Hazai bioszféra-rezervátumok: megéri megismerni ezt a 6 különleges helyet

Tudtad, hogy vannak olyan kiemelt természetvédelmi területek a Földön, amelyek egyfajta rezervátumként próbálják megőrizni az egyes országokra jellemző élőhelyeket és tájtípusokat? Magyarországon 6 ilyen bioszféra-rezervátum található. Cikkünkből kiderül, mi ez a hat különleges hely, és miért érdemes megismerni.

Mi is pontosan az a bioszféra rezervátum?

A bioszféra rezervátum egy világszintű természetvédő hálózat, feladatait, irányelveit és a rezervátum-hálózatban szereplő területeket is az UNESCO határozta meg. Olyan, nemzetközileg elismert szárazföldi és tengerparti ökoszisztémákat foglal magába a számos tételt felsoroló lista, amelyeket egyrészt eredeti formájukban szeretne az emberiség az utókorra hagyni, másrészt azonban ezek a területek egyfajta élő laboratóriumként szolgálnak. Egy különleges módszerrel igyekeznek a természeti értékeket megőrizni, de fenntartható gazdasági fejlődést is kiépíteni. A bioszféra-rezervátumok világhálózatának alapító okirata szerint

„a bioszféra-rezervátumok mozdítsák elő és mutassák be az ember és a bioszféra között létrejövő kiegyensúlyozott kapcsolatot”. Annak érdekében, hogy prezentálják az ökológiai rendszer sokszínűségét, a rezervátumok magukba foglalják a szárazföldi, a vízparti és a tengeri ökoszisztéma területeit.”
(Forrás: UNESCO)

Miben más ez, mint egy „hagyományos” rezervátum?

A bioszféra rezervátumok abban különböznek a többi, természetvédelmi rezervátumtól, vagy például egy erdőrezervátumtól, hogy nem szeparálják el őket, visszaállítva vagy megcélozva egy érintetlen állapotot. Például nem kerítik el az ember által művelt területtől teljesen.

A bioszféra-rezervátumnak valahol épp az a feladata, hogy az ember és a természet együttélését, a gazdálkodást környezetbarát módon valósítsa meg.

A bioszféra-rezervátumoknak van egy külső, „puffernek” nevezett területe, ahol a hagyományos gazdálkodásra építve valamilyen gazdálkodást folytatnak, ezt egy átmeneti zóna követi, ami egyfajta bejáratot képez a belső szűk körhöz, ami lényegében egyezik a mi rezervátum-fogalmunkkal. De csak a belső kör az, ahol tilos bármilyen gazdálkodást folytatni, sőt, itt az emberi jelenlét is igencsak korlátozva van.

Hogyan működnek?

Megőrzéssel, fejlődéssel, oktatással igyekeznek fenntartani a jelenlegi állapotot. A bioszféra-rezervátumok kialakítása során egy sajátos, hármas rendszert vesznek figyelembe. Ez azt a célt szolgálja, hogy

1. az adott tájegységen élő növény-és állatvilág a lehető legteljesebben megőrződjön az utókor számára,
2. az ott hagyományosan használt gazdasági és földművelési kultúrát, tradíciókat beépítve korszerű, fenntartható gazdasági fejlődést támogassanak,
3. illetve ezeken a területeken erőteljesen támogatják a természetvédelmi kutatásokat, a kutatások beépítését az oktatásba és az iskolán kívüli ismeretterjesztő programokba.

Ennek érdekében a bioszféra-rezervátumokat 3 övezetre osztják: a külső az úgynevezett „puffer” zóna, itt folyik a gazdálkodás a táji jellegek kihasználásával. Egy szinttel beljebb van az átmeneti zóna, ahol szigorúan korlátozzák az emberi jelenlétet, majd jön a legbelső, a rezervátum magterülete. Itt semmilyen gazdasági tevékenységet nem lehet folytatni, az egyetlen és legfontosabb feladat a természeti értékek megőrzése.

Világszerte 727 területet nyilvánítottak eddig bioszféra-rezervátumnak, összesen 131 országban. Ebből 22 bioszféra-rezervátum határokon is átível. Nézzük, mi a helyzet nálunk!

Bioszféra-rezervátumok Magyarországon

Hazánkban összesen 6 bioszféra-rezervátum található, az Aggteleki bioszféra-rezervátum, a Fertő-tavi bioszféra-rezervátum, a Hortobágyi bioszféra-rezervátum, a Kiskunsági bioszféra-rezervátum, a Pilisi bioszféra-rezervátum és a Mura-Dráva-Duna bioszféra-rezervátum.

1. Az Aggteleki bioszféra-rezervátum

Ha az Aggteleki Nemzeti Parkra gondolunk, nem járunk messze az igazságtól, ugyanis a két terület nagy része átfedésben van egymással. Az Aggteleki barlangrendszert leginkább cseppköveivel ékes 270 barlangja teszi híressé, de a változatos élővilág, a dús erdők, a kopár karsztok, vadregényes szurdokok is hívogatóak lehetnek a természet kedvelőinek.

Állatok mindenhol!

Talán nem tudtad, de nem csak az erdőkben és lankás mezőkön, hanem a barlangokban is bőven található állatvilág. A Baradla barlangrendszerben több, mint 500, többségében gerinctelen állatot fedeztek fel, mint például a magyar vakfutrinka (Duvalius hungaricus), a szemcsés vakászka (Mesoniscus graniger) vagy az aggteleki vakbolharák (Niphargus aggtelekiensis). Ez a népes állatvilág épp azért tudott a jelenlegi formájában kifejlődni, és amiért a turisták is nagy kedvvel sétálnak végig a kiépített barlangjáratokon: állandó a hőmérséklet és magas a páratartalom.

A több mint 25 km-es, turisták számára is nyitott barlangrendszer folyosóin csak mesterséges fény van. Ha a lámpákat lekapcsolják, megtapasztalható a tökéletes sötétség: ez az a fajta sötétség, amihez nem szokik hozzá a szem, akkor sem, ha akár órákon keresztül kémleli.

A földfelszín felett is különleges és izgalmas növény- és állatvilág található a területen, rengeteg ritka és egyedülálló növényfajtával és állattal. Mivel több természeti forma borul itt össze, az élővilág is ennek megfelelően változatos. A környék híres karsztforrásairól, láprétjeiről.

2. A Fertő-tavi bioszféra-rezervátum

A fertő elnevezés bármilyen vészterhes, valójában nem a fertőzésre vezethető vissza: neve sáros, agyagos tavat jelent. Ez a rezervátum a Sopron könyéki Fertő-tó teljes magyarországi területét foglalja magában. Talán kevesen tudják, de maga a tó és vidéke is a Világörökség részét képezi. A tó úgynevezett sztyeppetó, azaz sík vidéken található szikes, sós állóvíz, a vízfelszín nagy részét ma is nádas fedi. A tó a Balaton után közvetlenül a legkönnyebben felmelegedő tó egész Európában, különlegessége, hogy jóval sósabb annál: vize harmincháromszor sósabb, mint a „magyar tenger”.

Élővilága és növényvilága hihetetlen!

Mint azt már írtuk, egy nádasokkal igencsak beborított tóról és tókörnyékről van szó, így az élővilág rendkívül színes és változatos. Ha madárlesre mész, itt megtalálhatod jó pár madár keltetőhelyét, élőhelyét, mint például a nagy kócsag (Egretta alba) vagy a nyári lúd (Anser anser), mely az egyetlen költő vadlibafaj Magyarországon. Tavasszal és ősszel itt vonulnak át költöző madaraink csapatai is. A tó környékén szikes gyepek és sztyepperétek alakultak ki.

Sajnos egy gigaberuházás fenyegeti ennek a bioszféra-rezervátumnak még a magterületét is.

Mi az a ferde víz?

A híres fertői ferde vízhez nagy szerencse kell, ugyanis ez kizárólag különleges és szélsőségesen szeles időjárási viszonyok között jön létre. Ritka dolog, de amikor előáll, majdnem egy méter a vízkülönbség az északi és a déli part között.

3. A Hortobágyi Bioszféra-rezervátum

A Hortobágyon található Magyarország első nemzeti parkja, számos híres természeti látványosság lelőhelye, mely több ikonikus látnivalóval büszkélkedik. A Hortobágy kiterjedt füves pusztáját, szikes talajú területét a rajta átvonuló európai, hatalmas madárcsapatok miatt nevezték ki bioszféra-rezervátummá, emellett a terület jellegzetességei, és az ehhez köthető különleges élővilága teszik egyedülállóvá. A környezete annyira egyedi, hogy a területén lévő vízi élőhelyek kiemelt természetvédelmi területnek számítanak, rajtuk a vízimadár-vadászat egész évben tilos.

Kultúra és természet a Hortobágyon

A Hortobágy története, kultúrája összefonódik a magyar népköltészettel, és erősen beépült az országimázsba is. Gondolj csak a Kilenc lyukú hídra, vagy a fogathajtó csikós jellemző képére! A korai vízrendezések során a folyókat és a mocsarakat lecsapolták, legeltető állattartást vezettek be, így elmondható a területről, hogy egyfajta magyar vadnyugati táj alakult ki rajta; a délibábokkal, legelésző nyájakkal tarkított síkság a sztyeppék hangulatát idézi.

A Hortobágyi bioszféra-rezervátum óriási területét a Hortobágy folyója szeli át, a hosszasan nyúló, szinte teljesen sík tájat az úgynevezett kunhalmok törik csak meg. Ezek emberi kéz alkotta dombok, amelyek valószínűleg sírhelyek vagy őrdombok lehettek valaha, bizonyos települések ma is őrzik ezek neveit. Érdekesség, hogy különleges talaját és az ebből fakadó, többnyire lágy szárú növényzetet is az emberi beavatkozás alakította ki.

4. A Kiskunsági bioszféra-rezervátum

A Hortobágyi bioszféra-rezervátumhoz hasonló mind elhelyezkedésében, mind pedig talajában és növényvilágában a Kiskunsági bioszféra-rezervátum. Nem véletlen, hiszen ez is az Alföldön található, és többnyire homokos, szikes talaj tartozik hozzá: szikes puszták, szikes tavak és homokbuckák teszik ki a rezervátumot. A természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően ezeken a kisebb területeken, azaz a Felső-Kiskunsági szikes pusztán, a Felső-Kiskunsági szikes tavaknál, az Izsáki Kolon-tónál, a Fülöpházi homokbuckákon és a Bócsa-Bugac buckavilágában és homokpusztáim kizárólag természetvédelmi jellegű beavatkozások történhetnek.

Mit nézz meg, ha erre jársz?

A természet számos látnivalóval kecsegtet, ha erre veszed az utad: összefüggő, egész Magyarországon egyedülálló lápos vidékek, mocsarak, kiszáradt lápokra települt rétek, zsombékosok, fűzlápok várják a kirándulót. A bioszféra-rezervátum egyik kincse a számos hazai bennszülött fajt felmutatni képes homokpusztai gyep vadszegfű-fajtákkal, varjúhájjal (Sedum hillebrandtii), és homoki kikericcsel (Colchicum arenarium). A különleges szikes területen számos állat is otthonra lelt.

5. A Pilisi bioszféra-rezervátum

Ez a lombhullató erdők rezervátuma, melyet a turizmus és a földhasználat élővilágra gyakorolt hatásának terepeként neveztek ki 1981-ben, hiszen jelentős fakitermelő területről van szó. (Ahogy a cikk elejében is jeleztük, a bioszféra-rezervátumok esetében csak bizonyos területeken tiltott az emberi tevékenység, nem az egészén.)

A terület úgynevezett élő génbank, hiszen számos védett növény és állat található meg a rezervátumban. A turizmus azért is fontos szerepet tölt itt be, mert a fővároshoz közel lévő környezet nem csak a természetes, és többnyire háborítatlan élővilágba be-benéző embert ismeri, hanem az aktív sportolók népes táborát is..

Mit találsz, ha erre jársz?

A karsztos Pilis erdeiben a kőzetek által kialakított meredek gerinceken sétálva megfigyelheted a vadregényes természetet, a bükkösök, tölgyesek mély erdeit néhol megtörik a dolomitos sziklagyepek, apró tisztások. Az erdőkben és réteken védett fajok is megtalálhatók, mint például a híres pilisi, vadon élő orchidea.

6. A Mura-Dráva-Duna bioszféra-rezervátum

Tudtad, hogy ez az egyetlen olyan hazai rezervátumunk, mely átnyúlik a határon? Egyelőre csak Horvátországgal közös, ám Ausztria, Szerbia és Szlovénia csatlakozása a cél hosszú távon. Már most is egy többszázezer hektárt felölelő területről van szó, amelynek nagyjából egyharmada fekszik Magyarországon: magába olvasztja a Duna-Dráva Nemzeti Park Dráva és Duna menti területeit, egyes Dráva menti területeket az Ormánságban, és Mohácsi-szigeten, a Duna mentén. A rezervátum kialakításakor a cél az volt, hogy megóvjuk ezt a kiterjedt, szinte érintetlen természeti értéket, amit a három folyóhoz köthető vízi élőlények összessége, és a part menti életközösségek adnak.

Érintetlen természet és ritkaságok

Az élővilág kedvelői számára nem is kérdés, hogy miért értékes olyan nagyon ez a ritka természeti szépség: az ártéri erdők, apró szigetek, háborítatlan partszakaszok önmagukban is páratlan látványt nyújtanak. Ha pedig közelebb mész, különleges állatvilágot és növényvilágot is találsz. Különösen a vízi madarakról híres ez a terület, ugyanis itt él több ritka madárfaj is, mint a rétisas (Haliaeetus albicilla), melynek ráadásul ez a legnagyobb európai populációja, a kis csérnek (Sterna albifrons), vagy épp a fokozottan védett fekete gólya (Ciconia nigra).

Bármelyiket is keresed fel a magyar bioszféra-rezervátumok közül, biztos, hogy

különleges, semmi máshoz nem hasonlító élményben lesz részed, és ritka növényekben, valamint állatokban gyönyörködhetsz.

Nem csak külföldön várnak rád egyedi élmények: fedezd fel a hazai szépségeket!

Ha szeretnél többet tudni a magyar erdőkről, és élővilágukról általában, érdemes elolvasnod Takács Ritával, az ‘Amiről a fák suttognak’ c. film rendezőjével készült interjúnkat is!

Nagy Tímea – birge – | A kis- és középvállalkozások marketing szövegírója, lelkes környezetvédő, igazi természetrajongó. “A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket.”