Az Északi-sark jövője

Noha maga az Északi-sark – a Föld legészakibb pontja – lényegében csupán megfagyott tengervíz, a sarkvidéknek mégis kulcsszerepe van a bolygó ökoszisztémájában. A jégsapka rohamosan fogy, és ez nem csupán a jegesmedvék és az inuitok problémája – mindnyájunk életét súlyosan érinti, ha a következő évtizedekben nem sikerül az olvadást legalább lassítani.

Mi is az az Északi-sark?

Az Északi-sark a Föld legészakibb pontja – ez az egyetlen hely a bolygón, ahonnét bármely irányba elindulva dél felé haladunk. Ha képzeletben összekötjük ezt a pontot a Déli-sarkkal, egy tengelyt kapunk, amely körül a Föld forog – ez a földrajzi Északi-sark definíciója. Ez azonban nem esik pontosan egybe a mágneses Északi-sarkkal, ahová az iránytű mutat: a „pólus” definíció szerint az a pont, ahol a mágneses erővonalak éppen derékszöget zárnak be a Föld felszínével.

Az Északi-sark jelentőségét viszont sokkal inkább az a hatalmas területet adja, amelyet Északi-sarkvidékként vagy Arktiszként ismerhetünk.

A közel 30 millió négyzetkilométer jelenős részét a nagyrészt jégtakaró borította Jeges-tenger teszi ki, de van itt szárazföldi területe Oroszországnak, Kanadának, az USA-nak, Dániának, Norvégiának, Finnországnak, Svédországnak és Izlandnak.

Az éghajlati viszonyok alapján történő meghatározás szerint az Arktisz az a terület, ahol a júliusi középhőmérséklet nem haladja meg a 10 °C-ot, míg a földrajzi definíció azt mondja, hogy az Északi- sarkvidék az északi sarkkörnél kezdődik. Az ökológiai-botanikai megközelítés szerint viszont a fás növények elterjedésének határa jelöli a sarkvidék határát.

Akárhogy is definiálják a sarkvidéket, egy biztos: az északi jégsapka komoly veszélyben van.

Az olvadására vonatkozó prognózisok egyre riasztóbbak: nagyon úgy néz ki, néhány évtizeden belül pusztán a hagyomány miatt fogjuk a Jeges-tengert jegesnek nevezni.

Mi az Északi-sark szerepe a Föld életében?

Röviden: a sarkvidék hűtő hatása döntő fontosságú a klíma egyensúlya szempontjából. A sarkvidékek hó- és jégtakarója a Földet érő napsugárzás (hőenergia) sokkal nagyobb részét veri vissza, mint a szárazföldek vagy a tengerek. Ha csökken a jégtakaró, az önmagában is növeli a bolygó hőmérsékletét.

Ennél is fontosabb az a szerep, amit a sarkvidékek hűtő hatása játszik a a nagy tengeri áramlások fenntartásában.

Ezek az áramlások az Egyenlítő környékéről szállítanak sós meleg vizet a sarkvidékek felé, ahol a víz lehűl, és a jégből kiolvadó (édes)vízzel keveredve lesüllyed, majd a mélyben elindul vissza az Egyenlítő felé. Ezek az ún. globális szállítószalagok döntően befolyásolják a bolygó hőmérsékletét és időjárását, és egész ökoszisztémák sorsa múlik rajtuk.

Hogyan érinti a klímaváltozás az Északi-sarkot?

Az biztos, hogy a sarkvidékek a legkitettebbek a klímaváltozásnak: az Északi-sarkvidék a globális átlagnál kétszer gyorsabban melegszik. A sarkvidéket borító jégtakaró mérete a nyár-tél ciklus szerint zsugorodik, illetve nő, de ez a folyamat az utóbbi években drámaian megváltozott.

A nyári melegben egyre nagyobb területeken olvad el a több méter vastag „öreg” jég is, aminek a helyén télen csak jóval vékonyabb jégtakaró képződik.

Ez aztán a következő nyáron gyorsabban olvad el, a növekvő nyílt vízfelszín pedig sokkal több hőt nyel el – ez is egy önmagát erősítő folyamat. Az északi-sarkvidéki jégtakaró alakulását eddig legpontosabban előre jelző modellek a teljes jégmentesség kialakulását 2044-2067 közé teszik. Igen, higgyünk a szemünknek: könnyen lehet, hogy

huszonöt év múlva eljön az a pillanat, amikor a képzeletünkben az örök tél birodalmaként élő Északi-sarkot júliusban kéken csillogó tengervíz borítja.

A távolabbi, közvetett hatásokról lejjebb lesz szó, de a jégtakaró teljes elolvadása helyben egészen biztosan a sarkvidéki ökoszisztéma csaknem teljes megsemmisülését hozza magával.

Milyen következményei lehetnek az Északi-sarkvidéken végbemenő változásoknak?

A klímaváltozás hatásai közül innét nézve időben és térben távolinak tűnhet a jégsapkák visszaszorulása – Magyarország számára sokkal közvetlenebb veszély például az aszályhajlam növekedése és a mezőgazdaságot érő többi súlyos kihívás. Csakhogy az Északi- és a Déli-sark létfontosságú szerepet játszanak a Föld egésze klímájának szabályozásában.

A kiolvadó jégből a tengerbe kerülő nagy mennyiségű víz megváltoztatja a tengeri áramlatokat, és ez az egész cirkulációs rendszerben is komoly zavarokat okoz. Az Északi-sark folyamatos melegedése és a sarkvidéki jég olvadása nyomán a lassuló tengeráramlás hatására

Európában biztosan tovább erősödnek az időjárási szélsőségek: hőhullámok, aszályok és villámárvizek.

De mindezen túl a sarkvidék klímájának változása közvetetten Magyarország időjárására is hatással van.

A sarkvidékek olvadásának legtöbbet emlegetett következménye mégis a tengerszintek várható emelkedése. Csak a grönlandi jégtömegből évente átlagosan közel 300 milliárd tonna jég olvadt el 2006 ás 2015 között. Ennek, és a hasonló antarktiszi jégolvadásnak a következménye, hogy a tengerszint éves átlagban 3,6 mm-rel emelkedett 2006 és 2015 között – ez két és félszer gyorsabb, mint a megelőző száz évben.

Az IPCC vonatkozó jelentése szerint ha az üvegházgázok kibocsájtása idén tetőzne – ennek sajnos semmi realitása -, akkor elmaradna a tengerár-apokalipszis.

A pesszimista forgatókönyv viszont egy méteres, vagy ennél is nagyobb emelkedéssel számol a század végére.

(Itt megnézheti, mely városokat fenyeget elöntéssel a sarkvidékek teljes elolvadása, itt pedig egy részletes térképet talál a különböző mértékű tengerszint-emelkedések nyomán víz alá kerülő területekről.)

De ezzel még nincs vége: a sarkvidéki fagyott szárazföldi területek, a permafroszt felolvadása egyfajta pozitív visszacsatolást hoz létre: a kiolvadó talajból felszabaduló üvegházgázok, a metán és a széndioxid, a légkörbe jutva fokozzák a globális felmelegedést, ami további területek kiolvadásához, majd ennek nyomán még több gáz kiszabadulásához vezet.

További veszélyforrást jelent az emberiség számára a permafrosztban eddig hibernálódott vírusok és baktériumok feléledése: a mostani világjárvány komoly figyelmeztetést jelent, milyen gyorsan mekkora bajt tud okozni egy eddig ismeretlen vírus megjelenése.

Pusztuló élővilág, eltűnő kultúrák

A jég olvadása persze a helyi élővilágot és az itteni ősi kultúrákat is veszélyezteti. A jégtakaró elvékonyodása a leglátványosabban a jegesmedvéket érinti: a gyenge jégréteg nem tartja meg a több mázsás állatokat, így azok nem tudnak legfőbb táplálékukra, a fókákra vadászni. A legyengült állatok előbb-utóbb elpusztulnak, vagy – jobb esetben – dél felé húzódva a lakott területeken keresnek táplálékot.

A sarkvidék melegedése súlyosan érinti azokat a vándormadarakat is, amelyek itt töltik a nyarat, ám vonulásukat nem tudják a változó körülményekhez igazítani.

A sarkvidék körüli tengerekben összegyűlő ijesztő mennyiségű (mikro)műanyag pedig már megjelent az itteni élőlényekben is .

A vadászat és az állattartás tradicionális formái még ma is a sarkvidéki kultúrák középpontjában állnak, ezeket is alapjaiban veszélyezteti a jégtakaró fokozatos eltűnése.

Ehhez képest szinte mellékesnek tűnik, hogy a fagyott talajra méretezett sarkvidéki épületek és infrastruktúra: utak, hidak, olaj-és gázvezetékek jelentős része súlyos károkat fog elszenvedni, vagy teljesen meg is semmisül az olvadással megváltozó statikai-talajmechanikai viszonyok miatt.

Visszafordíthatók még ezek a változások?

A fentiek alapján nyilván nem, de vannak jobb és kevésbé biztató forgatókönyvek.

Egyes országok és vállalatok számára az Északi-sarkvidék fokozatos olvadása rövid távon kifejezetten előnyös lehet. Hiszen nemcsak új nyersanyaglelőhelyek válnak (gazdaságosan) kitermelhetővé, de a megnyíló új hajózási útvonalak is jelentős profittal kecsegtetnek. Oroszország mellett Dánia és Norvégia is komoly potenciált lát mind az ide terelődő kereskedelmi hajózásban, mind az olaj- és gázkitermelésben. Oroszország rohamtempóban fejleszti sarkvidéki katonai jelenlétét, és nyilván a többi szereplő sem nézi tétlenül az orosz vagy éppen kínai érdekérvényesítési kísérleteket.

A sarkvidéken területtel bíró államok által létrehozott Arctic Council (Északi-sarkvidéki Tanács) egyik feladata éppen ezeknek az igényeknek az összehangolása – most már nemcsak az egyes országok érdekei, de a mára felértékelődött környezeti szempontok alapján.

Hiszen éppen az új gazdasági lehetőségek miatt növekednek a sarkvidéket fenyegető ökológiai kockázatok is.Bízhatunk abban is, hogy az észak-európai országok élharcosai a klímaváltozás elleni küzdelemnek, illetve maga az EU is erre a szerepre pozicionálja magát.

Ha tényleges cselekvés még viszonylag kevés történt is, de legalább létezik elfogadott uniós Északi-Sark-politika, melyben kulcsszerepet játszanak a klímavédelmi/fenntarthatósági szempontok.

A jól kidolgozott „policy” persze semmit nem ér, ha most a járványveszély megszűntével az élet visszatér a megszokott kerékvágásba, és az üvegházgáz-kibocsájtás megint az egekbe szökik.

Valahogy meg kellene értenünk, hogy ami az Északi-sarkvidékkel történik, most és a következő 20-30 évben, az nem az inuitok meg a jegesmedvék tőlünk térben és időben távoli problémája, nem. Elháríthatatlan következményeiben előbb-utóbb a mi életünk mindennapos drámája lesz.

Gyakran Ismételt Kérdések

Ha csak gyors, vizuális befogadásra van ideje, itt van néhány rövid, érdekes videó: https://www.youtube.com/watch?time_continue=2&v=UlhU4vrE3e4&feature=emb_logo

Ha szeretné mélyebben megérteni, mi is történik, az alábbi honlapokat ajánljuk:

University of Colorado, az USA nemzeti hó- és jégkutatásokkal kapcsolatos központja https://nsidc.org/arcticseaicenews/

Az MTA összefoglalója az IPCC tematikus különjelentéséről

https://mta.hu/tudomany_hirei/a-tenger-mindenkepp-emelkedni-fog-csak-nem-mindegy-mennyire-az-ipcc-kulonjelentese-109996

Nagy Tímea – birge – | A kis- és középvállalkozások marketing szövegírója, lelkes környezetvédő, igazi természetrajongó. „A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket.”