Éghajlatváltozás kisokos: okok, következmények, mit tartogat a jövő?

Az éghajlatváltozással kapcsolatban viszonylag friss fejlemény, hogy a Shell-t elmarasztalták Hágában, ezzel a történelem során először mondta ki bíróság, hogy egy világcégnek hatalmas felelőssége van az éghajlatváltozásban. De egy ítélet önmagában nem fogja megállítani a bolygó felmelegedését. De mi is az az éghajlatváltozás? Mit értünk alatta, és honnan tudjuk, hogy ténylegesen az ember okozza-e?

Az éghajlatváltozás vagy más szóval klímaváltozás alatt azt a folyamatot értjük, amely során a globális felmelegedés hatására a Föld éghajlati viszonyai megváltoznak. Mindez a Föld élővilágának egészére hatással van, a növényekre, az állatokra (sőt, a mikroorganizmusokra is) és ránk, emberekre egyaránt.

Milyen kapcsolatban van a globális felmelegedéssel?

A globális felmelegedés lényegében az éghajlatváltozás előszobája. Az elmúlt években, évtizedekben nyilvánvalóvá vált, hogy az ipari tevékenység iszonyatos mértékben felgyorsította az üvegházhatás folyamatát: egyre nagyobb mennyiségben kerül a levegőbe szén-dioxid, metán és más üvegházhatású gázok, emiatt a globális átlaghőmérséklet 1,28 °C-ot emelkedett az elmúlt évtizedekben, ami a földtörténetben példátlan. Egy ilyen mértékű felmelegedés hatással van a tengerekre és óceánokra, a szárazföldekre, a sarkvidéki jégtakaróra, lényegében mindenre.

Éghajlatváltozás kétféle hatás eredményeként jöhet létre: egyrészt természetes folyamatok révén, másrészt – és ez számunkra sokkal fontosabb – emberi tevékenység következtében (ezt nevezzük antropogén eredetű éghajlatváltozásnak).

Elsőként nézzük meg az éghajlatváltozást milyen természeti tényezők befolyásolják, majd vegyük sorra, hogy az ember okozta antropogén eredetű éghajlatváltozás tényét miféle megdönthetetlen erejű bizonyítékok támasztják alá:

Mik az éghajlatváltozás okai? 

Napciklusok és a napállandó fluktuációja

A napsugárzás intenzitása folyamatosan változik, évtizedes távlatban ennek mértéke kb. 0,1%. Illetve létezik egy úgynevezett „grand solar minima”, egy évtizedes hosszúságú periódus, amikor is a nap csökkent aktivitása jellemző, ilyesmi 25 alkalommal fordult elő az elmúlt 11 ezer évben, legutóbb 1645 és 1715 között.

A Nap 11 éves ciklusát megjelenítő ingadozások emelkedő trendbe csoportosulnak, ez néhány tized °C-os hűtő hatást fejthet ki az elkövetkező évtizedekben.

Vulkanikus tevékenység

539-es vagy 540-es évben az el salvadori Ilopango vulkán olyan erővel tört ki, hogy a vulkanikus hamu messze kilövellt a sztratoszférába, hűvös nyarakat, szárazságokat és éhínségeket hozva magával. Az Ilopango-hoz hasonló vulkánkitörések nyomán kén-dioxid vagy akár kénsav juthat a légkörbe, aminek mikroszkopikus cseppjei visszaverik a napfényt, ezáltal képesek hűteni a bolygót. Az Ilopango például durván 2 °C-kal csökkentette a hőmérsékletet és a hatása kb. 20 évig tartott.

Az orbitális pálya egyenetlenségei

A Föld orbitális pályája is változik, ahogy a nap, a hold és más bolygók is változtatják a relatív pozíciójukat. Ezeket a ciklikus kilengéseket Milanković-ciklusoknak nevezzük. A pleisztocén korszak idején (amely 11 ezer évvel ezelőtt ért véget) a Milanković-ciklusok döntötték el, hogy mikor jött vagy ért véget egy-egy jégkorszak. Ma a Föld az északi féltekén a napfényminimumhoz közelít, vagyis az emberi szén-dioxid kibocsátás nélkül épp egy újabb jégkorszak felé tartanánk.

Tektonikus mozgások

A bolygó földtömegének újrarendeződése képes az éghajlati viszonyokat is megváltoztatni. A Földet az elmúlt 50 millió évben alapvetően hűtötte, hogy a tektonikus lemezek összeütközése nyomán kémiailag reaktív kőzetek, így például bazalt és vulkanikus hamu került a felszínre a meleg és nedves trópusokon, és ez a folyamat több légköri szén-dioxidot kötött meg. A bolygó hűtését támogatta Dél-Amerika és Tasmania eltávolodása is az Antarktisztól kb. 37,5 millió évvel ezelőtt, ennek nyomán egy új óceán jött létre az Antarktisz körül, ami felerősítette a tengeri áramlatokat, illetve a szén-dioxid megkötésére alkalmas planktonok elszaporodásához vezetett.

De ahogy az a fentiekből is kiderül, a bolygó tektonikus mozgása több millió év leforgása alatt okozhat komolyabb éghajlatváltozást, így az elmúlt 50 évben ilyesmiről nehezen beszélhetünk.

Antropogén hatások

Globális felmelegedés

És persze mind közül a legfontosabb ok az emberi tevékenység: az ipari forradalom óta látványosan felgyorsult a bolygó felmelegedése. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) sokat hivatkozott jelentése szerint az utolsó utáni órában vagyunk, ha a felmelegedés mértékét szeretnénk 2 °C alatt tartani, különben a következmények beláthatatlanok lesznek. Elsősorban a fosszilis energiahordozók elégetése fokozza az üvegházhatást, ami a bolygó felmelegedéséhez és az éghajlati viszonyok drasztikus megváltozásához vezet.

Egyéb ember okozta változások

Érdemes továbbá olyan antropogén hatásokat is számba venni, mint a levegőben lévő aeroszolok mennyisége (por, korom, homok, só, stb.). Ezek a részecskék a napsugárzás egy részét visszaverik, szétszórják vagy a magasabb légrétegekben elnyelik. Ha a napfényt blokkolják, elsősorban hűtő hatásuk érvényesül, de melegítő hatásuk is lehet, mivel egy részük elnyeli az infravörös sugarakat.

Milyen bizonyítékok vannak a klímaváltozásra? 

Ma már bizonyítékok egész sora tanúskodik arról, hogy az éghajlatváltozás nagyon is valódi, és hogy a felmelegedést az ember okozza. A hajósok feljegyzései (az 1800-as évek közepéig visszamenőleg), a meteorológiai állomások mérési eredményei, később a földfelszíni hőmérséklet alakulását vizsgáló műholdas adatok, illetve a geológiai vizsgálatok mind-mind egy irányba mutatnak: a Föld melegszik.

Ez a felmelegedés példátlan a földtörténet legutóbbi időszakában. Először 1998-ban mutatta meg elég érzékletesen egy illusztráció, a híres hokiütő-diagram, hogy az átlaghőmérséklet évszázadokon át szinte azonos szinten mozgott, majd az utóbbi évtizedekben kilőtt és azóta is meredeken ível felfelé. Az eredményeket akkoriban a fák évgyűrűinek változásaira, jégminták vizsgálatára és más, hőmérsékletre utaló közvetett (úgynevezett proxy) adatokra alapozták.

Visszatérő vád, hogy az emberi tevékenységnek az éghajlatváltozásban játszott szerepére nincs elegendő bizonyíték. Ezzel kapcsolatban a Másfélfok blog írt egy részletes összefoglalót, ami cáfolja ezt a tévhitet.

Azzal kapcsolatban, hogy a klímaváltozást emberi tevékenység okozza, a tudományos konszenzus 97%-os, vagyis pár tudóst leszámítva teljes az egyetértés, nyugtalanítóbb viszont, hogy a tömegek körében ennél jóval magasabb a klíma-szkeptikusok aránya (ez jórészt egyébként azoknak a cégeknek és politikusoknak köszönhető, akik gyakorlatilag a klímaváltozás ténye ellen kampányolva igyekeznek befolyásolni a közvéleményt).

Egy tanulmány egyenesen azt állítja, hogy a jelenlegi felmelegedés kialakulásának esélye az antropogén hatás nélkül egy a százezerhez.

Több szén-dioxid = klímaváltozás

Az emberi tevékenység (ipari termelés, energia-előállítás, közlekedés stb.) miatt a 18-19. század óta jelentős mértékben megnövekedett szén-dioxid-kibocsátás például egyértelműen korrelál a légköri szén-dioxid növekedésével, ami pedig a globális felmelegedés legfőbb oka.

A paleoklimatológia egyik módszere, hogy sarkköri jégfuratokat vizsgálva akár több tíz- vagy százezer évre visszamenőlegesen is következtetni lehet a légkör hőmérsékletére, illetve annak változására.

Szénizotópok légköri változása

A szén 13-as izotópjának (¹³C) aránya egyre kisebb a légkörben, ennek oka, hogy a szén-dioxid-többlet fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származik, és nem természetes forrásokból.

De a klímaváltozás tényét már az is bizonyítja, hogy egyre többször találkozunk a folyamat drasztikus következményeivel.

Szibéria

A tavaly nyári szibériai hőhullám is a klímaváltozás egyik drámai bizonyítéka. Ahogy arról részletesen is írtunk korábban, a globális felmelegedés súlyosan érinti Szibériát, ahol az extrém hideget nyaranta egyre gyakrabban váltja fel kánikula, 2020 júniusában egy alkalommal például 38 °C-os rekord meleget mértek Verhojanszkban.

Ausztráliában szintén történelmi rekordhőséget mértek 2020-ban, illetve a pusztító erdőtüzekben több, mint fél Magyarországnyi terület égett le. Jöelle Gergis, ausztrál klímakutató szerint egyértelmű a kapcsolat az ember okozta klímaváltozás és az extrém időjárási viszonyok között.

A növényzet átalakulása

A klímaváltozás tényét a vegetációban végbement változások is alátámasztják. Az 1980-as és 1990-es évek mérései szerint a globális vegetáció aránya növekedett, de az elmúlt évtized adatai már azt mutatták, hogy az emelkedő hőmérséklet hosszabb és egyre gyakrabban előforduló szárazságokat eredményez, amely hosszabb távon a növények pusztulásához és számos növényfaj eltűnéséhez vezethet. Persze ebből a szempontból is megfigyelhetőek területi egyenlőtlenségek: az alpesi növények eléggé kiszolgáltatott helyzetben vannak, míg Szibéria egyes területeit a felmelegedés miatt ellephetik a növények.

Változások a helyi faunában

A klímaváltozás egyik látványos jele a kucsmás sármány megjelenése hazánkban. A dél-európai madárfaj a felmelegedés miatt észak felé terjeszkedik, legutóbb például Nógrád megyében észlelték. A piroslábú cankó eltűnése szintén a klímaváltozásra irányítja a figyelmet: a vizes élőhelyeken fészkelő madárállomány lecsökkenése mutatja, hogy ezek a vizes-mocsaras területek a Kárpát-medencéből kezdenek eltűnni.

Melyek az éghajlatváltozás hatásai?

Egy korábbi cikkünkben már részletesen foglalkoztunk az éghajlatváltozás következményeivel, de itt is érdemes kitérni ezekre.

Tengerek, óceánok

A globális felmelegedés kapcsán talán a tengerszint emelkedéséről lehet a leggyakrabban hallani, de legalább ennyire súlyos probléma a tengerek felmelegedése: az elmúlt 50 évben az óceán felső rétegében 0,33 °C-os melegedést mértek.

A légköri szén-dioxid egy jelentős részét ráadásul elnyelik a tengerek, ez a folyamat vezet az óceánok elsavasodásához, ami károsítja az élővilágot, a korallzátonyok pusztulását és tengeri fajok kihalását okozva.

Olvadás és extrém meleg

Lényeges és szomorú fejlemény a jéggel borított területek zsugorodása, ez leginkább Grönlandot és az Antarktiszt érinti, de az egész északi féltekén csökken a tavaszi hó mennyisége. Szintén eltűnőben vannak a gleccserek az Alpoktól a Himaláján át egészen a Sziklás-hegységig.

Az extrém melegben, szárazságokban és hőhullámokban egyébként is könnyebben kialakulhatnak súlyos tűzvészek, de az egyéb időjárási szélsőségek is egyre gyakoribbá váltak, így a tornádók és az özönvízszerű esőzések. Európában idővel a mezőgazdaság vízellátása veszélybe kerülhet, de legjobb esetben is komoly kihívást fog jelenteni a szektornak a klímaváltozás.

Az egyik legújabb összefoglaló szerint Magyarországon extrém erősségű széllökéseket és viharokat hozhat az éghajlatváltozás. Pedig globális szinten csökken az átlagos szélsebesség, de hazánk pont azon az éghajlaton helyezkedik el, ahol az extrém szeles események valószínűsége egyre nagyobb, ez pedig hosszabb távon súlyos viharkárokat okozhat az itt élők számára (némi öröm az ürömben, hogy mindez nem befolyásolja hazánk szélenergia potenciálját).

Halálos változás

És akkor az olyan egészségügyi hatásokról még nem is beszéltünk, hogy egy tanulmány szerint 1991 óta 3-ból 1 haláleset közvetve vagy közvetlenül a klímaváltozáshoz köthető. Az idő előtti halálesetek egy jelentős részét az extrém hőhullámok okozzák, de a szúnyogok által terjesztett betegségeket is ide lehet sorolni, hiszen a felmelegedés hatására a szúnyogok élőhelye egyre nagyobb, előfordulásuk pedig egyre gyakoribb.

Mit teszünk a klímaváltozás ellen? Vajon elegendő ez?

A klímaváltozás veszélyét, talán mondhatjuk, hogy egyre többen ismerik fel, de még mindig nem teszünk eleget ellene. A különféle zöldmozgalmak támogatottsága is növekedni látszik, ezek azok a szervezetek, amelyik – főleg Nyugat-Európában – egyre sikeresebben tematizálják a klímaváltozás ügyét. Németországban például jelenleg a kormányzó CDU-val gyakorlatilag együtt mozog a helyi zöldek támogatottsága, ami a közelgő választásokat nézve fölöttébb reménykeltő.

Ahogy szintén reménykeltő az amerikai Green New Deal ígérete, amely egy 3000 milliárd dolláros gazdasági csomag, a nemrég hivatalba lépő Joe Biden elnökségének ambiciózus terve (amelyet először még a kongresszusnak is el kell fogadnia). A csomag igyekezne lendületet adni a koronavírus által megtépázott amerikai gazdaságnak, egyúttal csökkentené a szegénységet, a társadalmi egyenlőtlenségeket és nem utolsó sorban lassítaná a klímaváltozást.

Csomagok, egyezmények, stratégiák

A világ országai, illetve az őket tömörítő ENSZ elsősorban egyezményekkel küzd a klímaváltozás ellen, a legfontosabb ezek közül a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény, ami az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorítását célozza.

Az utóbbi időben az Európai Unió is elkezdett érdemi lépéseket tenni az éghajlatváltozás ellen, a legújabb jogalkotási csomag lényege, hogy 2030-ig EU-s szinten legalább 55%-kal csökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátása.

Persze az ilyen jellegű csomagokat és egyezményeket sokan kritizálják, mondván hogy még ez sem elegendő, ráadásul egyes országok kibújnak a kötelezettségvállalás alól, mint tette azt a Trump-kabinet vezette Egyesült Államok, a világ egyik legnagyobb és legszennyezőbb gazdasága, amely tavaly hivatalosan is kilépett a párizsi klímaegyezményből.

A magyar klímastratégiáról korábban már beszámoltunk, ez lényegében az Európai kötelezettségeket fedi le, és ebben ki is merül, vagyis ezzel a tervvel 2030-ra az Uniós tagságunkkal kötelezően vállalt minimumot tudjuk teljesíteni, ami hosszú távon messze nem elégséges.

Mit tehetünk az éghajlatváltozás ellen egyéni szinten?

A jelenlegi klímafolyamatok mindannyiunk jövőjét befolyásolják, az egyre forróbb nyarak és az extrém időjárás hatásait a saját bőrünkön tapasztaljuk, és mindez évről-évre egyre rosszabb lesz. Azért is szükséges mihamarabb cselekedni, mivel aktív, felelősségteljes állampolgárok nélkül a jelen helyzet nem fog megoldódni, erre a koronavírus okozta globális stop is rámutatott: hiába állt le szinte a teljes légi közlekedés és a lassult le az ipari termelés, az üvegházhatású gázok koncentrációja a légkörben alig csökkent.

Hogy mit tehetünk ebben a helyzetben? Először is példát mutathatunk a környezetünk számára. Ha tudatosabban vásárolunk és fogyasztunk, azzal másokat is inspirálhatunk. Ugyanígy segíthetünk az éghajlatváltozás híreit, a környezetvédelem fontosságának ügyét minél több emberhez eljuttatni beszélgetések, vagy szimpla Facebook-megosztások révén.

Aki ennél többet szeretne tenni, az aktivistaként szerepet vállalhat a különféle klímamozgalmakban, vagy politikai cselekvéssel támogathatja azokat a szervezeteket és pártokat, amelyek a zászlajukra tűzték a klímaváltozás és a környezetvédelem ügyét. Mindezt helyi szinten is lehet gyakorolni, vagyis a lakhely szerinti parlamenti, önkormányzati képviselőre, polgármesterre érdemes nyomást gyakorolni, hogy a helyi fejlesztésekben és beruházásokban kapjanak nagyobb szerepet a fenntarthatósági szempontok.

Szerényi Tamás | Szövegíró, újságíró. 2010 óta ír cikkeket és készít interjúkat főleg reklám és kommunikáció témában, de néha ír gasztronómiáról, turizmusról vagy épp a környezetvédelemről. Igyekszik felelősen fogyasztani, elkötelezett a klíma védelme és a Föld jövője iránt.