Mi a kommunális hulladék? Hogyan kell megfelelően kezelni?

A kommunális hulladék a mindennapjaink fontos összetevője. De biztos tudjuk, hogy mit jelent? Tényleg csak azt helyezzük a kommunális hulladékgyűjtőbe, ami oda való? És a legfontosabb: hogyan tudjuk csökkenteni a háztartásban keletkező hulladék mennyiségét? Nézzük meg közelebbről!  

Mi a kommunális hulladék fogalma? 

Átlalában a kommunális hulladék fogalmát elintézzük annyival, hogy az a szemét, amit nem lehet a szelektív hulladékgyűjtőbe helyezni. Ennél azért kicsit komplikáltabb a kép. A kommunális hulladék lehet szerves vagy szervetlen, lakóépületekben, közintézményekben, közterületeken keletkezik.

Az is érdekes, hogy bár a hulladék összetétele változik, adott fejlettségi szintű országok, adott időszakban közel azonos összetételű hulladékot produkálnak, miként az egy lakosra jutó átlagos hulladék mennyiség is gazdasági teljesítmények szerint közel azonos. A hulladék összetételét nagyban befolyásolja a fogyasztási szokások átalakulása. A műanyag csomagolóanyagok terjedése miatt az utóbbi években a hulladék térfogata jelentősen megnőtt. És sajnos egyre több szerves étel és egyéb hulladék jelenik meg az anyagáramban.

Milyen fajtái vannak a kommunális hulladéknak? 

Több fajta hulladékot különböztetnek meg a kommunális hulladékon belül. Vannak települési szilárd hulladékok, települési folyékony hulladékok, inert hulladékok és biohulladék.

Települési szilárd hulladékok:

A települési szilárd hulladék olyan szilárd hulladék, beleértve a nagydarabos hulladékot (lomot) is, amely a lakossági, fogyasztási, intézményi, szolgáltatási, kereskedelmi és vendéglátási tevékenységből, közterületek tisztántartásából származik.

Települési folyékony hulladékok:

A települési folyékony hulladék a közcsatornára nem kötött emberi eredetű szennyvízből származik.

De ide tartoznak a „kommunális szennyvizeket befogadó közüzemi csatornák és árkok, szennyvíztelepek fenntartásából és tisztításából származó hulladékok, így a kommunális szennyvíz tisztításából származó nyers, rothasztott szennyvíziszap is. Nem tartozik ide a termelési tevékenységből származó folyékony hulladék.”

Inert hulladék:

az inert hulladék alatt a köznyelvben a sittet, építési törmeléket, kitermelt földet szoktuk érteni. Amit ugye nem szabad a kommunális hulladéktárolóba dobni!

Vagyis az inert hulladék ugyan a kommunális hulladékok közé tartozik, de másképp kezelik, máshová viszik. Van ennél egy körmönfontabb, tudományos megfogalmazása is: „az a hulladék, amely nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson. Jellemzője, hogy vízben nem oldódik, nem ég, illetve más fizikai vagy kémiai módon nem reagál, nem bomlik le biológiai úton, vagy nincs kedvezőtlen hatással a vele kapcsolatba kerülő más anyagra oly módon, hogy abból környezetszennyezés vagy emberi egészség károsodása következne be, további csurgaléka és szennyezőanyag-tartalma, illetve a csurgalék ökotoxikus hatása jelentéktelen, így nem veszélyeztetheti a felszíni vagy felszín alatti vizeket.”

Biohulladék:

A biohulladék lehet állati vagy növényi eredetű. A lakossági vegyes hulladék 35-47%-a jellemzően biológiailag lebomlik.

Ide tartozik:

• az erdőgazdálkodási és mezőgazdasági tevékenységekből származó
• hulladék
• az élelmiszeripar melléktermékei
• kerti hulladékok
• lakosságnál keletkező ételmaradék

A biológiailag lebomló hulladékot komposztálással, biogáz előállítással lehet hasznosítani.

Mennyi kommunális hulladék keletkezik Magyarországon?

Magyarországon 4-5 millió tonna szilárd és 20 millió tonna kezelt folyékony hulladék halmozódik fel évente. Budapesten 650-700 ezer tonna kommunális hulladék termelődik évente.

Mi a helyzet a világ más országaiban?  

Európai viszonylatban a folyamatos edukálásnak köszönhetően sokat javult a helyzet az elmúlt években. Magyarországon meglepően jó az arány, az egy főre eső kommunális hulladék évente 381 kg (2018), ez jelentősen alacsonyabb szám, mint pár évvel korábban. A gazdagabb, tehetősebb országokban több hulladék keletkezik, főleg akkor, ha intenzív a turizmus jelenléte.

Világviszonylatban 2,1 milliárd tonna kommunális hulladékot termelünk évente. Ennek mintegy 16 százalékát, 323 millió tonnát hasznosítanak újra, és 46 százalékától, 950 millió tonna hulladékot nem fenntartható módon semlegesítenek.

A világ legnagyobb hulladéktermelője az Egyesült Államok, ott évente fejenként 773 kilogramm kommunális hulladék keletkezik, ami a globális mennyiség 12 százalékát, 239 millió tonnát tesz ki, miközben az ország a világ népességének csupán 4 százalékát adja. Kína és India a globális népesség 36 százalékát adja, viszont a világ kommunális hulladékának 27 százalékát állítja elő. A legkevesebb kommunális hulladék Kelet-Afrikában keletkezik.

Hogyan történik a szállítása? Hogyan dolgozzák fel? 

A kommunális hulladék elszállítását hulladékkezelő cégek vállalják szolgáltatási díj ellenében, előre egyeztetett időpontban. A lakók befizetik a díjat, kukában készítik ki az utcára, ahonnan hulladékszállító járművekkel viszik el a hulladékot.

Fókuszáljunk újra Budapestre. Az évente 650-700 ezer tonna kommunális hulladék ennek hatvan százalékát elégetik az erre a célra kialakított erőműben, vagyis energiaként hasznosítják újra. A maradék hulladék lerakóba kerül. De hogy kell elképzelni egy ilyen lerakót? Van egy hatalmas gödör, amit pontos rétegrenddel úgy alakítanak ki, hogy a szennyeződés ne jusson le a talajvízbe. A szemetet tömörítik, földet, agyagréteget hordanak rá. A szemét lassú rohadási folyamata során metángáz képződik, ezt van, ahol fákjaként égetik el, viszont például a pusztazámori hulladék lerakóban befogják a metánt, hogy elektromos áramot termeljenek vele.

A hulladékfeldolgozás módszerei közül a legjobb az újrahasznosítás, második helyen az égetés áll, a legrosszabb megoldás pedig a lerakás.

A lakossági száraz hulladék elszállítását lomtalanításnak is hívják. Vannak olyan területek, ahol kijelölnek egy időpontot, amikor ki lehet készíteni a lomokat az utcán meghatározott helyekre, majd a lomtalanítók elszállítják. Egyes településeken előre meg kell rendelni a lomtalanítást, aminek az árát általában belekalkulálják a hulladékszállítási díjba.

Újra lehet hasznosítani a kommunális hulladékot? 

A szelektíven gyűjthető anyagok között a nagyvárosi háztartásokban keletkező szemét- és
hulladékmennyiség 30-40%-át szerves növényi hulladékok teszik ki. Különválogatva ezeket a szerves hulladékokat, majd komposztálva jó minőségű, a talaj szerkezetét és tápanyagtartalmát egyaránt javító anyag keletkezik.

Mit lehet tenni a kommunális hulladék csökkentése érdekében? 

A kommunális hulladék csökkentése érdekében több mindent lehet tenni. Az uniós irányelvek elég konkrét elképzeléseket fogalmaznak meg a kommunális hulladék csökkentésével kapcsolatban. Ha egyszerűen akarunk fogalmazni: a gazdasági növekedés ne eredményezze a hulladékmennyiség növekedését is. Helyette a politikai és közgazdasági döntések segítsék elő a körforgásos gazdaságra való átállás.

A csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló irányelv 4. cikke megelőző intézkedéseket ír elő a csomagolási hulladék keletkezésének megelőzése érdekében, az 5. cikk pedig olyan intézkedéséket szorgalmaz, amelyek előmozdítják a forgalomba hozott újrahasználható csomagolások és a csomagolások újrahasználatára szolgáló rendszerek arányának növelését.

Mi az amit tilos a kommunális hulladékgyűjtőbe dobni? 

Ez is egy nagyon fontos edukatív lépés! Akik régebben szocializálódtak (60-as, 70-es 80-as években), megszokták, hogy kukába „mindent” ki lehet dobni. Az elmúlt pár évtizedben szerencsére már sztenderdizálódott a hasznosítható hulladékok szelektív gyűjtése és szállítása. (Papír, fém, műanyag). Ezeket semmiképp ne dobjuk a kommunális kukába!

Természetesen tilos és veszélyes folyékony, mérgező, tűz- és robbanásveszélyes anyagokat elhelyezni a kukába. Ezzel nem csak a környezetet, természetet rongálhatjuk, de a hulladékot begyűjtő szakemberek fizikai épségét is veszélyeztetjük. Ha nem tudjuk, mi számít veszélyes hulladéknak, nézzünk utána! Ha egy törött tányért, poharat dobnánk ki, akkor csomagoljuk be, gondoskodjunk arról, hogy ne sérülhessen meg a hulladék gyűjtésével foglalkozó szakember.

Tilos építési hulladékot, állati tetemeket, elektromos, elektronikai hulladékot helyezni a kukába. Ha begyűjtik a kerti zöldhulladékot, akkor azt sem dobhatjuk a kommunális kukába.

Az újrahasznosítható csomagolási hulladékokat (műanyag, papír, fém) nagyobb mennyiségben, az elektromos valamint elektronikai hulladékokat leadhatjuk a hulladékudvarban, sőt egyes hulladékudvarokban az építési és bontási hulladékoktól, a festékektől, gumiabroncsoktól, lomoktól is megszabadulhatunk.

Mit tehetünk mi személyesen azért, hogy csökkenjen a kommunális hulladék? 

A kommunális hulladék csökkentéséért sok mindent tehetünk. Először is tudatosan és következetesen gyűjtsük a szelektív hulladékot. Ne sajnáljuk a plusz munkát, amit a műanyag, fém, papír hulladék megtisztítására, szelektálására fordítunk. A másik nagyon jó irány a komposztálás. Ha kertes házban lakunk, akkor felállíthatunk egy komposztálót a kertben, ha nincs kertünk, akkor keressük meg a lakóhelyünkhöz közeli közösségi komposztálókat. A komposztálás komoly előnye, hogy mi magunk hasznosítjuk újra a házasságunkban keletkező hulladék egy jelentős részét.

A szelektív gyűjtéssel és a komposztálással jelentősen csökkenthetjük a kommunális hulladék mennyiségét! Érdemes lemérni, hogy havi, éves szinten hány kilóval kevesebb szemét kerül a kinti nagy kukába és mennyi értékes, laza termőföldet hozunk létre a komposztálónkban.

Fontos, hogy edukáljuk magunkat, családunkat, környezetünket. Persze nem kell a szomszéd idegrendszerét folyamatosan próbára tenni különböző szelektálási és komposztálási tanácsokkal, de a megfelelő időben beszélgessünk velük ezekről a témákról.

A tudatos vásárlás is nagyon lényeges! Vagyis csak azt vegyük meg, amire tényleg szükségünk van, ne vásároljunk fölösleges ételt, holmit, így kevesebb szemét vándorol a kukába.

Borbáth Péter | Író, túravezető – mesét, kritikát, reklámszövegeket ír, túravezetőként Latin-Amerikát, Madeirát és az Azori-szigeteket járja.