Útmutató környezetszennyezés bejelentéséhez

Ha zavar a környezetszennyezés, és nem sikerült más módon elérni annak megszüntetését, akkor érdemes bejelenteni a megfelelő szervnél, hogy minél előbb megszűnjön a környezetszennyezés. Fontos a környezetszennyezés bejelentése.

Elsőre riasztó szembesülni a ténnyel, hogy nincs egy általánosan felelős hatóság, melyet bármilyen környezetvédelemmel kapcsolatos ügyben felkereshetünk, de jelen cikkünk éppen erre próbál áthidaló megoldást nyújtani, és megkísérel útmutatásul szolgálni az esetleges környezetszennyezések rendezéséhez, az észlelésétől a bejelentésig.

Így az alábbi tudással és némi kitartással nem fogunk letenni eredeti tervünkről, intézkedünk, így aktívan hozzájárulunk a környezet védelméhez.

Mi minősül környezetszennyezésnek?

A környezetszennyezést három kategóriába soroljuk, lehet fizikai, kémiai vagy biológiai természetű.

Fizikai környezetszennyezés

Fizikai szennyezésnek tekintjük a zaj-, lég- és fényszennyezést.

A zajszennyezés 65 decibel felett kezdődik, 140 decibelnél már maradandó halláskárosodást szenvedhetünk, de nem az emberek a fő veszélyeztetettjei a zajszennyezésnek.

A városba kényszerülő és azok határain élő állatok teljes biológiai ritmusát felboríthatja, arról nem is beszélve, hogy akár az evolúció során kialakult szokásaikat is megváltoztatni kényszerülnek a mesterséges behatás miatt. Feljegyeztek eseteket olyan madárfajokról, akik elhagyták énekhangjukat azon egyszerű okból kifolyólag, hogy a zajszennyezéstől ellehetetlenült a másik egyed meghallása. Ez megnehezíti a párválasztást, és a terület foglalást is, de akár még a táplálék keresésben is gátolhatja őket.

Egyes kutatások szerint Budapest az egyik legzajosabb város Európában, így nekünk különösen oda kell figyelnünk a zajkibocsátásra. Például, ha egy építkezés mellett lakva úgy érezzük, hogy a munkálatok zajszintje meghaladja a meghatározott zajkibocsátási szintet, akkor nyugodtan fordulhatunk a megfelelő hatósághoz, hogy végezzenek ellenőrző méréseket. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a zajszennyezés kizárólag mesterséges eszköz által kibocsátott zaj, így szomszédjaink hangoskodása nem számít annak, az maximum csendháborítás.

A légszennyezés szintén a határértékek átlépését jelenti, három fő szennyezőanyag megnövekedett koncentrációja okozza a legtöbb problémát: a finom részecskés anyagoké, a nitrogén-dioxidé és a talaj menti ózoné. Az avarégetés például nagyban megnöveli az előbbi kettő mennyiségét, amellett fejfájást, szédülést és asztmás rohamokat is kiválthat.

Statisztikák szerint a légszennyezés miatt évi 700 000 ember hal meg, fontos tényező az asztma és egyéb légúti megbetegedések kialakulásában, és átlagosan nyolc hónappal rövidíti meg az életet. Az emberre gyakorolt hatásain túl a környezetre is degradáló hatással van, savasodást és eutrofizációt okoz, emellett károsítja növényeket, és az őket elfogyasztó állatok egészségét is.

A harmadik típusú fizikai szennyezés, a fényszennyezés, egyrészt az emberi bioritmusra van rossz hatással, másrészt viszont hatalmas problémákat okoz az állatoknak, főként a tájékozódásban. A vándormadarak a csillagokat követik az útjuk során, ám a városok közelében azoknak jó esetben is csak az 5 százaléka látszik, így több száz egyed pusztulhat el pusztán azért, mert nem éri el célállomását.

Ezen túlmenően egyes fajoknak a párválasztásban is hátrányt jelent, mint például a szentjánosbogaraknak. (Gondoljunk csak bele, hogy ők a fényjelzéseiket használják egymás elbűvölésére, így, ha egy sokkal erősebb fényforrás van a közelben, lényegében láthatatlanokká válnak egymás számára.) Fényszennyező lehet például egy túl erős reflektorokat használó szórakozóhely, ugyanakkor Dág község előremutató rendelete alapján a községi ünnepségek, rendezvények által alkalmazott megvilágítás nem minősül szennyezésnek.

Kémiai környezetszennyezés

Kémiai szennyezésnek a víz- és talajszennyezést tekintjük.

E kettő szorosan összefügg, ha a talajt szennyező anyag éri, az bejuthat a vízrendszerbe is, és vice versa, a szennyezett vízből a méreganyagok bejuthatnak a talajba is.

A vízszennyezés legismertebb formája a szennyvíz beömlése a folyókba, tavakba. Magyarországon egy ember átlagosan száz liter szennyvizet termel egy nap, de ezek az adatok még kétségbeejtőbbek a világ más tájain, Nagy-Britanniában 150 liter, míg Amerikában 575 liter. Így egyértelművé válik, hogy miért olyan fontos a szennyvíz megfelelő kezelése és elvezetése, hogy még véletlenül se jusson a folyóinkba.

A talajszennyezés főként a nem megfelelő szemét- és hulladéklerakók miatt jön létre, de idesoroljuk a nem megfelelően elvégzett bányászati tevékenységet is.

Az utolsó kategória a biológiai szennyezés. Itt kell felsorolni a génmódosításra utaló tevékenységeket, illetve azon eseteket, amikor tájidegen élőlények, vagyis az inváziós fajok szabadon bocsátását, engedély nélküli használatát tapasztaljuk.Az inváziós fajok káros hatását ez a példa is jól illusztrálja: az Európából érkező telepesek házi macskáinak elvadult leszármazottai több mint 120 őshonos fajt fenyegetnek kihalással Ausztráliában.

Itthon például egyre nagyobb problémát okoz a széles körben elterjedt afrikai eredetű achát csigák tartása, majd a megunt kedvencek szabadon bocsátása, amivel a helyi csigafajok kerülnek veszélybe, mivel az achát csiga gyorsabban szaporodik, nagyobbra nő, és jelentősen nagyobb mennyiségű táplálékot fogyaszt el, mint őshonos fajtársaik.

A fenti felsorolás mellett a Btk. idevágó passzusa, a 2012. évi C. törvény 241 §-a megkülönböztet környezetszennyezést és környezetkárosítást.

Az előbbi „a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése”, magyarán szólva, aki a földet, a levegőt, a vizet vagy az élővilágot jelentős mértékű szennyezéssel veszélyezteti, amely az esetben válik károsítássá, ha a folyamat maradandó kárt okoz, vagy csak beavatkozással állítható helyre. A károsításnak büntetőjogi következménye van, háromtól öt évig terjedő börtönbüntetés, illetve pénzbírság formájában, míg a szennyezés, amennyiben a károkozó együtt működik, és befejezi a tevékenységet nem von maga után büntetést.

A környezetszennyezés a globális környezeti problémák egyik legsúlyosabbika, ezért mindenképpen fel kell lépni vele szemben.

Mi van, ha nem tudom eldönteni mivel állok szemben és hová forduljak vele?

Fontos, hogy idejében bejelentsük, ha környezetszennyezést észlelünk, hiszen az időben megállított szennyezés jó esetben nem károsítja maradandóan a környezetet. Ugyanakkor nem olyan egyszerű eldönteni, hogy milyen ügyekben melyik hatósághoz kell fordulni.

Amennyiben nem tudjuk eldönteni, hogy panaszunk melyik szervhez tartozik, illetve, hogy valóban környezetszennyezéssel állunk szemben, érdemes a Pest Megyei Kormányhivatal Környezet- és Természetvédelmi Főosztályához fordulni segítségért, akik teljes körű felvilágosítást tudnak az adni a problémánk kapcsán, illetve áttanulmányozni a 71/2015. (III. 30.) kormányrendeletet, amely a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szól.

Hol kell bejelentést tenni?

A legtöbb esetben a megyeszékhelyen lévő járási hivatalainak környezet- és természetvédelmi főosztálya a felelős hivatal. Ez Budapesten és Pest megyében az Érdi Járási Hivatal, a megyék szerinti jegyzéket pedig itt találhatjuk: https://www.kornyved.hu/hirek/157-a-kornyezetvedelmi-hatosagok-elerhetosegei.html

Az ipari hulladéklerakókból származó problémákkal kapcsolatban a Pest Megyei Kormányhivatal Környezet- és Természetvédelmi Főosztálya illetékes az egész ország területén, míg a szemeteléssel, illegális hulladéklerakással kapcsolatos környezeti problémák esetén a helyi/önkormányzati jegyzőhöz fordulhatunk. Ugyanitt kell jelezni a fényszennyezési ügyeket, a közterületi fák kivágását, illetve az avarégetéses ügyeket is.

A nem ipari levegő- és vízszennyezés eseteit a kormányhivatalok területileg illetékes járási hivatalai kezelik, amelyek listáját itt találhatjuk: https://jarasinfo.gov.hu/, Budapesten pedig a kerületi hivatalok, vagyis az önkormányzatok környezetvédelmi osztályai a felelősek. Erről bővebben a 306/2010. (XII. 23.), a levegő védelméről szóló kormányrendeletben, illetve a 223/2014. (IX. 4.) a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről kormányrendeletben olvashatunk.

Kivételt képeznek továbbá a GMO-val kapcsolatos ügyek, amelyekkel a NÉBIH-hez kell fordulnunk, a bányászati ügyek, amelyekről a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatnál, illetve a 161/2017. (VI. 28.) kormányrendeletben meghatározott kormányhivatalok bányafelügyeleti osztályánál érdemes panaszt tennünk.

Amennyiben egyértelműen bűncselekménnyel van dolgunk, úgy a rendőrséggel, vagy a katasztrófavédelemmel kell haladéktalanul kapcsolatba lépni. Ebben az esetben feljelentést kell tennünk.

A katasztrófavédelemmel például, ha tarlóégetést tapasztalunk, a rendőrséggel, ha veszélyes hulladék jogellenes lerakását, égetését, a környezetre káros vegyi anyagok környezetbe (pl. élővízbe, levegőbe, talajba) kerülését, védett élőlények vagy élőhelyek elpusztítását, vagy például egy erdő illegális kivágását és a faanyag eltulajdonítását érzékeljük.

Mit írjak bele a bejelentésbe, és hogyan követhetem nyomon a bejelentésemet?

Ha megtaláltuk, hogy ügyünk melyik hivatalhoz tartozik, akkor már egyszerű dolgunk van, ugyanis a bejelentéshez alapvetően nincs szükség külön formanyomtatványra, vagy űrlapra. Mindösszesen az adatok pontosságára kell odafigyelnünk, az esemény leírására, helyszín, időpont megjelölésével, károkozó személyek nevére, amennyiben ismerjük azokat.

Ha tudtunk készíteni fényképeket, az növeli az eljárás sikerességét. Természetesen a panaszt írásban kell benyújtani a megfelelő szervhez, hogy nyoma maradjon és visszakövethető legyen. Az 1995. évi LIII. törvény 97. § alapján részt vehetünk az eljárásban, mint ügyfél, akár személyesen, akár képviselő útján, vagy egyesületek révén.

Ebben az esetben jogunk van minden információt megkapni az ügy menetéről, az intézkedés lépéseiről, és azok hatékonyságáról, illetve jogunk van jogorvoslatot kérni, ha hibát vélünk felfedezni az eljárás során. Amennyiben nem ügyfélként, csak bejelentőként szeretnénk kapcsolódni az ügyhöz, úgy a megkeresett szervnek kötelessége záros határidőn belül érdemi választ adni a megkeresésünkre, ám azután nem köteles minket tájékoztatni a további részletekről.

Lássunk egy példát! Így néz ki egy avarégetésről szóló bejelentés:

„Tisztelt Kapcsolattartó!

A nevem ….., (anyja neve: ….., sz.ig. szám: ….., lakcím: …..), és a következő ügyben fordulok Önökhöz: 2019. 12. 28.-án, délután 3 óra felé gyanús feketés füstre lettem figyelmes a szomszéd telken, a ……. utca 18. szám alatt, Budapesten, a 12. kerületben. (Fényképet mellékeltem: Füst_2019.12.28.) Amikor kérdőre vontam szomszédomat, …… Pétert, a válaszában egyértelművé tette, hogy avart és egyéb háztartási hulladékot éget. Mikor kértem, hogy álljon el tevékenységétől, vagy a hatóságokhoz fordulok, ő nemleges választ adott, és a mai nap (2019. 12. 29.) is ugyanolyan füstöt észleltem a telek felől. (Fényképet mellékeltem: Füst_2019.12.28.) Kérem mielőbbi közbelépésüket, amennyiben szükségük van még más adatra az intézkedés sikerességéhez, kérem lépjenek velem kapcsolatba, akár e-mailben, akár telefonon, a +36/……. számon.

Válaszukat előre is köszönöm!

Üdvözlettel:
………………………”

Bár nem egyszerű kijönni a rendeletek és jogszabályok labirintusából, állampolgári kötelességünk minden vélt környezeti károkozást bejelenteni, még a legbizonytalanabbakat is, hiszen veszíteni nem veszítünk vele semmit, ám adott esetben jó szolgálatot tehetünk a bolygónk megmentéséért végzett kemény harcban.

Mézes Dorottya | Főállású anya és egyetemista, kutatási területe az alkímia szimbolizmusa a középkorban. A környezetvédelem fontos helyet foglal el családja életében.