Védett állatok Magyarországon: hazánk védett és fokozottan védett fajai

A védett állatok listájára a környezetei változások, a globális felmelegedés miatt van szükség, melyek erőteljesen kihatnak a bolygó flórájára és faunájára. Sokan gondoljuk azt, hogy ezek a hatások itt a Kárpát-medencében minket még nem érintenek, és a messzi távolban, ezt talán majd unokáink unokái fogják csak tapasztalni. A globális felmelegedéssel kapcsolatos erőteljes figyelmeztetéseket hisztériának vagy légből kapott pletykának tekintik, miközben napról-napra saját környezetükben is kézzel fogható változások következnek be. A problémák pedig itt vannak a küszöbön, a folyamatok jelentős része már csak lassítható, de nem visszafordítható.

Egyre több növény és állat kerül a veszélyeztetett kategóriába, sodródik a kihalás felé, vagy ki is pusztult már a közelmúltban. Mára a védett fajok száma itthon megközelíti a kétezret. A természetes élőhelyek lecsökkenése, az ökoszisztémában bekövetkező változások sokasága – melyet tovább fokozhat egy állatfaj kihalása – egyaránt végzetes lehet. Az emberi beavatkozások és a modern civilizáció sajátosságai miatt egyre nagyobb ütemű a pusztítás.

Mit jelent az, hogy védett egy állat? Mikor kerül fel egy faj a listára?

Gondoltad volna, hogy a fogalom itthon még 50 éve sem releváns? 1974-től a Környezetvédelmi Minisztérium rendeletben határozza meg ennek a kereteit (a 13/2001. (V. 9.)). A rendelet egy fokozatosan bővülő listát is magában foglal, amelyen a védett fajok száma jelenleg meghaladja a 2000-et.

Hazánkra vonatkozóan megállapítható, hogy az elmúlt évszázadban viszonylag kevés faj pusztult ki, azonban a természet kisebb egységeiben (tájak, élőhely-állományok) eltűntek növény- és állatfajok. Azonban ez nem ad okot optimizmusra, hiszen egy-egy egységben egyetlen faj elvesztése, megritkulása is veszélyeztetheti a teljes közösséget. A táplálékláncban keletkező rések, hiányok miatt a természet egészséges működése megborulhat, a védetté nyilvánításnak ezért az adott fajon túl is jelentősége van.

Ezért azokat az állatfajokat, melyek kis létszámban találhatók meg természetes élőhelyükön, védetté nyilvánítják. A védett állatok elpusztítása, háborgatása, élőhelyük zavarása tiltott és büntethető.

A 10 legkülönlegesebb védett állat hazánkban

Az alábbi listában olyan állatokat válogattunk a terjedelmes listáról, akiknek különleges képességeiről, illetve egyedi fizikai jellemzőiről talán még sosem hallottál.

1. Az eurázsiai hód

Ez a védett faj a kanadai társával ellentétben nem épít várakat, és gátakat is csak ritkán alakít ki, otthonát inkább a partfalban ássa ki. Kommunikációjához több érzékszervét is igénybe veszi: füttyögéssel, farokcsapkodással és szagjelzéssel is üzen.

A hód a monogám kapcsolatok híve, télen szaporodik, a nőstény és a hím hód együtt nevelik fel kicsinyeiket, a kifejlett hódok tömege a 20-35 kilogrammot is elérheti. Arról, hogy vízparthoz, vizekhez kötődik, ez a természetes élőhelye, teste egyes különleges ismertetőjegyei is árulkodnak: hátsó lábán úszóhártyák találhatóak, farka pikkelyes és lapos, bundája vízhatlan, orrát és fülét bőrlebennyel el tudja zárni a víz alatt. Hátsó lábain úszóhártya köti össze ujjait.

2. A hermelin

Kép forrása: Wikimedia.org

Megtalálható Ázsiában, Európa és Észak-Amerika tundráin és a mérsékelt övi erdőségeiben illetve Új-Zélandra is betelepítették. Földi lyukakban, vakond- és hörcsögtanyákon, sziklahasadékokban, falrepedésekben, kőrakások alatt, fák odvában, lakatlan épületekben alakítja ki otthonát.

Bundája az évszakok szerint változik: télen fehéret visel, csak a farka hegye fekete, hogy bele tudjon olvadni környezetébe, míg nyáron a háta gesztenyebarna, hasa és melle fehér. A borzhoz hasonlóan bűzmirigyekkel rendelkezik, óvatos, rejtőzködő életmódot él, kerüli az embert, ám azok a példányok, amelyek kölyökkorban fogságba esnek, szelídíthetőnek bizonyulnak.

3. Nyuszt

Kép forrása: Wikimedia.org

A területét megjelölő, északi ragadozóként számon tartott nyuszt nagyon hasonlít a menyéthez. Bundája apró részletekben tér csak el tőle: torkán és mellén a szőr nem fehér, hanem narancssárga. Testhossza 43–51 cm, tömege 1,8 kilogrammig terjedhet.

Rövid lábain a talpak szőrösek, melyek a téli mozgást segítik, ha mindent beborít a hó. Elülső lábain széles erős karmok találhatóak, melyekkel könnyen mászik fára: lefelé és felfelé ugyanolyan könnyedséggel mozog, mint a talajon, és akár 4 métert is megtesz egyetlen ugrással a lombkoronák között.

4. A keleti sün

A védett állatok közül a legmeglepőbb talán a sün, hiszen a városban is gyakran látni. Az éjszakai állatot sündisznóként, tüskésdisznóként, sülként és sünkutyaként is emlegetik. A sün elevenszülő, kölykei fehér, lágy tüskékkel jönnek a világra. Testhossza legfeljebb 35 centiméter, súlya 400 – 1900 gramm. Bőrizomzata fejlett, ezért veszély esetén tüskés labdává tud gömbölyödni. Éles fogaival egy kígyót is könnyen ketté tud harapni. A sünállományt az emberi közlekedés ritkította meg az utóbbi időben annyira, hogy veszélyeztetett fajjá vált.

5. Süvöltő

Kép forrása: Wikimedia.org

A madár testhossza 15 centiméter, szárnyfesztávolsága 25 centiméter, testtömege 25 gramm. A hím tollainak színezete nagyobb változatosságot mutat a tojóénál: alul élénk rózsaszínű, fartöve fehér, feje fekete és háta kékesszürke. A süvöltő csőre kerekded és rövid, de éles. Ez a költöző madár hazánkban olykor fészket is rak.

6. Csicsörke

Kép forrása: Wikimedia.org

A 11-12 centiméteres madár hazánk egyik legkisebb pintyféléje, mely a 19 században, a Balkán-félsziget irányából érkezve települt meg itt. Az alapvetően mediterrán területeken élő madár a 20. században a Kárpát-medence teljes területén elterjedt. Többnyire költöző faj, amely kora tavasszal érkezik, és október végén hagyja el hazánkat, A hím feje citromsárga, télen is énekel. Magyarországon 50-100 ezer párra becsülik azt a populációt, amely költ is itt.

7. Zsezse

Kép forrása: Wikimedia.org

Magyarországon októbertől márciusig észlelhető. Testhossza 11–15 centiméter, szárnyfesztávolsága 20–25 centiméter, testtömege 9–16 gramm. Jellegzetessége tollazatában a rózsaszín-vöröses árnyalat, melyet elsősorban hasán és homlokán lehet megfigyelni.

8. Hajnalmadár

Kép forrása: Wikimedia.org

Ez a költöző madár hazánkban októbertől figyelhető meg. Különlegessége magányossága: jellemzően nem csapatokban, vagy párosával lehet látni őket, hanem egymagukban tűnnek fel, a legtöbbször a Bükk hegységben észlelték. Testhossza 16-18 centiméter, tömege 15-20 gramm. Válltollai, szárnyfedői és az elsőrendű evezőtollai nagyrészt hajnalpír színűek, begye és torka tollainak színei változik: a költés idején fekete, télen fehér.

9. Görög fémlepke

Ennek a sötétzöld lepkének elülső szárnyhossza hímeknél 7,5–12,5 mm, nőstény példányoknál 7–12 mm, a hímek csápjában az utolsó két ízen nincs nyúlvány. A bábból kikelő lepkék repülési ideje május végétől június végéig terjed. A magyar és a dél-szlovákiai populációk kisszámúak, szemben a balkáni populációval.

10. Díszes légivadász

Kép forrása: Wikimedia.org

Ennél a kisméretű szitakötőfajnál a feltűnő színárnyalatot a hím hordozza magán: potroha kék, fekete „U” alakú mintázattal. A díszes légivadász populációja nyugat- és közép-európai élőhelyein csekély számú. Jellemzően lassú kisvízfolyásokban élő faj, képviselői május elején jelennek meg, és körülbelül júliusig tart repülési idejük.

Hazánk védett állatainak teljes listája

Mit jelent az, hogy fokozottan védett állat? Mikor kerül fel egy faj erre a listára?

Fokozottan védett kategóriába tartoznak azok a fajok, amelyek védelméhez külön célzott, szervezet beavatkozás szükséges ahhoz, hogy fennmaradjanak. Mesterséges telepítések, keltetések, vagy az állat élőhelyének elkerítése, a területeken az emberi gazdasági tevékenységek betiltása által lehet csak biztosítani fennmaradásukat. Ezekben az esetekben a különböző szervezetek, projektek keretei között az ember nem pusztítja, hanem újjáépíti, újjáéleszti a természetet.

 10 fokozottan védett állat Magyarországon

1. Délvidéki földikutya

A Délvidéki földikutya különleges fizikai ismertetője, hogy nincsen szeme. Az állat közel kétmillió évvel ezelőtt jelent meg a környéken, a Kárpát-medencében őshonosnak számít. Feltehetőleg mindössze 400 példány található hazánkban, de él egy kisebb populációja Újvidéken is. A fogai és feje segítségével ásott földalatti járatokban él, hallása és szaglása kitűnő.

Az állat a gépesített mezőgazdasági művelés miatt vált fokozottan védett fajjá: élőhelyét 2017-ben rezervátummá nyilvánították, és ott betiltottak minden mezőgazdasági tevékenységet.

2. Vadmacska

Kép forrása: Wikimedia.org

Kisméretű ragadozó, amely Európában, Ázsia nyugati részén és Afrikában honos. A házimacskával ellentétben zömökebb testalkatú, színe jellemzően homogenitást mutat: mindig szürkésbarna, a test alsó felén és a lábak belső részén okkersárga foltok találhatóak.

3. Szürke farkas

Noha szinte minden éghajlati körülményhez jól alkalmazkodik a szürke farkas, legyen az a félsivatag, a tundra vagy az esőerdő, mégis különösen veszélyeztetett fajnak számít az országban. A farkas érdekessége, hogy társas lény, falkákban élve érzi jól magát. A falka úgy működik, mint egy család vagy egy ősi törzs, melynek élén az alfa hím, valamint az alfa nőstény áll. A hímek hosszú udvarlás során férkőzhetnek egy nőstény kegyeibe. A hosszútávú kapcsolatokat kedvelik: jellemzően éveken át kitartanak egymás mellett. A kölyköket a falka minden tagja vezeti, akár lehetnek ketten, de lehetnek 36-an is egy ilyen csoportosulásban.

A farkasra a „letelepedett” és „nomád” életmód váltogatása jellemző. Tavasszal és nyáron kis területen marad, mert a kölykök felnevelésével és védelmével törődik elsődlegesen, de ősszel és télen vadászatai során hatalmas távolságokat járhat be.

4. Kékcsőrű réce

Kép forrása: Wikimedia.org

Az Ázsiában gyakorinak számító madárfaj európai viszonylatban ritka. A tojó csőre alapvetően feketéskék, míg a párzás idejére a hím csőre égszínkékké változik. Az 1960-as évekig szikes tavak mentén fészkelt, ezt követően ritkán, elvétve felbukkanó madárfaj. Az állomány lecsökkenését az alkalmas élőhelyek megszűnése, kiszáradása, valamint az amerikai eredetű, halcsontfarkú réce térhódítása okozta.

5. Kerecsensólyom

Kép forrása: wikimedia.org

A védett állatok listáján fontos szerepet kap, a kerecsensólyom, ez az Európában és Ázsiában honos nagytestű ragadozó madár. A hazánkon átvonuló példányai Afrikában telelnek. A magyar hitvilág egyik fontos szereplőjének az az érdekes tulajdonsága, hogy más madarak elhagyott fészkeibe telepszik bele.

A természetes élőhely, valamint a zsákmányállatok mennyiségének csökkenése sokat rontott a faj helyzetén, de emellett a mérgezések, a gázolások, valamint az áramütések során is elpusztult sok madár.

1970-ben csupán 13-30 pár fészkelt az országban, de egy védelmi EU-s programnak köszönhetően 2006-2010 között az állomány a megfigyelések szerint már 148-197 fő között volt.

6. Gólyatöcs

Kép forrása: wikimedia.org

A 2019-ben az év madarává választott gólyatöcs különleges ismertetőjegyei közé tartozik a halcsontszerűen hajlékony, hosszú, vékony, laposhegyű csőr, és a hosszú, kizárólag pikkelyekkel borított csüd. Körülbelül 200 és 400 egyedre tehető a populáció száma, mivel azonban költözőmadaraink egyike, ezért csak március és október között található meg hazánkban, a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon.

7. Gyurgyalag

Kép forrása: wikimedia.org

A gyurgyalag Európába májusban érkezik, augusztusban útra kél, és az év többi részét Észak-Afrikában, illetve Nyugat-Ázsiában tölti. Az állomány nagysága 17 000-24 000 egyedre tehető. A madár érdekessége, hogy kora meglátszik a tollazatán: a fiatalabbak színei halványabbak, az öreg madarak középső farktolla pedig hosszabb.

Tápláléka között ott a darázs és a méh is, közel 250-et is elfogyaszthat egy nap alatt az utóbbiból: röptében kapja el őket, majd kitépi a fullánkjukat és a méregmirigyüket, mielőtt lenyelné őket.

8. Rákosi vipera

Kép forrása: wikimedia.org

Az emberre egyáltalán nem veszélyes, hazánkban legkisebbnek számító kígyófajta nevét onnan kapta, hogy első példányokat, melyeknek megfigyelése által a fajt leírták, a Rákos-patak mentén fogták be. A rákosi vipera eredetileg több helyen is előfordult Ausztriától Bulgáriáig, de ma már csak Magyarországon élnek populációi a Hanságban és a Kiskunságban. A becslések szerint összesen 500 példány él belőlük természetes körülmények között. A populációt érintő csökkenő tendencia mögött a földek helytelen mezőgazdasági használata, az állattal végzett illegális kereskedelem, valamint szándékos pusztítás áll.

9. Dunai galóca

Kép forrása: wikimedia.org

A dunai galóca a Duna felső és középső szakaszának vízgyűjtő területén őshonos, de a Tiszában, a Rajnában és a Rhône folyóban is jelen van a mesterséges betelepítéseknek köszönhetően. Egy kifejlett egyed akár 80-120 cm is lehet, és elérheti 30 – 50 kg-ot. De ha horgászat szenvedélyének hódolnál és kifognál egy példányt, vissza kell dobnod, hiszen populációja egyre kisebb, a csökkenés mögött szennyezések, az iparosodás, az orvhorgászat, a mederkotrások és a folyószabályozások állnak.

10. Zöld acsa

Kép forrása: wikimedia.org

A zöld acsa az egyik legnagyobb szitakötőnk, hossza kb. 7 cm. Érdekessége, hogy más szitakötőkhöz képest szinte aránytalanul nagy szemei vannak. Mivel a meleget nem bírja, szürkületi aktivitás jellemzi, ezért alakult ki ez a különleges látószerv.

Lárvái kizárólag a kolokán levélrózsájában fejlődnek ki júliusban, élőhelyeinek megszüntetése, szennyezettsége és a vízszint süllyedés szorítja vissza a populáció számát.

Milyen bírság szabható ki arra, aki bánt vagy elpusztít egy védett vagy fokozottan védett állatot?

A már említett rendelet az állatokat ért bántalom tekintetében is különbséget tesz védett és fokozottan védett állatfajok között. Míg az előbbi esetben 2 000-50 000 forintig terjed a bírság, ami egy példány természetvédelmi értékével fel meg, addig a különösen veszélyeztetett állatfajok esetében ez az összeg 100, 250, 500 ezer, illetve 1 millió forintot is elérheti.

Nagy Tímea – birge – | A kis- és középvállalkozások marketing szövegírója, lelkes környezetvédő, igazi természetrajongó. “A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket.”