Hazait és egészségeset: Bevásárló közösségek és termelők térképe

Mi az a bevásárló közösség?

A bevásárló közösség egy olyan szerveződés, ahol a vevő közvetlenül a termelőtől vásárol. A közösség tagjai helyi termelők, szervezők, önkéntes közvetítők, támogatók és a vásárlók, akik biztos forrásból szeretnének hozzájutni egészséges élelmiszerhez.

Hogy kapcsolódik az egészséges táplálkozás a bevásárló közösségekhez?

Az egészséges táplálkozás agyonrágott témának tűnhet, de sajnos nem lehet róla eleget beszélni. Világviszonylatban még mindig a vezető halálokok között találhatjuk az egészségtelen étkezés közvetlen vagy közvetett következményeit (pl. túlsúly, cukorbetegség, szív- és érrendszeri megbetegedések stb.).

Az egészséges étkezés egyik kulcsa, hogy változatosan és tudatosan étkezzünk, és ne feledkezzünk meg a rendszeres testmozgásról sem! Figyeljünk a testünk jelzéseire, ha szükséges, egyeztessünk szakemberekkel (orvosokkal, étkezési tanácsadókkal). És ha eldöntöttük, hogy egészségesen étkezünk, az sem mindegy, hogy milyen forrásból jutunk hozzá az alapanyagokhoz.

Van, aki ezt a kérdést úgy oldja meg, hogy saját konyhakertet alakít ki, de a legtöbb városi létformában szocializálódott embernek nem mindig van meg a szaktudása, ideje, vagy a területe, hogy otthoni veteményes kertet gondozzon. Nekik találták ki a bevásárló közösségeket, hiszen ezeknek az alulról szerveződő hálózatoknak az egyik legfontosabb célja, hogy megbízható, helyi forrásból juthassunk élelmiszerhez.

De miért fontos, hogy hazai legyen az egészséges étel?

A globalizált élelmiszer-piacon szinte mindenhez hozzá lehet jutni. Aki megszokta, hogy valamelyik nagy hálózatnál vásárol, szinte el is felejti az idényzöldség, idénygyümölcs fogalmát, hiszen a legtöbb zöldséget, gyümölcsöt bármikor meg lehet szerezni. Csak kérdés, hogy milyen áron. És itt nem csak a terményért leszurkolt összegre kell gondolni.

Vannak olyan termények, amelyeknek kiváló a PR-ja, a Mexikóból származó avokádó erős versenyző, pár év alatt meghódította Európát. Nem véletlenül: elképesztően finom, egészséges, viszont Magyarországon nem lehet gazdaságosan termelni. 40-50 évvel ezelőtt a banán volt a kihasználáson alapuló latin-amerikai terménykereskedelem szimbóluma (ld. banánköztársaságok), most az avokádó.

Az utóbbi években a mexikói és guatemalai bűnszervezetek úgy háborúskodnak egymással az avokádókereskedelem irányításáért, mint pár évtizeddel korábban az olajozottan működő kokaincsempész útvonalakért. Ráadásul az ipari mértékű avokádóelőállításhoz iszonyat mennyiségű vizet kell elhasználni és akkor még nem beszéltünk a szállítás okozta költségekről és a víz- illetve légszennyezésről. Sajnos szó sincs fair trade-ről, a világot behálózó avokádókereskedelem nyertesei nem a mexikói vagy a guatemalai parasztok, hanem a maffiahálózat működtetői. A közvetlen termelőket és a földet is súlyosan kihasználják ahhoz, hogy Európában értelmezhető áron adhassák tovább a terményt.

Az avokádó finom és egészséges, viszont azzal, hogy Magyarországon mexikói avokádót eszünk egy kizsákmányoláson és környezetszennyezésen alapuló üzleti struktúrát támogatunk. Először is törekedni kell arra, hogy minél rövidebb legyen az ellátási lánc, és hogy minél kevesebbet kelljen utaztatni a terményt. Bizony, az egészséges és tudatos étkezés sok lemondással jár.

Mik az előnyei a bevásárló közösségnek?

És így jutunk el a bevásárló közösségekhez. Ha alapból nem a távoli országokból származó egzotikumokat vásároljuk, hanem a környékünkön termelt, idényre jellemző zöldséget, gyümölcsöt, már sokat tettünk azért, hogy egy fenntartható gazdasági modellt támogassunk.

A hagyományos kereskedelmi struktúrához képest az eladó és a vásárló ebben a helyi hálózatban nem ellenérdekelt, hanem szövetséges. Közös céljuk, hogy minél több munkahelyet tudjanak teremteni és hogy a pénz helyben maradjon.

Társadalmi és környezetvédelmi szempontból is nagyon fontos szerepe van ezeknek a közösségeknek. Ebben az üzleti modellben a globális kereskedelemhez képest drasztikusan csökken a szállításra szánt energia és a károsanyag-kibocsátás. Személyes kapcsolat alakul ki a termelő és a fogyasztó között, ez a termelőt arra ösztönzi, hogy ragaszkodjon a minőségi termények, termékek előállításához, a vevő pedig jobban fog kötődni ahhoz az eladóhoz, termelőhöz, akivel már kialakult egy jó üzleti és emberi viszony. A bizalom mellett a hűség és a rendszeresség is fontos összetevője ezeknek a hálózatoknak. A bevásárló közösségek gyakran szerveznek különféle programokat, ezzel erősítik a helyi identitástudatot is.

Milyen bevásárló közösségek vannak Magyarországon?

Az önszerveződésnek többféle szintje van, egyes közösségek már hosszú évek óta együtt dolgoznak egy fenntartható gazdaságért, mások még csak nem rég, 2020-ban indultak (pl. Kisalföldi Kosár). Van olyan szervezet, amely professzionális kiszállító szolgáltatást is nyújt (pl. Nekedterem), míg mások egy meghatározott helyen adják át a megrendelt terméket. Mindegyik közösségnek megvan a maga működési elve, kommunikációs felülete, mielőtt rendelnénk, érdemes ezeket tisztázni:

• mit lehet rendelni?
• meddig kell leadni a rendelést?
• hol és mikor lehet átvenni?
• lehet-e utalással, kártyával fizetni vagy csak készpénzzel?

Komplex bevásárló közösségek:

Egyes bevásárlóközösségek (például a Nyíregyházi Kosár Közösség) az élelmiszerek mellett vegyiárut, kozmetikumokat, kézműves termékeket, sőt könyveket is árul, teljes kereskedelmi hálózatot alakítottak ki. Ők 40-60 termelővel dolgoznak, 13-15 önkéntes segít szortírozni és eladni.

Kertészetek, egyéni termelők

Vannak olyan bevásárló közösségek, amelyek egyetlen kertészet terményeit terítik egy szűkebb, lokális felvevőpiacon. Az őrbottyáni Egészség Kert például idényzöldségeket termel és értékesít, a vásárlókat arra ösztönözve, hogy a térség éghajlatának megfelelő biozöldségekből lássa el magát. Idén szélesítik a választékot, házivágású mangalicát is lehet tőlük rendelni. E-mailben megírják, hogy milyen zöldségekre számíthat a vásárló, és bizonyos összeg fejében lehet cserélni (pl. nem kérek mángoldot, inkább spenótot). Az átvétel ingyenes, a házhozszállításnak van némi többletköltsége.

Van olyan közösség is, ahol az előre befizetett összegből mindig azt kapja a vásárló, ami épp terem, ezzel is arra ösztönzik a felhasználókat, hogy idényzöldségből, idénygyümölcsből táplálkozzanak.

Termelői piacok, biopiacok:

Budapesten közel negyven termelői piac található. Sokszor az állami piac területén van a termelői piac (pl. a kispesti piac a Kossuth téren, vagy a Bosnyák téri piac), de vannak kifejezetten az őstermelők számára fenntartott piacok. Van azért átfedés is, a bevásárló közösségek termelői gyakran tűnnek fel a biopiacokon és a termelői piacokon.

A termelői piac nem csupán a minőségi élelmiszer kereskedelmi színtere, hanem valódi közösségi tér is, ahol a termelők, a szervezők és a vásárlók találkozhatnak. Ezek a piacok általában egy konkrét nap vannak nyitva, mielőtt kimennénk, érdemes rákeresni a nyitvatartásra.

Mennyibe kerül a bevásárló közösségen keresztül vásárolni? Megéri?

Mi egy Pest megyei bevásárló közösségen keresztül vesszük a zöldséget. Négyezer forintot fizetünk kéthetente egy láda zöldségért, ez egy kisebb családnak elég (2 felnőtt, 2 gyerek), mindig változatos, kifogástalan minőségű terményt kaptunk, ha mégis hibás volt valamelyik darab, szó nélkül kicserélte a termelő. A mesterségesen leszorított árak miatt valószínűleg egy nemzetközi áruházláncban kevesebbet kell fizetni ugyanezért a mennyiségért, de nem is válogatják ki nekünk gondosan a legszebb állapotú darabokat.

Térképen a bevásárló közösségek:

Felsorolásunkban és a térképen többféle bevásárlóközösséget is találhatsz, van, amelyik egy kertészetből nőtte ki magát, van, amelyik komplex hálózat vagy biopiac. Ha valami kimaradt, vagy ha valamelyik információ elavult, kérjük jelezd felénk, igyekszünk frissíteni a gyűjteményt!

A 30 km nevű hálózat országos bevásárló közösség, a regisztrációval te is megtalálhatod a közeledben lévő, működő közösséget. Ha a térképre pillantunk, feltűnően sok aktív közösség van Pest megyében és Budapesten.

30 km

Bács-Kiskun megye:

Kecskemét: Kecskeméti Szatyor Közösség

Baranya megye:

Közösség: Pécs: Pécsi Szatyor

Termelői piac: Pécs, Búza téri termelői piac

Békés megye:

Békéscsaba: Körös Kosár

Borsod-Abaúj-Zemplén Megye

Miskolc: Pro Lecsó Bevásárló Közösség

Miskolc: Eleven Föld Szociális Szövetkezet

Hernádszentandrás: Bioszentandrás

Budapest:

Birs Bevásárló Közösség – több átadóponttal

11. kerület: Kelenföldi Zöldségkör

Mom Biopiac

Szatyorbolt

3. kerület: Neked Terem

Szimpla Háztáji Piac

Csongrád-Csanád megye:

Balástya: Évkerék Ökotanya

Csengele: Zöld Almárium

Szeged: Szeged Zöldségkosár

Szeged: Esőleső Ökotanya

Szeged: Kakuk Élőkert

Szeged: Újszegedi Biopiac

Pusztaszer, Kistelek, Szeged Bio Pipacs Tanya

Fejér megye:

Csákvár: Vértesi Kamra

Gárdony: Velencei Kosár

Pátka: Virágosélet

Székesfehérvár: Fehérvár Éléstár

Győr-Moson-Sopron megye:

Máriakálnok: Kisalföldi Kosár

Dunasziget: Dunasziget zöldségközösség

Hajdú-Bihar megye:

Debrecen: Szatyor Debrecen

Debrecen: Pitypang Biokert

Polgár: Táncoskert

Komárom-Esztergom megye:

Esztergom: Kiskosár

Tata: Forrás Bevásárló Közösség

Tatabánya: Gördülő Kosár

Nógrád megye:

Szanda: Szandaszögi Ökokertészet

Terény: MagosVölgy Ökológiai Gazdaság

Pest megye:

Csömör: Csömöri Éléskamra

Galgahévíz: Galgahévíz Ökofalu, Galgafarm

Nagymaros: Termelői Piac

Szigetmonostor: Biokert Bevásárló Közösség

Szob: Börzsönyi Ínyenckosár

Tahitótfalu: Háromkaptár Biokert

Tápiószele: Tápió Doboz

Somogy megye:

Kaposvár: Somogyi Kosár

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye:

Nyíregyháza: Nyíregyházi Kosár

Vas megye:

Ezerjó Farm és Vendégház: Budakeszi, Zalaegerszeg, Szombathely, Keszthely, Kőszeg, Sárvár, Vasvár, Körmend

Veszprém megye:

Barnag: Barnagi-kert

Pápa: Pápai Éléskamra

Veszprém: Csalán Kosár

Zala megye:

Gyenesdiás: Szezon Kosár

Sármellék: Biopiac

Ha találtál a lakóhelyedhez közel eső bevásárló közösséget, csatlakozz hozzá! Ha nincs még közösség a környékeden, akkor megpróbálhattok létrehozni egy saját hálózatot. Az egyik legsikeresebben működő közösség, a Nyíregyházi Kosárközösség alapítói tíz pontban foglalták össze, hogy mit kell tenni egy bevásárló közösség megalkotásához és működtetéséhez. Ha lemaradt egy közösség a listáról, vagy elavult információt találsz, jelezd felénk!

Ha tagja leszel egy bevásárló közösségnek, akkor több legyet ütsz egy csapással:

• támogatod a helyi termelőket,
• idényre jellemző ételek kerülnek az asztalodra,
• természetközelibb lesz a viszonyod az étkezéshez,
• nyersz egy közösséget,
• nem támogatod az emberi és természeti erőforrások kizsákmányolásán alapuló kereskedelmet,
• sokat teszel azért, hogy csökkenjen a szállítóiparhoz kapcsolódó károsanyag-kibocsátás.

Ha bevásárló közösség mellett csomagolásmentes boltokat is keresel, itt találod a csomagolás mentes boltok térképét.

Gyakran Ismételt Kérdések

Borbáth Péter | Író, túravezető – mesét, kritikát, reklámszövegeket ír, túravezetőként Latin-Amerikát, Madeirát és az Azori-szigeteket járja.