Mi az az erdőkert? Hogyan lehet kialakítani?

Az erdőkert egy mind népszerűbbé váló kertépítési irányzat. Elsősorban azoknak ajánlott, akik inkább választanák a vad természetet, vagy legalábbis annak egy szelíd-romantikus változatát, mintsem a térkő-gyep-tuja felkapaszkodott szentségtelen hármasságát.

A Magyar Tájépítészek Szövetsége szerint az erdőkertek szellemisége, vagy ha úgy tetszik az erdőkert alapkoncepciója a permakultúrában gyökerezik:

„A permakultúra olyan szemléletmód, amelynek lényege, hogy az emberi élőhelyek és mezőgazdasági területek kialakítása során nem megküzdenünk kell a természettel, hanem együttműködnünk vele.”

Mi az az erdőkert?

Az erdőkertek az erdészeti enciklopédia (Encyclopedia of Forest Sciences) meghatározása szerint számos megjelenési formát ölthet az ültetett és a természetesen megújult fák különböző arányú elegyeként; a tervezetten ültetett kisebb-nagyobb (ám jóval szellősebb) erdős kertektől a sűrűn beültetett, ápolt erdőkertekig.

Az elnevezés elsőre talán azt sugallhatja, hogy egy erdőkert kialakítása alapvetően nagy alapterületet igényel, ám ennek ellenére egy kisebb erdőkert is alkalmas lehet arra, hogy hasznos fákkal és bokrokkal benépesítve még városi körülmények között is szezonról-szezonra zamatos, ehető gyümölcsökkel lásson el minket.

Az „ehető erdőkertek”, más néven élelmiszer-erdők kialakítása ugyanis az egyik legjobb módja annak, hogy saját élelmiszert termesszünk, akár a nagyváros kellős közepén.

Mik az előnyei az erdőkertnek?

Szerkezetének és erdőszerűségének mértéke arányában egy erdőkert meghatározó mértékű faji diverzitást képes biztosítani. Ezáltal környezeti jelentőségük, valamint a belőlük származó közvetlen előnyök is széles spektrumon mozoghatnak.

Így míg egy erdőkert egy olyan erdei ökoszisztémán alapuló agrárerdészeti rendszer, amely gyümölcs- és diófákat, cserjéket, gyógynövényeket, szőlőfajtákat és évelő zöldségeket tartalmaz, addig az erdei kertészkedés egy alacsony beavatkozási igényű, ám fenntartható, növényi alapú élelmiszertermelési lehetőség.

A világon minden ember a mezőgazdaságra támaszkodik a túléléshez. Földrajzi, éghajlati vagy gazdasági viszonyoktól függetlenül minden ember függ bizonyos mértékben az élelmiszerek termesztésétől, a termett élelmiszerek mennyiségétől, begyűjtésétől és terjesztésétől. 

Az erdőkert, egy olyan „köztes” gazdálkodás fajta, ami már egy igen népszerű termesztési módszer Ausztráliában, és ami Amerikában is egyre nagyobb teret nyer. Amint azt a forestpress.hu erdészeti szakportálon is olvashatjuk, a „fogyasztható” terméseket biztosító erdei kertek megbízható és elképesztően termékeny tárgyai a mérsékelt égövi, ökológiai kerttervezésnek.

Egy erdőkerttel mindenki nyer, kivéve talán a beton- és térkő kereskedőket

Egy hektárnyi erdőkert képes tíz ember egy évnyi élelmét biztosítani, miközben bőséges táplálékot és ugyanakkor optimális élőhelyet is nyújt számtalan vadonélő állat számára.

Mindeközben (nem mellékesen) helyreállítja a környezet természetes egyensúlyát és megköti a szén-dioxid egy részét – messze többet, mint amennyire a belátásgátló dísztuják meg a gyeppótló térkő együttesen képesek.

Az erdőkertek nyolc előnye

Egy erdőkert mellett akár nyolc érvet is simán fel tudunk sorolni:

1. Az erdőkertek harmonikusan együttműködnek a természettel
2. Az erdőkertek ökoszisztémája ellenálló
3. Az erdőkertek biológiailag fenntartható rendszerek
4. Az erdőkertek kellemesek szemnek és léleknek egyaránt
5. Az erdőkertek jótékonyan hatnak a környezetre és a klímára
6. Az erdőkertek alacsony fenntartásúak
7. Az erdőkertek változatos terméshozamúak
8. Az erdőkertek kereskedelmi potenciállal is rendelkeznek

Meggyőztünk? Akkor nézzük, mit is érdemes még tudni ezeken felül az erdőkertekről!

Hogyan fogjunk hozzá az erdőkert tervezéséhez?

Az erdőkert koncepcióját az 1970-es években Robert Hart dolgozta ki az Egyesült Királyságban, aki a növények között létrejövő kölcsönhatásokat és kapcsolatokat vizsgálta a természetes rendszerekben.

Az ő tanácsait is figyelembe véve mondhatjuk, hogy nem kell egy egész hektárnyi területet birtokolnunk ahhoz, hogy nekikezdhessünk az erdőkertészkedésnek! Az erdőkert létrehozásának alapelveit egy 20 négyzetméteres hobbikert parcellán vagy akár egy 3 méter széles, 10. emeleti erkélyen is sikerrel alkalmazhatjuk, utóbbin természetesen azért kisebb léptékekben gondolkodva.

Az erdőkert-tervezés lépései

Az erdei kerttervezés bár több fázisból áll, mégsem olyan bonyolult, mint gondolnánk. Mik az elérni kívánt célok és eredmények egy erdőkert projekt esetében? Ha ezeket már a kezdet kezdetén tisztázzuk, az nagy segítséget jelent annak kidolgozásában, hogy mit ültessünk és milyen kezelési, gondozási rendszert és szisztémát válasszunk a későbbiekben.

1. lépés: Határozzuk meg az erdőkert kialakításának optimális helyét
2. lépés: Tervezzük meg hozzá a szükséges infrastruktúrát (pl. locsolás)
3. lépés: Állítsuk össze az ültetendő növényeink törzslistáját
4. lépés: Határozzuk meg az egymást támogató növénytársulásokat
5. lépés: Hozzuk létre az ültetéshez a kert/területterveket.

Milyen szintjei vannak az erdőkertnek?

Az erdőkertekben az odafigyeléssel, szisztematikusan kialakított növényi szint rétegezés a kulcs. Dióhéjban ezek azok a rétegek, amelyeket egy élelmiszer-erdőben megtalálhatunk, fentről lefelé haladva:

1. Lombkoronaszint,
2. Alacsony növésű fák, gyümölcsfák,
3. Cserjeszint,
4. Évelő zöldségek, gyógynövények,
5. Talajtakaró,
6. Gyökérzöldségek, gombák,
7. Kúszónövények.

Lombkoronaszint

Ez a legmagasabb réteg, amely főként nagyobb fákból, például szelídgesztenyéből vagy dióból áll. Magától értetődően a legtöbb napfény ezt a réteget éri.

Alacsony növésű fák, gyümölcsfák

Az alacsonyabb növésű hasznos fák és gyümölcsfák szintje is fontos, hogy elegendő napfényt kapjon, ezt a tervezés során fontos szem előtt tartani.

Cserjeszint

A cserjeszint részleges, szűrt árnyéka kiválóan alkalmas az olyan gyümölcsös cserjék nevelésére, mint a szeder, a som, a bodza, a kökény vagy épp a ribizli.

Évelő zöldségek, gyógynövények

Ebben a rétegben olyan fűszer- vagy gyógynövények találhatók, mint a rozmaring, a levendula, a bazsalikom vagy épp a menta, valamint számos más leveles, évelő növény, mint például a rebarbara és a spárga.

Talajtakaró

Ez a talajréteg vízszintesen terjedő takarónövényekből áll, mint például az alpesi eper, vagy sóska és spenót.

Gyökérzöldségek, gombák

A gyökérnövények alkotják ezt a réteget. Ez az a része az élelmezési erdőnek, ahol főleg egynyári növényeket találhatunk – ha van hozzájuk elegendő napfény.

A myceloszféra a földalatti réteg, amely a gyökereikért és gumóikért termesztett növények, valamint a földalatti gombák „rizoszférája” vagy „földalatti” dimenziója. A gombák igen fontosak az erdőkert egészségének fenntartása szempontjából, ugyanis amellett, hogy termőtestükön keresztül termést hoznak, összekapcsolódva, mikorrhiza-társulásokon keresztül tápanyagokat is szállítanak a növények között.

Kúszónövények

A szőlő- és kúszónövények függőlegesen terjedő „rétege” egy teljesen önálló, elkülönülő szintet alkot.

Miért fontos a kert feltérképezése az erdőkert kialakítása előtt? Mit kell megvizsgálnunk, megfigyelnünk?

A fázisok a permakultúra tervezési eljárásokat tartalmazzák, hogy megfigyelhessük, megtervezhessük és létrehozhassuk a saját igényeinknek megfelelő, tökéletes erdőkertet.

A hozzákezdés előtt azonban érdemes alaposan feltérképezni a rendelkezésünkre álló területet és információkat gyűjteni ahhoz, hogy végül egy minden igényt kielégítő, ehető élelmiszer-erdőt hozhassunk létre; diófélékkel, gyümölcstermő fákkal, bokrokkal, gyógynövényekkel, zöldségekkel, egynyári növényekkel.

Mindig térképezzük fel a rendelkezésünkre álló terület erősségeit

Ha sikerül a lehető legtöbbet megtudnunk a helyszínről, világos képet kaphatunk annak korlátairól és hasznunkra fordítható, lehetséges erőforrásairól. Mielőtt elkezdenénk tehát azon gondolkodni, hogy mi fog működni és mi nem, tudnunk kell, hogy mit lehetséges kihozni az adott helyből.

Milyen szempontokat vegyünk figyelembe az elrendezés megtervezése során?

Gyakran jobb, ha tisztásokat hagyunk a napkedvelő egynyári zöldségek számára, vagy, ha kifejezetten az erdőkert szélére ültetjük őket, semmint az erdőkert árnyékosabb részeire, ahol kevés fény híján nem lennének képesek optimális mértékű növekedésre.

Azt is érdemes a tervezés során szem előtt tartanunk, hogy a fák növekedése évekig tart, így az élelmiszer-erdőkertek első éveiben a fényt kedvelő zöldségek és egynyári növények számára rengeteg napfény áll rendelkezésre. Azonban később, ahogy a fák megnőnek, ezeket fokozatosan le kell cserélni árnyéktűrő cserjékre és évelő növényekre.

Milyen növényeket telepítsünk az erdőkertbe?

Az erdőkertekben arra törekszünk, hogy a talajtakaró réteget fenntartsuk, és a lehető legkevésbé bolygassuk meg a talajt.

Vagyis az egynyári zöldségek, mint például a hagyma, a fokhagyma, a cékla, a gyökérzöldségek (fehér és sárgarépa, karalábé) és a burgonya, bár termeszthetőek az erdőkertekben, ám nem feltétlenül számítanak a legjobb választásnak. Az erdőkertünk növényi összetétele azonban e tekintetben többnyire a Mi személyes preferenciáinktól és igényeinktől függ.

Íme, néhány lehetséges termény és növénytípus, amivel érdemes tervezni, ha erdőkertet szeretnénk kialakítani.

Ehető/ ehető termésű növények:

• Gyümölcsfák
• Évelő zöldségek
• Gyógynövények
• Diófélék és egyéb olajos magvakat termők
• Gombák (földalatti és földfeletti hasznos részekkel) 

Egyéb hasznos növények:

• Illatos növények
• Rostos növények
• Kosárfonáshoz való részeket adó növények
• Szappannövények
• Festéknövények  

Továbbá:

• Nádak és botok
• Építőanyagok
• Tűzifa

Az erdőkertet egyéb célokra is felhasználhatjuk:

• Oktatási projekt
• Jövedelemáramlás
• Vadon élő állatok élőhelye
• Bulihelyszín
• Pihenőhely
• Esztétikai és spirituális funkció

Hogyan tartsuk karban az erdőkertet? 

Az erdőkert, ha jól terveztük meg, akár sokkal kisebb fenntartási igényű is lehet, mint egy hagyományos hobbitelek, ám itt leginkább a kisebben van a hangsúly. Az, aki általánosságban véve nulla energiát akar ráfordítani, inkább töltsön le a kütyüjére egy farmos játékot.

A jó hír viszont az, hogy azért beleszakadni sem szükséges az erdőkerti munkákba. Egy harmonikusan kialakított erdőkertnek a fenntartása ugyanis fajlagosan kevesebb energiát igényel, mint egy átlagos, kényes dísznövényekkel teleültetett díszkert. Kiváltképpen, mivel egy bizonyos méret és faji összetettség felett az erdőkert akár javarészt önfenntartóvá is válhat.

Az erdőkert megfelelő karbantartásához érdemes a permakultúra alapjait elsajátítani, és már a legelején kialakítani azokat az ösvényeket, amelyek révén az összes növénytársulás és gyümölcsfa megközelíthető, amikor arra épp szükség van.

Amint az erdőkert kellően „éretté” válik, onnantól kezdve lényegében annyi a dolgunk, hogy időről-időre elegendő vizet biztosítsunk a kert növényeinek, valamint akkor, amikor annak itt az ideje, betakarítsuk a termést, elvégezzük a szezonális metszést, illetve gondoskodjunk arról, hogy semmi se burjánzhasson el a többi növény rovására.

Bartha Katalin | Mind humán, mind reál terepen otthonosan mozgó, a gyermeki lélek és a természet szépsége iránt egyformán rajongó, egykori gyógytestnevelő pedagógus. Jelenleg szabadúszó szöveg-, tartalom- és tárcaíró, költő