Az 5 legdurvább légszennyező anyag

Azzal mindenki tisztában van, hogy a levegőszennyezés korunk egyik legsúlyosabb problémája. Azt már kevesebben tudják, hogy pontosan milyen anyagok, milyen forrásból és milyen mértékben szennyezik a levegőnket. Még kevesebb ember fejében áll össze, hogy mit tehetne a légszennyezés ellen. Cikkünkben összeszedtük azt az öt forrást, ahonnan a legveszélyesebb légszennyező anyagok a legnagyobb mennyiségben kerülnek a levegőbe:

1. Autózás – kipufogógáz

A kipufogógázban rengeteg egészség- és környezetkárosító anyagot találunk, például a szénmonoxidot, szénhidrogént, nitrogén-oxidokat:

Az egyik leggonoszabb összetevő a szénmonoxid (CO).

Milyen káros hatásai vannak?

Ha szervezetünk huzamosabb ideig ki van téve a szénmonoxidnak, csökken a koncentrálóképességünk, szív- és érrendszeri megbetegedést, szívinfarktust kaphatunk, sőt, a CO nagyobb mennyiségben akár halált is okozhat.

A szénmonoxid mellett a szénhidrogén  is komoly problémát tud okozni.

A szénhidrogén az üzemanyagokban is megtalálható, nagyobb dózisban súlyosan mérgező (ez főként akkor fordul elő ha valaki az üzemanyag otthoni átfejtése során véletlenül lenyeli a benzint, gázolajat), de a kipufogógázban is megtaláljuk, rákkeltő hatású.

A nitrogén oxidjai közül a nitrogéndioxid az egyik legkellemetlenebb hatású összetevő a közlekedésből származó károsanyagok közül. Elsősorban a szem nyálkahártyáját izgatja, a levegővel egyesülve salétromsavat alkot, ami savas ülepedéshez vagyis savas esőhöz vezethet.

Mit tehetünk ellene?

• A kipufogó gázból származó károsanyag-kibocsátás ellen passzív és aktív megoldási lehetőségek egyaránt a rendelkezésünkre állnak. Az aktív megoldás a tudatos autóhasználat. Ennek a megoldásnak vannak radikális és megengedőbb hívei, a radikálisok szerint egyáltalán nem szabad autót használni, oldjuk meg a közlekedésünket kerékpárral, gyalog, legrosszabb esetben tömegközlekedési eszközökkel. Megengedőbb, de még mindig aktív megoldás a korlátozott autóhasználat. Vagyis: ne pattanjunk autóba rögtön, indulás előtt gondoljuk végig, hogy milyen egyéb lehetőség áll a rendelkezésünkre (tömegközlekedés, gyalogos közlekedés, kerékpár), és csak azokhoz a fuvarokhoz vegyük igénybe az autónkat, amelyeket másképp nem tudunk megoldani: bútorszállítás, betegszállítás, stb. A korlátozott autóhasználat elsőre talán több szervezést és szigorúbb időbeosztást igényel, de hosszú távon mindenképp megéri!
• A passzív megoldási lehetőség a károsanyag kiszűrése, például katalizátorral. Szűrővel felszerelt autónk esetében is nagyon fontos, hogy időről időre megvizsgáljuk a kocsi károsanyag-kibocsátását (akár otthoni szondával, akár szervizben), hiszen elég ha elromlik a benzin nyomásszabályozója és a kipufogón távozó mérgező szénmonoxid tartalma rögvest 0,30 %-ról 6-8 százalékra ugorhat!

2. Hőerőművek – pöfékelő kémények

A szénnel, kőolajjal, földgázzal (ezeket nevezik fosszilis tüzelőanyagoknak) üzemelő erőművek kéményein keresztül nagy mennyiségű kéndioxid kerül a levegőbe. Ezek a hagyományos erőművek biztosítják a legtöbb háztartásban például az elektromos áramot. A tüzelőanyagokon kívül az ipar is bőven bocsát ki kéndioxidot, elég ha a kénsavgyártásra, bányászatra vagy az ércelőkészítésre gondolunk.

Évente kb. 440 millió tonna kéndioxid kerül a levegőbe, ennek 80 százaléka természetes eredetű, főleg a vulkánkitöréseknek, bomlási folyamatoknak köszönhető, a maradék kb. 88 millió tonna kéndioxid-kibocsátás viszont a szén- és olajerőművek számlájára írható.

Mik a káros hatásai?

• A nitrogéndioxidhoz hasonlóan a kéndioxid is szívesen egyesül a levegő nedvességtartalmával és savas eső formájában rombolja a természetes és az épített környezetet, roncsolja a növényi szöveteket. A kéndioxid hatására felgyorsul a fémek rozsdásodása (korrózió), a mészkő- és márványfelületek elszíneződnek, roncsolódnak, a festett felületek fénytelenné válnak, kifakulnak.
• Az ember egészségére is károsan hat, felső és alsó légúti megbetegedéseket okoz, ha folyamatosan ki vagyunk téve a kénoxidok hatásának, hörghurutot (bronchitis) kaphatunk.

Mit tehetünk ellene?

Nézzünk utána, hogy milyen alternatív, megújuló forrásból tudjuk ellátni háztartásunk energiaszükségletét! A szélerőművek, napelemek, geotermikus energia használata hosszú távon nem csak környezetkímélőbb, de pénzügyileg is takarékosabb megoldás.

Amennyiben házunkat, lakásunkat gondosan és szakszerűen szigeteljük, jelentősen csökken a fűtőanyagra kiadott összeg és a fűtés során sokkal kevesebb káros anyag kerül a levegőbe. A gondos szigetelés és az árnyékolástechnika a nyári meleg ellen is környezettudatosabb védelmet ad, mint a nagy energiaigényű klímarendszerek működtetése!

3. Építőipar

A bányászatból, cementkészítésből, tüzelőanyagok égetéséből apró porszemek kerülnek a levegőbe.

Mik a káros hatásai?

A levegőben szálló apró porszemek légúti megbetegedéseket, rákos megbetegedést okozhatnak. A nagyobb méretű porszemek fennakadnak az orrunkban lévő csillószőrzeten, ezért különösen a kisebb, 0,25 – 1 mm átmérőjű részecskék jelentenek veszélyt, hiszen az orron át belélegezve lejutnak a tüdőbe, és a tüdőhólyagocskákba tapadva hosszan tartó gyulladást idézhetnek elő.

A növények életében is súlyos gondot okoznak ezek a porszemek, elzárják a gázcserenyílásokat és akadályozzák a növény vízfelvételét.

Mit tehetünk ellene?

Válasszunk olyan fűtéstechnológiát, fűtőanyagot, aminek kevesebb a károsanyag-kibocsátása. Ha építkezünk, felújítunk, nézzünk utána az ökoépítészeti megoldásoknak!

Az építőanyagok közül érdemes külön kitérni az azbesztre:

Ma már mindenki tudja, hogy az azbeszttartalmú szigetelés rendkívül káros az emberi szervezetre, légzőszervi megbetegedést, sejtburjánzást (rákot) okozhat. De nem csak a szigetelőanyagban veszélyes az azbeszt jelenléte, hanem például a tetőfedésnél is. Ennek ellenére Magyarországon még mindig bőven találunk azbeszttartalmú tetővel felszerelt épületeket, melléképületeket. Az időjárási viszontagságok (eső, nap, szél, hó) hatására a palatetőből a légtérbe kerülnek a káros azbesztrostok.

Mit tehetünk ellene?

Ha lehetőségünk van rá, távolítsuk el az azbeszttartalmú palát a környezetünkből, új ház vásárlásánál győződjünk meg arról, hogy a ház szigetelése során nem használtak azbesztet.

4. Háztartás

A légszennyezés és általában a környezetszennyezés egyik jelentős problémája, hogy az egyes ember elenyészőnek, szinte lényegtelennek látja a saját tevékenységét az ipari méretű légszennyezőkhöz képest. Az én kicsi autóm, a házam kicsi kéménye szinte semmit sem számít a gyárkéményekhez, az erőgépek károsanyag-kibocsátásához képest!

Pedig a saját háztartásunkból is bőven kerül a levegőbe szén-monoxid, szén-dioxid, vízgőz, korom, kén-dioxid, nitrogén-oxidok, metán, szénhidrogének stb.

Mit tehetünk ellene?

Tudatos energihasználattal, szigeteléstechnikával, megújuló energiaforrások használatával nagy mértékben csökkenthetjük saját háztartásunk károsanyag-kibocsátását (ld. fent).

Ne égessünk avart!

Az őszi kerti munkálatok egyik fontos eleme, amikor összegereblyézzük a száraz leveleket, bezacskózzuk és elvisszük a zöldhulladék-lerakóba, szerencsésebb esetben a helyi hulladékszállító cég gondoskodik a zöldhulladék elszállításáról. Hatékonynak tűnő ám annál károsabb megoldás az avarégetés. Nem kell hosszas tanulmányokat olvasnunk arról, hogy megértsük, mennyi káros anyag kerül a légtérbe avarégetés során, elég beleszippantani egy-egy avarégetés során a levegőbe! Ne égessünk avart és hívjuk fel közvetlen lakókörnyezetünk figyelmét is arra, hogy a zöldhulladéknak környezetkímélő elhelyezése ott van tőlük karnyújtásnyira.

Ne égessünk szemetet!

Az avarégetésnél is súlyosabb légszennyező hatása van a szemétégetésnek! A vegyes szemét (műanyag, szerves anyag, építési hulladék stb.) füstjében számtalan káros, olykor mérgező anyag található. Kerüljük a szemét égetését, gondoskodjunk a hulladék megfelelő elhelyezéséről (szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás, veszélyes hulladékgyűjtés, építési hulladék szakszerű tárolása, elszállítása)!

Lényeges a takarékos energihasználat!

Az alacsonyabb villanyszámla vagy a barátságosabb fűtési költség mellett közvetlen környezetünk károsanyag-terhelése is csökken, ha takarékosan és tudatosan viszonyolunk saját energiahasználatunkhoz!

5. Beltéri légszennyezők

Eddig a kültéri légszennyezésről beszéltünk, de érdemes szót ejteni a beltéri légszennyezés forrásairól is.

• dohányfüst (cigaretta, szivar, pipa): a fent felsorolt összetevők közül elég sokat megtalálunk a dohányfüstben, van benne szénmonoxid, apró porszemek, kén-dioxid, nitrogén-dioxid.
• A dohányzás káros hatásaival általában tisztában vagyunk, de azért érdemes újra felsorolni, mely betegségek kialakulását segítheti elő:  érszűkület, szívinfarktus, daganatos mebetegedések, tüdőtágulás, asztma.

Mit tehetünk ellene?

Az aktív megoldás az, ha nem gyújtunk rá, másokat is lebeszélünk a dohányzásról, a passzív megoldás pedig hogy elkerüljük azokat a helyeket, ahol cigarettafüstben kell hosszabb időt töltenünk.

• Amikor új bútort vásárolunk, lakást újítunk fel, jelentős mennyiségű formaldehid kerülhet belső légterünkbe. A formaldehid irritálja a szemet, légzőszerveket, rákkeltő hatása van. Mit tehetünk ellen? A formaldehid alapvetően a faragasztóban található, ha a lakásunkban ezzel az eljárással készült bútorok találhatók, és nem akarunk megszabadulni tőlük, szellőztessünk gyakran. Bútorvásárlás előtt győződjünk meg arról,  hogy a kiszemelt példány rendelkezik E1 szabvánnyal, vagyis a gyártása során nem formaldehid tartalmú ragasztót!

A felsoroltakon túl még bőven találunk légszennyező forrásokat (pl. a növényvédő szerek, műtrágyákból származó porszemek), de ha már tisztában vagyunk a szennyező anyagok forrásával, egészségkárosító hatásukkal és legfőképpen azzal, hogy mi az, amit mi megtehetünk a szennyezés csökkentéséért, jelentős lépést tehetünk az élhetőbb, tisztább levegőért.

Borbáth Péter| Író, túravezető – mesét, kritikát, reklámszövegeket ír, túravezetőként Latin-Amerikát, Madeirát és az Azori-szigeteket járja