15 dolog, amit az élelmiszerpazarlás ellen tehetünk

Ahogyan a Magyar vircsaft című, a magyarság szellemiségét megragadó dokumentumfilmben elhangzik: „amit megeszek, az az enyém”. Na de mi történik azokkal az élelmiszerekkel, amelyek végül nem a gyomrunkban, hanem a kukában végzik? Milyen mértékű probléma ma az élelmiszerpazarlás hazánkban és a világban? És a legfontosabb: mit tehetünk ellene?

Élelmiszerhulladéknak nevezünk minden olyan nyers vagy főtt ételhulladékot, amely az elkészítés előtt, közben vagy után kidobott élelmiszerekből áll.  3 típusát különböztetjük meg: a megromlott vagy feleslegesen megvásárolt, vagyis az úgynevezett elkerülhető élelmiszerhulladékot (pl. megszáradt kenyér), a potenciálisan elkerülhető élelmiszerhulladékot (pl. almahéj, csirkebőr, kenyérhéj) és a fogyasztásra nem alkalmas élelmiszerrészeket, vagyis a nem elkerülhető élelmiszerhulladékokat (pl. csontok). Élelmiszerpazarlásról akkor beszélünk, ha olyan étel végzi a kukában, amelynek hulladékká válása már egy kis odafigyeléssel is elkerülhető lett volna.

A termőföldről a kukáig

Élelmiszerhulladék keletkezhet az élelmiszerlánc minden állomásán: a termelés és a szállítás közben, az áruházban és a háztartásainkban is. A fejlődő országokban a megfelelő technológia és infrastruktúra hiánya miatt jellemzően a földeken, a betakarítást követően és a feldolgozás alatt keletkezik a legtöbb élelmiszerhulladék. Ezzel szemben a fejlett országokban, így hazánkban is az élelmiszerhulladék 40 százaléka a háztartásokban keletkezik. Azaz mi dobjuk ki.

Tonnányi élelmiszert áldozunk fel a jólléti társadalom oltárán

A növekvő népesség, az egyre magasabb élelmiszerárak és a vízhiány miatt már így is az élelmiszerkrízis határán állunk, mégis, a megtermelt ennivaló egyharmada kárba vész. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO szerint évente 1,3 milliárd tonna élelmiszer megy kárba, és ezzel együtt az összes erőforrás is (energia, víz), ami a megtermeléséhez kellett.

A fejlett országokban fejenként és összesen is sokkal magasabb az élelmiszerpazarlás mértéke, mint a fejlődő országokban. Az USA-ban és Európában évente fejenként 105 kg élelmiszerhulladék keletkezik, míg Afrikában és Ázsiában ennek csupán a töredéke, 8 kg/fő/év.

Mennyi az annyi itthon?

Magyarországon évente kb. 1,8 millió tonna élelmiszer megy a kukába, aminek körülbelül a harmada a háztartásokban termelődik. Hazánkban először 2016-ban készített a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 100 háztartás bevonásával élelmiszerhulladék-felmérést, amely szerint, egy átlagos magyar 68 kg élelmiszerhulladékot termel évente. A kutatást 2019 végén megismételték immár 165 háztartással. Az új adatok alapján 4%-kal csökkent a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyisége az elmúlt 3 évben.

Egy átlagos magyar állampolgár 65 kg élelmiszert dob a szemetesbe évente. A kidobott ennivaló pedig kidobott pénz is. Egy átlagos négyfős magyar család évente 50 000 Ft értékű olyan élelmiszert dob ki, amit feleslegesen vett meg. Hazánkban a kidobott élelmiszerek fele az elkerülhető kategóriába tartozik. Leggyakrabban a készételek, zöldségek és gyümölcsök, valamint kenyér és egyéb pékáruk mennek veszendőbe. Tehát egy főre vetítve, évente mintegy 32-33 kg élelmiszerhulladék keletkezik, ami tudatos fogyasztói magatartás esetén elkerülhető lenne.

Mi áll az élelmiszerpazarlás hátterében?

Az élelmiszerpazarlás egy komplex probléma, amihez hozzájárulnak egyrészt a társadalom változásai, valamint egyéni szokásaink átalakulása is. A világháborúk óta nem volt igazi gond az élelmiszerhiány, tulajdonképpen élelmiszerek széles skálája között válogathatunk kényünk-kedvünk szerint folyamatosan – évszaktól, földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül.

A túlfogyasztáshoz pedig nemcsak a bőséges kínálat, hanem a marketing is hozzájárul. A különféle akciók és ajánlatok hatására többet veszünk, mint amire szükségünk van, vagy amit belátható időn belül el tudnánk fogyasztani. A növekvő életszínvonal nemcsak a megvásárolt élelmiszerek mennyiségén, hanem a minőségén is megmutatkozik. Egyre több húst, tejterméket, friss gyümölcsöt és zöldséget fogyasztunk, amik gyorsabban és könnyebben romlanak. Főleg, ha nem megfelelő helyen, hőmérsékleten vagy csomagolásban tároljuk őket.

Az élelmiszerpazarlás következményei a bolygónkra nézve

Az élelmiszer kidobásának jelentős környezeti hatásai vannak, amelyeket elsődlegesen nem is maga a hulladék okoz, hanem a hulladékká vált élelmiszer gyártásához felhasznált erőforrások (energia, anyagok, víz) elvesztegetése.

Az élelmiszergyártáshoz energiára (benzin, olaj, földgáz, áram) van szükség, amelyek előállítása és felhasználása széndioxid-kibocsátást okoz. Ha az ételt kidobjuk, ez a széndioxid-kibocsátás felesleges volt. Arról nem is beszélve, hogy a szemetesbe dobott élelmiszer nagy eséllyel egy szemétlerakóba kerül, ahol a rohadó ételből metán szabadul fel. A metán pedig 25-ször erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid. A legnagyobb CO2-lábnyommal rendelkező élelmiszerek sorban a bárány, marha, sajt, sertés, lazac, baromfi (pulyka, csirke), tojás és a burgonya, így ezekre kell a legjobban ügyelni, nehogy a szemétben végezzék.

Ha csökkentjük az élelmiszerpazarlást, azzal tengernyi vizet óvhatunk meg, hiszen kevesebb vízre van szükség az élelmiszerek előállításához. Manapság egyre több húst, tejterméket, gyümölcsöt és zöldséget fogyasztunk, amiknek nagyobb a vízigénye. A gyümölcs- és zöldségtermesztéshez nem kérdéses miért van szükség vízre, viszont a hús és tejtermék kapcsán is jelentős mennyiségű vizet használunk fel, mivel az öntözött gabona közel felét az állatok eszik meg.

Mit tehetünk az élelmiszerpazarlás ellen?

A környezetünk védelme mellett az éhezést is könnyedén felszámolhatnánk, ha csökkentenénk az élelmiszerpazarlást. Kevesebb élelmiszerhulladékkal az összes megtermelt élelmiszer harmadát takarítanánk meg, amivel 3 milliárd embert lehetne jóllakatni. Mivel az európai és észak-amerikai országoknak majdnem kétszer annyi ennivalója van, mint amire a lakosságuknak szüksége van, a termelési oldalról nem oldhatjuk meg pusztán a problémát. A háztartásoknak és nekünk fogyasztóknak kell tisztába kerülnünk az élelmiszerpazarlás jelentőségével, és változtatnunk kell a szokásainkon. Ehhez adunk most 15 tippet.

1. Legyünk tisztában a következményekkel és tájékozódjunk megfelelően!

A Nébih nemrégiben indította útjának a Maradék nélkül programot, amelynek célja az élelmiszerpazarlás visszaszorítása hazánkban. Az oldalukon számos hasznos anyagot és gyakorlati útmutatót is találunk az élelmiszerpazarlással kapcsolatban.

2. Ismerjük meg az élelmiszerpazarlási statisztikákat!  

A magyarországi helyzettel kapcsolatban szintén a Nébih Maradék nélkül programjának oldalát érdemes böngészni, ahol számos jelentést és riportot találunk. Ezen a linken például a legfrissebb hazai kutatás eredményeit foglalták össze egy tudományos publikációban. Az EU-s helyzetről pedig a FAO oldalán találhatunk információkat.

3. Mérjük meg a saját élelmiszerpazarlásunkat!

Az, hogy tudatosítjuk, mi magunk mennyi élelmiszerhulladékot termelünk, már egy fontos lépés, hogy elkezdjünk változtatni a szokásainkon. Ehhez a Magyar Élelmiszerbank Egyesület egy letölthető élelmiszerhulladék-naplót is készített. Ha ennek eredményeit elküldjük számukra, azzal jelentősen segíthetjük a hazai élelmiszerpazarlás helyeztének megismerését.

4. Tegyük tisztába a fogalmat, tudjuk, hogy mi számít élelmiszerpazarlásnak!

Igyekezzünk mérsékelni az elkerülhető élelmiszerhulladék keletkezését a háztartásainkban, hiszen ezzel a felére csökkenthetjük az éves élelmiszerpazarlásunkat. Az olyan élelmiszereket, amik végül azért végzik a szemétben, mert megromlottak vagy végül nem kerültek felhasználásra kis odafigyeléssel már hasznosítani tudjuk.

5. Fontos tudnunk azt is, hogy mi nem élelmiszerpazarlás!

Mielőtt a bűntudat kerítene hatalmába minden alkalommal, amikor élelmiszer kerül a szemetesünkbe, megnyugtatásul fontos tudatosítanunk, hogy vannak olyan élelmiszerhulladékok, amiknek a keletkezése elkerülhetetlen, mert alkalmatlanok a fogyasztásra, vagy sehogyan sem hasznosíthatók vagy használhatók fel újra. Ilyen a csont, a magok vagy a tojáshéj.

6. Előzzük meg a túlvásárlást!

Vásárlás előtt tervezzük meg, milyen ételeket szeretnénk főzni, milyen alapanyagokra van szükség. Ehhez fontos, hogy írjunk cetlit, mivel ezzel védekezhetünk az impulzusvásárlás ellen, valamint ne induljunk el a boltba anélkül, hogy ne néznénk szét, mi van a hűtőben, fagyasztóban, kamrában, így nem kerül a kosarunkba olyan élelmiszer, ami már van otthon.

7. Vásároljunk tudatosan!

Válasszuk a friss alapanyagokat (pl. zöldségek, gyümölcsök) a feldolgozott, csomagolt készételek (pl. pizza, levespor) helyett. Így egészségesebben étkezhetünk és egy csomó csomagolástól is megkíméljük a bolygót. Mielőtt leemelünk egy terméket a polcról ellenőrizzük a lejárati időt, és igyekezzünk minél tovább elálló élelmiszereket vásárolni.
Bővebben a tudatos vásárló ismérveiről itt.

8. Gondolkodjunk előre!

Ha tudjuk, hogy nem lesz időnk főzni, vagy éppen egy utazás előtt állunk, lehetőleg ne tömjük tele a hűtőt könnyen romlandó élelmiszerekkel. De ugyanilyen fontos azzal is tisztában lenni, hogy a bevásárlás után mennyi ideig tudjuk megfelelően tárolni az élelmiszereket. A nyári nagy melegben lehetőleg a lakóhelyünkhöz minél közelebbi helyen vásároljunk, így rövid idő telik el, míg a hűtött vagy fagyasztott áruk újra hűtőbe kerülnek (ráadásul benzint is spórolunk).

9. Csak olyat élelmiszert vegyünk meg, ami el is fog fogyni!

Lehetőleg kerüljük az „egyet fizet, kettőt kap” akciókat! Ezek bár jól hangzanak bizonyos cikkek esetén, gyorsan romlandó élelmiszereknél már kevésbé. Ha végül a szemétben landol a megvásárolt étel, igazából egy forintot sem spórolunk, sőt.

10. Minimalizáljuk a felesleges ételeket a háztartásban!

Igyekezzünk feltölteni a kamránkat és a hűtőnket olyan tartós alapélelmiszerekkel, amiket szívesen fogyasztunk. A szárított, fagyasztott és konzerv ételek sokáig elállnak, így felhasználhatjuk őket változatos ételek készítéséhez.

11. Nem minden szemét, ami annak tűnik!

Rendszeresen ellenőrizzük a kamránk, valamint a hűtőnk tartalmát, és használjuk fel a közeli lejáratú termékeket. Az eltarthatóság mutatói a „fogyasztható” és a „minőségét megőrzi” feliratok a termékeken. A „fogyasztható” kifejezést gyorsan romlandó élelmiszerek esetén használják (pl. hús, tojás, tejtermékek). A „fogyasztható” kifejezéssel feltüntetett dátumot követően nem ajánlatos a terméket fogyasztani. A „minőségét megőrzi” felirat a hosszabb ideig eltartható élelmiszereken szerepel (pl. gabonatermékek, rizs, fűszerek). A terméket ezen időpont után is lehet kockázat nélkül fogyasztani, azonban előfordulhat, hogy a termék ízét veszti, vagy megváltozik az állaga. Zöldségek, gyümölcsök esetén nincsenek irányadó dátumok, de itt nyugodtan hagyatkozzunk saját érzékszerveinkre. A fonnyadó zöldségek még kiválóak lehetnek a leveshez, túlérett gyümölcsök pedig a turmixhoz, süteményekhez.

12. Főzzünk annyit, amennyit biztosan megeszünk!

Gondoljuk végig, hányan fogunk étkezni, és általában mekkora adagok fogynak a családban. Igyekezzük kerülni a túl nagy adagokat, mert csak több lesz a maradék, hamar ráununk és ráadásul nem is kifejezetten egészséges túlenni magunkat.

13. Fagyasszunk le minden romlandó ételt, amit nem tudunk időben elfogyasztani!

A fagyasztó olyan akár egy STOP gomb, megvédi a romlandó élelmiszereket a kidobástól. Ha egyszerre többet főzünk és nem fogy el, a maradékot fagyasszuk le! Mindent, amit a fagyasztóba teszünk címkézzünk fel és jelöljük rajta a lefagyasztás dátumát és a doboz tartalmát.

14. Adományozzunk a rászorulóknak!

Ha tudjuk, hogy már vannak bizonyos élelmiszerek, amiket nem fogunk elfogyasztani, de még jó állapotban vannak, ajándékozzuk el őket! Az Élelmiszerbank rendszeresen összegyűjti az áruházakban, gyárakban és feldolgozóüzemekben feleslegessé vált, de még fogyasztható élelmiszereket, majd eljuttatja az éhezőknek.

15. Komposztáljunk!

Ha nincs más lehetőség, és ki kell dobni valamit, lehetőleg komposztáljunk! A környezetet is kíméljük, és kukánk is kevésbé telik, ha komposztálunk. Amit biztosan tehetünk a komposztba: zöldség- és gyümölcshéjak, -szárak, -levelek, salátalevelek; teafű, teafilter, kávézacc. Amit viszont tilos komposztálni: hús és tejtermék.

Az élelmiszerpazarlás egy globális probléma, aminek a visszaszorítása kifejezetten rajtunk múlik, a mi háztartásainkból indul. Viselkedésünk és szokásaink változtatásával nemcsak a környezetünkkel teszünk jót, de a javak kiegyenlítettebb eloszlásához is hozzájárulhatunk.

Gyakran Ismételt Kérdések

Sas Eszter Krisztina |  pszichológus, mediátor és szabadúszó publicista. A Mind Art pszichológiai kreatív műhely egyik alapítója. A pszichológia mellett szenvedélyei a művészet és a környezetvédelem.