Hogyan járul hozzá egy házi szennyvíz­­tisztító a vízkészlet védelméhez?

Egy házi szennyvíztisztító bárkinek jól jöhet, ha a helyi vízforrások minősége, tisztasága kérdéses. Ilyenkor egy házi szennyvíztisztító kiváló megoldásnak számít az egészségünk megőrzéséért.

A házi szennyvíztisztító a csatornázatlan vagy a helyi területi adottságok miatt csatornázhatatlan területek ideális megoldása lehetne az elhasznált víz talajterhelés nélküli elhelyezésére és megtisztítására. Lehetne.

Mi az a házi szennyvíztisztító?

Hazai viszonylatokban azonban sajnos még mindig a szennyvíz ideiglenes tárolásra kialakított, zárt emésztőgödör és az ülepítő rendszeres, többé-kevésbé szivárgóra épített szennyvízgyűjtő akna alkalmazása a legelterjedtebb, ha egyedi szennyvízkezelésről van szó.

Ezek a különböző mértékben vízáteresztő anyagból (téglából, betonból) készült szennyvíztárolók, és emésztő gödrök pedig a keletkezett szennyvizet éveken, évtizedeken át szivárogtatják. A szivárgó szennyvíz ráadásul nem csak az aknák körüli talajt illetőleg talajréteget szennyezheti be, hanem mélyebbre bejutva esetenként akár a környék felszínhez közeli talajvíz készletét is.

Pedig az újrahasznosítható vizet előállító házi szennyvíztisztító amellett, hogy hozzásegíthetné az embereket egy egészségesebb élettér kialakításához, még a kiadásokat is csökkenthetné. És ki ne búcsúzna el szívesen a mindent belengő, kellemetlen pöcegödör-szagoktól?

Főleg, hogy egy házi szennyvíztisztítóval a havi csatornadíj, a talajterhelési díj és a rendszeres szippantás költsége egy életre akár el is felejthető.

Mitől szennyvíz a szennyvíz, és meddig minősül tisztának az ivóvíz?

Sőt, van egy jobb kérdésünk is, amit tisztázni érdemes: mi az a szennyvíz? Sokan vannak, akik úgy gondolják, hogy a szennyvíz az, ami a WC használata illetőleg a WC lehúzása nyomán keletkezik. Pedig minden szennyezett víz, amely a mosdóból, a zuhanyzóból, a fürdőkádból, a mosó- vagy mosogatógépből a szennyvízcsatornába kerül(ne) szennyvíznek minősül.

Amennyiben pedig az adott ingatlan rendelkezik csatornarákötéssel, ez az, ami a központi szennyvíztisztító telepre kerül be tisztításra, és ez az, ami után a csatornadíjat is fizetjük.

Ez a vízmennyiség napi szinten egy átlagos háztartás esetében elérheti a 3-5 m3 vízmennyiséget is, így ha házi szennyvíztisztító berendezésben gondolkodunk, ezt kell alapul vennünk annak meghatározására, hogy mekkora kapacitással rendelkező készülék lesz képes akár évtizedeken át megfelelően ellátni a szennyvíztisztítási feladatot. Na de mi ez az eszköz?

A házi szennyvíztisztító az, ami a háztartási szennyvizet bizonyos mértékig megtisztítva újrafelhasználhatóvá teszi számunkra

Alkalmazásával a szennyvíz helyben hasznosulhat: újrafelhasználhatóvá válik például, mint értékes locsolóvíz vagy igény szerint akár a WC öblítő-rendszerébe is becsatornázható.

A házi szennyvíztisztító berendezések működése egyáltalán nem bonyolult:

A rendszerbe érkező szennyvízbe kompresszoros levegőbefúvással vagy szennyvízszivattyúval intenzív áramoltatással bejuttatott többletlevegő elősegíti a levegő oxigénjét felhasználva élő, aerob baktériumok elszaporodását. Ezek a baktériumok pedig elvégzik a szennyvíz intenzív lebontását.

Végeredményben így a vegyszeres kezeléshez hasonlóan a szennyvíz szétbomlik hígszennyvízre és szennyvíziszapra, (utóbbi időszakosan szippantásra szorulhat).  

Milyen esetben érdemes alkalmazni házi szennyvíztisztítót?

Az egyszerűen telepíthető, kompakt házi szennyvíztisztító rendszerek szinte teljesen gondozásmentes megoldást kínálhatnak, ráadásul egyes típusok akár olyan helyeken is alkalmazhatók, ahol nem áll rendelkezésre áram.

Az ilyen esetekre, például tanyákra, szezonálisan látogatott nyaralókba és a közművektől távol elhelyezkedő vadász- vagy hobbiházakba az oldómedencés szennyvíztisztító is optimális megoldással szolgálhat. Az indító baktériumkultúra ugyanis akár egy teljes éven át is hatékonyan teheti a dolgát anélkül, hogy a rendszer szippantást igényelne.

Ám olyan helyekre, ahol a szennyvíz termelődés folyamatos, választható egy sokkal gazdaságosabb és lényegesen környezetbarátabb megoldás is, a biológiai szennyvíztisztító.

Mi a különbség a kettő között?

Az oldómedencék mechanikai és levegőmentes tisztítást végeznek, a levegőt igénylő tisztítási folyamatok egy elszivárogtató-rendszerben zajlanak le.

A biológiai szennyvíztisztítókban azonban mind a mechanikai, a levegőmentes és az oxigént igénylő (aerob) folyamatok a tartályon belül zajlanak le, így sokkal magasabb a tisztítás hatásfoka és minősége – miáltal a tisztított víz akár közvetlen, felszíni locsolásra (autómosásra, lakáson belüli WC öblítésre) is alkalmazható.

Hogyan kell beszerelni egy házi szennyvíztisztítót? 

A legtöbb házi szennyvíztisztító berendezés ma már kompakt kialakítású, így azok szinte kivétel nélkül hegesztési pontok nélküli, könnyű, tartós anyagú tartályokkal készültek és teljesen beépítésre készek.

Egy átlagos háztartás igényeihez igazodó házi szennyvíztisztító tartály helyigénye rendkívül alacsony, típustól függően 4-6 m2 körül alakul, így a kert komolyabb megbolygatása nélkül, pár óra alatt telepíthető. Bekötési és beépítési munkálatainak ideje rövid, költségei minimálisak.

Gyakori szippantó-kocsi rendelés helyett a tisztított szennyvíz telken belüli elszivárogtatását, szikkasztását is érdemes megoldani telken belül.

Az ingatlanokon a házi szennyvíztisztítók mellett kialakított szivárogtató rendszereken keresztül a víz helyben hasznosítható és helyben tartható, így lokálisan csökkenthető a globális felmelegedés okozta szárazság hatása, javul a talaj vízellátottsága, ami nem csak a növényzetnek kedvez, de így a víz sem kerül közvetlenül a legközelebbi felszíni vízfolyásba.

Ha házi szennyvíztisztító berendezéssel oldjuk meg a keletkező szennyvíz tisztítását, akkor a beüzemelésen túl karbantartási feladataink is keletkeznek, amelyekhez nem szükséges szaktudás, a tennivalók könnyedén elsajátíthatók.

A házi szennyvíztisztító rendszeresen elvégzendő, általános karbantartási feladatai, műveletei:

• pár naponta ellenőrzés, szemrevételezés (vízszint mértéke, szaghatások, mikro-buborékok megléte, vagy habosodás)
• ha a rendszernél nem automatikusan megoldott, akkor manuális levegőztetés
• a kosárszűrő tisztaságának ellenőrzése, szűrő tisztítása
• iszapmennyiség vizsgálata áramló szennyvízből merítéssel, a merítés ülepítésével
• levegőellátó szelepek működésének ellenőrzése
• szivattyúk szelepeinek ellenőrzése
• a levegőszűrő megtisztítása (évi 2-3 alkalommal)
• a szűrő rács tisztítása
• biológiai szennyvíztisztító membrán cseréje (típustól függően 6 évenként vagy 60 ezer üzemóránként)
• a keletkezett fölösiszap szippantásának megrendelése, a keletkezett iszap elszállíttatása (1-3 évente)

Mennyi egy átlagos házi szennyvíztisztító ára?

Akik építkeztek már jól tudják, hogy egy új szennyvízbekötés kiépítése során a kivitelezők mindig méterenkénti árral számolnak (ez jelenleg 40-60 ezer Ft körül mozog/méter) és ebben az árban a rákötés még általában benne sincs.

A szennyvízbekötés költségei így akár 1,5-2millió Forintra is felkúszhatnak, majd további költségeink keletkeznek immár a szennyvízkezeléshez kapcsolódóan. Ezzel szemben egy átlagos házi szennyvíztisztító beszerzése és kiépítése jelenleg akár alig pár százezer forintból is megoldható.

Bár az is igaz, hogy ha nem nézünk szét a piacon, vagy nem jól osztunk-szorzunk, akkor a vége könnyen lehet egy többmilliós kivitelezési összeg is. Ezért mindenképpen érdemes még vásárlás előtt felméretni a helyi adottságokat valamint a valós igényeket, mert a tényleges végső ár

• méret illetőleg szennyvíztartály kapacitás (pl. 4-12 fő / 3-25ezer liter),
• típus (pl. biológiai vagy oldómedencés, folyamatos vagy időszaki üzemeléshez tervezett),
• kialakítás (egy vagy több kamrás konstrukció, elektromos rendszerű vagy áramot nem igénylő, igényel kézi tisztítást vagy szinte teljesen öntisztuló, vízforgatóval vagy épp vízátemelővel ellátott) és
• gyártó függvényében nagyon is eltérő lehet.

Nagyon nem mindegy, hogy egy kismotor árából lesz hosszú évtizedekre jól működő házi szennyvíztisztító rendszerünk, vagy egy új, középkategóriás autó árát adjuk ki esetleg feleslegesen. 

Milyen előnyei vannak, ha házi szennyvíztisztítónk van? Hogyan védi ez a vízkészletet?

A háztartási méretű biológiai szennyvíztisztítók és házi szennyvíztisztító kisberendezések előnyei:

• a közműves szennyvíztisztítással egyenértékű környezetvédelmi megoldást képesek nyújtani,
• a biológiailag tisztított víz egy az egyben felhasználható gyökérzónás öntözésre,
• a víz ezáltal helyben tartható,
• nem keletkezik csatornadíj,
• nem tartalmaznak a környezetre káros anyagot,
• környezetre káros adalékanyagok felhasználása nélkül üzemelnek,
• akár egy délután alatt telepíthetők a helyszínen,
• a működtetésük egyszerű, bárki könnyen megtanulhatja,
• bár mérettől is függ, de összességében nézve viszonylag alacsony a beruházási, beüzemelési és fenntartási költségük,
• a beruházás már 1-2 év alatt megtérülhet,
• működtetésük igen csendes, akár hangszigetelés nélkül, az épületen belülre is beszerelhetők,
• a polietilén vagy épp polipropilén műanyagból készült biológiai szennyvíztisztító berendezések nagyon ellenállók a különböző környezeti hatásokkal szemben, ezért várható élettartamuk igen hosszú és
• rendeltetésszerű használat mellett kevés a lehetőség a rendszer meghibásodásukra.

Mi értünk rendeltetésszerű használat alatt?

Például azt, hogy a különböző vegyi tisztítószerek, vegyszerek rendszeres használata tilos, vagy csak mérsékelt mennyiségben engedélyezett a háztartásban házi szennyvíztisztító kislétesítmények, kisberendezések alkalmazása esetén.

Ennek az oka főleg az, hogy a szennyvíztisztítást végző baktérium tenyészet (starter) nagyon érzékeny a különböző, egyébként is környezetkárosító vegyszerekre. A lebontást végző baktériumok pusztulása a rendszer tisztítási hatásfokának romlását, megszűnését eredményezi, igaz, a vegyszeres szennyvíz eltávolítása után a rendszer starter kultúrával újraindítható, de nem azonnal.

A starter tenyészet beérése, vagyis teljes funkciójának elérése egy több hétig is eltartó, hosszadalmas folyamat.

Nem ajánlott tehát a használatuk illetve csak nagyon kis mennyiségben az alábbi szereknek:

• klór tartalmú szerek (pl hypo, sósav, Domestos, Cillit stb.),
• szintetikus összetevőjű vízkőoldók,
• wc fertőtlenítők,
• savas oldatok,
• étolaj (maximum napi 1-2dl),
• zsírok (szintén csak igen kis mennyiségben kerülhetnek a rendszerbe),
• konyhamalac végterméke,
• cigaretta csikkek,
• nedves törlőkendők, tisztítókendők nem engedhetők be a rendszerbe,
• továbbá az antibiotikumok is felboríthatják a szennyvíztisztító baktériumtenyészetének természetes egyensúlyát

Nyugodtan használhatók viszont a háztartásban:

• a biológiailag lebomló összetételű tisztítószerek,
• ecetek,
• mosódiók,
• szappanok,
• és egyéb, „bio” besorolású, vagyis természetes eredetű, a környezetet nem károsító termékek.

Az előírásnak megfelelően kezelt szennyvíz nem szennyezi, nem terheli a talajt, így az akár vissza is szivárogtatható, szikkasztható, vagy teljes egészében felhasználható gyökérzónás öntözésre, sőt, a rendszerbe visszavezetve akár a WC öblítése is megoldható vele.

További UV lámpás, ózonos kezeléssel a víz egy házi vízgyűjtő tartályban tárolva felszíni locsolásra is alkalmas lehet vagy a szürke vízkörbe is visszavezethető. Az UV sugárzás erős fertőtlenítő hatással bír, károsítja a mikrobákat és egyéb sejtes élőlények örökítő anyagát miáltal azok elvesztik szaporodási képességüket és elpusztulnak. Az ekképp megtisztított vizet kerti tó vízutánpótlására is használhatjuk.

A házi szennyvíztisztítás ily módon nem csak azt eredményezi, hogy egyáltalán nem, vagy csak igen ritkán lesz szükség szennyvíz szippantásra, de alkalmazásával a rendszeresen fizetendő talajterhelési díj mértéke is csökkenthető.

Mi az a talajterhelési díj?

Kevesen tudják, hogy minden olyan „kibocsátó”, aki a háztartásához ivóvízszolgáltatást vesz igénybe, az egyúttal a keletkezett szennyvíz mennyisége után köteles környezetterhelési díjat is fizetni (ez maga a csatornahasználati díj).

Amennyiben viszont az adott háztartás nem köt rá a rendelkezésre álló közcsatornára és ezért helyi vízgazdálkodási hatósági- illetőleg vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést (pl. egyedi zárt szennyvíztározót) alkalmaz, akkor a környezetterhelési díjat talajterhelési díj formájában kell rendeznie. (Kivételt képeznek ez alól azok a települések, ahol nem valósult meg még semmilyen helyi, települési szennyvízkezelési megoldás.)

Ezáltal minden olyan háztartásnak, amely csatornázatlan minden évben március 31-ig adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik, amiben fel kell tüntetni az éves vízfogyasztást, valamint (pl. ha rendelkezik valamilyen házi szennyvíztisztító rendszerrel, akkor) a talajterhelési díj megfizetése alól mentességet élvező vízmennyiséget is, ez utóbbival ugyanis csökkenthető a talajterhelési díj számításának alapja. 

A talajterhelési díj összege (önkormányzattól függően 1000-2500 Ft/m3 körüli összeg) az éves szippantás költségeivel csökkenthető valamint levonható belőle a locsolásra felhasznált vízmennyiség is, igaz, csak az évi összes vízfogyasztás max.10 százalékáig.

Azonban a 2003. évi LXXXIX. törvény 11.§ 2. bekezdése szerint:

„Nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót, aki külön jogszabályok szerint egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz és a kibocsátás közvetlen környezetében a kibocsátó által létesített megfigyelő objektumban a talajjal kapcsolatban lévő felszín alatti vízben a kibocsátó által évente vizsgált nitrát-, ammónium-, szulfát-, kloridtartalom egyik komponens tekintetében sem haladja meg 20%-kal a 2005. évben, illetve a közcsatorna üzembe helyezését követő hónapban végzett alapállapot-felmérés keretében mért értékeket.”

Az a háztartás pedig, amelyik CE európai minősítéssel rendelkező házi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz a szennyvíztisztításhoz, az megfelelhet a törvényben előírt víztisztasági értékeknek. Így amellett, hogy hozzájárulhat környezete vízkészletének védelméhez, egyúttal mentesülhet is a talajterhelési díj megfizetése alól.

Érdemes lehet beszerezni egy házi szennyvíztisztító gépet

Akár kisebb háztartással rendelkezünk, akár nagyobb panziót, hotelt üzemeltetünk, több szempont miatt is érdemes tehát elsősorban olyan házi szennyvíztisztító gépben gondolkodni, ami valóban megfelelő tisztaságú vizet képes előállítani ahhoz, hogy a vizet helyben tarthassuk és újrafelhasználhatóvá tegyük.

Ám, ha nagyobb napi szennyvízmennyiség megtisztítására volna szükségünk és igazán szívügyünk a természetvédelem ezért hajlandók is vagyunk arra kicsivel többet áldozni, akkor akár a hagyományos biológiai víztisztítás egy továbbfejlesztett verzióját, az élőgépes remediációs technológiát is felhasználhatjuk a házi szennyvizünk megtisztítására.

Az „Élőgép” elnevezésű természet-közeli rendszer ugyanis úgy működik, mint egy élő szervezet: egy szinte már botanikus kert kinézetű, mesterséges ökoszisztéma, amiben komplex, akár 2-3000 fajból álló biológiai életközösség és tápláléklánc épül ki, ami együttesen tisztít, regenerál és dolgozik nekünk, a magas hatásfokú biológiai víztisztítás érdekében. Ez a jövő útja. (Figyelem! Ha a helyi önkormányzati rendezési terv előírja a település teljes közművesítését, akkor minden egyes háztartásnak kötelező rácsatlakozni a közcsatorna hálózatára.)

Dr. Rónay P. Tamás | Korábbi egyetemi oktató, szövegíró. Főként humán, illetve természettudományos cikkeket ír. Otthonosan mozog az okostechnológiák és megújuló erőforrások, zöld technológiák világában.