Tartalom
Minden rosszban van valami jó – tartja a mondás. Ezt most újra be is bizonyosodik. Míg az emberek rettegnek, lemondanak utazásokat, nem járnak be munkába, helyette a boltokat rohamozzák tartósélelmiszerért, addig észrevétlenül, de a természet fellélegzik.
Bezárkóztunk a koronavírus miatt. A tudósok szerint ez most egyfajta lehetőség a Földnek, hogy fellélegezzen. Az elmúlt hetekben ugyanis jelentősen lecsökkent a károsanyag-kibocsátásunk.
Olaszországban és Kínában megtisztult a levegő
Olaszországban tombol a koronavírus, még mindig rekordszámú a fertőzött napról napra. A rossz hír ellenére azonban vannak pozitívumok is. Amióta szigorú intézkedéseket vezettek be, az ország gyakorlatilag megtisztult. Bő egy hete az Európai Űrhivatal (ESA) tette közé ezeket a fotókat:
Az első kép március 7-én készült, míg a második húsz nappal korábban. Amióta egész Olaszországban leállt az élet, az ipar működése, az emberek alig utaznak, nagymértékben lecsökkent a légszennyezés.
Hasonló felfedezésről számolt be a NASA, amikor még a kínai Hujpej tartomány volt a vírus gócpontja. Amikor az ottani üzemek, gyárak leálltak, szintén drasztikus levegőváltozást tapasztaltak a szakemberek.
A kínai gazdaság szén-dioxid-kibocsátása már meghaladja az Egyesült Államok és az Európai Unió összkibocsátását. 2019-ben elérte a 9,4 milliárd tonnát, ami a teljes globális kibocsátás mintegy 27 százaléka. A világ legnagyobb szennyezője a háromhetes leállással akkora szén-dioxid-kibocsátást spórolt meg, mint amennyit – 150 millió tonnát – New York állam egy teljes évben termel – írta a New York Times.
Azt már sokan tudjuk, hogy ha huzamosabb ideig szennyezett levegőben élünk, annak súlyos egészségkárosító hatása van. A rossz levegő világszerte milliók elhalálozásához vezet. A Standford Egyetem egyik kutatója például matematikai alapon bebizonyította azt, hogy több ember élete menekült meg a légszennyezés csökkenése által, mint ahányan meghalnak a koronavírus járványban.
Jó hírek Magyarországon is
Tisztább lett a levegő itthon is. A Levegő Munkacsoport vezetője szerint a mostani tisztulás a társadalmi, gazdasági sokkhatásnak a következménye, illetve annak, hogy a jó időnek köszönhetően kevesebben fűtenek már.
A szervezet egyébként felhívja arra is a figyelmet, hogy a mostani helyzetből tanulhatunk is, és segíthetjük a környezetvédelmet. Azt tanácsolják, hogy ha boltba megyünk, kerüljük a benzines, dízeles autók használatát, lehetőleg gyalogoljunk, vagy biciklit használjunk.
Boldog halak
A lezárások, az utazáskorlátozások is jó hatással vannak az élővilágra. Annak, hogy nem járnak a hajók, nem utaznak az emberek, és nincs annyi turista a világban, a víziállatok kifejezetten örülnek.
A Guardian videóján például az látszódik, hogy Velencében, ahol már régóta problémát jelentett a turizmus, a csatornák vize annyira megtisztult, hogy látszódnak a halak benne, a szardíniai kikötőkbe pedig örömködve visszatértek a delfinek is.
A szakemberek szerint most élünk úgy, ahogy már korábban kellett volna. Ha időben kapcsolt volna az emberiség, és jobban odafigyelt volna a környezetére, akkor például megelőzhettük volna az átlaghőmérséklet emelkedését.
Belegondoltunk kicsit, hogy is lehetne másképp, ha mondjuk, ezután tudatosabban állnánk a környezetvédelemhez. Vizionáltuk, hogyan nézne ki egy pozitív jövő a járvány után.
- Európában szinte megbénult a légi közlekedés, ami az egyik legfontosabb károsanyag-forrás. A járvány után lehet, kevesebben fognak külföldre utazni, inkább a belföldi természeti értékek felkeresését részesítik majd előnyben.
- Az otthoni karanténok miatt nem használjuk annyit az autókat, így ezeknek a kibocsátását is megspóroljuk. Az embereknek nem kell most bejárni munkába, hanem otthonról dolgoznak. A jövőben a home office fel fog értékelődni. A cégek pedig saját maguk rá fognak jönni, hogy fölösleges lesz irodaházakba tömöríteni az embereket, ha a munkát otthonról is el lehet végezni.
- A közlekedési eszközök használatának csökkentésének az is lehet a feltétele, hogy például kevesebb diák jár iskolába. Az iskolák simán bevezethetik a távoktatást. A mostani helyzet, talán már segíthet is abban, hogy milyen rendszert dolgozzanak ki mind a tanárok, mind a diákok a zökkenőmentes oktatás megvalósításáért. Valószínűleg az sem fog gondot okozni, hogy egy magyar diák majd egy spanyol osztály tanóráját hallgassa.
- A városokban csökkenni fognak a járatszámok, többen fognak biciklit, rollert, vagy egyéb környezetbarát közlekedési alternatívát használni.
- Az emberek jelentős része most tartós élelmiszereket vásárol a boltban. Kevesebben vesznek állati eredetű termékeket. Ráadásul a húst kezdik horror áron árulni. Így akár a húsevés is csökkenhet.
- A vásárlási szokások megváltozását akár az is előidézheti, hogy az emberek nagyobb félelemmel nyúlnak a csomagolt termékekhez, amelyek a járvány sújtotta területekről érkeznek. Ezért inkább a helyi termelőktől fognak vásárolni. Talán lassan, de sikerülhet megerősödniük a kisvállalkozóknak.
- Az emberek nem valószínű, hogy szeretnének még egyszer ilyen szorult helyzetbe kerülni. Ezért valamennyien készülni fognak egy újabb világjárványra. Ezek az emberek foglalkozni fognak magukkal: a lehetőségükhöz mérten sportolni fognak, és egészségesen táplálkozni. Több zöldséget, gyümölcsöt fogyasztanak majd, hogy erősítsék az immunrendszerüket.
- Az otthon maradás fogalma átértékelődhet, és már nemcsak arról fog szólni, hogy aludni jár haza az ember. Sokan kreatívan elfoglalják magukat. Aki teheti és fontos lesz számára az, hogy mit egyen, belevág a kertészetbe. Divat lesz konyhai kiskertet fenntartani.
- Sokan plázázás helyett túrázni járnak. Rájönnek az emberek, hogy mennyire fontos is nekik az anyatermészet. Az üres irodaházakat, iskolákat ki lehet zöldesíteni. Ökoépületeket létrehozni, ahol a városi populáció relaxálni tud.
- Remélhetőleg egy kicsit az emberség is visszaköltözik a lelkünkbe. A káosz idején igyekszik mindenki segíteni a másikon, ahogy tud: adománnyal, élelmiszerrel, jószóval. Ennek hatására nagyobb lesz az összefogás a jövőben.
Vannak árnyoldalak
Ez mind szép és hangzatos. Azért ettől árnyaltabb a dolog. Természetesen mindenkit nem vehetünk rá, hogy zöld legyen. De azért most megvan rá az esély, hogy sokaknak kinyíljon a harmadik szeme, és meglássa azt, amit eddig nem.
Sajnos az otthoni energiahasználat nőni fog, és ennek a jó részét itthon még mindig környezetszennyező fosszilis energiahordozók égetésével nyerjük. A műanyagvásárlás csökkentése is egy nehéz kérdés, mert nagyon sokan még mindig ragaszkodnak hozzá. (Egyébként ez a felület, amelyen a koronavírus a legtovább, 72 óráig képes megélni) Úgy, ahogy bizonyos emberek az autóhoz, vagy az utazásokhoz. Plusz a járvány idején használt szájmaszkokból is szemetet kreálunk. A lefolyóba jutott kézfertőtlenítők pedig szennyezik a vizet és a földeket is.
A járvány előtt a klímaváltozás központi téma volt, szinten mindenhol előálltak a kormányok akciótervvel. Most azonban háttérbe szorult. Az egészségünkkel, a kórházakkal, a munkahelyünk megtartásával, a gazdaság megmentésével vagyunk elfoglalva. Pedig, ha egészséges környezet nincs, akkor mit sem ér, ha mindez rendben van.
Öröm az ürömben
Ha a klíma oldaláról nézzük a járványt, egészen biztos, hogy többet segít neki, mint a davosi fórumok, vagy a be nem tartott egyezmények. Nyilván ez nem ad megelégülést sokaknak. De ráébreszthet arra, hogy egészséges környezet nélkül, nincs egészséges lét, s talán megtaníthat minket az összetett gondolkodásra, valamint a mértékletes fogyasztásra.
Balogh Krisztina | Szabadúszó publicista, ex híradós riporter, főállású pincér. Az Országodba befogadtál című interjúkötet társszerzője. A 2014-es Komáromy Gábor újságíró ösztöndíj győztese. Fő érdeklődési témái a romaintegráció és a környezetvédelem.
Vélemény, hozzászólás?