A biodiverzitás szerepe Földünk életében

Mit jelent pontosan a biodiverzitás?

A biodiverzitás szó szerint azt jelenti, hogy biológiai sokféleség. Az élet minden megjelenési formáját felöleli az állatoktól kezdve a növényeken és a gombákon át egészen a mikroorganizmusokig. A biodiverzitás nem csak a fajok enciklopédikus igényű felsorolását jelenti, hanem a köztük létrejövő kölcsönhatások rendszerét is. Amikor a biológiai egyensúly fontosságáról beszélünk, akkor nem egyszerűen a veszélyeztetett fajok védelméről van szó, hanem az életünkhöz szükséges alapvető elemek egyensúlyáról: a levegő minősége, az elérhető ivóvíz vagy a rendelkezésünkre álló táplálék mind a biodiverzitás egyensúlyától függ.

Mik a biodiverzitást veszélyeztető tényezők?

A biodiverzitás alapvetően az intenzív emberi beavatkozásoknak köszönhetően billent ki természetes egyensúlyi állapotából. A fajok az ember megjelenése előtt is kihaltak és keletkeztek, de egyes kihalási periódusokat leszámítva az új fajok kialakulása meghaladta a kihalások sebességét. Jelenleg megközelítőleg 1,7 millió fajt ismerünk, becslések szerint viszont közel 8-10 millió faj létezhet a Földön, közülük mintegy 2,2 millió tengeri faj. Ebből következik az a felismerés, hogy az emberi beavatkozások nyomán olyan fajok pusztulhatnak ki, amelyeket még fel se fedeztünk. Ez nem csak tudományos szempontból jelent óriási veszteséget, vaktában avatkozunk bele a kölcsönhatások rendszerébe, anélkül, hogy felmérnénk a következményeket.

Az élőhelyek átalakítása

A biodiverzitást veszélyeztető tényezők közül először az élőhelyek átalakítása szokott eszünkbe jutni. Mivel az európai vagy az észak-amerikai területen a radikálisabb élőhelyátalakítások, pusztítások már végbementek, a biodiverzitásért aggódó közvélemény figyelme jelenleg a fajgazdagság szempontjából legdúsabb területekre, a trópusokra, azon belül is az esőerdőkre irányul. Ha azt vesszük alapul, hogy az összes faj kétharmada ezeken a területeken összpontosul, érthető az aggodalom.

Az arányok érzékeltetéséhez vegyük például a malajziai Lambir Hill Nemzeti Parkot, ahol fél négyzetkilométeren 1175 (!) különböző fafaj található. Összehasonlításképpen Magyarország teljes területén alig több, mint 100 fafajt ismerünk. Harminc évvel ezelőtt az Egyenlítő mentén 14-16 millió négyzetkilométeren terültek el a Földet körülölelő esőerdők. Mára ez a helyzet radikálisan megváltozott, olajpálmák végtelen sora, szója és gumifaültetvények, monokultúrák kerültek a fajgazdag erdőcsoportosulások helyére.

Évente mintegy 18 millió hektárnyi esőerdőt irtanak ki, ha ebben az ütemben folyik tovább a trópusi esőerdők pusztítása, a legvisszafogottabb becslések szerint is alig 100 év alatt eltűnnek a Föld színéről.

A biodiverzitás szempontjából átgondolatlan erdőirtások során az emberekre káros kórokozók is elszaporodhatnak. Az Amazonas területén zajló irtások egyes területein például a korábbi 4 %-ról hirtelen 50 %-ra növekedett a maláriás esetek száma. A növényzet radikális eltüntetésével és a táj átalakításával a napsütés és a víz aránya pont megfelelő lett a betegség terjesztéséért felelős szúnyogok számára.

Az éghajlatváltozás

Sok szó esik manapság az emberi tevékenység révén kialakuló éghajlatváltozásról. A korábbi felmelegedési periódusokat a legtöbb faj azzal a stratégiával élte túl, hogy lassan a sarkok felé húzódott. Azonban az ember által átalakított tájban már nem olyan egyszerű ez az amúgy is lassú elmozdulási folyamat. A felmelegedésnek leginkább kitett ökoszisztémák az erdők, a fák képtelenek a gyors helyváltoztatásra, az erdő földjét nem trágyázzák, nem öntözik. Az éghajlatváltozás hatására jelenleg több fafaj eltűnőben van Magyarországon is, elég ha csak a lucfenyőre gondolunk.

Beavatkozás az elemek természetes körforgásába

Elsősorban a műtrágyázás hatására jelentősen megnőtt az élőlénytársulások számára elérhető nitrogén és foszfor mennyisége. A talajból az esőzések a tengerparti területekre, folyókba, tavakba szállítják a dúsított tápanyagot (eutrofizálódás), ennek hatására egyes algafajok olyan mértékben elszaporodtak, hogy mérhetően csökkent a víz oxigéntartalma, és eltűntek a vizes élőhelyek eredeti lakói.

A légszennyezés hatására jelentősen megnövekedett a levegő széndioxid-koncentrációja, ez bizonyos növényeknek kedvezett, elszaporodtak, más növények viszont nem tudtak lépést tartani a változásokkal és eltűntek.

Invazív fajok betelepítése

A felfedezéseket követően (1500-as évek) nemcsak a kereskedelem előtt nyílt meg a világ, hanem a különböző kultúr- és haszonnövények számára is. A fajgazdagság szempontjából ez akár pozitív kimenetelű folyamat is lehet, hiszen újabb fajok kerülnek a rendszerbe. A tudatos vagy esetleges betelepítések során azonban néhány behurcolt növény invazívvá vált és kiszorította a területen honos (endemikus) növényeket eredeti élőterükről. Ez történt például Madeira szigetén, ahol az őshonos ezüst babér (laurisilva) erdőcsoportosulás nagy részét kiszorította a betelepített, invazív eukaliptusz.

Túlzásba vitt vadászat, halászat, gyűjtögetés

Az emberiség története során több faj kipusztult a túlzásba vitt vadászat, halászat vagy gyűjtögetés miatt. Elég, ha az erszényes farkasra, a réunioni ásólúdra vagy egyes cetfajokra gondolunk. Az illegális vadászat és vadkereskedelem a 21. században is virágzik és veszélyezteti egyes fajok fennmaradását.

Egy-egy kulcsfaj kihalása vagy eltűnése komolyan átalakíthatja az adott terület ökoszisztémáját. Ha eltűnik egy csúcsragadozó, elszaporodhatnak az addigi zsákmányállatok, ha kihal egy rovar, amely felelős volt az adott növény porzásáért, vele együtt kihalhat a növénycsoportosulás is, hiszen a rovar nélkül képtelen lesz a szaporodásra.

Miért fontos a biodiverzitás megőrzése?

A biológiai sokféleség megőrzésére elég sok okunk van. Hogy kihal egy rovar, amit fel se fedeztünk, vagy egy tengeri sün, amit sosem láttunk, látszólag csak az adott terület tudósai számára életbevágó, kevéssé érint minket a mindennapi életünkben. Pedig egy-egy faj eltűnésével elveszítjük azt az evolúciós tudást, ismeretet, amit az adott állat, növény, élőlény kifejlesztett, hogy sikeresen túlélje bolygónk elképesztően változatos környezeti viszonyait.

És ha ez sem hat meg minket, gondoljunk arra, hogy az ember nem csak tevékenyen vesz részt a biodiverzitás kölcsönhatásainak rendszerében, hanem el is szenvedi a kibillent egyensúly következményeit: ha nem őrizzük ezt az összetett és érzékeny rendszert, veszélybe kerül az ivóvizünk, az alapvető élelmünk vagy a tiszta levegő.

Milyen következményei vannak már most és lehetnek a jövőben a biodiverzitás csökkenésének?

A nagyobb kiterjedésű, genetikailag hasonló fákból álló, mesterséges erdők ökoszisztémája sérülékenyebb, gyengébb, mint a természetes erdőké. Ha közép-európai példát keresünk, eszünkbe juthat a 2004-es szélvihar, melynek során a 20. század elején a Magas-Tátrába telepített fenyves szinte teljes mértékben megsemmisült (kb. 3 millió fa). Ezt a pusztulást tetézte később a kidőlt fákban elszaporodó szú, amely azóta is folyamatosan fertőzi a környék még élő fáit.

A rovarok kipusztulásának súlyos következményei vannak és lesznek, több tanulmány rámutat arra, hogy az elmúlt 25-30 évben az európai repülő rovarok 65-75 %-a eltűnt. Mivel a rovarok felelősek a legtöbb növény beporzásáért, sok esetben pedig a kártevők elpusztításáért is, eltűnésük visszafordíthatatlan károkat okozhat az adott terület ökoszisztémájában.

Ha a trópusok partvidékét nézzük, a mangroveerdők és a korallzátonyok pusztulásával a partszakaszok védtelenné válnak a hurrikánokkal, ciklonokkal, cunamikkal szemben.

Van-e a biodiverzitásnak gazdasági jelentősége?

Van. A világ gazdaságának körülbelül 40 %-a biológiai forrásokból származik, a biológiai sokféleség fenntartásától függ a biztos élelemellátás, a gazdasági fejlődés vagy a gyógyszerfejlesztés és sok gyógyászati kutatás.

Borbáth Péter| Író, túravezető – mesét, kritikát, reklámszövegeket ír, túravezetőként Latin-Amerikát, Madeirát és az Azori-szigeteket járja

Gyakran Ismételt Kérdések