Hogyan óvjuk hazánk természetvédelmi területeit?

A természetvédelmi terület megnevezése lehetne az is, hogy „rendben, ezt a kis darab földet most már igazán nem kéne tönkretennünk”, csak ez sokkal inkább hasonlít egy kétségbeesett próbálkozásra, mintsem hivatalos megfogalmazásra.

Gondolom, sokan emlékeznek még biológia óráról az alábbi kis tanulást segítő „rigmusra”: minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár.

Nos, hasonló a viszonya a „védett természeti területnek” és a „természetvédelmi területnek”, vagyis: minden természetvédelmi terület védett természeti terület, de nem minden védett természeti terület természetvédelmi terület.

Mi az a természetvédelmi terület?

Míg minden olyan jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb-nagyobb összefüggő terület, amelynek elsődleges rendeltetése bizonyos természeti érték vagy értékek (és ezek esetlegesen összefüggő rendszerének) a védelme, természetvédelmi területnek minősül, addig hazánkban nem csak a természetvédelmi terület, de a nemzeti park, a tájvédelmi terület (körzet) és a természeti érték/emlék is lehet védett természeti terület.

A védett természeti területek többnyire országos jelentőségű egyedi jogszabállyal védett, vagy fokozottan védett természeti területek, „ex lege” védett természeti területek (lápok, szikes tavak, víznyelők) valamint helyi jelentőségű védett természeti területek.

Hogyan lesz egy tájból természetvédelmi terület?

A hivatalos procedúra szerint egy adott természeti érték vagy terület tudományos, kulturális, esztétikai, oktatási, gazdasági vagy más közérdekből valamint a biodiverzitás megőrzése érdekében biztosított, kiemelt oltalma magával a védetté nyilvánítással valósul meg.

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII törvény egyaránt rendelkezik egyes területek védetté nyilváníthatóságáról valamint az azokon végezhető tevékenységekről:

„24. § (1) ^*  Természeti területet [15. § (1) bekezdés] és más – e törvény 22. §-a alapján – védelemre érdemes földterületet

a) országos jelentőségű terület esetén a miniszter ^* 

b) ^*  helyi jelentőségű terület esetén rendeletben a települési – Budapesten a fővárosi – önkormányzat nyilvánít védetté.”  Bővebben: (netjogtár)

Miben különbözik a természetvédelmi terület a nemzeti parktól, a tájvédelmi körzettől és a természeti emléktől? 

Mint minden területen, amire a bürokrácia ráteszi vogon-mancsát, burjánzani kezdenek a kategóriák, megnevezések, címkézések és általában a papírmunka. Így aztán valaki szükségesnek látta, hogy megkülönböztessenek egy egész sor védett természeti területet. A tíz legismertebb a következő:

1. Természetvédelmi terület
2. Nemzeti park
3. Tájvédelmi körzet
4. Természeti emlék
5. Európa Diplomás terület
6. Erdőrezervátum
7. Bioszféra-rezervátum
8. Ramsari területek
9. Natura 2000 besorolású területek
10. Világörökségi területek

Természetvédelmi terület

Hazánk természetvédelmi területeinek egy része fokozottan védett, így időszakosan (barlang esetén pl. kísérővel) vagy csak korlátozott mértékben látogatható esetleg szigorúan zárt, így egyáltalán nem látogatható (pl. a tatai Angyal-forrási barlang). Elsődleges cél ugyanis az adott terület természeti értékeinek megóvása és az ottani ökoszisztéma egyensúlyának fenntartása.

A természetvédelmi területek nagy része azonban akár szabadon is látogatható, csak nem folytatható rajtuk gazdasági célú termelő tevékenység (illetőleg csak és kizárólag külön engedéllyel).

Nemzeti park

Nemzeti park csak olyan védett terület lehet, ami megfelel a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) főbb ajánlásainak. Ez alapján Nemzeti parkká nyilvánítható olyan táj vagy tájrész, amely jellegzetes természeti adottságaiban nem történt lényeges változtatás (vagyis szinte eredeti formájában maradt fenn), valamint ahol a fellelhető növény és állatfajok valamint a természetes földfelszíni formák együttese különleges jelentőségű elsődlegesen a tudomány, valamint a közművelődés, oktatás vagy épp a szabadidő eltöltése szempontjából.

Hazánk területén 1973 január 1 óta tíz nemzeti parkot hoztak létre, összesen 480 ezer hektárnyi területen:

1. Hortobágyi Nemzeti Park (1973),
2. Kiskunsági Nemzeti Park (1975),
3. Bükki Nemzeti Park (1977),
4. Aggteleki Nemzeti Park (1985),
5. Fertő-Hanság Nemzeti park (1991),
6. Duna-Dráva Nemzeti Park (1996),
7. Körös-Maros Nemzeti Park,
8. Balaton-felvidéki Nemzeti Park,
9. Duna-Ipoly Nemzeti Park (1997),
10. Őrségi Nemzeti Park (2002).

Nemzeti parkjaink folyamatos, jogszabály szerinti megújulásáról, rekonstrukciójáról, védelméről az állam különböző fejlesztési pályázatok keretében, folyamatosan gondoskodik.

Tájvédelmi körzet

A tájvédelmi körzet meghatározás a nemzeti parkhoz viszonyítva egy alacsonyabb természetvédelmi terület-besorolási kategória. Így a tájvédelmi körzetek azok a nagy kiterjedésű területek, tájrészek, amelyek elsődlegesen az adott területre jellemző kedvező természeti tulajdonságok valamint természetvédelmi értékek megőrzésére, fenntartására szolgálnak.

Tájvédelem= a meglévő táji adottságok megőrzése a védett és védelem alá nem eső tájban.

Az ilyen területeknek így a tájkép természetes formában való megtartása, a táj alkotóelemeinek egyensúlyban tartása a feladata. Ebből következik, hogy tilos rá tájidegen létesítményt telepíteni, továbbá jogszabályba ütközik a tájvédelmi körzetben történő területparcellázás, építkezés, iparterület vagy bánya létrehozása.

A tájvédelmi körzet határain belül, ugyanakkor a hazai előírások szerint engedélyezett az tájvédelmi jellegű védett területek ökoturisztikai, gyógyító, idegenforgalmi, ismeretterjesztő-oktató célú felhasználása, hasznosítása.

Magyarországon 39, összesen közel 340 ezer hektárnyi (ebből 28 ezer fokozottan védett) tájvédelmi körzet besorolás alá eső terület található.

Természeti emlék

Természeti emléknek minősülhet egy-egy olyan védett objektum, vagy a természet olyan különleges egyedi képződménye, amelynek az elfoglalt területének mérete elhanyagolható a képviselt védett értékhez képest.

Természeti emlék lehet olyan történelmi szempontból értékes természeti képződmény is, amely államilag is védett, például egyes fák, facsoportok, fasorok, földtani szelvények, sziklák, sziklaképződmények, barlangok, vízesés, stb., azonban a természeti emlékek általában inkább helyi jelentőségű értékek.

Egyéb táji és természeti örökség-megőrzést segítő kategóriák is léteznek, többek között például az egyedi tájérték

Egyedi tájérték besorolást kaphat az olyan, adott tájra jellemző természeti érték vagy természeti képződmény valamint emberi tevékenység által létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, kultúrtörténeti, tudományos esetleg esztétikai jelentősége van a helyi közösségek vagy az egész társadalom számára.

Ilyen egyedi tájértékekben bővelkedik többek között a Tokaj-Hegyalja is, amely ráadásul, mint történelmi borvidék, egyben kultúrtáj világörökségi terület besorolással is bír.

Európa Diplomás terület

Az Európa Tanács még 1965-ben hozta létre az Európa Diplomát, természeti örökségvédelmi céllal. Ezt a „kitüntetést” olyan védett természeti területek nyerhetik el, amelyek kiemelten fontosak Európa geológiai, biológiai vagy tájképi sokféleségének megőrzése szempontjából.

Európa Diplomával nem csak az egyedülálló táji, természeti és/vagy biológiai értékeket „díjazzák”, hanem az azok megóvása érdekében tett erőfeszítéseket és a védett terület kezelésének eredményességét, vagyis a természetvédelmi munkákat illetőleg azok hatékonyságát is.

Az Európa Diploma kitüntetés elnyerése valamint megőrzése nagy felelősséggel jár a terület kezelőjére nézve, jogosságát ugyanis ötévenként felülvizsgálják, a Diploma pedig vissza is vonható.

Erdőrezervátum

A gazdag természeti értékekkel bíró erdőrezervátum egy olyan védett erdőterület, amely két részből, egy fokozottan védett, belső magterületből és egy védett, azt övező védőzónából áll. Az erdőrezervátumok magterületei fokozottan védett területek, ezért látogatásukhoz és kutatásukhoz az illetékes kormányhivatalok írásbeli engedélye szükséges.

A magterületen tilos minden emberi tevékenység az erdő zavartalan természetes folyamatainak érdekében, annak védőzónája azonban a nagyközönség számára is kötetlenül látogatható.

Az elmúlt évtizedekben Európa-szerte jelöltek ki és hoztak létre szigorúan védendő, változatos erdőszerkezetű, különlegesen gazdag növény és állatvilággal rendelkező területű erdőrezervátumokat.

A magyarországi erdőrezervátumokat a hazai erdők és erdőtársulások változatos szerkezetének tanulmányozására valamint a természetes életében lezajló, hosszú távú folyamatok megfigyelésére, és gazdag élővilágának megismerésére hozták létre. A hazai erdőrezervátum-hálózat ma mintegy 70 erdőrezervátumot foglal magába.

Bioszféra-rezervátum

AZ UNESCO MAB (Man and biosphere) programja keretében létrehozott bioszféra-rezervátumok az adott országra jellemző táj és élőhely típusokat igyekeznek megőrizni az utókornak, gazdagítva a világ bioszféra-rezervátuaminak sokféleségét.

Hazánkban 6 bioszféra-rezervátum is található; Aggteleki, Fertő-tavi, Hortobágyi, Kiskunsági, Pilisi és a Mura-Dráva-Duna Határon Átnyúló Bioszféra-rezervátum. A bioszféra-rezervátumok fő funkciója, a fokozottan védett magterületek kijelölése mellett a megőrzés, a fejlődés és a kutatás.

Célja bővebben, hogy a természeti értékek maximális megőrzése mellett (összhangban a természeti értékekkel és erőforrásokkal) a módszerek kidolgozásához és bemutatásához mintegy élő laboratóriumként funkcionálva a hosszútávon fenntartható gazdálkodás és fejlődés mintaterületei legyenek.

Ramsari területek

A Ramsari az egyik legrégebbi nemzetközi természetvédelmi egyezmény, amely a gyorsan pusztuló érintetlen vizes területek (különös tekintettel a vízimadarak élőhelyeire) védelmére jött létre.

A ramsari területek nemzetközi jelentőséggel bíró úgynevezett vadvizek, vizes élőhelyek. Magyarországon 29 db (összesen 261 ezer hektár) vadvízi élőhely található, ilyen többek között a Kisbalaton, a Bodrogzug is.

Natura 2000 besorolású területek

A Natura 2000 egy összefüggő európai ökológiai hálózat, amelyet az Európai Unió hozott létre és amely természetvédelmi irányelvei alapján különleges természetes élőhely megőrzési és madárvédelmi területeket jelölt ki.

A Natura 2000 program különböző vadon élő állat és növényfajok védelme által biztosítja a biodiverzitást illetőleg a biológiai sokféleség megóvását, azok élőhelyének fenntartásával illetőleg helyreállításával.

Magyarországon jelenleg több, mint 500 Natura 2000 besorolású terület található, ez összesen Magyarország területének több, mint egyötödét teszi ki. A pontos elhelyezkedésüket ezen a térképen megtalálhatja az, aki szeret böngészni interaktív térképeken.

Világörökségi területek

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) által 1972. november 16-án elfogadott, Világörökségi Egyezményének célja az emberiség kiemelkedő értékkel bíró kulturális és természeti örökségének megőrzése és átörökítése az utókor számára. Egyik fontos funkciója a természetvédelemmel és műemlékvédelemmel összehangolt turizmus.

A Világörökség Listán 8 magyarországi helyszín is szerepel: Budapesten a Duna-partok, valamint a Budai Várnegyed és az Andrássy út, Hollókő ófalu és környezete, az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park Pusztai területe, Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője, a Fertő kultúrtáj, valamint a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj.

Hány természetvédelmi terület van ma Magyarországon?

Nagy az átfedés a Nemzeti Parkok, a tájvédelmi körzetek és a természetvédelmi területek között, azonban számos természetvédelmi terület van hazánkban, amelyek nem esnek egy Nemzeti park és tájvédelmi körzet területi hatálya alá sem.

Ettől függetlenül Magyarország jelenleg több, mint ezer természetvédelmi területtel büszkélkedhet, ebből helyi jelentőségű 1065 darab (~46 800 hektár területen), országos jelentőségű 168 terület (~30 700 hektáron), továbbá fokozott védelem alá esik további 1400 hektár.

Mekkora területen található természetvédelmi terület bolygónkon és mit mutatnak a számok hazánkban?

Földünk szárazföldi területének közel 15%-a, vizeinek pedig közel 10%-a nemzeti park vagy más védett besorolású terület.

Az IUCN és az ENSZ Környezetvédelmi Világmegfigyelő Központjának tudósai szerint 2016-ban megközelítőleg 202 467 védett terület volt világszerte, ez (az Antarktisz kivételével) a világ szárazföldi területének közel 20 millió négyzetkilométerét jelenti, azaz 14,7%-át.

Bár elmondható, hogy a védett tengeri területek kiterjedése az elmúlt évtizedben közel 300%-kal nőtt, világszerte 10-ből 8 kulcsfontosságú biodiverzitású terület nem áll teljes védelem alatt.

Mit tehetünk a természetvédelmi területek védelméért?

A hazai erdőkre és mezőkre a biológiai sokszínűség jellemző, így nem csoda, hogy kiemelkedően sok azoknak a helyeknek a száma ahol valamilyen természeti kincs (védett táj, növény vagy állatfaj) található.

Ennek tükrében halmozottan érvényesnek látszik a kérdés: mit tehetünk – akár egyén szinten – hazánk természeti értékeinek megőrzéséért és természetvédelmi területeinek védelméért?

Védett természeti területen; nemzeti parkokban, tájvédelmi körzetekben, természetvédelmi területeken vagy épp természeti emlékek környezetében járva nem árt, ha tisztában vagyunk az alapvető viselkedési szabályokkal, aminek első pontja valahogy így hangzik:

Tiszteljük a természetet! – Minden más ebből adódik

Ne csapjunk nagy zajt, a természetben előforduló vadállományt ugyanis zavarhatják az erős hangok (mint például egy quad dobhártyaszaggató kínzása a hegyen felfelé)

Haladjunk a kijelölt túrautakon, ha ilyen nincs, akkor az általános használatban levő ösvényeket válasszuk (a cserjés állományok és erdők aljnövényzete pl. igen sérülékeny, a bokros mellékhely-kereső útlerövidítések nyomán sajnos növekszik az erózióveszély)

Ne gyűjtsünk be és vigyünk haza mindenféle növényt és állatot kedvtelésből (a letépett virágok, a gyökerestől kihúzott növények valamint begyűjtött álltatok a természetes környezetükből kiszakítva elpusztulnak – legtöbbjük ráadásul lehet védett is és gyűjtése, leszedése komoly pénzbírságot is vonhat maga után.

Egy szál hóvirág eszmei értéke jelenleg 10 000 Ft. Ha módunkban áll, előre tájékozódjunk az adott területen szabadon szedhető növényeket illetően, mint pl. az elhullott levelek, termések, az épp érő kökény, szeder, csipkebogyó, vagy vadalma stb.)

Az esetlegesen keletkező szemetünket vigyük el az első gyűjtőkonténerig. Semmiképpen se szemeteljünk, még az egyébként esetlegesen lebomló (pl. papír zsebkendő) szemetet se dobjuk el (bizonyos szemétfajták sok esetben akár évtizedekig is mérgezhetik a talajt és a helyi vizeket, megbetegítve az élővilágot)

A legtöbbet azonban úgy tehetjük, ha példát mutatunk és mindezt megtanítjuk gyermekeinknek is.

Aktívan is részt vehetünk a természetvédelmi területek védelmében

Például önkéntes programokban való részvétellel. Az elmúlt tíz évben szerencsére számtalan állandó vagy épp időszakos önkéntes kutatási program valamint akció indult, amelyekhez folyamatosan lehet csatlakozni, és amelyekben nem csak civil szervezetek, de magánszemélyek is folytathatnak koordinált, közösségi adatgyűjtési tevékenységet.

A Nemzeti park igazgatóságok által begyűjtött és feldolgozott főként védett növény és állatfajokra vonatkozó, szakértők által ellenőrzött (validált) adatokból, megbízható képet kaphat az állami természetvédelem egy-egy adott faj vagy fajcsoport állapotáról. Önkéntes természetvédelmi programokban való részvétellel tehát tevőlegesen is hozzájárulhatunk a természetvédelmi területek védelméhez valamint a helyi biodiverzitás és a természeti környezet megőrzéséhez.

A natúrparkok létrehozásának támogatása, valamint a létrehozásukban való közreműködés is segíti a természetvédelmi törekvéseket

A helyi közösségek által önkéntes alapon létrehozott natúrparkok kialakításában való aktív közreműködéssel is

A táji, természeti és kulturális értékek megőrzésén és fenntartható hasznosításán alapuló és a táj szépségére, harmóniájára, természeti és kulturális adottságaira, sajátos értékeire és helyi természeti örökségeire építő natúrparkok egyben a terület- és vidékfejlesztési célok megvalósulását is támogatják. Bármerre is járjunk a világban, ne feledjük, hogy bár a minket körülvevő természet nem mindenhol védett, de a jövőnk és gyermekeink jövője érdekében nagyon is védendő.

Bartha Katalin | Mind humán, mind reál terepen otthonosan mozgó, a gyermeki lélek és a természet szépsége iránt egyformán rajongó, egykori gyógytestnevelő pedagógus. Jelenleg szabadúszó szöveg-, tartalom- és tárcaíró, költő