ESG: fogalma, a hazai nagyvállalatok helyzete

Az ESG olyan a környezetvédelem számára, mint az ISO a vállaltirányításnak vagy a HACCP az éttermek számára. A természet védelme fontos, ám önmagában a lelkesedés nem elegendő: szükség van konkrét szempontokra, amelyek által értékelhető bármilyen tevékenység.

Általános igazság, hogy ha komoly eredményt akar valaki elérni, akkor meghatározott szempontok szerint tudnia kell mérni is a beruházások vagy fejlesztések hatásait, úgy, hogy a projekteket már eleve meghatározott irányelvek szerint tervezik meg.

Az ESG pontosan ebben segít, a cikkünkben pedig részletesen bemutatjuk, miért válik egyre fontosabbá a fejlett gazdaságok cégei számára.

Mi az ESG jelentése?

Az ESG az „environmental, social and governance”, azaz a környezeti, társadalmi és irányítási szempontok emészthetőbb rövidítése. A szempontokat arra használják, hogy meg- és felmérhessék egy befektetés vagy vállalat fenntarthatóságát valamint etikai hatását.

Az ESG, mondhatni, egy olyan széleskörűen terjedő vizsgálati trend, amelynek célja az anyagi megtérülés mellett egy átláthatóbb, fenntarthatóbb és környezetbarát működés biztosítása.

Az ESG három alappillére

Az ESG elnevezéséből adódóan magától értetődő, hogy három alappillérrel, avagy megfelelési kritériummal rendelkezik: a környezeti, a társadalmi és az irányítási területekre kiterjedően. Minden egyes pillér számos kérdéskört ölel fel, amelyek egyaránt fontosak a befektetők és az érdekelt felek számára egy vállalat vagy befektetés értékelésekor.

1. A környezeti kritériumok közé tartozik egy adott vállalat vagy befektetés hatásának vizsgálata az éghajlatváltozásra, a természeti erőforrásokra, a biodiverzitásra, a szennyezésre, a hulladékkezelésre valamint az energiahatékonyságra tekintettel.
2. A társadalmi kritériumok magukban foglalják egy vállalat vagy befektetés hatását az emberi jogokra, a munkaügyi normákra, az egészségre és biztonságra, a sokféleségre és inkluzivitásra, továbbá az ügyfél-elégedettségre és a közösségi elkötelezettségre.
3. Az irányítási kritériumok egy vállalat vagy befektetés hatásának mértékét vizsgálják és adják meg a vállalati etikára, az átláthatóságra, az elszámoltathatóságra, az igazgatótanácsi sokféleségre, a vezetői kompenzációra és a részvényesi jogokra vonatkozólag.

Ráadásul egy még 2023-ban elfogadott CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) irányelvvel az Európai Unió 2024-től ESG tevékenységeik 12 témakört érintő, átfogó jelentéstételre, ill. adatszolgáltatásra kötelezi a tőzsdei vállalatokat és nagyvállalatokat.

Az ESG három előnye

Az ESG nem csupán morális kötelezettséget jelent, hanem okos stratégiát is kínál a befektetők és vállalatok számára. A döntéshozatalba való bevonásából ugyanis egy vállalatnak, cégnek (a három pillérnek megfelelően) három kiemelt előnye származhat:

1. a hírnév és márkaérték növelése,
2. a kockázatok és költségek csökkentése, valamint
3. a megtérülés növelése és a további fejlődési lehetőségek feltárása.

Az ESG-befektetések valamint az általuk biztosított átláthatóság tehát segíthetnek a vállalatoknak a pozitív hírnév fenntartásában, megerősítésében, az adott márka ismertségének növelésében a befektetői és fogyasztói bizalom növelésével.

Ez pedig akár jelentős versenyelőnyhöz is juttathatja az adott vállalatot, a fogyasztók és a társadalom felől ugyanis egyre nagyobb az elvárás az üzleti szektor felé a felelősebb és fenntarthatóbb működés irányában.

Így az ESG-befektetések javíthatják a befektetők számára és vállalatok jövedelmezőségét, már amennyiben azok képesek kihasználni az ESG tényezőkből származó közvetlen és közvetett eredményeket valamint az azokból eredő potenciális lehetőségeket.

Az ESG vizsgálatok ugyanakkor segíthetnek a kockázatok mérséklésében és a költségek csökkentésében is, például környezeti katasztrófák esetén.

ESG: hogyan lehet fenntartható egy befektetés?

Ennek egyik kiváló módja az ESG integrációs megközelítésének alkalmazása, ami annyit jelent a gyakorlatban, hogy az ESG tényezőket (és eredményeket) beépítik a befektetés pénzügyi elemzésébe és értékelésébe.

Ebben a megközelítésben nem zárják ki az egyes szektorokat vagy vállalatokat az ESG teljesítményük alapján, hanem ehelyett azokat az ESG hatásuknak megfelelően értékelik és állítják be a várható hozamokat és kockázatokat.

Az említett integrációs megközelítést minden pénzügyi eszköztípusnál alkalmazhatják a fenntartható befektetések érdekében, legyen szó részvényekről, kötvényekről vagy akár ingatlanokról.

Az ESG integrációs megközelítése

Az ESG tényezők hosszútávon jelentős mértékben befolyásolhatják egy befektetés pénzügyi teljesítményét. Például

1. egy magasabb környezeti hatással rendelkező vállalat nagyobb megfelelőségi, szabályozási vagy több peres költséggel szembesülhet, vagy akár piaci részesedést is veszíthet (ekképp hátrányba kerülhet) az inkább környezetbarátnak bizonyuló versenytársaival szemben.
2. Egy alacsony társadalmi hatásúként meghatározott vállalat valószínűsíthetően alacsony alkalmazotti morállal, magas fluktuációval és/vagy ügyfél-elégedetlenséggel is küzdhet, ami hosszabb távon hírnevének romlásához vagy akár bevételkiesést generáló bojkottokhoz is vezethet.
3. Egy gyenge irányítású vállalat csalásokkal, korrupcióval vagy rossz menedzsmenttel szembesülhet, vagy részvényesi aktivizmussal (részvények eladásával és azok árának esésével) valamint perekkel nézhet szembe.

Ezeknek az ESG tényezőknek a figyelembevételével a befektetők sokkal pontosabban értékelhetik egy befektetés valódi értékét és kockázatait, így megalapozottabb, racionálisabb döntéseket hozhatnak.

Az ESG szűrések alkalmazása

A fenntartható befektetések kiválasztásában vagy épp kizárásában segítség lehet az ESG teljesítményalapú szűrések alkalmazása, ugyanis mind a negatív mind a pozitív értékelésre rászűrhetünk.

Negatív értékelésre szűrés esetén az alkalmazás kizárja azokat a befektetéseket, amelyek nem felelnek meg bizonyos ESG szabványoknak vagy kritériumoknak, míg a pozitív esetében a rendszer olyan befektetéseket választ ki, amelyek pozitív az ESG hatásuak vagy hozzájárulnak bizonyos fontos ESG célkitűzésekhez, mint például a megújuló energiák használatához, biodiverzitáshoz, oktatáshoz vagy egészségügyhöz.

Az ESG szűrési megközelítés azon az elven alapul, hogy a befektetőknek erkölcsi és etikai felelősségük van befektetéseiket összhangba hozni értékeikkel és meggyőződéseikkel.

Például egy környezettudatos befektető nem fog olyan vállalatba befektetni, amely az erdőirtásban, szennyezésben vagy szén-dioxid-kibocsátásban érintett, vagy egy emberi jogokért aggódó befektető nem fog támogatni olyat, amely bármilyen területen gyermekmunkát, rabszolgákat vagy diszkriminációt alkalmaz. Mi több, egy, az etikus vállalkozást fontosnak tartó befektető valószínűsíthetően nem választ olyan vállalatot befektetéseinek kamatoztatására, amely vesztegetésben, csalásban vagy akár adóelkerülésben érintett.

Az ESG szűrési megközelítés alkalmazásával a befektetők elkerülhetik vagy támogathatják azokat a befektetéseket, amelyek tükrözik személyes vagy társadalmi preferenciáikat, így következetesebb és összefüggőbb döntéseket hozhatnak.

Például egy befektető, aki bevon egy vállalatot vagy pénzügyi szektort a portfóliójába, jelezheti a piacnak, hogy támogatja azok ESG hatását, és ezáltal ösztönözheti őket az ESG kezdeményezések és megoldások keresésének és alkalmazásának folytatására vagy akár azok kiterjesztésére is.

Az a befektető azonban, aki kizár egy vállalatot a portfóliójából, egyben jelezheti is a piacnak, hogy nem tartja elégségesnek azok ESG teljesítményét, azáltal nyomást gyakorolhat rájuk, hogy lépéseket tegyenek a megfelelőbb ESG intézkedések felé.

Az ESG szűrési lehetőségek alkalmazásával így a befektetők válhatnak a változás ügynökeivé, vagyis az ESG vizsgálatok előrehaladásának hajtóerejévé, amellett, hogy az ESG szűrések és eredmények figyelembevétele által sokkal átgondoltabb és jelentőségteljesebb döntéseket hozhatnak.

Mi a különbség a greenwashing és az ESG között?

A „greenwashing”, azaz „zöldmosás” (vagy magyarosabban: zöldre mosás, esetleg zöldmosdatás) kifejezést Jay Westerveld környezetvédő aktivista alkotta meg az 1980-as években, aki a szállodaipart hevesen bírálta azért, mert arra ösztönözte a vendégeket, hogy használjanak újra törülközőket a víz- és energiafogyasztás csökkentése érdekében – miközben figyelmen kívül hagytak például olyan egyéb pazarló gyakorlatokat, mint a papírszalvéták vagy az eldobható poharak használata.

A greenwashing meghatározása

A greenwashing kifejezés a „green” (zöld) és a „whitewashing” (fehérítés) szavak összevonásából származik, amely valami kellemetlen vagy tisztességtelen eltakarását vagy szépítését jelenti.

Arra utal, hogy hamis vagy félrevezető képet festenek egy vállalat vagy befektetés környezeti vagy társadalmi felelősségvállalásáról, ezáltal félrevezetve vagy megtévesztve a befektetőket, fogyasztókat és más érdekelt feleket egy vállalat vagy befektetés környezeti vagy társadalmi hatásával kapcsolatban.

Példák a greenwashingra

A greenwashing lényegében minden gazdasági szektorban és iparágban előfordulhat, hiszen könnyen javíthatja általa egy cég a társadalmi megítélését érdemi beruházás vagy átalakítás nélkül, azonban az alábbi tipikus esetekkel találkozhatunk a leggyakrabban:

• Amikor azt állítják, hogy egy vállalat vagy befektetés szén-dioxid-semleges vagy nettó nulla kibocsátású, anélkül, hogy világos bizonyítékot nyújtanának az emissziók mérésére, csökkentésére vagy ellensúlyozására, az greenwashing.
• Környezetbarát vagy természetes címkéket használnak anélkül, hogy betartanák a szabvány kritériumait.
• Egy szinte jelentéktelen környezeti vagy társadalmi teljesítményt kiemelnek, miközben figyelmen kívül hagyják a nagyobb vagy relevánsabb hatásokat.
• Homályos vagy kétértelmű állításokkal élnek, mint például „környezetbarát”, „fenntartható” vagy „etikus”, anélkül, hogy pontosan meghatároznák, hogyan érik azt el.
• Kihasználják a szabályozásokban lévő jogi réseket, például szelektív vagy elavult adatok használatával, az értékek manipulálásával, vagy irreleváns esetleg szándékosan helytelenül alkalmazott adatok összehasonlításával.

A greenwashing hatása a fogyasztókra

A fogyasztókat erőteljesen befolyásolhatják vagy meg is győzhetik ezek a (greenwashing általi) félrevezető információk.

A greenwashing emellett befolyásolhatja a fogyasztók elégedettségét is, valamint ugyanakkor alá is áshatja azon fogyasztók bizalmát, akik kiábrándultak lehetnek a vállalatok által nyújtott hamis vagy félrevezető információk miatt.

Szintén káros következménye, hogy csökkentheti a fogyasztók motivációját és elriaszthatja vagy eltérítheti őket az alaposabb és felelősségteljesebb döntések meghozatalától, amellett, hogy elvonhatja a figyelmet az ESG befektetések által kínált valódi megoldásokról.

Az ESG ezzel szemben az átláthatóság, elszámoltathatóság és hatás elvein és gyakorlatain alapul, vagyis egyfajta alternatíva vagy ellenszer a tényleges greenwashing ellen.

Miért fontos, hogy a magyar nagyvállalatok is tisztában legyenek az ESG-vel?

A környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontok nemzetközi jelentősége miatt a magyar nagyvállalatoknak is fontos, hogy azokkal tisztában legyenek, hiszen az ESG kulcsszerepet játszik a kereskedelmet, befektetéseket és együttműködést szabályozó nemzetközi politika alakításában.

Például az Európai Unió (EU) az ESG kezdeményezések és szabályozások élharcosa – elég csak megemlítenünk az Európai Zöld Megállapodást és a Fenntartható Pénzügyi Közzétételi Szabályozást.

Ezek a megállapodások és szabályozások ösztönzik az ESG-befektetések választását és az ESG jelentéstételt az EU tagállamaiban, így Magyarországon is.

Emellett természetesen meghatározzák azokat a szabványokat és kritériumokat is, amelyek alapján az EU piacán működő vállalatok és befektetések fenntarthatóságát és etikai hatását értékelik.

Az EU ESG gyakorlatot ösztönző szabályozásai

Az EU szabályozásai és elvárásai szerint számos olyan hazai szabályozást valamint kezdeményezést hoztak létre, amelyek arra ösztönzik a magyar nagyvállalatokat, hogy fogadják el az ESG értékelés rendszerét és hozzák nyilvánosságra a már működő ESG gyakorlataikat valamint azzal kapcsolatos teljesítményüket. Az EU ránk is ható szabályozásai:

Az Európai Zöld Megállapodás

A legfontosabbak és legfrissebbek közé tartozik az Európai Zöld Megállapodás, amely célja, hogy Európát az első klíma-semleges kontinenssé tegye 2050-re, és fenntarthatóbbá, ellenállóbbá tegye az EU gazdaságát és felkészültebbé a lakosságát.

Az Európai Zöld Megállapodás ennek megfelelően számos területet illetőleg szektort (energia, közlekedés, ipar, mezőgazdaság, stb.) érint, és magában foglalja az Európai Klímatörvényt, az Európai Klíma Paktumot, a Tisztességes Átmeneti Mechanizmust és az Európai Zöld Megállapodás Beruházási Tervét.

A Fenntartható Pénzügyi Közzétételi Szabályozás (SFDR)

Célja, hogy növelje a pénzügyi piaci résztvevők és tanácsadók átláthatóságát és elszámoltathatóságát abban, hogy hogyan integrálják az ESG tényezőket a befektetési döntéseikbe és ajánlásaikba. Az SFDR megköveteli, hogy a pénzügyi piaci résztvevők és tanácsadók nyilvánosságra hozzák az ESG politikáikat, folyamataikat és hatásaikat, valamint a pénzügyi termékeik és szolgáltatásaik fenntarthatósági kockázatait és lehetőségeit.

Az SFDR egy osztályozási rendszert is bevezetett a pénzügyi termékek számára (azok ESG céljai és jellemzői alapján), ennek 9. cikk kategóriája például azokat a termékeket fogja össze, amelyeknek a fenntartható befektetés a céljuk.

Vagyis pl. a klímaváltozás-mérséklés, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, a víz és a tengeri erőforrások fenntartható használatának és védelme, stb.

Az EU ösztönzői és lehetőségei

Az EU különböző ESG ösztönző programokat és lehetőségeket kínál a magyar nagyvállalatoknak is az ESG gyakorlatok elfogadására és az azokból származó előnyök kihasználására. Az elmúlt évek változásait alapul véve összegyűjtöttük a legfontosabb és legfrissebb kezdeményezéseket.

Az EU Helyreállítási és Ellenálló képesség növelési Eszköze (RRF)

Ez tulajdonképpen egy alap, amelynek célja az EU tagállamainak támogatása a COVID-19 járvány utáni helyreállításban, valamint az EU gazdaságának és társadalmának zöld és digitális átállásának elősegítése.

Az RRF 672,5 milliárd eurót biztosít támogatások és kölcsönök formájában az EU tagállamainak, azok nemzeti Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervei alapján. Az RRF előírja, hogy a kiadások legalább 37%-át klímaváltozáshoz kapcsolódó beruházásokra és reformokra kell fordítani, továbbá legalább 20%-át digitális beruházásokra és reformokra.

Az EU Kibocsátás-kereskedelmi Rendszere (ETS)

Az ETS egy teljesen piaci alapú mechanizmus, amelynek célja az EU üvegházgáz-kibocsátásának csökkentése azáltal, hogy korlátot szab bizonyos szektorok és iparágak összkibocsátására.

Az EU ETS körülbelül az EU üvegházgáz-kibocsátásának 40%-át fedi le, olyan szektorokban, mint az energiaellátás, az ipar és a légi közlekedés. Az EU ETS ösztönzőt és lehetőséget teremt a magyar nagyvállalatok számára, hogy csökkentsék kibocsátásaikat és beruházzanak alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba és megoldásokba.

A Horizon Europe Program

A program célja az EU tudományos és innovációs technológiai fejlődésének támogatása, valamint az EU globális kihívásainak és prioritásainak, mint például a zöld energiára való és digitális átállás, továbbá az egészségügy és az élelmiszerbiztonság kezelése.

A Horizon Europe Program 2021-2027 között 95,5 milliárd eurót biztosít olyan projektek és tevékenységek támogatására, mint például kutatási célú küldetések, valamint az európai kutatás-partnerségi infrastruktúrák kiépítése, fejlesztése.

A Horizon Europe Program lehetőséget teremt a magyar nagyvállalatok számára, hogy részt vegyenek és együttműködjenek a legújabb EU-s kutatási és innovációs projektekben.

Az ESG hazai vonatkozásai

A magyar nagyvállalatoknak az ESG-vel kapcsolatos tájékozottságuk kulcsfontosságú tényező, ez ugyanis nagyban befolyásolhatja és meghatározhatja Magyarország fejlődését és jólétét. Az ESG kérdései és trendjei ugyanis hatással vannak Magyarország gazdasági, társadalmi és környezeti aspektusaira is, amelyek így elengedhetetlenek az ország prosperitásához és stabilitásához.

Magyarország ugyanis épp úgy jelentős környezeti kihívásokkal néz szembe, mint az EU többi tagállama, vagyis sebezhető a légszennyezés, a vízhiány és a klímára való érzékenység szempontjából.

A társadalmi kihívásaink is hasonlóak: az elöregedő népesség, az alacsony munkaerő-részvétel és a jövedelmi egyenlőtlenség. Kormányzati-irányítási kihívások terén is vannak teendők például a korrupció, a médiaszabadság és a jogállamiság kérdéseinek terén.

Hazánkban 2024 január 1-vel lépett hatályba az ESG törvény, vagy hosszabb nevén a 2023. évi CVIII. törvény a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról.

A törvény kiterjed a nagyvállalatokra, ösztönözve őket a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási adatok átláthatóbb megosztására. Az előírások betartása új adatgyűjtési módszereket igényel, ami alapos előkészületeket követel meg a vállalatoktól.

Egy újonnan létrehozott ESG Akkreditációs Bizottság és Nemzeti ESG Tanács fogja felügyelni a szabályozás betartását, erősítve ezzel Magyarország környezettudatos vállalati kultúráját.

Hogy érinti a jövőt az ESG?

Ahogy egyre több befektető és érdekelt fél fogja követelni és támogatni az ESG gyakorlatokat és az ESG eredmények nyilvánosságra hozatalát, az ESG stratégiák a jövőben fejlődni fognak.

Lássuk, várhatóan hogyan fogja az ESG befolyásolni a jövőt a befektetési trendek és hatások tekintetében!

Az ESG (lehetséges) jövője

Az ESG az elmúlt évtizedben lendületet és népszerűséget szerzett, amely népszerűség valószínűleg a jövőben is töretlen lesz.

A PwC felmérése szerint az ESG befektetések 2025-re a kezelt eszközök 57%-át fogják képviselni, szemben a 2019-es 15%-kal. Ezenfelül az ESG befektetések a jövőben még összetettebbé és sokszínűbbé válnak, amint új ESG adatok, továbbfejlesztett módszertanok és egyre innovatívabb termékek jelennek meg:

• A befektetők, fogyasztók és a társadalom növekvő igénye a vállalatok felé a felelősebb és fenntarthatóbb gyakorlatok iránt, különösen a COVID-19 járvány után, ami kiemelte a globális gazdaság és társadalom egymásrautaltságát és sebezhetőségét.
• A szabályozók, döntéshozók és standardalkotók növekvő nyomása az ESG jelentések iránt különösen az EU-ban.
• Az ESG hatásadatok, információk és elemzések elérhetőségének és minőségének javulása, ami segíti a befektetőket és vállalatokat.
• Az ESG termékek, szolgáltatások és megoldások innovációjának és sokféleségének fejlődése.

Az ESG trend kihívásai, gyengeségei

Az ESG definíciók, szabványok és kritériumok hiánya zavart okozhat a piacon, ezáltal megnehezítheti a vállalatok számára az ESG állításaik kommunikációját és azok hitelesítését. Emellett a „greenwashing” magas kockázata alááshatja az ESG befektetések hitelességét és hatékonyságát, csökkentve a befektetők, fogyasztók és a társadalom bizalmát az esetleges félrevezető információk miatt.

Az ESG lehetséges hatásai

Várható, hogy az ESG gyakorlatok hatásai a jövőben egyre inkább érezhetővé válnak majd, ahogy egyre több cég és befektetés alkalmazza és hajtja végre az ESG stratégiákat és megoldásokat, hiszen az ESG hatásai az élet több területére is közvetlenül érzékelhető és értékelhető módon hatnak ki, mint pl. a szegénység csökkenése, a környezettudatosság növekedése vagy éppen az egyre több, a környezetet valóban jobban védő termék és szolgáltatás terjedése.

Az ESG hatás segíthet enyhíteni és alkalmazkodni a klímaváltozás hatásaihoz azáltal, hogy:

1. egyfelől csökkenti az üvegházhatású gázok ipari szintű kibocsátását, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és megújuló energiaforrások használatának előmozdításával, az energiahatékonyság növelésével, valamint a szén-dioxid megkötés és tárolás technológiáinak és innovatív megoldásainak támogatásával.
2. Másfelől növeli az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és az ellenálló képességet, a katasztrófa-kockázat csökkentésének és kezelésének javításával, az infrastruktúra megerősítésével, valamint a klímabarát mezőgazdaság támogatásával.

Mindemellett az ESG támogatja a klímaigazságosságot és szolidaritást, a klímaváltozás elleni intézkedések költségeinek és előnyeinek igazságos, egyenlő elosztásával, valamint a legsebezhetőbb és leginkább érintett országok és közösségek segítésével és kárpótlásával.

Dr. Rónay P. Tamás | Korábbi egyetemi oktató, tartalom specialista. Főként humán, illetve természettudományos cikkeket ír. Otthonosan mozog az okostechnológiák és megújuló erőforrások, zöld technológiák világában.