Mi a globális élelmiszerválság? Mit lehet tenni ellene?

Az élelmiszerválság egyre nagyobb méreteket ölt, és a korábbi sok kisebb, helyi válság kezd lassan egyetlen, globálisan összefüggő krízissé válni.

Az élelmiszerválság ráadásul gyakorta nehezen érthető annak függvényében, hány tonna étel is megy veszendőbe minden áldott nap, mennyire elhízott sok ország lakossága (például Magyarországé). Hogyan lehetséges tehát, hogy a világ egy részében a túlsúly már kóros jelleget ölt, máshol meg élelmiszerválság alakult ki?

Rövid válasz nincs, mert sokszorosan összetett jelenségről beszélünk.

Mi az a globális élelmiszerválság?

A globális élelmiszerválság összetett és sokrétű probléma, amely már évek óta sújtja a világot. Olyan helyzetről van szó, amikor a globális élelmiszer-kereslet meghaladja a kínálatot, ami az élelmiszerárak emelkedéséhez, alultápláltsághoz és éhezéshez vezet.

A válságot több tényező együttesen okozta, többek között külső és belső konfliktusok, gazdasági sokkok, szélsőséges éghajlati jelenségek és a műtrágyaárak emelkedése.

Talán nem mindenki érzi még a saját bőrén azt, hogy ezek a tényezők együttesen soha nem látott mértékű élelmiszerválságot okoztak, azonban a FAO 2023-as jelentése szerint jelenleg 691-783 millió ember van világszerte, akinek a mindennapi élelemhez jutása nagyon is kétséges.

Mióta beszélhetünk globális élelmiszerválságról?

A globális élelmiszerválság nem új jelenség. Valójában a történelem során többször is előfordult már, hogy a világ élelmiszerválsággal nézett szembe.

Az egyik ilyen eset az 1972-1975-ös globális élelmiszerválság volt, amelyet az afrikai Száhel-övezetet sújtó súlyos aszály okozott, és amelynek mintegy 2 millió halálos áldozata volt. A jelenlegi globális élelmiszerválság azonban nagyságrendjét és súlyosságát tekintve eltér a korábbi válságoktól.

A mostani globális élelmiszerválság nem új keletű

A jelenlegi globális élelmiszerválság már több éve tart. A globális élelmiszerválság 2007 végétől kezdett elterjedni, és azóta is fennáll, bár időszakos javulások és romlások egyaránt tapasztalhatók.

A Világélelmezési Program (WFP) szerint 2023-ban több mint 345 millió embernek kell szembenéznie a nagyfokú élelmezési bizonytalansággal.

Ez több mint kétszerese a 2020-as számnak, és egyben 200 milliós, megdöbbentő növekedést jelent a világjárvány előtti szinthez képest. A helyzet tehát egyelőre romló tendenciát mutat.

Milyen összetevők okozták az élelmiszerválságot?

A különböző természeti katasztrófák mellett a különböző fegyveres konfliktusok és a gazdasági bizonytalanság is szerepet játszottak a múltbeli élelmiszerválságokban. A 2007-2008-as globális élelmiszerválságot pedig részben a rohamosan emelkedő olajárak és az egyre több termőföldön az élelmiszernövények termesztésének bioüzemanyag-növényekre való nagymértékű lecserélése okozta.

Az élelmiszerválságot okozó, már említett főbb okok közül három együttes jelenléte garantáltan válságot okoz, négy pedig lokális katasztrófát:

1. Fegyveres konfliktusok
2. Extrém éghajlatváltozás
3. Gazdasági sokkhatások
4. Műtrágyaárak emelkedés

A fegyveres konfliktusok az éhezés egyik egyértelmű kiváltói. A világ éhező embereinek 70 százaléka jelenleg háború és erőszak sújtotta területeken él. Az ukrajnai háború újabb bizonyítéka annak, hogy az ilyen jellegű konfliktusok miként táplálják az éhezést: az embereket az otthonuk elhagyására kényszerítik, jövedelemforrásaikat felszámolják, lehetetlenné teszik az élelmiszereket is szolgáltató agrárágazat működését és tönkreteszik az országok gazdasági kapcsolatait.

Az extrém éghajlatváltozás egyértelmű okozója a globális éhezés meredek növekedésének

A durva klímaváltozás egyaránt tönkreteszi a gazdaságot és a megélhetést, valamint rontja az emberek élelemhez jutási lehetőségeit. Az éghajlatváltozásból eredő éhínség pedig hamarosan akár el is szabadulhat, ha a világ nem tesz azonnali éghajlatvédelmi intézkedéseket.

Az olyan gazdasági sokkhatások, mint a hiperinfláció és az emelkedő nyersanyagárak szintén hozzájárultak és jelenleg is hozzájárulnak a globális élelmiszerválsághoz. Ezek a gazdasági mélyütések egyre több embernek nehezítik meg azt, hogy megengedhessék maguknak a kellően változatos, minőségi, és egészséges élelmiszerek beszerzését, ami az alultápláltság és éhezés mértékének növekedéséhez vezet.

Az élelmiszerárak továbbra is tízéves csúcson vannak ám a műtrágyaárak világszerte még annál is gyorsabban emelkednek, köszönhetően az ukrajnai háborúnak. Ukrajna ugyanis jelentős szerepet játszik a legtöbb kulcsfontosságú alap-élelmiszer és mezőgazdasági termék így a műtrágya előállításban is.

Az ukrajnai háború hatásai, beleértve az égbe szökő földgázárakat is, további akadályokat fektettek a globális műtrágyatermelés és –export elé, csökkentve ezzel a kínálatot, növelve az árakat és erősen visszavetve a terméshozamot.

A magas műtrágyaárak a jelenlegi élelmiszer-megengedhetőségi válságot élelmiszer-ellátottsági válsággá változtathatják, folyományaként nem csak az élelmezésre, de a takarmányozásra szánt kalászosok termelése is jelentősen visszaeshet, ami közvetetten Európa szerte húshiányt eredményezhet.

Milyen kapcsolatban van egymással a globális felmelegedés és az élelmiszerválság?

Az éghajlatváltozás világszerte hatással lehet az élelmiszertermelésre, a bekövetkező élelmiszerhiány pedig az árakra, vagyis az emberek létbiztonságára is kihathat. A 2021-ben emelkedni kezdő élelmiszerárak jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy az alacsony jövedelmű országokban további mintegy 30 millió ember számára váljon napi valósággá az élelmezésbiztonság hiánya.

A globális átlaghőmérséklet emelkedése és az éghajlatváltozással összefüggő, egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek gyakoriságának növekedése a jövőben tovább ronthatják az elégséges élelmiszertermelés megbízhatóságát.

Az éghajlatváltozás ugyanis erőteljesen befolyásolja az egyes helyi időjárási mintákat, kiugró hőhullámokat, hirtelen lezúduló, heves esőzéseket valamint ugyanakkor akár aszályokat is okozva. A kiszáradt talaj nem csak a vegetációnak kedvezőtlen, a lezúduló vizet (villámárvíz) sem képes elnyelni amellett, hogy a talajfelszínen haladó, gyors áramlású víz a talajerózió mértékét is erősen növeli.

A globális felmelegedés és az élelmiszerválság közötti kapcsolat tehát igen összetett. Ami biztos, hogy az éghajlatváltozás az egész világon hatással van az élelmiszertermelésre.

Az éghajlatváltozással összefüggő magasabb globális átlaghőmérséklet és szélsőségesebb időjárási jelenségek mindenfelé jelentős mértékben csökkenthetik a várható terméshozamot, így várhatóan egyes népességcsoportokra is kedvezőtlenebb hatást fog gyakorolni.

Mely térségek vannak leginkább kitéve az élelmiszerválságnak?

Már negyedik éve, hogy hatalmas léptékekben nő az éhezők száma a Földön, a legfrissebb jelentések szerint ez a szám már jóval meghaladja a negyed milliárdot.

A világ számos régiója van közvetlenül kitéve élelmiszerválságnak, különösen abban a 20 országban és területi régióban – az „éhínség forró pontjain” – ahol a külső és belső fegyveres konfliktusok, az egymást követő gazdasági sokkok, a különböző természeti csapások, valamint a politikai instabilitás és a korlátozott humanitárius hozzáférés miatt milliók élete van veszélyben.

A legveszélyeztetettebb régiók

A WFP (az ENSZ Élelmezési Világprogramja) és a FAO (a világszervezet Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete) felmérése valamint éhínséggócokról szóló jelentése szerint Etiópia, Nigéria, Dél-Szudán és Jemen a legnagyobb aggodalomra okot adó országok.

Ezek az országok azok, amelyekben az alapvető élelmiszerellátás sem biztosított és milliók vannak kitéve a folyamatos belső konfliktusoknak és az újabbnál-újabb természeti csapásoknak. Azonban a felmérés eredményeképp a mintegy 87 milliós afrikai ország lakosságának egyharmada kapott az integrált élelmiszerbiztonsági skála (IPC) szerinti vészhelyzeti besorolást.

Sőt, a WFP vezetője, David Beasley szerint ez még csak a jéghegy csúcsa és káoszt jósol egy, az AP amerikai hírügynökségnek 2022-ben adott interjújában: „az éhínség kopogtat a világ ajtaján”, amely a „tökéletes viharral tetézett, tökéletes viharral néz szembe”.

Az élelmiszerválság hatása a veszélyeztetett régiókra

Az élelmiszerválság valamint az élelmiszer-ellátás mindennapos bizonytalansága pusztító hatással van a sebezhető régiókra.

Ezek közé tartozik, ábécé sorrendben:

• Afganisztán,
• Burkina Faso,
• Csád,
• Kamerun,
• Kolumbia,
• Kongói Demokratikus Köztársaság,
• Közép-afrikai Köztársaság,
• Haiti,
• Libanon,
• Madagaszkár,
• Mali,
• Mianmar,
• Mozambik,
• Niger,
• Sierra Leone,
• Szíria és
• Szomália.

Ezekben a régiókban emberek milliói küzdenek az élelmiszer-biztonság nagyfokú hiányával és az ebből következő veszélyes alultápláltsággal.

Jemenben például több mint 20 millió, a Kongói Demokratikus Köztársaságban pedig közel 27 millió embert fenyeget súlyos éhínség.

Hogyan hat Magyarországra a globális élelmiszerválság?

Magyarország sem mentes a globális élelmiszerválság hatásaitól, ugyanakkor viszonylag jól állunk az élelmiszerbiztonság terén, hiszen a mezőgazdaságunk egyik fontos ágazata a gabonatermesztés, amely nemcsak a belföldi keresletet elégíti ki, hanem többnyire exportra is alkalmas.

A magyar gabonatermesztés szerepe még inkább felértékelődik a globális élelmiszerválság fényében, hiszen a gabona alapvető élelmiszernek számít, amelyből kenyér, tészta, takarmány és más termékek készülnek. 

A magyar gabonatermesztés előnye, hogy viszonylag kevés víz- és energiafelhasználással jár, valamint bizonyos mértékben ellenállóbb az időjárási változásokkal szemben. Legalábbis, ha mivel locsolni és sikerül hatékonyan szembeszállni az aszállyal, ami a gabona termesztés egyik fő ellensége.

Magyarország szerepe a nemzetközi erőfeszítésekben

A 2022-es aszályos év bár megviselte a mezőgazdaságot, ennek ellenére Magyarország igyekszik aktívan részt venni az ukrajnai háború következtében várható globális élelmiszerválság megelőzésére irányuló nemzetközi erőfeszítésekben.

Ennek egyik legjobb példája, hogy a magyar agrárminiszter 2022-ben Ukrajnába utazott annak érdekében, hogy segítsen tárgyalni a századunk talán legnagyobb humanitárius válságának megoldásáról, továbbá az unió tagjaként mi is pénzügyi támogatást nyújtottunk a Világélelmezési Programnak, hogy segítsen élelmiszersegélyt nyújtani a válság által érintetteknek.

A globális élelmiszerválság tehát nemcsak egy távoli probléma, hanem Magyarországot is közvetve vagy közvetlenül érinti

A globális élelmiszerválság a magyar mezőgazdaságra is hatással volt. Az emelkedő élelmiszerárak és a változó időjárási viszonyok miatt a magyar gazdáknak egyre nehezebb a keresletnek megfelelő mennyiségű élelmiszert termelniük.

A magyar mezőgazdaság erősen függ az európai és a világpiaci áraktól, amelyeket befolyásolnak a kereslet-kínálat változásai, az olajárak ingadozásai, a spekulatív tevékenységek és a politikai döntések.

Ha például a globális élelmiszerválság miatt nő az élelmiszer iránti kereslet és csökken az ajánlat, akkor az árak emelkednek, ami kedvezhet a magyar exportőröknek, de hátrányos lehet a hazai fogyasztók számára.

Emellett, mint az egyre inkább érezhető a forró nyarakból és a hosszú, aszályos időszakokból, hazánknak is szembe kell néznie az éghajlatváltozás kihívásaival, amelyek befolyásolhatják az élelmiszertermelést és -minőséget. Például a szélsőséges időjárási események (aszály, árvíz, jégverés) károsíthatják a termést, és megnövelhetik a betegségek valamint a növénykártevők előfordulását.

Ezért is fontos, hogy Magyarország részt vegyen a nemzetközi együttműködésben és összefogásban, amelyek célja az élelmiszerválság enyhítése és megoldása. A magyarországi civil társadalom is tett és tesz lépéseket az élelmiszerválság kezelésére.

Ezek közé tartozik a hulladékcsökkentés, a talajjavítási és a fenntartható talajművelési kezdeményezések, a biodiverzitás helyi növelése, a helyi gazdák támogatása és a közösségükben történő változásért való kiállás.

Kormányzati kezdeményezések

A magyar kormány az Európai Unió valamint az ENSZ kezdeményezéseinek és elvárásainak megfelelve számos lépést tett az élelmiszerválság kezelésére. Ezek közé tartozik a helyi gazdálkodókat támogató politika kiemelten kezelése, a fenntartható mezőgazdaságba való beruházás, valamint a válság által érintettek pénzügyi támogatása.

Emellett Magyarországnak is fejlesztenie kell a saját agráriumát, például a termelékenység, a hatékonyság, a fenntarthatóság (pl. regeneratív mezőgazdaság), a diverzitás és az élelmiszerminőség növelésével, valamint az élelmiszerpazarlás, a veszteség és a gazdasági korrupció csökkentésével.

Mit lehet tenni az élelmiszerválság ellen kormányzati szinten?

A kormányok számos lépést tehetnek és tesznek is a globális élelmiszerválság kezelésére, ezek közé tartozik többek között:

• a globális műtrágyahiány enyhítése,
• a mezőgazdasági termelési kapacitás és a növények ellenálló képességének növelése,
• a megfelelő mennyiségű élelem biztosítása a kiszolgáltatott közösségek számára,
• a nyílt kereskedelem fenntartása, valamint
• az éghajlatváltozással szemben ellenálló mezőgazdaságba való beruházás,
• szakpolitikai tanácsadás,
• a nemzetközi közösség cselekvésre való ösztönzése
• azonnali segítségnyújtás az élelmiszerválságot kiváltó közvetlen okok kezelése mellett, és
• a mezőgazdasági sokkhatásokkal szembeni ellenálló képesség javítása.

A műtrágya szerepe az élelmiszertermelésben

A műtrágya szerepe az élelmiszertermelésben nem elhanyagolható, hiszen segít a művelés alatt álló talajban olyan alapvető tápanyagokat biztosítani a haszonnövények számára, amelyek szükségesek a csírázáshoz, a gyökérfejlődéshez, a növekedéshez, fejlődéshez.

A globális műtrágyapiacot azonban megzavarta az általános ellátás hiányából fakadó emelkedő ár és a hirtelen visszaesett kínálat, ami idén kifejezetten megnehezítette a gazdák számára a növénytermesztéshez szükséges műtrágyához való hozzáférést.

Már történtek a hiány enyhítését célzó kormányzati kezdeményezések

A kormányok a jövőre nézve hathatós lépéseket tettek a globális műtrágyahiány enyhítésére: a helyi műtrágyatermelés támogatása, a műtrágyák hatékonyságának javítását célzó kutatás-fejlesztésbe való befektetés, valamint a gazdáknak nyújtott pénzügyi támogatás, hogy segítsék őket a szükséges műtrágyához való hozzájutásban.

Azonban az intézkedéseket egyáltalán nem segíti az Európa nyugati felét 2015 óta sújtó (és kétezer éve nem tapasztalt mértékű) aszályhullám.

A mezőgazdasági kapacitás és ellenálló képesség növelése

A mezőgazdasági kapacitás növelésével a kormányok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy elegendő élelmiszer álljon rendelkezésre a kereslet kielégítésére. A mezőgazdasági ellenálló képesség növelésével pedig ahhoz, hogy az élelmiszertermelés képes legyen ellenállni a mezőgazdaságot egyre gyakrabban sújtó olyan sokkhatásoknak, mint az aszályok, villámárvizek és kártevőfertőzések.

Ám ezen felül is több szinten tehetnek a kormányok a mezőgazdasági kapacitás- valamint ellenálló képesség növeléséért: terméshozamok javítását célzó kutatásba és fejlesztésbe fektethetnek be, előtérbe helyezve a fenntartható mezőgazdaság támogatását, és ehhez pénzügyi támogatást is nyújthatnak a gazdálkodóknak, hogy sikeresen tudjanak alkalmazkodni a változó körülményekhez.

Mit tehet az átlagpolgár az élelmiszerválság ellen? 

Bár sokak számára ez az egész élelmiszerválság-dolog még mindig nem reális és, mint ilyen, nem tűnhet „mindenki problémájának”. Ennek ellenére a globális élelmiszerválság megoldása nemcsak a kormányok és a nemzetközi szervezetek feladata, hanem az átlagpolgároké is.

Mindannyian tehetünk valamit azért, hogy csökkentsük az élelmiszerpazarlást, növeljük az élelmiszertermelés hatékonyságát és fenntarthatóságát, valamint segítsük a nélkülöző vagy épp éhező rászorulókat. Konkrétan több olyan dolog is akad, amit lényegében bárki megtehet az élelmiszerválság ellen és mégsem esik le az aranygyűrű az ujjáról.

Okos, átgondolt és takarékos vásárlás

Tervezzük meg előre, hogy mire van szükségünk, és ne vásároljunk többet, mint amennyit el tudunk fogyasztani. Kerüljük a felesleges csomagolást, és válasszuk azokat a helyi és szezonális termékeket, amelyek kevesebb szállítást és tárolást igényelnek.

Az élelmiszerpazarlás csökkentése

Használjuk fel az ételmaradékokat, vagy adjuk oda őket valakinek, aki szívesen elfogadja. Ha lehetséges, komposztáljuk a szerves hulladékot, vagy használjuk fel kerti trágyaként.

Saját élelmiszer termesztése

Ha van rá lehetőségünk, akár egy kis konyhakertben, akár egy balkonládában vagy egy közösségi kertben is termeszthetünk zöldségeket, gyümölcsöket és fűszernövényeket. Ez nemcsak friss és egészséges élelmiszert biztosít számunkra, hanem csökkenti az élelmiszerláncra gyakorolt nyomást is.

Ráadásul a növényekkel való foglalkozás, a kertészkedés a szabadban egyaránt jó hatással lehet a fizikai és a mentális egészségünkre.

Az alternatív élelmiszerrendszerek támogatása

Ilyenek például a közvetlen termelői piacok, a közösségi támogatott mezőgazdaság, a közösségi étkeztetés vagy a közösségi hűtők. Ezek a rendszerek lehetővé teszik, hogy közvetlenül kapcsolatba lépjünk az élelmiszertermelőkkel, jobban megismerjük az élelmiszer eredetét és minőségét, valamint elkerüljük a felesleges közvetítőket és árréseket.

Emellett ezek a rendszerek elősegítik az élelmiszerdemokráciát, azaz azt, hogy az emberek befolyásolhassák az élelmiszerpolitikát és -gazdálkodást.

Közvetlen részvétel az élelmiszerválság elleni küzdelemben

Csatlakozzunk olyan civil szervezetekhez vagy mozgalmakhoz, amelyek foglalkoznak az élelmiszerválság okainak és következményeinek feltárásával és kezelésével. Ezek a szervezetek kampányokat indítanak, rendezvényeket szerveznek, kutatásokat végeznek és támogatást nyújtanak az érintetteknek.

Önkénteskedhetünk olyan alapítványoknál vagy szervezeteknél is, amelyek ételt osztanak ki vagy juttatnak el rászorulóknak, mint például az Élelmiszerbank, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vagy a Magyar Vöröskereszt.

Legyünk tudatos és felelős fogyasztók és állampolgárok! Tájékozódjunk az élelmiszerválság okairól és hatásairól, és osszuk meg ismereteinket másokkal. Vegyünk részt a közéletben, és ha szükséges, szólítsuk fel a döntéshozókat is, hogy tegyenek meg mindent az élelmiszerválság megoldása érdekében.

Dr. Rónay P. Tamás | Korábbi egyetemi oktató, szövegíró. Főként humán, illetve természettudományos cikkeket ír. Otthonosan mozog az okostechnológiák és megújuló erőforrások, zöld technológiák világában.