Tényleg olyan jók a hulladékégetők?

Egy műanyagpohár a buliban. Egy nejlonzacskó a banánnak az élelmiszerboltban. Egy dobozos üdítő uzsonnára a gyereknek. Mind-mind csomagolás. És a legtöbbször egyszer használjuk azokat. El tudjuk képzelni, milyen volt az élet a sok csomagolóanyag előtt? Ki fogunk látni a szemétdombok mögül, ha önkontroll nélkül fogyasztunk a mai világban?

A mindennapjaink során keletkezett különböző hulladékoktól sokféle módon tudunk megszabadulni: “régi” módon beledobhatunk minden szemetet egy kukába, vagy lehetünk környezettudatosak és szétválogathatjuk a szemetet kategóriák szerint. Ezenkívül koncentrálhatunk úgymond a megelőzésre is, azaz már elve olyan termékeket vásárolunk, amik kevesebb csomagolással járnak. A csomagolásmentes boltokban saját tároló eszközeinkkel mehetünk vásárolni a boltba, vagy eleve saját zacskónkba tesszük a pékárukat, a zöldséget és gyümölcsöt, amely a bevásárló listánkon szerepel.

Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy vajon azzal a szeméttel, amit kidobunk a hagyományos kukába, és elviszi a kukásautó, mi történik? A hulladékkezelésnek számos kategóriája van. Ilyenek a többi között az

• ún. fizikai és fizikai-kémiai műveletek (aprítás, osztályozás, bálázás),
• a kémiai kezelési eljárások (semlegesítés, csapadékképzés, hidrolízis, redukció). A kémiai eljárások többsége igen költséges, ezért leginkább veszélyes hulladékok esetén alkalmazzák.
• Továbbá vannak még a beágyazásos eljárások, például cement alkalmazása (beton alkotórészként),
• hőre lágyuló anyagok alkalmazása (műanyag töltőanyagként, alkotórészként),
• szerves polimerek alkalmazása. Ezeket a technológiákat veszélyes folyékony vagy zagy (víz és különböző szilárd anyagok keveréke) hulladékok esetén alkalmazzák.
• A termikus eljárások közé soroljuk az égetést, a pirolízist és a plazmarendszereket.
• A biológiai kezelési eljárások közé pedig a komposztálást (aerob lebontás), biogáz előállítását (anaerob lebontás), és a fémek biológiai kinyerését. Ebből emeljük most ki a hulladékégetést.

Akár a hagyományos módszereket alkalmazzák az égetőkben, akár az újakat, ezek folyamatos ellenőrzés alatt vannak, szigorú szabályok mellett, sőt még törvény is rendelkezik a működésükről. Ez egy formája annak, hogy a hulladékot ártalmatlanítsuk. A szilárd anyagú hulladék tömege jelentősen lecsökken, az égetés során keletkező hő pedig ideális energiatermelésre. Természetesen ez a módszer se teljesen ártalommentes. Ha gazdasági szempontból vizsgáljuk a témát, megállapíthatjuk, hogy ez a fajta hulladékkezelés azt az illúziót kelti, hogy a szemét könnyen eltávolítható, ezért nem kell megváltoztatni a fogyasztási szokásainkat.

Egy hulladékégetőnek mindig nagy kapacitásúnak kell lennie ahhoz, hogy gazdaságosan működhessen, viszont a működéshez ezért folyamatosan pótolni kell a hulladékot. Illetve a szabályozások ellenére sem lehet mindig 100 százalékosan ellenőrizni az égési folyamatot. Különböző kémiai folyamatok során új, gyakran súlyosan mérgező vegyületek keletkeznek. Az égetéssel ezenkívül olyan nyersanyagokat pazarolunk el, amiket újra is lehetett volna hasznosítani. A hulladékok elégetésével több energiát semmisítünk meg, mint amennyit nyerünk, ráadásul az égetőművekben termelt elektromos áram jelentős részét sokszor maguk a létesítmények használják el.

Mennyi energiát termelnek valójában az égetőművek? Ha az Egyesült Államok összes kommunális hulladékát égetéshez használnánk fel, akkor is kevesebb mint 1%-kal járulna hozzá az ország energiaigényéhez. A hulladékégetés nem “hivatalos” formája az, amikor az emberek például spórolás céljából, az otthoni kazánban égetik el a saját hulladékukat. A különböző dolgok begyújtásához lehet alkalmazni az otthon található újságokat. De szükség van újságokra? A 21. században annyi minden megtalálható online, miért éppen nyomtatott újságokra lenne szükségünk? Jóval környezettudatosabb alternatíva okostelefonunkon olvasni például a Spar újságot és társait. Egy digitális lap létrehozásához nulla fát kell kivágni, ráadásul nem gyűlik feleslegesen otthonunkban a papírhulladék. A napilapok, a magazinok is mind fellelhetőek online.

Milyen egészségügyi hatása van annak, ha otthon, tájékozatlanul égetünk mindenféle hulladékot kedvünk szerint? Az egyik leggyakoribb probléma a szén-monoxid mérgezés. Ez az anyag a szénvegyületek tökéletlen égésekor keletkezik. Amennyiben túl sok szén-monoxid található a négy fal közt, az alábbi tüneteket észlelhetjük magunkon: fejfájás, szédülés, álmatlanság, idegrendszeri tünetek. Becslések szerint az ilyen jellegű folyamatok miatt évente 14.000 ember hal meg. A szén-monoxid tartalom állandó ellenőrzéséhez már szereltethetünk fel készüléket az otthonainkba, ami folyamatosan ellenőrzi ezt.

A háztartási hulladékégetés nagyon egészségtelen, rengeteg mérgező anyag keletkezik ilyenkor, amely rákot, szívinfarktust, agyvérzést, a magzatok genetikai károsodását, impotenciát és más betegségeket okozhat.

Csak azt tüzeljük el, ami fűtésre alkalmazható!

A környezettudatosabb megoldások érdekében érdemes tájékozódni, felkeresni az olyan internetes weblapokat, blogokat, videókat, amik ezzel foglalkoznak, és a számunkra legideálisabb módszert alkalmazni. Ez nem csak a környezetünknek tesz jót, hanem a saját egészségünknek is hosszútávon!

Támogatói tartalom (x)