15 tipp a környezetbarát kertműveléshez

Környezetbarát kertművelés: nem kell profi kertésznek lenni ahhoz, hogy természetközeli hozzáállással műveljük a kertünket. Összeszedtünk néhány ötletet, amivel te is környezetbarát kertet alakíthatsz ki.

Mi a környezetbarát kertművelés?

A környezetbarát kertművelés egy lépés a biokertészkedés irányában. Nincs benne semmi varázslat, dédszüleink kerthez való viszonya tükröződik minden egyes tipp esetében. Vagyis: tanuld meg, hogy működik a kerted, nézz utána, hogy melyek azok az őshonos növények, amelyek jól fogják érezni magukat nálad, használj természetes anyagokat, használj fel minden olyan nyersanyagot, ami amúgy is a kertedben landolna (pl. esővíz, komposzt, mulcs).

Miért fontos a környezetbarát kertművelés? 

A környezetbarát kertműveléssel közelebb jutsz az önfenntartó kerthez, amit nem mérgezünk felesleges vegyszerekkel, ahol nem termelünk felesleget, ahol minden hasznosul. A környezetbarát kertnek sokkal jobb lesz a víztartása, természetesebb lesz a működése. És bár eleinte sok szellemi és fizikai munkát kíván, egy idő múlva kialakul egy aránylag kevés erőkifejtéssel fenntartható, gyümölcsöző, szép kert.

Figyeld meg a kert szerkezetét, mikroklímáját!

Ahhoz, hogy megismerd kerted mikroklíma rendszerét, figyeld meg aprólékosan a területet. Szánj rá mondjuk két napot, hogy pontosan hol milyen mikroklímával kell számolnia, hajnaltól késő estig készíts feljegyzéseket: honnan süt a nap, mennyi ideig éri a napfény az adott területet. Minden napszakban meg kell figyelni minden területet ahhoz, hogy kiderüljön, milyen hatások érik a kertedet.

Kitűzhetsz kis zászlókat, ezzel meggyőződhetsz arról, hogy hol vannak szelesebb, szélcsendesebb kertdarabok. Használhatsz esőmérőket is, így arról is több infód lesz, hogy mennyi természetes csapadék éri az adott területet. Minél több információ áll a rendelkezésedre, annál pontosabb képet tudsz alkotni arról, hogy milyen folyamatok zajlanak a kertedben. Ennek pedig hasznát veheted, amikor kiválasztod, hogy mit hová ültess.

Mulcsolj!

Mulcs alapanyaga: faforgács, fenyőkéreg, fenyőtű, szalma, aprított növényanyag, fűkaszálék, fűrészpor, kavics, stb., sőt a tengerparti területeken kagylótörmeléket is alkalmaznak takaróanyagnak, főleg a szőlősökben, ennek még olyan haszna is van, hogy a kagyló visszaveri a napsugarakat, így hamarabb érik be a termés. Mulcsként kiválóak az erre a célra termesztett növények: spenót, zsázsa, fehér mustár, mézontófű, lóbab, stb. Speciális mulcskeverék növényvédelmi célokat is szolgálhat, például a földibolhák elriasztására a friss, aprított csalánlevél, vagy a tetvek elriasztására a levendula, gilisztaűző varádics és zsálya keverék.

Használj talajtakarót füvesítés helyett! 

A talajtakarónak van néhány előnye a füvesítéssel szemben. A moha például jobban tartja a nedvességet és nagyon kellemes rajta nyáron mezítláb végigsétálni. A lóhere előnye, hogy akár méhlegelőt is kialakíthatsz rajta, ha meghagyod a lóhere virágait.

Használj természetes kártevőirtót, gyomirtót!

A forgalomban lévő kártevőirtók, gyomirtók sajnos rosszat tesznek a kertben élő növényzetnek. Bár időigényesebb megoldás, mégis azt javasoljuk, hogy vegyszerek helyett inkább mechanikusan távolítsd el a gyomokat, kártevőket.

Ültess őshonos növényeket!

Sok bajtól megóvjunk magunkat azzal, hogy őshonos növényeket ültetünk a kertbe. Először is: sokkal nagyobb eséllyel marad meg, érzi jól magát az a növény, ami az idők során hozzáidomult a helyi időjárási és talajviszonyokhoz. Másrészt egy őshonos növény felkészültebb a helyi kártevőkkel szemben, vagyis alapból kevesebb vegyszert kell használnunk (ha egyáltalán), mint egy olyan növény esetében, amit máshonnan telepítettünk be.

Gyűjtsd az esővizet! 

A klímaváltozás hatására kialakuló hirtelen esőzések, villámárvizek és az aszályos hónapok kiszámíthatatlan váltakozása miatt egyre nagyobb értéke van az esővíznek. Gyűjtsük össze tárolókba a háztetőnkre, kertünkre hulló esővizet, tároljuk és használjuk fel öntözésre a szárazabb hónapokban.

Ültess esőkertet!

A kertben elfolyó esővíz egyik környezetbarát hasznosítása az esőkert. A víz természetes útját követve alakítsunk ki olyan kis kertrészeket, mélyedéseket, ahol az árvízálló növények jól érzik magukat.

Kezdj el komposztálni!

A természetbarát kertművelés egyik alapköve a komposztálás. A komposzt magától (némi átforgatás azért nem árt) átalakul pár hónap-egy év alatt kitűnő termőfölddé. A komposztálás az egyik legegyszerűbb és legokosabb felhasználása a háztartásban keletkező szerves hulladéknak.

Ha nem akarsz barkácsboltban vagy mezőgazdasági boltban kapható komposztálóra költeni, akkor többféle alapanyagból válogathatsz. Az építés, tákolás során fontos szempont, hogy alul és oldalt is át tudja járni a silónkat a levegő, hiszen a komposztálás egy oxidálódási folyamat. Minimális barkácstudással egyszerűen összeállíthatsz egy fasilót (mondjuk négy raklapból kialakítani), mielőtt azonban munkára fognád, érdemes környezetbarát felületkezelő anyaggal bevonni a fát. A műanyag vagy a fém komposztáló kicsit komplikáltabb és kevésbé hat természetesen. Amúgy ha nem zavar a látvány, kupacba is gyűjtheted a komposztot, ezt elegánsan prizmakomposztnak hívják. Elég egy négyzetméter szabad terület, előnye, hogy könnyen hozzáférhetsz, egyszerűen átforgathatod és nem kerül semmibe.

Ne vágd rövidre a füvet!

A gyepmánia jegyében elterjedt szokás, hogy egészen rövidre nyírjuk a füvet. Ennek a szokásnak sajnos a vélt esztétikai értéken kívül nem sok értelme van. Érdemes hosszabbra hagyni a füvet, a levágott fűnyesedéket pedig ne gereblyézzük össze, hagyjuk a gyepen, sokkal több nedvességet képes megtartani így a fű. Ha nem bírjuk elviselni a fűnyesedéket a gyepen, akkor dobjuk a komposztra.

Alakíts ki teraszokat a lejtős kertben! 

A lejtős kertnek van két komoly hátránya: esős időben vízmosások alakulhatnak ki, a termőföldet leviszi a víz. Ha teraszokat alakítunk ki, akkor jobb esélyei lesznek a növényzetnek és az esővíznek is lesz ideje felszívódni a földben.

Környezetbarát kertművelés: alakítsunk ki vegyes növényi kultúrákat!

Alkalmazzunk vegyes növényi kultúrákat! Így elősegíthetjük, hogy a növények a kedvező szomszédság hatására egészségesebben fejlődjenek és megelőzhetjük a kártevők és betegségek elterjedését. Fedezzük fel a régi tájfajtákat, telepítsük azokat a kertünkbe!

Ne használj műtrágyát!

Próbáljuk mellőzni a műtrágya használatát, a gyorsan felszabaduló műtrágyák és gyomirtók elválasztják a talajtól a tápanyagokat és elősegítik a betegségek kialakulását is, hiszen a gyep egészsége a kemikáliák használatára lesz utalva. Jobban járunk a szerves trágyával, de abból is csak annyit, amennyire tényleg szükség van – ez általában azt jelenti, hogy a gyártó által ajánlott mennyiség fele is elég.

Csökkentsük ökológiai lábnyomunkat a kertben is!

A kertépítés során hasznosítsuk újra a termésköveket, faanyagot, benzinmotoros fűnyíró helyett használjunk elektromos fűnyírót, lehetőleg kerüljük a damilos, motoros fűkasza használatát. Ne öntözzünk csapvízzel, törekedjünk az esővizes öntözésre.

Borbáth Péter | Író, túravezető – mesét, kritikát, reklámszövegeket ír, túravezetőként Latin-Amerikát, Madeirát és az Azori-szigeteket járja.