Mi az állatvédelem jelentősége? Hogyan zajlik hazánkban?

Tudtad, hogy az állatvédelem nem csak a veszélyeztetett állatokkal, hanem minden állattal kapcsolatos rendelkezést tartalmaz? Cikkünkből kiderül, hogy mennyiben más ez, és mi a hazai gyakorlat.

Mi az állatvédelem fogalma?

Az állatvédelem minden állattal irányába megköveteli a megfelelő bánásmódot, tiltja a rájuk kártékony hatással bíró emberi magatartást és értelmetlen agresszív cselekedetet. Az állatvédelemmel szorosan összekapcsolódik az állatjólét fogalma. Az állatjóléttel kapcsolatos követelmények minden állattartóra (magánszemély), állattartó csoportra (civil szervezet, állami szerv) vonatkoznak. Az általunk tartott állatok kapcsán ez annyit tesz, hogy az adott faj szükségletei és igényei szerinti megfelelő körülményeknek biztosítottnak kell lenniük, például szükségük van a megfelelő minőségű és mennyiségű mozgástérre, táplálékra, folyadékra és pihenésre.

Az állatok számára a szökés lehetőségét megelőzve kell kialakítani az életteret, amelynek állapotára és tisztaságára is ügyelni kell. Az állattartónak gondoskodnia kell az állat egészségi állapotáról és megfelelő higiéniájáról. Gazdasági állattartás kapcsán amikor az állat vágósúlyba kerül, az eljárás során a kímélő, korszerű technikák alkalmazása a követelmény.

Mióta foglalkoznak az állatok védelmével?

Már az ókori Athén jogtárában találunk az állatok védelmében hozott törvényeket. Egyes esetekben például az ókorban az állatok kínzásáért még halálbüntetést is kiszabhattak. Sok esetben az állatokkal kapcsolatos rendelkezések azért voltak súlyosak, mert az állatok valamilyen formában vallási hagyományokhoz kötődtek, vagy érinthetetlenek voltak, azaz vagy szentnek, vagy tisztátalannak tekintették őket.


A mai értelemben vett állatvédelem nemzetközi jelentőségű állomása az 1989. október 21-én a Nemzetközi Állatvédő Liga által elfogadott Állati jogok egyetemes nyilatkozata.  A nyilatkozat szövege 10 pontból áll:

1. Minden állatnak joga van a természetes környezetében létezni. A különböző állatfajták között egyenjogúság van. Az egyenjogúság a fajokon belül a különböző egyedekre is vonatkozik.
2. Minden állatnak joga van a kíméletes bánásmódhoz és a méltányossághoz.
3. Egyetlen állatot sem szabad helytelen vagy kegyetlen bánásmódban részesíteni. Ha egy állat életétől való megfosztása elkerülhetetlen, azt szenvedtetés és stresszhatás előidézése nélkül a legrövidebb időn belül kell végrehajtani. Az állat tetemét méltányossággal kell kezelni.
4. A szabadon élő állatoknak joguk van élni és szaporodni saját természetes környezetükben. Az állatoknak szabadságuktól való megfosztása, vadászata vagy halászata egyéb célból, mint szükségesség, törvényellenes.
5. Azoknak az állatok, akik emberi függőségben élnek, joguk van az ápoláshoz, ellátáshoz és a tisztességes bánásmódhoz. Semmilyen esetben nem szabad ezeket az állatokat sorsukra hagyni, vagy életüket igazságtalanul elvenni. Minden, állattenyésztésben nevelt állatnál figyelembe kell venni az állat fajtájának eredeti pszichológiai és viselkedési igényeit. A mutatványokon, bemutatókon és filmforgatásokon résztvevő állatoknak is biztosítani kell az erőszak nélküli, megfelelő méltányos bánásmódot.
6. Az állatokon végzett kísérletek és azok által előidézett fizikai és pszichológiai fájdalom ellentétes az állatok jogaival. Az ilyen jellegű kísérletek helyettesítésére újabb megoldásokat kell találni, és azokat folyamatosan hasznosítani a gyakorlatban.
7. Minden olyan megnyilvánulás, aminek nem célja az állat elpusztítása, csak a szenvedtetése és kínzása, élőlény ellen elkövetett kegyetlenkedés bűntettnek minősül.
8. Minden olyan magatartás, ami megakadályozza a vadon élő állatok természetes szaporodását, természetes életvitelét, vagy ami fajtájuk kiirtását megsemmisítését eredményezheti, genocídiumnak minősül. A vadon élő állatok orvvadászata, a környezetük szennyezése és az életterük leszűkítése a fajok tudatos kiirtását eredményezi, vagyis genocídiumnak minősül.
9. Az állatok jogait és az őket védő határozatokat jogszabályi formában érvényesíteni kell. Az állatok és az állatfajok védelmére kijelölt szervezetek képviselőit az államigazgatás szintjén is el kell ismerni.
10. Az oktatásban és a köznevelésben már a korai gyermekkortól kell tudatosítani és felhívni a figyelmet az állatok viselkedésének megfigyelésére, megértésére, az élőlényekkel szemben kötelező tisztelet megadására, valamint a természet megbecsülésére és védelmére.

Hogyan szabályozzák a világban az állatvédelmet?

Nemzetközi szinten a Nemzetközi Állatvédő Liga törekszik mindent megtenni az állatok védelme érdekében. Az állatvédelemre vonatkozóan vannak uniós előírások, de szerte a világban számos olyan hely létezik még, ahol az állatok védelme, vagyis az állatok jogai egyáltalán nem érvényesülnek, nincsenek megfelelően törvénybe iktatva.

Milyen törvények vonatkoznak Magyarországon az állatvédelemre?

Magyarországi vonatkozásban az Alaptörvény kifejezetten nem tér ki az állatok védelmére, de a környezet védelmére igen, ami magában foglalja tulajdonképpen ezt a tevékenységet is. Az állatok védelméről részletesen egy korábbi, 1998-ban született törvény rendelkezik, melyet 2011-ben bővítettek ki, az utóbbi törvénycikk csak a bővítéseket és változásokat tartalmazza. A törvény mellett számos más kormány- és miniszterelnöki rendelet született az állatvédelemmel, illetve az állattartással kapcsolatban.

Az 1998-as törvény és a kiegészítés szövege az alábbi linkeken érhető el:

• https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99800028.tv
• https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100158.TV

A törvény kimondja, hogy az állatok éreznek, ismerik az örömöt és a szenvedést, ezért az ember erkölcsileg köteles az állatokkal szemben tiszteletet és védelmet gyakorolni. Az állatvédelemmel nem azonos, védett állatokról szóló törvény pedig 2001-ben született meg. A kormány 2018-ban törvényben rendelkezett a Nemzeti Állatvédelmi Tanács létrehozásáról, mely törvény 2021 márciusában lépett hatályba.

Itt olvashatsz bővebben a védett, fokozottan védett, veszélyeztetett állatokról és a rájuk vonatkozó szabályozásokról.

Fontos tudnivalók állattartóknak

Amennyiben valaki úgy dönt, hogy akár puszta kedvtelésből, akár egzisztenciája megteremtéséből kifolyólag állattartásra adja a fejét, tisztában kell lennie az állat fajára vonatkozó hatályos jogszabályokkal, melyek egyes esetekben – például a kutyatartás kapcsán –  részletekbe menő szabályokat tartalmaz. Ez a cikk csupán kiindulási pontként, alapvető tájékoztatásként szolgál, az adott faj kapcsán egy leendő állattartó számára nem rendelkezik – egyetlen cikk nem is rendelkezhet – teljes körű információval.

A vágóállatok helyzete

A vágóállatot gazdasági célból tartjuk, de ugyanúgy figyelembe kell venni az adott faj igényeit, mintha ezt kedvtelésből tennénk. Fontos, hogy amennyiben az adott állat vágósúlyban van, fokozottan figyeljünk az eljárás körülményei kapcsán a biztonságra és a kíméletes bánásmódra.

A vágóállatok kapcsán a részletekről a 24/2005. rendeletből lehet tájékozódni. A vágóállatok körét is rendelet szabályozza, ilyen állat hazánkban a szarvasmarha, sertés, kecske, juh, bivaly, ló, valamint a nyúl. Egyes állatfajták levágása szigorúan tiltott és büntetendő – ennek meghatározása országonként változik.

Amennyiben az állatokat szervezetten vágják le, akkor vágóhidakra kerülnek. Amennyiben nem kerül sor a közvetlen levágásukra, akkor a rendeleti előírás szerint a vágóhídon biztosítani kell a megfelelő körülményeket. Néha az ősi hagyományok komoly etikai kérdéseket vethetnek fel, és olykor nehéz az állatvédelemmel összeegyeztetni őket. Ilyen például, a mai napig konfliktusokat okozó, hungarikummá lett házi disznóvágás, amely néhány éve még nem is volt megfelelően szabályozva.

A szőrméjükért tartott állatok

Az illegális állatkereskedelem világszerte túlburjánzó probléma, örök etikai kérdés, hogy táplálékforráson túl milyen esetekben lehet még elfogadható okból egyes állatok életét kioltani.(Vannak olyanok, akik szerint ez sem elfogadható etikailag.) A Magyarországon hatályos rendelet szerint egyes fajok esetén a megfelelő feltételek mellett engedélyezett az állatokat prémjének és szőrméjének feldolgozása céljából az adott állatot fenntartani, szaporítani, valamint az életét kioltani. Amennyiben a tulajdonos nem gondoskodik az ilyen célból tartott állatok megfelelő körülményeiről, a rendelet úgy határoz, hogy a tartótól az állam elkobozhatja az állatait, és állatkerti gondozásba helyezheti. Amennyiben erre nincs lehetőség, a törvényszegő állattartó költségein elaltatják az állatokat.

Az állati eredetű ruha nem jelent egyet az állat halálával, gondoljunk például a gyapjú alapú darabokra, ahol az állatok szőrének megnyírásával jutunk az alapanyaghoz. Egyes esetekben az állatok még örömüket is lelhetik abban, hogy az ember ezt felfedezte: Luisa Spagnoli az angóranyulainak szőrét fésülgetve ismerte fel, hogy ezzel az alapanyaggal újra divatot teremthet, és még a tapsifülesek kedvében is járhat.

Vadászható állatok

Az emberiség történetével egyidős a vadászat is, melyet szintén szigorú előírások szabályoznak. A vadászati tevékenységek és a vadgazdálkodás (zárttéri vadtartás, vadaskertek) kapcsán hozott szabályokat 1996-ban foglalták keretbe. Egy adott területen egyaránt meg van határozva az, hogy mennyi a maximum és a minimum kilőhető állat, valamint kitér arra is, hogy vadászat vezetője csakis hivatásos, szakképzett vadász lehet. A szabályozott, szervezett vadászatról bizonyított, hogy sok szempontból jót tesz a helyi ökoszisztémának és a fajállománynak. Egyes vadak ugyanis kilőhetőek, másokat ki kell lőni genetikai rendellenesség, betegség vagy más, fajtásaira veszélyes testi eldeformálódás miatt.

Az állatkerti és a cirkuszi állatok helyzete

A kereskedelmi és természetvédelmi hatóság engedélyéivel tarthatók fenn állatkertek és cirkuszok, itt ugyanúgy meg vannak határozva az ellátás szabályai:

• Az állatkertet üzemeltető társaságok kötelesek ismeretterjesztő tevékenységet végezni a helyes állattartás, illetve az állatvédelem kapcsán.
• A cirkuszban tartható, idomítható és utaztatható állatok esetében szintén pontosan meg van határozva az engedélyezett fajok köre.

Magyarországon mindenhol tilos állatokat idomítani arra, hogy egymás elleni harcot vívjanak, egymást veszélyeztessék – pedig ennek itthon is nagy hagyománya volt korábban. Már 1783-ban is tartottak hecceket, 1787-ben a mai Bazilika helyén, bécsi mintára az állatkertek és cirkuszok elődjének is tartott „hecc-színház” épült, ahol az állatok széttépték egymást. Az egzotikus ragadozóktól kezdve a hazai őshonos fajokig eleinte minden állat megküzdött itt, többek között oroszlánok, medvék, farkasok, szarvasok, lovak, bikák, kutyák és kakasok is.

A későbbiekben inkább az volt a jellemző, hogy az egzotikus állatokat fel-alá sétáltatva mutatták be a közönségnek, illetve egy-egy vadállat elé bevetettek egy bárányt vagy birkát, esetleg nem élethalál-harcot vívtak egymással az egymásnak eresztett példányok. A korabeli értelmiség kikelt a nép számára divatos szórakozás ellen. 1796-ban lejárt a cirkusz szerződése, a vitatott szórakozási formának ezzel le is áldozott, és tűzveszélyre hivatkozva lebontották az épületet.

Kísérleti állatok tartása

Szigorú szabályozások vannak arra vonatkozólag, hogy milyen kísérleteket, milyen állatokon, milyen célból lehet elvégezni, szigorúan meg van határozva, de nincs betiltva hazánkban. Az állatvédelmi törvény a gerinceseken és a lábasfejűeken (polipok, tintahalak, kalmárok) végzett kísérletekre vonatkozóan tartalmaz előírásokat. Alapvető követelmény, hogy a kísérlet során fájdalmat nem lehet okozni, érzéstelenítéssel kell a kísérletet elvégezni.

Minden olyan intézményt, ahol állatkísérlet zajlik, nyilvántartásba kell vetetni, állatvédelmi hatósági engedéllyel kell rendelkeznie, és természetesen be kell tartania az előírt szabályokat. Az engedélyt nem maga az intézmény kapja , hanem egy vagy több kutatási, illetve kutatói célú tevékenységre és egy adott időre adják meg, amelyet elvégezhetnek az adott intézményben.

Itthon engedélyezhetik a kísérleteket új gyógyszerek és élelmiszerek gyártásának engedélyezéséhez, felsőoktatási vagy szakképzési tevékenységhez, igazságügyi orvostani vizsgálathoz, betegségek kutatásához.

Olykor az állatok érdekében is történhetnek ezek a kísérletek: környezetvédelmi okokból és fajmegőrzéssel kapcsolatos kutatások miatt is végeznek megfigyelésekkel egybekötött kísérleteket.

Veszélyes állatok tartása

A törvény részletesen kitér arra, hogy

• milyen, veszélyesnek minősített állatot lehet Magyarországon tartani,
• hogyan lehet azt beszerezni,
• milyen előírásoknak kell megfelelni,
• milyen kötelezettségeink vannak az adott állat és saját környezetünk kapcsán, amelyet mindenki érdekében be kell tartanunk.

Mit tehetsz te az állatvédelemért?

Természetesen az első és legfontosabb, hogy te magad felelős állattartóként viselkedsz. Emellett ha a környezetedben olyan jelenséget tapasztalsz, amely az állatvédelmi törvényeknek ellentmond, vagy aggodalomra ad okot, akkor keresd fel azonnal az egyik állatvédelmi egyesületet tanácsért, és szükség esetén fordulj a hatóságokhoz.

Itt megtalálod az összes, állatvédelemmel foglalkozó szervezet listáját az országban

Nagy Tímea – birge – | A kis- és középvállalkozások marketing szövegírója, lelkes környezetvédő, igazi természetrajongó. “A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket.”