazán jelentős kutatócsoport, 1871-ben pedig Hayden visszatért állami támogatással, fotóapparátussal, festőkkel és kutatókkal, és így történhetett, hogy egy évvel később, 1872-ben nemzeti parkká nyilvánították a területet. 

A farkasok hatása

Az orvvadászat azonban folytatódott, ráadásul a vapitik védelmében engedélyezték a farkasok irtását, olyannyira sikeresen, hogy az 1930-as évekre a farkasok szinte teljesen kipusztultak a területről. 70 év farkas-nélküliség után telepítettek be Kanadából néhány farkast 1995-ben, akik azzal, hogy a túlszaporodott vapitiket és jávorszarvasokat megtizedelték, gyakorlatilag egy olyan folyamatot indítottak el, amely a terület ökoszisztémáját, sőt, geológiáját is megváltoztatták. A kisebb testű, nagyvadakat elejteni nem képes prérifarkas kiszorítása ugyanis a folyó menti fák növekedésével, az élővilág gazdagodásával járt, a talajerózió pedig csökkent.. Megjelentek ugyanis a nyulak szaporulatára éhes kisebb ragadozók, rókák, sasok. A fák növekedésével és megerősödésével bejött a tájépítész hód, aki gátjaival újabb élőhelyeket hozott létre vízközeli állatoknak. A farkasok így közvetetten a folyók medrének formálásával megváltoztatták a tájat. Ma már kiegyensúlyozott ökoszisztéma van a nemzeti parkon belül, leginkább ennek köszönhetően. 

Milyen látnivalók vannak a Yellowstone Nemzeti Parkban?  

A Yellowstone Nemzeti Park elképesztően sok látnivalót kínál. A terület hihetetlenül gazdag állatvilágát szabad szemmel is meg lehet figyelni, csak korán kell felkelni hozzá. Ehhez mérten veszélyes is, hiszen csaknem 600 vadon élő grizzly medve is él a park területén, de a farkas sem fél az embertől. Kellő elővigyázatossággal, és maximálisan betartva a park szabályait, lehetséges biztonságosan megfigyelni a vadállatokat. Az állatvilágon kívül a gejzírek és hőforrások is különleges látványosságok, a csillagos eget pedig városi szemünknek szokatlan tisztasággal lehet megfigyelni, akár csillagfigyelő túrák során.

Hogyan és mikor érdemes ellátogatni a Yellowstone Nemzeti Parkba?

Elsősorban szezonon kívül érdemes, amikor még jó idő van, tehát májusban vagy szeptemberben, még akkor is, ha az átlaghőmérséklet a magashegységhez képes nem túl magas; azonban ekkor nincsenek rengetegen, és így van esélyünk a természet érintetlenségét megfigyelni. 

Minden esetben jegyet kell venni, és be kell tartani a park szabályait, amelyek egyaránt védik a területet és a látogató testi épségét; előírás például a medvespray. Lehetséges szállodában is lakni, de ezt hónapokkal előre le kell foglalni. Praktikus lehet még kempingben sátrazni, de ahogy Erdélyben, itt is számítani kell olykor a medvékre vagy más vadakra. A lakókocsi is nagyon praktikus alvásra. Lehet ezen kívül vízitúrákat tenni, vagy a vadnyugati életmódot, ételeket kipróbálni különféle parkismereti vezetett túrán. 

Aki azonban a vadonra vagy a vadakra kíváncsi, annak kis csoportban érdemes túráznia, akkor látja igazán a Yellowstone igazi arcát. A több napos túrát be kell jelenteni az igazgatóságon. Egy hét alatt már meglehetősen sok oldalát meg lehet ismerni a Yellowstone Nemzeti Parknak.

Mi jellemzi a Yellowstone Nemzeti Park élővilágát?

A Yellowstone Nemzeti Park élővilága most már gyakorlatilag megegyezik a kontinens meghódítása előtti fajgazdagsággal.

A park faunája igen változatos: megafaunája egyedi, vagyis tele van nagy testű emlősökkel: ragadozókkal, mint mondjuk többféle medve, farkas, hiúz vagy puma, valamint növényevő állatokkal, mint az antilop, a jávorszarvas, vagy a kontinensről majdnem kiirtott bölény. Ezen kívül ragadozómadarak és vízi emlősök, hüllők és halfajták is nagy változatosságban fordulnak elő. Sokan külön a vadállatok megfigyelése miatt utaznak ide, és valóban: akár a farkasok vadászatára vagy családi életére, akár a vidra vagy a hód életmódjára vagyunk kíváncsiak, esetleg medvét látnánk élőben (bátrak előnyben), mindennek megvan a módja itt. 

A növényzet is gazdag, több mint 1700 őshonos fa, növény, zuzmó található itt, köztük 8 fenyőfaj. Különleges módon, mivel az erdőtüzek gyakoriak, a fák felkészültek és adaptálódtak arra, hogy 300 évenként esélyes, hogy erdőtűz keletkezik. Manapság is vannak erdőtüzek, részben természetes forrásból, villámcsapásból, részben a turisták gondatlanságából. Ez utóbbi tüzeket figyelik és oltják, az előbbieket csak tanulmányozzák. 

Mennyi esély van arra, hogy vulkánkitörés lesz a közeljövőben a Yellowstone Nemzeti Parkban? 

A Yellowstone-kaldera, vagyis a nemzeti park területe alatt van egy szupervulkán, mely a mai napig aktív: a földkéreg alatt egy magkamrában gyűlik a magma. Ennek 640 ezer évvel ezelőtti pusztító kirobbanása alakította a területet olyanná, amilyennek most látjuk (egy hozzávetőlegesen Budapest-Várpalota átmérőjű krátert hagyva maga után). Bár földrengések jelenleg is vannak, a magma hőmérséklete nem emelkedik – az ott található vulkánobszervatórum tudósai szerint jelenleg nem kell tartani attól, hogy vulkánkitörés lesz a Yellowstone nemzeti parkban.

Milyen veszélyek fenyegetik a Yellowstone Nemzeti Parkot?

A Yellowstone Nemzeti Park területén a föld a mai napig aktív: kisebb vagy nagyobb földrengések, ennek következtében földcsuszamlások keletkeznek. Az erdőtüzek is rendszeresek, egyrészt az emberi gondatlanság, másrészt azonban a terület jellegzetességeinek következtében: gyakoriak a villámcsapás okozta erdőtüzek. Ezek azonban többnyire nincsenek katasztrofális hatással az élővilágra, mert az itteni növényzet alkalmazkodott az időről időre előforduló tüzekhez. 

Stenszky Cecília I költő, irodalmár, mesemondó és pedagógus; a természetközeli élet, a tánc, a vadon és a könyvek rajongója.