Szén-dioxid: a természetes gáz, ami az életünkre tör

A szén-dioxid egy igazán természetes anyag, mi magunk is előállítjuk minden egyes kilégzés során. Ez mégsem jelenti azt, hogy jó nekünk, ha a légkörbe kerül, sőt! Ez a természetes vegyület szép lassan a Föld és az emberiség életére tör… A megoldás nem az, hogy nem veszünk többet levegőt!

Az iskolában már megtanultuk, hogy a szén-dioxid gáz halmazállapotú vegyület, a szén egyik oxidja, amit minden ember és állat a levegőbe juttat kilégzéskor. Nem tűnik túl veszélyesnek, ugye?

Ha csak a mi lélegzésünkről lenne szó, nem is lenne vele semmi gond, de sajnos egyéb módokon is a légkörbe juttatjuk, míg végül már annyi lesz belőle, hogy megváltoztatja a Föld klímáját és komolyan veszélyezteti az emberiség túlélését. Lássuk, miről is van szó!

Az emberek és állatok által kilélegzett szén-dioxid a természetben nem okozna katasztrófát, hiszen amit mi kiadunk, azt a növények felveszik és a fotoszintézis során újra oxigént csinálnak belőle. Ez idáig csodálatosnak és harmonikusnak tűnik, a természet remekül kitalálta ezt az egészet.

De ez elenyésző az ipar által kibocsátott mennyiséghez képest. Az a kényelem, amit a mindennapjainkban élvezhetünk, elképesztő mennyiségű ilyen vegyületet enged nap mint nap a levegőbe. Ennek pedig hosszú távon olyan beláthatatlan következményei lehetnek, mint a globális felmelegedés, amely nyomán egy idő után egyszerűen élhetetlenné válik a Föld bolygón levő hőmérséklet. Ez pedig minden egyes embert érint.

A szén természetes körforgása

Még mielőtt rátérnénk a klímaváltozás és a szén- dioxid kapcsolatára, fontos beszélni a szén körforgásáról is, amely röviden fogalmazva egy természetben zajló anyagforgalom. Így kaphatunk ugyanis teljes képet arról, mi is zajlik körülöttünk nap mint nap.

Az évmilliók alatt, mióta a Föld létezik, az elpusztult élőlények a talajba kerültek, ott pedig szenesedésnek indultak. Ennek a folyamatnak köszönhetőek a ma működő szén- és kőolajtelepek, vagyis a meg nem újuló energiaforrások létrejötte. Mikor ezt az emberek kibányásszák és felhasználják, az égéstermékek között többek között szén-dioxid szabadul fel, amely a légkörbe kerül. Emellett szerepe van a körforgásban az úgynevezett lebontóknak is, amelyek a fentebb említett maradványokat szén-dioxiddá, vízzé és ásványi anyagokká alakítják.

Vagyis a folyamatban a természet és az ember egyaránt részt vesz.

A természetben a földbe kerülő szerves vegyületeket a mikroorganizmusok lebontják, majd egy összetett folyamat révén szén-dioxid szabadul fel, amely visszakerül a levegőbe. Ennek egy része fosszilis tüzelőanyaggá, míg más része karbonátos kőzetekké alakul. Láthatjuk tehát, hogy ebben az egész folyamatban – legyen az emberi vagy végezze a természet – a szén-dioxid gáz a főszereplő, amely a levegőben, a vízben és a talajban egyaránt előfordul. Nem mindegy azonban, milyen mértékben kerül a légtérbe!

Miért termelődik sok szén-dioxid?

Joggal merül fel a kérdés a fentieket látva, hogy tulajdonképpen miért baj az, ha szén-dioxid kerül a levegőbe, hiszen ez a körforgás szerves része. A probléma nem ezzel van, amíg a folyamat természetes. Azonban ma már olyan mértéket öltött a karbonemisszió, olyan sok szén-dioxidot küldünk a levegőbe a világ országaiban, hogy ez számít a klímaváltozás és a globális felmelegedés fő okának. 2018-ban ennek az aránya a 2010-ben előrevetített bővülésnél 70%-kal lett magasabb, vagyis 560 millió tonnával nőtt, amely egy emberi ésszel felfoghatatlan szám. Bár 2014 és 2016 között stagnáltak az értékek, amely a különböző energiahatékonysági intézkedések érdeme volt és ami által csökkent a szénfogyasztás, ez a trend 2017-ben sajnos meg is fordult, azóta pedig a helyzet csak romlik.

Kiemelendő az okok sorából a repülőgépek használata, amelyek által világszerte a kibocsátott szén-dioxid mennyisége a tavalyi évben egyharmaddal nőtt, vagyis számokban kifejezve 918 millió tonna volt az International Council on Clean Transportation felmérései szerint.

Ebben vezető helyen állnak az Amerikai Egyesült Államok járatai, de ott van a dobogón Kína és az Egyesült Királyság is. Az Európai Unió országait együttesen nézve ez a szám 141,7 millió tonna, ami szintén igen jelentős.
Magyarország része ebből 2018-ban 0,88 millió tonna volt, ami bár elenyészőnek tűnik, önmagában, mégsem számít kevésnek az itt bonyolódó légi forgalomhoz képest. Várhatóan ezek az arányok évente 5%-kal növekednek majd.

A jó hír az, hogy a légitársaságok és a gyártók törekszenek a klímasemlegesség elérésére, ennek fényében pedig 2050-ig szeretnék elérni azt, hogy a 2005-ös szén-dioxid-kibocsátásnak csupán a felét termeljék ki egy esztendő alatt. Szakemberek szerint egyébként a különböző alternatív megoldásnak köszönhetően erre van is reális esély a jelenlegi adatokat figyelembe véve.

A szén-dioxid szerepe a globális felmelegedésben

Lényeges megemlíteni, hogy az üvegházhatás alapvetően természetes folyamat, amelynek kulcsfontosságú szerepe van abban, hogy a bolygónkon élhető legyen a hőmérséklet. Azonban abban az esetben, ha túl sok üvegházhatású gáz jut be a légkörbe, akkor már kopogtat a globális felmelegedés és bekövetkezik a klímaváltozás.

Mivel az emberi tevékenységek által a szén-dioxid több évvel ezelőtt meghaladta a kívánt mértéket és azóta is növekszik, nem csoda, hogy minden évszakban a saját bőrünkön érezhetjük a (legkevésbé sem áldásos) hatásait. A legfőbb természetes üvegházhatású gázok között kap helyet a szén-dioxid mellett a vízgőz, a metán, a dinitrogén-oxid, valamint minimális mennyiségben a fluorozott szénhidrogének és a kén-hexafluorid is.

Ha ezek közül bármelyikből tartósan nagyobb mennyiség kerül a levegőbe, tulajdonképpen fel is borul a folyamat, és szépen lassan távolodunk a klímavédelem kérdéskörétől.

Hogyan lehetne csökkenteni a szén-dioxid szintet?

Bár a fenti adatok ijesztően hangzanak, fontos hozzátenni, hogy természetesen globális törekvések is vannak az üveghatású gázok csökkentésére. Ilyen például az erdők védelme, hiszen ezek a fás területek átlagosan az üvegházhatású gázok 10,9%-át semlegesítik egy évben az Európai Unióban. Ide sorolandó az autók által kibocsátott káros gázok csökkentése is, ugyanis az EU-ban a személygépkocsik és a teherautók az éves CO2 mennyiség 15%-ért felelnek. Természetesen a fő okozók az erőművek, a gyárak, valamint a légi közlekedés, ám ezek károsanyag-kibocsátása ellen is számos törekvés van jelenleg is, mind az Európai Uniós, mind pedig világszinten.

A helyzet az, hogy mi, átlagemberek is tehetünk azért, hogy csökkenjen a légkörben a szén-dioxid szint. Bár nem tudjuk az ipari mértéket lecsökkenteni, a mindennapok során számos olyan praktika létezik, amelyek nyomán hozzájárulhatunk a klímavédelemhez. Ide tartoznak az olyan apróságnak tűnő tettek, mint ha egy héten egy nap nem ülünk autóba, ha fát ültetünk a kertünkbe, de az is sokat számít, ha otthonunkban van arra lehetőség, hogy kihasználjuk a megújuló energiaforrások nyújtotta előnyöket. Vagy éppen nem égetjük el az avart. Minden apróság nagyon sokat jelent a klímaváltozás elleni küzdelemben, amely mindannyiunk közös ügye!

Gyakran Ismételt Kérdések