Talajszennyezés: jelentése, okai, következmények, megoldási lehetőségek

A talajszennyezés, mivel a hétköznapi életünk során a legtöbbünknek láthatatlan, kevés figyelmet kap. Azonban létezik, és hatásai legalább annyira károsak, mint a víz vagy a levegő szennyezésének. A talaj, és végső soron a föld minden növény forrása, és előbb-utóbb mindannyian porrá és hamuvá leszünk – reménykedjünk benne, hogy nem szennyezett porrá és hamuvá. Az alábbiakban körbejárjuk a talajszennyezés jelenségét: mi módon szennyeződik a talaj – elsősorban az emberi tevékenységek folytán – és mit tehetünk ez ellen. 

Mi a talajszennyezés fogalma?

A talajszennyezés az a jelenség, amikor a termőtalajba olyan anyagok kerülnek – esetleg szivárognak, vagy ömlenek -, melyek a talaj ökoszisztémáját kisebb vagy nagyobb mértékben károsítják, rombolják. A szennyezett talaj nem tud annyira termékeny lenni, mint amennyire eredendően képes lenne, ezáltal nem, vagy csak csökkentett módon tudja betölteni az élővilágban a szerepét. A talajszennyezés lehet egy természeti katasztrófa vagy jelenség következménye is (gondoljunk egy vulkánkitörésre), de a legtöbb esetben emberi beavatkozás eredménye. 

Milyen módjai vannak a talajszennyezésnek? 

Természetes okok

A talajszennyezés ritkább esetben előfordulhat természetes módon: savas esővel, radioaktív anyag sugárzásával vagy vulkánkitöréssel. Ha például egy vulkán lávával és hamuval borítja be a környezetét, az rövid távon nem kedvez a talaj termékenységének. Gondolhatunk itt Izlandra, ahol az elmúlt évezredek alatt számtalanszor törtek ki kisebb-nagyobb vulkánok, és ez a zord éghajlattal karöltve a szigetet sokkal inkább birkalegeltetésre, mint aktív növénytermesztésre tette alkalmassá. 

Mesterséges okok

A gyakoribb módja a talajszennyezésnek azonban az ember okozta szennyezés.

Az egyik legnagyobb forrása a szemét. Akár szeméttelepről, akár illegális szemétlerakóról vagy a tengerbe vetett szemétről van szó; akár talajba ássuk, akár elégetjük: a szemét káros anyagokat bocsát ki magából.

Ide tartozik a nehézfémek bányászata és feldolgozása is, melynek során a nehézfémek egy része a talajba szivárog: az ólom, a higany, a cink és a kadmium ezáltal nem csupán a talajt szennyezi, de a talajvízbe is beszivárog, további károsodást okozva. Gondoljunk bármelyik ipari telepre a környékünkön.

A talajba legközvetlenebbül azonban a mezőgazdasági termelés juttatja a szennyező anyagokat. Fonák módon, minél inkább termelékenységre akarjuk ösztökélni a földet, annál inkább kimerülés és szennyezés lesz a következmény. A növényvédő szerek, a rovarirtók, a nitrogén- és foszfortartalmú műtrágyák azonban pontosan ezt okozzák. Gyakran előfordul a talajban ezeken kívül a rákkeltő kadmium, és szőlőtermesztő vidékeken a réz felhalmozódása is. Ma már betiltott, szerves klórvegyületeket tartalmazó peszticidek szintén sok helyütt találhatók még a talajban. 

Ezek az anyagok a növényeket hivatottak megsegíteni, de végső soron természetesen az ember szolgálatára vannak felsorakoztatva: az intenzív gazdálkodást és azt a hozamot, amiről úgy véljük, szükségünk van, ma már nem tudjuk elképzelni műtrágyázás és vegyi anyagok segítsége nélkül. 

Az erdőirtás sem kedves a talajnak: a fák nélkül maradt, tarvágott területek könnyen erodálódnak, a felső, termékeny réteget elmossa az eső, és marad egy kopár, terméketlen domboldal. 

És bár nem közvetlenül, hanem közvetetten, de a közlekedés is befolyásolja a talaj minőségét: az autók által kibocsátott káros anyagok a levegőből a talajba kerülnek.

Az ipari okok mellett gyakran katonai tevékenységből is fakadhat talajszennyezés: egy aknákkal teletűzdelt területet költséges és veszélyes megtisztítás nélkül nem lehet használni semmi másra. 

És persze emlékszünk még az ajkai-kolontári vörösiszap-katasztrófára is. 

Mi az oka annak, hogy szennyezzük a talajt?

Ha le akarnánk egyszerűsíteni a dolgokat, akkor azt mondhatnánk, a talajszennyezés mögött elsősorban tudatlanság, másodsorban nemtörődömség és megszokás, harmadrészt elképesztő emberi arrogancia áll. Vagyis az ok mi vagyunk. Minden jel arra mutat, hogy az ember azt gondolja, büntetlenül kizsákmányolhatja a földet, a talajt is beleértve. 

Eleinte talán nem voltunk tudatában, hogy a talaj is szennyeződik a tevékenységeink folytán, aztán hiába derült ki egyre-másra az életmódunk környezetünkre káros hatása, már túl kényelmetlen lett volt változtatni. A kapitalizmus óta a gyárak, az atomerőművek, az élelmiszeripar érdeke nem az, hogy egy fenntartható hozamot érjen el, hanem hogy minél nagyobb nyereségre tegyen szert. Innentől fogva az, hogy a talaj szennyeződik, már az unokák problémája…

Mennyire jelentős a talajszennyezés mértéke Magyarországon?

Sajnos a magyarországi jogszabályok lehetővé teszik, hogy a szennyezés felelősségének okozója kibújjon a felelőssége alól, és számtalan jogilag nem rendezett helyzet van, ahol a szennyezés mértéke nagy, de felelősségre vonás és a terület megtisztítása nem történik meg. 

Magyarországon számos terület van, katonai létesítmények vagy ipari telepek, ahol magas a talaj szennyezettsége. A Dunántúlon jelentős területek találhatók: Ajka-Kolontár-Devecser környéke a vörösiszap miatt a mai napig nem tisztult meg teljes mértékben. A Várpalota-Pét-Berhida és a Balatonfűzfő környékén lévő gyártelepek is erősen szennyező hatást érnek el. A Pécstől nyugatra fekvő Pellérden és környékén is jelentős a szennyezettség, és persze Budapest, Gyöngyös, Kazincbarcika, Tiszaújváros és Debrecen környékén is. Gyakorlatilag minden nagyobb gyár, ipari létesítmény, az elmúlt száz évből maradt működő vagy bezárt nehézipari telepek környéke még mindig szennyezett. 

Mik a talajszennyezés következményei? 

Ha egy kicsit is odafigyelünk, a saját bőrünkön tapasztalhatjuk a talajszennyezés következményeit. 

Az egyik ilyen következmény az élelmiszereink szennyezettsége a talajból felszívott káros anyagok által által, a másik pedig az élővizeink – és ivóvizünk – szennyezettsége. Mindkettő önmagában elég aggodalomra adhat okot.

Tájat átalakító következmények is előfordulnak: az átgondolatlan erdőirtásoknak a következményeit a Kárpát-medencében is sok helyütt megtapasztalhatjuk, akár a Gyimesben, akár  a Mezőség tájegységén járunk: az egykor virágzó erdős hegyvidék, tóvidék ma már puszta, kopár domb- és hegyoldalak láncolata, és ez hosszú távon erősen befolyásolja az ott élő emberek életmódját és kultúráját is. 

Mit tehetünk a talajszennyezés ellen?

Bár ijesztőnek tűnhet, hogy akárhol legyünk a bolygón, a víz, amit iszunk, és a föld a talpunk alatt tele van szennyező anyagokkal, lehetséges a változás. Akár apró dolgokat is tehetünk, hiszen a kis lépések is képesek pozitív változást hozni. A globális és gyors javuláshoz természetesen több kell, mint egy kicsi oázis létrehozása, de aki nem érzi magában az erőt, hogy aktivista legyen, megteheti, hogy tájékozódik, és a mindennapjaiba apránként beépít egy-egy dolgot, amely szemléletformáló lehet nem csak saját maga, hanem a környezete számára is. 

A helyi talaj megújítására remek lehetőség a permakultúrás kert, amely magában foglalja a közösséget, tehát máris több emberhez ér el, mintha egymagunk harcolnánk magányos hősként. Lehetséges a talajt megtisztítani megfelelő növényekkel, és akár egy nagyobb darab föld termelékenységét visszaállítani természetes és bőséges állapotába. 

De van lehetőség konkrét lépéseket is tenni a helyben tapasztalt talajszennyezés vagy másfajta környezetkárosítás ellen: be lehet jelenteni a konkrét helyet, időt és tapasztalatot. Ehhez két útmutató itt és itt.

Stenszky Cecília I költő, író, pedagógus, valamint a természetközeli élet, a vadon és a könyvek rajongója. Jelenleg szövegíró, irodalmár és mesemondó.