Miért van aszály Európában? Miért jelent ez nagy problémát?

Az utóbbi években lehetetlen volt nem észrevenni, milyen szárazak a nyarak. Előszeretettel használjuk ekkor az aszály szót, de hogy ennek valójában mik az okai és a következményei, talán kevésbé ismertek. Alább körbejárjuk az aszály fogalmát és az általa mindannyiunkat érintő válságot, de azt is, hogy mit lehet tenni ellene. 

Mi az aszály jelentése? Mikor beszélünk aszályról?

Hétköznapi szóhasználatban az aszály azt jelenti, hogy nem esik az eső eleget: vagyis az aszály tartós és jelentős vízhiány. Ha egy kicsit pontosabban akarjuk megfogalmazni, a következőről van szó: egy adott időszakban a megszokottnál kevesebb az eső, vagy még ha el is éri a szokásos mennyiséget, a hőmérséklet magasabb az átlagosnál, így a talaj a párolgás miatt elveszíti a szükséges vízmennyiség egy részét. Ennélfogva a növények, amelyeknek a növekedéshez szükségük volna megfelelő mennyiségű vízhez, csenevészek lesznek, vagy akár teljesen el is száradhatnak. 

Még súlyosabbá válhat a helyzet, ha egy száraz nyár vagy ősz után a tél sem hoz elég havat, így a tavasszal kibújó őszi vetés növekedését komolyan megakasztja a csapadékhiány. Ráadásul nemcsak a termőföldekre, hanem a legelőkre is hatással van a szárazság, így az állattenyésztőknek is komoly gondjai akadhatnak. 

Az aszály mindannyiunkat érint, nem csak a mezőgazdasággal foglalkozókat. Az aszály hatásai ugyanis nem csupán a termelést érintik. Ennek hatására a föld fokozatosan elveszti a víztartalékait, kiszáradnak a kutak, a patakok, a folyókban kevesebb lesz a víz. Majd az időjárás a ló túloldalára esve özönvízszerű esőkkel áld meg, amelyek áradást okozva elmossák a folyópartokat, így a hordalékkal együtt a víz is kifolyik azokról a területekről, amelyeknek nagy szüksége volna rá. További következmények az erdőtüzek, valamint az hogy a termés elvesztése miatt a közösségek munka- és élelemhiányban szenvedhetnek majd. 

Az aszály kezelésének a titka talán meglepő módon a talajban rejlik: ha a talaj jól tárolja a vizet, az ökoszisztéma stabil lesz, és még a szárazabb időszakokat is kibírja. 

Hogyan alakul ki az aszály?

Először csak tartós csapadékhiány van: nem esik az eső eleget, még azokban az időszakokban sem, amikor általában többet szokott: ez a meteorológiai aszály. A Kárpát-medencében például a legcsapadékosabb hónap elvileg a június. Ha a csapadékhiányos helyzet továbbra is fennáll, csökken a párolgás, ezzel együtt a levegő vízgőztartalma, majd a folyók, tavak vízszintje is. Ezt már többnyire együtt jár azzal, hogy a talaj felső részének a víztartalma is csökken. Ennek egyenes következménye, hogy a növények, köztük a mezőgazdasági növények – vagyis amelyeket a következő évben tervezünk megenni – nem kapnak elég vizet. Ezt már mezőgazdasági aszálynak hívjuk. Az aszály mindegyik stádiuma komoly károkat okozhat nekünk és a Föld ökoszisztémájának egyaránt. 

Mit jelent az aszályossági index?

Az aszályossági – vagy ariditási index – egy mutatószám, amely a terület szárazságát fejezi ki. Többféle módon lehet kiszámítani. Például az Erdészeti Aszályossági Index (FAI) értékét úgy kaphatjuk meg, ha a kritikus hónapok átlaghőmérsékletének százszorosát (ez általában júliust és augusztust jelenti) elosztjuk a fő növekedési hónapok (májustól júliusig) csapadékösszegével. 

A Föld mely területeire jellemző az aszály? 

Általánosságban elmondhatjuk, hogy inkább a déli területekre jellemzők az aszályos időszakok. Ausztrália például híres arról, hogy az ország belső területei igen szárazak. Nem véletlen, hogy ott alakult ki az 1970-es években a permakultúra, amely egységben kezeli a természettel az embert, és hatásos módszereket alkalmaz a víz megtartására. 

A világ száraz, aszályos területeihez tartozik még az Egyesült Államok közép-nyugati és déli része, Afrikában Etiópia, Szudán és Szomália és Eritrea (talán nem véletlen, hogy sokaknak az éhínség jut eszébe ezekről az országokról), valamint a Közel-Keleten Afganisztán, Pakisztán és Irán. 

Mi a helyzet Magyarországon? 

A Kárpát-medence a természeti csapások ellen viszonylag védve van, ez alól kivételek az árvizek és az aszályok. Különösen a Duna és a Tisza köze kezd egyre jobban elsivatagosodni. Nem javított a helyzeten a nagyobb folyók szabályozása, amely megszüntette a korábban igen hatékony fokgazdálkodási rendszert. Így manapság, bár rengeteg víz folyik be az országba, ugyanazzal a lendülettel el is hagyja azt. Az sem segít, hogy noha az Alföld jó része igen alkalmas mezőgazdasági területnek, a jelenlegi intenzív gazdálkodási formák (a műtrágyákkal karöltve) kizsákmányolják a földet, aminek következtében a termőföld nem tudja megtartani a nedvességet, így ha nincs elég víztartalék a földben, egy-egy szárazabb év súlyos problémákat okoz.

Mikor volt Magyarországon a legsúlyosabb aszály? 

Magyarország és a Kárpát-medence területén nem szokatlan az aszály. Az elmúlt 800 évben körülbelül 30 nagy aszályos időszakot jegyeztek fel. Ezek közül a legsúlyosabbak az utóbbi háromszáz évben voltak. 

Közülük is kiemelkedik az 1794-es év, amely már az előző évi csapadékhiánnyal kezdődött, és éhínséggel végződött – a feljegyzések szerint bizonyos helyeken a gyékény tövét őrölték meg pogácsának. 

Az 1863. évi “nagy aszályt”, mely főleg az Alföldet sújtotta, az ország történetének a legnagyobb természeti csapásai között tartjuk számon. Ez is évekkel korábbi esőhiánnyal kezdődött. Az állatállománynak közel 80%-a elpusztult, és mintegy 5 millió kataszteri holdnyi területen ment tönkre a vetés; a korabeli leírások apokaliptikus, sivatagi viszonyokat írnak le, s a halálozási arány nagy mértékben megnövekedett. 

A 20. században az 1952-es év volt a legkomolyabb aszály és azt követően élelmiszerhiány. Ezen kívül 1935 és 1990 volt még súlyosan aszályos. És az idei, 2022-es év. 

Milyen arányban vannak aszályos időszakok? 

Magyarországon átlagosan három évente előfordul szárazabb vagy csapadékosabb év, és rendszertelenül tartósan szárazabb (vagy tartósan csapadékosabb), 5-10 évet felölelő időszakok is. Az Alföld középső része a legszárazabb, ezt sújtják legjobban a száraz és aszályos időszakok, míg az ország nyugati része csapadékosabb. Ezek a ki-kibillenő időszakok időről időre ki is egyenlíthetik egymást, tehát előfordul, hogy egy szárazabb időszakot egy csapadékosabb követ. Alapvetően tehát a Kárpát-medence éghajlatához tartoznak a szárazabb időszakok, de az is igaz, hogy az utóbbi évtizedekben növekedett ezek aránya. 

Mennyiben változott az aszályos időszakok aránya a klímaváltozás hatására?

A Föld éghajlata folyamatosan változik, tanúk erre a jégkorszakok, árvizek és egyéb természeti csapások és jelenségek lenyomatai a föld rétegeiben és a történelmi krónikák lapjain. A bibliai hét bő és hét szűk esztendő mítosza kiválóan leképezi a világunkat: folyamatos változásban vagyunk, és nem ülhetünk nyugodtan a babérjainkon: a saját unokáink életkörülményei a mi kezünkben vannak. Egy részével nem tehetünk semmit, más részével viszont nagyon is – erre érdemes irányítani a figyelmünket és az energiáinkat. 

Az évszakok kultúránként és éghajlatonként eltérő rendszerek, melyeket az ember a természet megfigyelésével alakított ki. Az utóbbi évek meteorológiai megfigyelései alapján a nyár hosszabb és melegebb. A globális felmelegedés alapvetően az embertől függetlenül is működik, de nem tagadhatjuk, hogy rátettünk egy jókora lapáttal. Az aszályos időszakok tehát növekednek a klímaváltozás hatására. Érdemes ezért egyénként és közösségként egyaránt radikálisan újragondolni a hozzáállásunkat a természethez és a saját fogyasztásunkhoz.

Hogyan lehet elhárítani az aszály okozta károkat? 

Az aszályra felkészülni lehetséges, de utólag a károkat sajnos elég nehéz enyhíteni. A következő “hét szűk esztendőre” való felkészülésnek azonban része kell legyen a vízhez és a talajhoz való viszonyunk újragondolásának és az aktív, megelőző cselekvésnek a klímavédelemben.

Hogyan védekezzünk az aszály ellen? 

Az egyik legfontosabb a talaj védelme: fontosak a talajtakaró növények, melyek segítenek megőrizni a nedvességet. A talaj megbolygatásának elkerülése és a talaj mikroorganizmusainak támogatása mulcsolással szintén hatékony módszer. 

Mivel az aszályt befolyásolja a talajművelés, ezt is érdemes egyéni és csoportszinten is újragondolni. Az intenzív, talajt kizsákmányoló, azt fedetlenül hagyó gazdálkodás helyett erdősávokkal felszabdalt, talajtakarót használó, a talajt minél kevésbé megbolygató eljárásokra van szükség. Így a termőföld magához tudna térni, és képes lesz élő rendszerként viselkedni, ezáltal a vizet is jobban megtartani. 

Mit tehetünk mi magunk?

Az éghajlat- és klímaváltozás ellen csak globálisan tudunk tenni. A nekünk adatott vízzel azonban meg kell tanulnunk okosabban gazdálkodni. Ez vonatkozik a nagy vízgazdálkodási rendszerekre is, de a saját kiskertünkre és a saját vízfogyasztásunkra is. 

Ha takarékosan és tudatosan bánunk a csapból folyó értékes ivóvízzel, nem pazaroljuk se a konyhai, se a fürdőszobai használatnál, már sokat tettünk. Azzal is sokat tudunk tenni, ha kertünket úgy tervezzük meg, hogy összegyűjtse és tárolja a vizet, akár tartályban, akár tóban, akár a földben. Valamint ha esővízzel locsolunk, és önfenntartó rendszereket tervezünk, pl erdőkertet vagy permakultúrás kertet. 

Stenszky Cecília I költő, író, pedagógus, valamint a természetközeli élet, a vadon és a könyvek rajongója. Jelenleg szabadúszó szövegíró és mesemondó.