25 különleges fafajta, amit mindenkinek ismernie kell

Földünk növényvilága lenyűgözően változatos, a bioszféra minden szintjén találkozhatunk meglepő, érdekes, vagy éppen szokatlan jellegű növényekkel, különleges fafajtákkal . Lesznek köztük távoli kontinenseken élő fák, védett fafajok, de meglepetésképpen belekerültek olyan különleges fafajták is, melyeket talán ismerünk, ám vannak meghökkentő tulajdonságai.

Milyen különleges fák vannak a világon?

Cikkünkben olyan különleges fafajták kerülnek bemutatásra, melyekkel nem találkozhatunk a mindennapok során. Vannak közöttük ritka, veszélyeztetett fafajták, vagy éppen a globális klímaváltozás miatt kihalóban, eltűnőben lévők, kulturálisan érdekesek, rengeteg fafajta rendelkezik különleges tulajdonságokkal.

1. Gergeráni körte (Pyrus gergerana)

Az „elveszett” faj, a gergeraniai körte kritikusan veszélyeztetett különleges fafajta, amely csak Örményország hegyvidékein található meg. A faj maga valószínűleg globálisan fontos, mert ritka, vadon élő rokona a házi körtének, ezért fontos genetikai erőforrás.

A gergeraniai körtéből legutóbbi adatai szerint a világon kevesebb, mint 50 fa él, amelyek mindegyike a fajról elnevezett védett Ger-Ger területen található Örményország déli hegyei között.

2. Szivárvány eukaliptusz (Eucalyptus Deglupta)

Ez a különleges fafajta a színpompás kérge miatt az egyik leglátványosabb  megjelenésű fa. A szivárványos eukaliptusz szokatlan színeit a kéreg folyamatos leválása okozza. Az élénkzöld belső kéreg hámlik, érik, először kékre, majd lilára és vörösre, majd végül narancssárgára és barnára változik a színe.

A szivárványos eukaliptusz akár 75 méter magasra is megnő,  a Fülöp-szigetek nedves esőerdőiben őshonos. Sajnos mérsékelt égövön nem marad meg és üvegházban, zárt térben viszont nem lesz olyan színes a kérge, mint természetes élőhelyein. 

További érdekessége, hogy Afrika mocsaras területein a fajt a malária elleni küzdelem céljából telepítették be sikeresen. Ezek a fák annyi vizet fogyasztanak, hogy a mocsarak szárazabbá válnak, és a így maláriát terjesztő szúnyogok élőhelye lecsökkent.

3. Ausztrál Banyan fa (Ficus macrophylla), másnéven Moreton Bay-füge, fojtófüge 

A fa tövétől kinyúló hatalmas gyökerek támasztékként működnek, hogy a sekély talajban is növekedhessen, ám léggyökerei az oxigén felszívódásában is szerepet játszanak. Sűrű, rendkívül agresszív gyökérrendszere mérgező sok más növényfajra, így más növények nem nőnek természetes módon körülötte.  Jelentős ökológiai szerepe van, hiszen hatalmas mennyiségű gyümölcse az esőerdők egyik legfontosabb táplálékforrása. Örökzöld fafajta, mely akár 60 méter magasra is megnő. Trópusi, szubtrópusi parkok kedvelt, impozáns szolitere, elsősorban látványos törzse miatt.

4. Gyapotfa (Ceiba pentandra)

 A világ legnagyobbra növő fái közé tartozik, 70-75 méteres is lehet. A törzs átmérője 3 méter – illetve a támasztó gyökerekkel együtt sokkal több. Ezek a támasztógyökerek 12-15 méterre is felnyúlnak a fa törzsén. A gyapotfa a trópusi esőerdők ikonikus fája. Guatemala nemzeti jelképe, Egyenlítői-Guinea címerén és zászlaján is megjelenik. 

Gazdag táplálékforrás és erdei élőközösség. Az éjszaka nyíló virágait a denevérek porozzák be. Nevét a terméstokban a magokat körülölelő, selymes, finom szálakról kapta, mely  könnyű, rugalmas, vízálló, de nagyon gyúlékony anyag. A rostok betakarításának és elválasztásának folyamata munkaigényes, így a textiliparban nem vált meghatározóvá.

Nehéz fonni, így nem helyettesítője a gyapotnak, de az állati tollpehely alternatívájaként matracok, párnák, kárpitok tömésére valamint szigetelésként használják. Korábban sokat használták mentőmellényekben, plüssjátékok kitöméséhez, amíg a szintetikus anyagok nagyrészt nem helyettesítették a szálat. Fakitermelés során sok gyapotfát kivágnak, holott a klímaváltozás megállításában, lassításában ezeknek az óriás fáknak nagy szerepe van.

5. Okoubaka halálfa (Okoubaka aubrevillei)

Ez a fa a nevét különös „viselkedésétől” kapta, a környező fák gyökereiből ellopott tápanyagokkal táplálkozik, végül meggyengíti és megölik őket. A legnagyobb parazita növény a Földön. Az erdőben természetes tisztásokat képez, melyek a helyi emberek vallási rituáléinak színterei. Ez a szent fafaj Nyugat- és Közép-Afrika esőerdőiben található, és gyakran elrejtik a kívülállók elől, mivel a hit szerint mágikus erővel bír. 

Ez a fafaj azonban kivételesen ritka; fokozottan veszélyeztetett fajnak minősül. Kérgét természetgyógyászati célra is használják. A halálfa kérge, mint méregtelenítő gyógynövény, nagyon keresett a feketepiacokon, bár hatását tudományos kísérletek nem támasztották alá.

6. Baobabfa, majomkenyérfa  (Adansonia digitata)

Madagaszkáron és Afrikában őshonos, hatalmas és különleges fafajta. Különleges alakjához számos népi legenda fűződik: a fa túl nagyra nőtt, így az ördög kitépte és fejjel lefelé a földbe szúrta. A fatörzs különlegességének tudományos magyarázata is van: a fakéregben lévő szövetek szezonális aszályok idején hatalmas mennyiségű víz tárolására specializálódtak. Az ágak alakja lehetővé teszi, hogy a növény lapos terepén maximális napfényt kapjon.

7. A sárkányfa (Dracaena cinnabari)

Az agavék családjába tartozó egyszikű fa, a Socotra sárkányfa vagy sárkány vérfa, amely a Jemen részét képező, az Arab-tengeren található Socotra szigeteken őshonos.  Botanikai érdekesség, hogy nincs évgyűrűje, korát csak az ágak számával lehet megbecsülni. Az első tíz-tizenöt évben csak a törzs nő, majd ágakat kezd kialakítani. Az ágak szintén tíz-tizenöt évig nőnek, mielőtt újra szétválnának. Levelei csak a legfiatalabb ágak végén találhatók; levelei 3 vagy 4 évente hullanak le, örökzöld. Egy évszázad is szükséges, mire a korona eléri szép ernyős alakját. Az egyik leghosszabb életű különleges fafajta, egyes példányok korát 2000 évnél is többre becsülik.

A sárkányfa megjelenése is különleges, ám a vérvörös gyantája drágább az aranynál is. Európában a középkori alkimisták és a festők használták. Az olasz hegedűgyártók titkos lakk receptjének fontos része, mélyvörös színt adva a hegedűknek. A fa gyantáját tisztító füstölőkben (dragon blood) is égetik. A mélyvörös gyantát a sárkányvérfa kis húsos, ám nem ehető bogyójának nedvéből nyerik.

8. Európai vörösfenyő (Larix decidua)

Hazánkban Sopron és Kőszeg környékén őshonos tűlevelű, de más tájakon fenyvesekben sok helyen előfordul. Különleges lombhullató fafajta a fenyők között, a tél beálltakor a tűleveleit elhullajtja. Ez valószínűleg a törzsfejlődés során szerzett tulajdonság, mivel a fiatal egyedek még örökzöldek, de az idősebb fák már nem. Kezdetben gyorsan nő, akár évi egy métert is, aztán a növekedési üteme lelassul. 

Nagy a fény- és az energiaigénye, így invazívan terjed ott, ahol kedvező feltételekre talál. Kemény, gyantás fája az emberi történelem kezdete óta kedvelt építőfa, bányafa, illetve hajófa. 

Nagy Péter cár flottája is ebből épült. Vízi építkezésekhez is kiváló, Szentpétervár és Velence kikötője is vörösfenyő gerendákon áll, mert ez a fa képes ellenállni a sós tengervíznek évszázadokon át. A vörösfenyő fajták az eurázsiai–boreális erdők egyik meghatározó növényei. A globális klímaváltozás hatására természetes élőhelyeik egyre északabbra szorulnak.

9. Kakaófa (Theobroma cacao)

Dél-Amerikaból, az Amazonas és Orinoco esőerdőiből származik. Az utóbbi 200 évben az egyik legfontosabb haszonnövénnyé vált, hiszen a világ csokoládéigénye hatalmasra nőtt. A fa akár 15 méteresre is megnőhet, de az ültetvényeken 5-6 méterre hagyják a könnyebb gondozás miatt. A termése különleges, az abban található magokat hívják “kakaóbabnak”. Ez pusztán csak az alakja miatt van, a babnövényhez semmi köze.

A néhány mm-es, hosszú kocsányon függő virágok az idősebb ágrészeken jelennek meg, gyakorlatilag a fa törzse borul virágba. A kakaófa éjjel virágzik, a virágok délután bontanak szirmot. A megtermékenyítést mákszemnyi kis legyek végzik (a méhek és nagyobb rovarok egyszerűen nem férnek bele a virágjába) és mivel a kakaó virágának nincs nektárja, ez meglehetősen rossz hatásfokú. 

Egy érett fának 6000 virága lehet egy évben, mégis csak mintegy kb. 20 termést érlel. 1 kg kakaómassza előállításához körülbelül 1200 magra (40 termésre) van szükség. Ezt érdemes átgondolni, ha kibontunk egy tábla csokit.

10. Ezüst nyír (Betula pendula)

A fehér törzsű nyírfákat mindenki ismeri. A fafaj Észak-Európában őshonos, de a hazai parkokban, kertekben, utak mellett is megél, igénytelen..

Mi teszi különlegessé? Fehér kérge úgynevezett hámló kéreg: a nyírfák a víztartalmuk megtakarítása érdekében rendszeresen lehámlasztják a kérgüket. Ez az a különleges fafajta, mely a fakérge alsó sejtjeivel a fotoszintézishez szükséges gázcserét segíti. A kéreg felső rétegének leválásával a rajta növekvő minden zuzmót és élősdit is eltávolít. Gyorsan növő fafajták listáján is szerepel.

11. Zebrano, zebrafa (Microberlinia brazzavillensis)

Ritka és értékes fája miatt veszélyeztetett a Nyugat-Afrikában (Kamerun, Gabon) található zebrano. A fa magas és egyenes törzse akár 40 m magasságig nőhet, ám átmérője legfeljebb 1 m. Fehér virága van és a hüvelyes termésűek közé tartozik. A fát csíkos, különleges mintázatú rajzolatossága miatt nagyra értékelik a bútoriparban. További tulajdonsága, hogy nagyon szívós és tartós, és kiváló szerszámnyelek, fogantyúk és luxus parketta készül belőle. Épp ezért a természetes állománya lecsökkent, eredeti élőhelyén védett. Faipari felhasználásra külön erdőgazdálkodási és ökológiai program keretében szaporítják.

12. Tömjénfa (Boswellia sacra)

Ennek a fának a gyantáját égetik templomokban, vallási szertartásokon évezredek óta, a Biblia ugyanúgy említi, mint a régi indiai védikus szövegek, iszlám szövegek, vagy az ajurvédikus orvoslás. Az ókori Egyiptomban mumifikálás során is használtak tömjént. A tömjén füstjének tisztító, fertőtlenítő hatást tulajdonítanak, belsőleg fogyasztva pedig a fiatalság megőrzésére, asztma és  ízületi problémák ellen használják. A tömjén mint növény Délnyugat-Ázsiában és a Közel-Keleten őshonos, félsivatagos vidékeken.

A tömjénfa törzsét és ágait bemetszésekkel csapolják minden évben 4-5 hónapon át, hogy összegyűjtsék gyantáját. Ma már akkora az igény rá, hogy külön ültetvényeken termesztik.

13. Japán ciprus (Cryptomeria japonica)

Az egyik legősibb növényfajta, fafajta a Földön. Kizárólag japánban őshonos, ott is csak három szigeten, (Honsú, Sikonu, Jakusima) mivel speciális párás klímát igényel. Eredeti élőhelyén nem nő olyan magasra, mint a későbbi telepítéseken. Bárhol másutt a világon csak telepítettként található meg, Kínában és az USÁ-ban található erdők szintén telepítésből származnak. A japán ciprus faiskolákban hazánkban is kapható, szoliterként ültetett kedvelt díszfa.

Szent faként tisztelik Japánban. Ezeknek a különleges faóriásoknak egyenként külön neveket is adtak: Jomon Sugi-nak hívják  a Jakusima sziget legnagyobb és legidősebb fáját, melynek korát 2000-5000 év közöttire teszik, így ez az egyik legidősebb élőlény a  Földön. Az élőhelyet  ezért az UNESCO a világörökség részévé választotta. 

14. Mexikói mocsárciprus (Taxodium Mucronatum)

A mocsárciprus fafajták sok helyen megtalálhatók a Földön. Ősi, hatalmas növények, közülük került elő az a fa, mely a legvastagabb törzskerületet érte el. Érdekesség, hogy mocsárciprusok a földtörténet harmadidőszakában hazánkban is éltek, erre a 2007-ben megtalált Bükkábrányi lelet adott bizonyítékot, melyet a barnakőszén rétegekben találtak.

A mexikói mocsárciprus, nevéből adódóan a  Rio Grande folyó árterében őshonos örökzöld. Az Oaxaca államban, Santa Maria del Tule-ben található óriás mocsárciprus törzsének kerülete 43 méter. Ez a csodálatos ősfa ma már védett parkban található.

15. Torreya cédrus,  (torreya taxifolia)

Neve ellenére ez a Kritikusan veszélyeztetett fa valójában szorosabban kapcsolódik a tiszafa félékhez. Ma az egyik legritkább tűlevelű a világon; a legutóbbi 2000-es felmérés szerint 500 és 600 példányra becsülték az állományát. Kétlaki és sajnos már csak 10 tobozvirágzatú van közöttük… A tobozok adják a fajnak a közönséges nevét “büdöscédrus” – ha széttapossák, átható szagot árasztanak. A fafajta csak az USÁ-ban található. Populációja az 1940-es években több mint 600 000 lehetett, mára ez drámaian lecsökkent. De nem az ember irtotta ki!

Egy gombabetegség  megakadályozza a tobozok beérését. A gomba természetét nem ismerik jól, és folyamatos kutatások folynak a védekezés megtalálására.

16. Törpefűz (Salix herbacea)

Az egyik legkisebb fásszárú növény, ez a világ legkisebb természetes fája. (nem bonsai, bár ma már annak is kedvelt alapnövénye) Különleges fafajta, mely inkább kúszik, mintsem klasszikus koronás faformájú lenne.

Az Atlanti-óceán északi része körüli alpesi és sarkvidéki környezetben széles körben elterjedt. Ez a fa a hideghez és a zord körülményekhez való alkalmazkodás  magasiskoláját mutatja be a tundrákon és a z 1500 méternél magasabb vidékeken. Jellemzően 1-6 cm magasra nő csak meg, így sokáig nem is tartották fafajtának, inkább csak terülő cserjésnek. Lombhullató, levelei kicsik, lekerekítettek, fogazottak és fényesen zöldek. Más füzekhez hasonlóan ez a növény is kétlaki , termős és porzós egyedei vannak így a a növény megjelenése is eltérő; a nőivarú barkák vörös színűek, míg a hímivarú barkák sárga színűek.

17. Csirimojó, Cherimoya (Annona cherimola)

Kolumbiából és Ecuadorból származik. Egyéb neveken is találkozhatunk vele: cserimoja, krémalma, fahéjalma vagy kirimojaannóna. Az indiánok nagyon régóta fogyasztják. Először az USÁ-ban termeszették, de ma már India és Srí Lanka, Madeira és Marokkó is termeli. Fehér, édes gyümölcse enyhén savanykás. Különleges fafajta, trópusi gyümölcs.

18. Buddha keze (Citrus medica var. sarcodactylis)

Ez a fa bizarr alakú termése, gyümölcse miatt került be a különleges fafajták közé. A Buddha keze, mint bármely más citromfajta, kisméretű fán nő, hosszú, szabálytalan ágakkal. Hosszúkás levelei halványzöldek fehér virágai kívülről lilás színűek, illatos fürtökben nőnek. A gyümölcsöt elsősorban erős, illata, aromája miatt használják, megenni nem érdemes: nincs leve, húsa. Hagyományos kínai gyógynövény.

A hagyomány szerint a gyümölcs „ujjai” olyan helyzetben legyenek, ahol inkább zárt, mint nyitott kézre emlékeztessenek, mert ez a fa a boldogság, a hosszú élet és a jó szerencse szimbóluma.

19. Chílei fenyő (Auricaria Araucana)

Ez a különleges fafajta az Andok déli középső részének alsó lejtőinél Chilében és Argentínában őshonos. Tüskés, ritkás levelei miatt őskorinak tűnik, amely valószínűleg az éhes dinoszauruszok ellen fejlődött ki! Sokan ezt a fát tartják a ma élő legprimitívebbnek, legősibbnek a tűlevelűek között. A chilei Pehuenche-nép szentnek tekinti ezeket a fákat. Magjai ehetők, a gyantáját gyógyszerként használják. Ez a fafaj a legeltetésre szolgáló talajtisztítás és a túlzott fakivágások és erdőtüzek miatt veszélyeztetett. Fiatal facsemetéket itthon is lehet kapni díszkertészerekben, egyre népszerűbb városi fa.

20. Magnólia – Magnolia Officinalis

A magnólia családba számos különleges fafajta tartozik. Némelyek parkokban, japánkertekben díszlenek, de a 245 ismert magnóliafafaj közül 131-et fenyeget az eltűnés. Különösen az egyik faj, a Kína mérsékelt égövi hegyvidékein és völgyeiben növekvő Magnolia Officinalis élőhelye van veszélyben, mivel fontos alapanyag a hagyományos kínai orvoslásban, így vad populációinak nagy részét kiirtották.

21. Börzsönyfa, vasfa, brazilfa (Paubrasilia echinata)

Ez a fafaj mára veszélyeztetetté vált, mivel évszázadok óta a hangszerkészítők és az íjkészítők kedvenc alapanyaga kiváló hajlíthatósága, rezgésképessége és tömörsége miatt. Csak Brazíliában őshonos. A szintetikus színezékek feltalálása előtt az 1800-as években az európaiak a Pau Brasil fákat a vörös festékanyaga miatt is importálták. Az íjkészítés, mint sportszer népszerűsége miatt a börzsönyfák megőrzése és újratelepítése egyre fontosabbá válik.

22. Szerb Luc (Picea Omorica)

Keskeny, légiesen vékony, toboza nagyon jellegzetes, a fa akár 20-30 méteres is lehet, gyorsan növő fának számít. A jégkorszak előtt Európa nagy részében volt megtalálható szerb luc, mára már csak többnyire Délkelet-Európában növekszik, és veszélyeztetett fafajtának számít. Magas, vékony, kecses termetével ezt a fafajt ma díszfaként ismerjük elsősorban. Nem túl igényes a talajra, ám őshonos területei drámai módon leszűkültek. Erdőtüzek, a túlzott fakitermelés, az éghajlatváltozás és a más invazív fafajok térnyerése a szerb luc populációjának lecsökkenéséhez vezetett.

23. Simatűjű szálkásfenyő, Bristlecone fenyő (Pinus Longaeva)

A simatűjű szálkásfenyő az egyik leghosszabb életű fa a Földön. Különleges fafaj, amely az Egyesült Államok délnyugati, hegyvidéki területein őshonos. A legöregebb, csavart törzsű fa a Matuzsálem, 4850 éves, de van még több hasonló korú ősöreg fa is, melyeknek nincs neve. Ez a faj Kalifornia keleti részén, Nevadában és Utahban található, száraz, hegyvidéki területeken, ahol valamilyen oknál fogva szabadon álló, szélfútta, sziklás foltokon nő, nagyon kevés vízhez jutva.

24. Nagylevelű mahagóni, Hondurasi mahagóni (Swietenia Macrophylla)

Ez a különleges fafajta akár 20-40 méter magas törzsű is lehet, az Amazonasi esőerdő ikonikus fája, mely mára már erősen veszélyeztetetté vált. Fája gyönyörű, vöröses színű bútor és parketta alapanyag. a 16. század óta. Nagy szilárdsága és rothadásállósága miatt gyakran a legdrágább faanyagok közé tartozik. A világméretű kereslet, a túltermelés majdnem kiirtotta ezt a fajt. Közép-Amerikában a valódi mahagónifa populációja az 1950-es évek óta napjainkra 70% -kal csökkent!

25. Paradió, Brazildió. Juviadió (Bertholletia excelsa)

Az amazonasi esőerdők egyik legnagyobbra megnövő fafajtája. (Semmi köze a paratölgyhöz, amiből a parafát állítják elő.)Hatalmasra nő, akár 50 méter is lehet egy példány, lombkoronája számtalan más állatfaj, például a csuklyásmajmok élőhelye. Hosszú életű fának számít, találtak már 500 éveset is. A paradió finom olajokban igen gazdag, ehető termés, a kozmetikai ipar is használja. Müzlikben, magkeverékekben itthon is kapható csemege.

Jó hozam csak az eredeti élőhelyén várható, ültetvényeken meg sem közelíti. Védett fa a diója miatt, de sajnos ez sem elég. Habár a fő paradió termelő helyeken, Bolíviában, Brazíliában, tiltott a fák kivágása, az illegális fakitermelés sajnos jelen van.

Veszélyben van a fafajták nagy része

Becslések szerint a világon több, mint 60 000 fafaj létezik. A Globális Fák kezdeményezés a és az IUCN Vörös Lista által végzett kutató munka alapján ezek közül körülbelül 8000 fafajt, a Föld fáinak több mint 10% -át fenyegeti világszerte a kihalás. Legalább 77 fafaj kihalt az elmúlt 100 évben, és még sok más már nem is található meg az eredeti élőhelyén.

Cikkünkben olykor szakmailag pontatlanul, ámde a köznyelvi használatnak megfelelően használtuk a „fa”, „fafaj” és a „fafajta” szavakat. Íme a szakmai leírás:

„FA”, „FAFAJ”, „FAFAJTA” szóhasználati kisokos

A „FA” fás szárú és csúcsközeli szárelágazású növény egyedét jelenti, amely fejlett alakban törzzsel és koronával rendelkezik (példa: erdőben, mezőn vagy másutt álló faegyed, aminek a faját lehet nevesíteni). 2019-ben az „év európai fája” = faegyede a pécsi havihegyi mandulafa, 2017-ben „az év fája” = faegyede a zengővárkonyi szelídgesztenye volt (1-1 faegyedről van szó).
A fa megnevezés a faanyag rövidített alakja is (pl.: fából készült bútor).

A „FAFAJ” fának, azaz csúcsközeli szárelágazású fás szárú növénynek a faja (pl. kocsányos tölgy). A faj fogalmát lásd a vonatkozó szakirodalomban. 2021-ben az év fafaja a lisztes berkenye. Pongyolaságból keverik a fa és a fafaj megnevezést szakmai körökben is, a lisztes berkenye nem az év fája, hanem az év fafaja.

A „FAFAJTA” ember által mesterséges keresztezéssel vagy szelekcióval nemesített csúcsközeli szárelágazású fás szárú kultúrnövény (pl. a nemesnyár fajták).

Gyakran Ismételt Kérdések

Nun Monika I újságíró, digitális marketing specialista. Érdeklődési területe a környezetvédelem mellett az emberi viselkedés nyomán előállított adatvezérelt tartalmak előállítása. Részletek itt.