Mi az esőkert? Miért van rá nagy szükség?

Az esőkert egyre népszerűbb kertforma a városlakók körében. Igazi urbánus körülmények közé szánt kertről beszélünk, ami az elmúlt évtizedek során értékelődött fel.

Ahogy egyre gyakoribbá válnak a nagy zivatarok, az aszályos időszakokat követő, hirtelen lezúduló sok csapadék, úgy válik egyre inkább logikussá, hogy a hagyományos kert helyett inkább esőkertet hozzunk létre.

Egy esőkert ugyanis pontosan ilyen körülményekre lett kitalálva. Szeretnél te is egyet? Megmutatjuk, hogyan alakíthatod ki!

Mi az esőkert?

Az esőkert koncepcióját gyakran félreértik, és sok tévhit kering arról, hogy mi is ez valójában, és miért is kellene egy ilyen kert. Talán azt hallottad róluk, hogy az esőkertek fontosak a környezetvédelem szempontjából, vagy azt, hogy ezek olyan kertek, amelyek az udvar átázott területeire valók.

Nos, az igaz, hogy az esőkertek környezetbarát megoldásnak számítanak, de sokkal több lehetőség rejlik bennük.

Az esőkert ugyanis egy őshonos növényekkel beültetett, parkosított, sekély mélyedés, amely felfogja, átmenetileg visszatartja és megszűri a csapadékvizet, és visszavezeti a talajba. Az esőkert megakadályozza, hogy a csapadékvíz elfolyjon, és végül a közeli patakokba, folyókba és tavakba kerüljön.

Milyen előnyei vannak az esőkertnek?

Az esőkertek nyolc olyan előnyt kínálnak mind a környezet, mind az emberek számára, amelyeket megismerve esélyesen te is akarsz majd egyet (ha még nem kezdtél volna bele):

1. Az esőkerteket úgy tervezik, hogy felfogják és ideiglenesen visszatartsák a csapadékvizet, így az lehetőséget kap arra, hogy villámárvíz táplálása helyett lassan visszaszivároghat a talajba. Ezáltal csökken a helyi vízfolyásokba befolyó elfolyó víz mennyisége, ami segíthet megelőzni az eróziót, a vízszennyezést és az árvizeket.
2. Az esőkertek segíthetnek kiszűrni a vízkincset szennyező anyagokat, például a motorolajat, benzint, műtrágyát, vegyszereket, gyomirtókat, növényvédő szereket és háziállatok termelte biohulladékot. Ez javíthatja a közeli vízkincsek vízminőségét.
3. Az esőkertek táplálékot és menedéket nyújtanak a beporzó rovaroknak, például a méheknek és a pillangóknak, valamint akár fészkelő helyet az énekesmadaraknak és természetes életteret más vadon élő kisállatoknak.
4. Az esőkertek a talaj stabilizálásával és a csapadékvíz lefolyási sebességének csökkentésével segíthetnek a talajerózió megfékezésében.
5. Miután az esőkertek megfelelően kialakításra kerülnek, nem, vagy csak igen ritkán (extrém szárazság idején) igényelnek öntözést, ezáltal időt és pénzt takarítanak meg.
6. Az őshonos facsemetékkel, bokrokkal, cserjékkel, évelő virágokkal és magas fűfélékkel beültetett esőkertek esztétikus, harmonikus kiegészítői lehetnek a környezetnek és árnyékot biztosítva akár csökkenthetik a nyári hőérzetünket is.
7. Az esőkert telepítése ugyanakkor mindezek mellett egy személyes módja annak, hogy bárki gyakorolhassa a környezeti felelősségvállalást, és hozzájárulhasson a helyi vízfolyások egészségéhez.
8. Ahogy a városaink növekednek, úgy válnak az esőkertek létfontosságúvá. Óriási szerepet játszanak a vízfolyásaink védelmében a lefolyó vízben található nem pontszerű szennyező anyagok visszatartásával.

Hogyan kell kialakítani egy esőkertet?

Nyolc, egymásra épülő lépésből bemutatjuk, hogy hogyan építhet magának bárki jól funkcionáló, esztétikus esőkertet. A tervezés következő lépéseit betartva – természetesen szakember felügyelete mellett – Te is létrehozhatod a saját esőkerted.

1. lépés az, hogy válaszd ki a megfelelő helyszínt. A lefolyócsatornát is átirányíthatod úgy, hogy a lefolyó az esőkertbe terelje a csapadékot. Olyan helyet válassz, amely legalább 3 méterre van az otthonodtól, hogy a víz semmiképpen se szivároghasson be a házad alapzatába. A növények szempontjából jó, ha a hely az idő nagy részében teljes napsütésbe vagy részleges árnyékba esik. Kerüld a kert kialakítását szeptikus tartály fölött (az eső idején extrán ránehezedő súly kárt tehet a tartályban) vagy földalatti közművezetékek közelében.
2. lépésben határozd meg az esőkerted várható méretét. Az esőkert ideális mérete attól függ, hogy mekkora a tetőfelületed, illetőleg az arról érkező, keletkező vízmennyiség és milyen típusú a környező talaj. A legtöbb esőkert átlagosan 10-30 m² kiterjedésű, de az sem baj, ha nincs ekkora szabad területed. Ebben az esetben jó, ha biztosítod a csapadékvíz részleges elvezetését.
3. lépésként hozd létre az esőkerted alapjait. Úgy alakítsd ki, hogy a terület egy alacsonyabb pontján bordázatot építesz, majd az ereszcsatornákból és az udvar magasabb részei felől a lefolyást odairányító csatornákat alakítasz ki. A víz ezután a mélyen fekvő növényi gyökerek hálózatán keresztül jórészt felszívódik majd a talajba.
4. lépés az, hogy válogasd össze a megfelelő növényeket. Használj a területéhez és a különböző vízmélységekhez alkalmazkodó növények keverékét. Ezekről mindjárt szót ejtünk majd. Az esőkertekbe gyakran őshonos növényeket ajánlanak, mivel azok könnyebben és biztosabban alkalmazkodtak a helyi körülményekhez, így sokkal kevesebb odafigyelést igényelnek, mint a kényes dísznövények. Észrevetted már, hogy egyes gyomnövények szinte a betonban is jól érzik magukat, míg mások akkor zöldellnek a legszebben, ha folyton áll alattuk a víz?
5. lépésként készítsd elő a talajt. Az esőkerteknek jól rétegzett talajra van szükségük a megfelelő tápláláshoz. Ha a kert talaja agyagos, a vízelvezetés javítása érdekében komposzttal vagy homokkal érdemes feljavítanod.
6. lépésben telepíts vízelvezetést is, ha szükséges. Ha kicsi az esőkerted, vagy a talaj a talajjavítás ellenére is lassú vízelvezetésű, előfordulhat, hogy vízelvezető rendszert kell kialakítanod, hogy megakadályozd az esőkertben a túlzott mértékű állóvíz kialakulását.
7. lépés az, hogy amennyiben lehetőséged van, akkor mulcsozd is a kertet. Vigyél fel egy réteg mulcsot, hogy az segítsen megtartani a talajt és a talajnedvességet – a mulcs ráadásul arra is jó, hogy meggátolja a gyomok elszaporodását.
8. utolsó lépés pedig az, hogy… rendszeresen gondozd a kerted! Az esőkert megfelelő működésének fenntartásához fontos a gyakori gyomlálás, az elhalt növények eltávolítása, pótlása valamint az üledék és a törmelék eltávolítása. Elvégre esztétikus kertet akarsz, nem egy elhanyagolt gyomtelepet.

Mire kell figyelni az esőkert kialakítása során?

Az esőkertek tervezésekor több kulcsfontosságú dologra is érdemes odafigyelni a fentieken túl. Mindjárt az első, hogy kerüld a teljesen árnyékos részt. Törekedj arra, hogy olyan területet válassz, ahol a szikkasztást segítő teljes, vagy részleges napsütés éri az esőkertet.

Szintén fontos, hogy gondold végig, mi az a várható csapadék mennyiség, amivel egyszer-egyszer számolnod kell, hiszen se az alul- se a túlméretezett kert nem optimális! A víz felszívódási sebességét az esőkertbe jutó elfolyó víz mennyiségének becslésével szabályozzák. A lefolyó csapadék várható átlagos mennyisége határozza meg az esőkert mélységét és méretét.

Nem tudjuk eléggé hangsúlyozni, hogy használj a régióhoz és a különböző vízmélységekhez igazodó őshonos növényeket, ezek hosszú távon lényegesen kevesebb gondozást igényelnek.

Milyen növényeket lehet egy esőkertben elültetni?

A sikeres esőkert létrehozásához olyan növényeket kell választanod, amelyek alkalmazkodnak az adott térség és hely átlagos nedvességtartalmához valamint talajviszonyaihoz. Általában három ültetési zóna van az esőkertben: a perem, a lejtő és az alap, vagy alsó szint:

• A perem általában a legszárazabb zóna, ahol a növényeknek el kell viselniük az időnkénti szárazságot.
• A lejtő egy köztes zóna, ahol a növényeknek jól kell tűrniük a hol nedves, hol száraz időszakokat.
• Az alap egy alapvetően mindig nedves zóna, itt a növényeknek rövid ideig az állóvizet is el kell viselniük.

Következzen most néhány példa az esőkertbe ültethető növényekre, de ne feledd, hogy ez tényleg csak pár példa, és mindig ellenőrizd, hogy azok a növények, amiket elültetni készülsz, őshonosak-e ott, ahol a te kerted fekszik és egyáltalán kedvelik-e azt a talajt, amibe kerülnek. Tehát:

Növények a peremzónába

Őszirózsa (Symphyotrichum laeve) egy őshonos évelő növény, amely kéktől a liláig terjedő színű, tetszetős virágokat hoz, sárga középponttal, nyár végétől késő őszig és igen gazdagon. Létezik belőle törpe változat is. A szellős ültetést, a teljes napfényt és a jó vízelvezetésű, enyhén nyirkos talajt kedveli.

Vad bergamot vagy Ápolka, de van, ahol Méhbalzsamként ismerik (Monarda fistulosa) A rózsaszíntől a levenduláig terjedő rózsaszínű és bódító mentaillatú virágokat hoz nyár közepétől kora őszig. Vonzza a pillangókat, a méheket és más hasznos beporzó rovarokat. A teljes napfényt és a közepesen száraz, jó vízelvezetésű, humuszos, laza talajt kedveli.

Gumós selyemkóró (Asclepias tuberosa): A meténgfélék családjába tartozó, 30-90 centiméter magasságú, gumós évelő növény, amelynek 2-3 éves példányai késő tavasztól nyár végéig nektárban nagyon gazdag, élénk narancssárga színű virágokat hoznak. A napos helyet és a száraz, vízigénye mérsékelt, így a közepesen száraz, jó vízelvezetésű talajt kedveli.

Növények a lejtőövezetben

• Vasfű (Vernonia noveboracensis): Bokorszerű formában nő. Késő nyártól őszig lila virágokat hoz. Vonzza a pillangókat, méheket. Bár a teljes napfényt és a nyirkos talajt kedveli, de eltűri az időszakos szárazságot.
• Bíbor selyemkóró vagy másnéven Selyem leander (Asclepias incarnata): Ez egy 100-150 centiméter magasra is megnövő lágyszárú évelő növény, amely a nyár közepétől kora őszig hozza kellemes illatú, rózsaszínű virágait. Kiváló nektárforrás számos beporzó rovar számára. A teljes napfényt és a nedves talajt, vízfolyások partját kedveli.
• Mocsári nőszirom (Iris versicolor): Évelő növény, amely késő tavasztól kora nyárig kékes-ibolyaszín virágokat hoz sárga cirmos jegyekkel. A teljesen napostól a félárnyékos helyekig bárhol jól érzi magát, a lápi zónát, vagyis a nedves talajt és a sekély vízborítást kedveli a legjobban.

Növények az alapzónába

• Nagy kékfű (Andropog gerardii): Ez egy kék szárú fű, amelynek levelei akár 60 centiméter hosszúra is megnőhetnek. Élelmet és menedéket nyújt a madaraknak és más vad élő állatoknak. A teljes napfényt és a közepesen nedves, jó vízelvezetésű talajt kedveli.
• Bíborvirág vagy tűzpiros lobélia (Lobelia cardinalis): Közel 1méteresre is megnövő évelő növény, amely élénkpiros virágokat hoz nyár közepétől kora őszig. Vonzza a pillangókat és méheket. Képes újravetni magát így elszaporodását a mag szedésével érdemes megakadályozni. A teljes napsütéstől a félárnyékosig terjedő napot és a nedves talajt kedveli.
• Mocsári körömvirág (Caltha palustris): Évelő növény, amely kora tavasztól tavasz közepéig apró, sárga, boglárkaszerű virágokat hoz. A teljes napsütéstől a félárnyékig mindent jól bír, de legjobban a nedves talajt kedvel, az sem baj, ha tavasszal alámerülhet kicsit, maximum 5 centiméteres víztakaróval.

Hogyan kell gondozni az esőkertet?

Ahhoz, hogy az esőkerted sokáig egészséges és jól funkcionáló maradjon, rendszeresen gondoznod kell. A gondozási feladatok az esőkert méretétől, kialakításától, helyétől és korától függően változhatnak, de általában a következőkre terjednek ki:

Az esőkert öntözése

Az egy dolog, hogy esőkertet hozol létre, ám ettől még nem nőnek csodanövények benne – tehát gondozd is úgy, mint egy normális kertet! Az első két évben és száraz időszakokban rendszeresen öntöznöd kell, hogy elősegítsd a növények növekedését és megtelepedését.

Kerüld a növények túlöntözését vagy korai víz alá helyezését. Öntözés előtt ellenőrizd a talaj nedvességét, ha kell, öntözd mélyen, alaposan, de ne túl sűrűn. A növények öntözéséhez használj inkább permetezős-szórófejes slagot, vagy locsolókannát.

Az esőkert ellenőrzése

Ellenőrizd esőkerted növényeit minden vegetációs időszak előtt és után (általában áprilisban és októberben), valamint minden nagyobb viharesemény után is, hogy értékeld és felmérd annak tényleges teljesítményét. Ellenőrizd minden esőt követően, hogy lásd az esetleges erózió, az üledékképződés, az eltömődés jeleit, a beömlőnyílások, árkok és a kifolyók valamint a növények állapotát.

Az erodált vagy csupasz területek helyreállításához szükség szerint plusz növényzetet, mulcsot, talajt vagy köveket kell hozzáadni vagy pótolni. Távolíts el időről-időre minden szemetet, törmeléket, ami az esőkertben felhalmozódott.

Az esőkert gyomlálása

Az esőkert egészségének megőrzése érdekében gyomláld ki rendszeresen, és külön figyelj oda a csatornái tisztaságára. Győződj meg róla, hogy eltávolítottad a gyomok összes gyökerét.

Távolíts el minden elhalt, beteg vagy sérült növényt is, de hagyhatod a kertben lebomlani, vagy egyszerűen tedd a komposztba.

Ha szükséges, vágd vissza a túlnőtt növényeket ősszel vagy kora tavasszal, fajtájuktól és igényüktől függően. Egyes növények télen fedezéket és bogyóikkal táplálékot nyújthatnak a vadon élő állatoknak.

Az esőkert mulcsozása

Terítsd be az esőkert talaját vulkáni horzsakővel vagy 6-10 cm mélyen aprított keményfa mulccsal a nedvesség megtartása, a gyomok elszaporodásának megelőzése és az erózió csökkentése érdekében.

Kerüld a túlzottan nagy méretű mulcs (nagy faágak, kéregdarabok) vagy szerves mulcs (szalma) használatát, mivel ezek könnyedén elúszhatnak, vagy nagyon gyorsan lebomlanak. Szükség szerint cseréld ki a mulcsot, ha az elvékonyodik, vagy nagyon összetömörödik.

Az esőkert trágyázása

Az esőkertet csak szükség esetén és nagyon takarékosan trágyázd. Az esőkerteket úgy tervezték, hogy elnyeljék a csapadékvíz elfolyásából származó felesleges tápanyagokat, és az őshonos növényeknek általában nincs szükségük műtrágyára.

Kerüld a szintetikus műtrágyák használatát, amelyek a talajvízbe szivároghatnak vagy a közeli vízfolyásokba kerülhetnek. Használj helyette szerves trágyát, például komposztot vagy gilisztatrágyát.

Csak tavasszal vagy kora nyáron alkalmazz trágyát, a növények aktív növekedési idején, de vigyázz, a heves esőzések előtt ne, mert azok gyorsan elmoshatják a még el nem szívódott értékes tápanyagokat.

Miért van különösen fontos szerepe az esőkertnek a jelenlegi éghajlati viszonyok között?

Az esőkert különösen fontos a jelenlegi éghajlaton, mivel segíthet enyhíteni az éghajlatváltozás városi környezetre és vízkészletekre gyakorolt hatásainak egy részét. Milyen hatásokról beszélünk? Csak, hogy néhányat említsünk:

Az esőzések és a villámárvizek gyakoribbá, intenzívebbé válása.

Az éghajlatváltozás várhatóan számos régióban növelni fogja az esőzések és a villámárvizek gyakoriságát és intenzitását. Ez pedig könnyen túlterhelheti a hagyományos csapadékvíz-infrastruktúra, például a csatornák és csatornák kapacitását, árvizeket, vagyoni károkat, szennyvízátfolyásokat, vízszennyezést okozva, növelve a közegészségügyi kockázatokat.

Az esőkertek segíthetnek csökkenteni a csapadékvíz elfolyásának mennyiségét és sebességét azáltal, hogy felfogják azt, és ezzel elegendő időt biztosítanak neki, hogy a talajba szivárogjon. Ez megakadályozhatja a mélyebben fekvő településrészeken a romboló villámárvizek kialakulását, az eróziót és a talajszennyezést is azáltal, hogy csökkenti a csapadékvíz-rendszerre nehezedő nyomást és a közeli vízfolyásokba kerülő szennyező anyagok mennyiségét.

Az esőkertek ily módon időről-időre feltölthetik a talajvízkészleteket is, amelyek létfontosságúak az ivóvíz, az öntözés és a teljes ökoszisztéma egészsége szempontjából.

Fokozott városi hősziget hatás

Az éghajlatváltozás várhatóan fokozza a városi hőszigethatást, amely az emberi tevékenységek és az át nem eresztő kő és betonfelületek miatt a vidéki, nagy zöldfelületekkel rendelkező területekhez képest lényegesen magasabb hőmérsékletet jelent. Ez egyaránt hatással lehet az emberek egészségére, az energiafogyasztásra (a légkondicionálók fogyasztása miatt), valamint a városi levegő minőségére és a biológiai sokféleségre.

Az esőkertek árnyékot, párolgást és hűtést biztosítanak a növényzet révén, amelyek csökkenthetik a levegő hőmérsékletét azáltal, hogy leveleiken keresztül vízgőzt bocsátanak ki, és ugyanakkor vissza is verik a napsugárzás egy részét. Az esőkertek a levegő minőségét is javíthatják, a növények levelei és gyökerei ugyanis hatékonyan szűrik meg a levegőben szálló szennyező anyagokat, a port és a különböző allergéneket.

Dr. Rónay P. Tamás | Korábbi egyetemi oktató, szövegíró. Főként humán, illetve természettudományos cikkeket ír. Otthonosan mozog az okostechnológiák és megújuló erőforrások, zöld technológiák világában.