Mitől alakul ki a fényszennyezés és milyen veszélyei vannak?

Nem felejtem el, amikor először láttam kristálytisztán a Tejútrendszert. A bolíviai Laguna Colorida sóstó partján töltöttünk egy éjszakát, távol minden mesterséges fényforrástól, 4200 méter magasan. Megigézett minket a Tejút látványa, az iszonyú hideg ellenére alig akartunk behúzódni a menedékházba, olyan tisztán és részletesen lehetett látni a fénylő sávban a csillagokat, gázfelhőket. Azóta más fogalmaim vannak a tiszta, éjszakai égboltról és a fényszennyezésről.   

Mi a fényszennyezés?

Szennyező hatásúnak nevezünk minden olyan mesterséges forrásból származó fényt, ami nem kizárólag a célterületet világítja meg, ezzel elhomályosítja az égbolt természetes fényforrásait és/vagy károsan hat a környezetre, az emberre, az élővilágra.

A légszennyezéssel vagy a vízszennyezéssel szemben a fényszennyezés fogalma és káros hatása kevésbé van benne a köztudatban. Talán azért, mert a fejlett, biztonságos városi létforma elengedhetetlen tartozékává váltak a kivilágított közterek, fényreklámok, hozzászoktunk, hogy sötétített szobákban, redőnyök mögött alszunk. Sokunknak meg sem fordul a fejében, hogy lehetne másképp, hogy a fényszennyezés milyen hatással van a saját életünkre, hogyan károsítja környezetünket.

Azzal végképp keveset törődünk, hogy az ember szennyező tevékenységei közül pont a fényszennyezéssel szemben vehetnénk fel a harcot a legegyszerűbb és a leghatékonyabb módon.   

Milyen hatással van a fényszennyezés az emberre?

A fényszennyezés hatására eltűnt a városi ember feje felől a csillagos égbolt, ennek kulturális, élettani következményeit nehéz felmérni. Viszont van néhány mindennapi hatás, a káprázás jelenségével mindenki találkozott, aki ült már autóban. Egy rosszul beállított vagy brutális fényerejű LED-es fényszóró, egy túlzottan erős fényreklám könnyen elvakíthatja a szemben közlekedő sofőrt, ami komolyabb károkhoz, balesethez vezethet. 

De nem csupán az ébrenlét során veszélyeztetheti az embert a fényszennyezés. Szervezetünk kiegyensúlyozott működéséhez szükség van arra, hogy teljes sötétben aludjunk. Több kutatás rámutatott arra, hogy az erős, mesterséges fények ingerlik a retinában található ganglion sejtet még akkor is, amikor be van csukva a szemünk, és az ingerlés hatására kevesebb melatonin hormont termel a szervezetünk.

A melatoninhiány tartós alvászavart okozhat, és növelheti egyes daganatos megbetegedések (mell, prosztata, vastagbél és máj daganatai) kockázatát! Az se mindegy, hogy milyen színű fénnyel találkozik a szemünk: a magas színhőmérsékletű fények (pl. a kék) károsabbak, mint az alacsony színhőmérsékletűek (pl. a sárga). Az ablakunkon bevilágító fény ellen védekezhetünk redőnnyel, sötétítő függönnyel vagy szemvédővel.   

Milyen hatással van a fényszennyezés az állatokra?

Az ember képes arra, hogy különböző módszerekkel védekezzen a fényszennyezés ellen, az állatok azonban sokkal nagyobb veszélynek vannak kitéve. A mesterséges fények radikálisan változtathatják meg egyes állatok életét. Kihat a táplálkozási szokásaikra, a kommunikációjukra, a vándorlásukra, a tájékozódásukra.

A nappali ragadozók előnybe kerülnek, hiszen hosszabb ideig vadászhatnak, az éjszakai életmódot preferáló rágcsálóknak viszont kevesebb idejük van megszerezni a táplálékot. A városban élő hüllők szeme lassan szokik hozzá az utcai lámpák fényéhez, így csökken a vadászatra szánható idejük.

A Karib-tenger homokos partvidékein (pl. Floridában, Costa Ricában, Mexikóban) költő teknőcök kicsinyei a tojásból kikelve a fények alapján tudják meghatározni a tenger irányát. A fényszennyezés hatására évről évre több ezer kis teknős pusztul el, mert rossz irányban indult el a hamis jelzőfény hatására. 

A rovarok éjszakai életét is teljesen felforgatta a mesterséges fényforrások rohamos terjedése. Az évmilliók során kialakult evolúciós egyensúly, amelyben megtalálták a helyüket az éjszakai és a nappali fényre „szakosodott” rovarok, alig száz év alatt megborult. A korábban megszokott fényforrások (Hold, csillagok) helyére számtalan „álcsillag”, „álhold” lépett. 

Évről évre rovarok milliói kerülnek fénycsapdába és pusztulnak el, rengeteg rovar táplálkozási vagy párosodási ideje csökkent. Miközben az ember éjszakája egyre fényesebb és biztonságosabb lesz, teljes rovarfajok kerülnek a kihalás szélére a mesterséges fények hatására.

Természetes fényviszonyok mellett a növények beporzásának fontos időszaka az éjszaka, a mesterséges fények azonban elvonják a rovarok figyelmét a porzás folyamatáról, tehát a növények szaporodására is hatással van a fényszennyezés.   

Nagyvárosok fölött figyelhetjük meg azt a jelenséget, ahogy a horizont fölé irányuló mesterséges fénypászták  hatására kialakul az égbolton egy mesterségesen izzó búra, vagyis megnő a természetes háttérfényesség, és szélsőséges esetben a természetes fényforrásokat (csillagok, Hold) nem is látjuk.

Az éjszaka (is) repülő vándormadarak például a csillagok alapján tájékozódnak, az ember által okozott fényszennyezés összezavarja és eltéríti őket, rossz irányban repülnek, fölösleges pihenőkre ingerli őket egy-egy kivilágított terület.

Ebből a néhány kiragadott példából is láthatjuk, hogy az élővilágot komplex módon sodorja veszélybe az ember egyik leghatékonyabb civilizációs vívmánya, a mesterséges fény.  

Az energiatakarékos fényforrások kevésbé szennyezők?

Sajnos az energiatakarékosság nem jelenti azt, hogy a LED-izzóval felszerelt autók, kül- vagy beltéri világítástechnológiák kevésbé lennének fényszennyezők a hagyományos fényforrásoknál. Sőt, az elmúlt évtizedben az energiatakarékos LED-izzók robbanásszerű elterjedésével komoly arányban növekedett a fényszennyezés mértéke a világban, elsősorban a fejlődő országokban (Dél-Kelet Ázsia vagy Latin-Amerika nagyvárosaiban).

Bár a közvilágítás mértéke összefügg a közbiztonsággal, sajnos néhány százezer utcai lámpa fénye nem állítja helyre azokat a társadalmi egyenlőtlenségeket és szocializációs folyamatokat, amelyek kitermelik például a latin-amerikai nagyvárosokra jellemző bűnözési szokásokat.     

Hogyan lehet megelőzni a fényszennyezést?

A fényszennyezést szabályozó hatályos rendeletek szerint hazánkban a kültéri világítástechnikában kizárólag ernyőzött lámpákat lehet telepíteni. Ez azt jelenti, hogy a fény a lámpatestből nem világíthat a horizont fölé.

Legtöbbet a saját lakásunk, házunk táján tehetünk azért, hogy csökkentsük a fényszennyezés mértékét. A belső terek megvilágításához vásároljunk alacsony hőmérsékletű, melegebb, sárgás fényű izzókat. Ha az utcai lámpák fénye bevilágít az ablakunkon, kerítsünk vastag függönyt, redőnyt, az alváshoz biztosítsunk magunknak és családunknak természetes sötétet. A mesterséges fényt kibocsátó kütyüinket (laptop, okostelefon, stb.) kapcsoljuk ki éjszakára.  

A kert- vagy házvilágítást szabályozzuk, a folyamatos világítás helyett szereljünk fel mozgásérzékelő kapcsolót. Ha kültéri világítást telepítünk, fontos, hogy jól legyen beállítva a fényszórónk, ne világítson feleslegesen az égbe, a szomszéd ablakába.

Legyünk empatikusak, amikor a kocsinkba veszünk új izzót, bár a kékfényű, brutális fényerejű LED-izzóval tényleg megnő a mi látótávolságunk, de könnyen elvakíthatjuk a velünk szemben közlekedőket.

Mielőtt beruháznánk az egyre fejlettebb és elérhetőbb áron megvásárolható kül- vagy beltéri fénytechnológiába, gondoljuk végig, hogy valóban szükségünk van-e rá, nem tudjuk-e más módszerrel, kevésbé fényszennyező módon megoldani a világítást?   

Hol a legnagyobb a fényszennyezés?

Nem meglepő, hogy a fényszennyezés mértéke a fejlett országokban a legsúlyosabb. Ha Európa térképére tekintünk, láthatjuk, hogy a legszennyezettebb területek Észak-Olaszországban (Pó-síkság) és Belgiumban, Hollandiában, Németországban  találhatók, de elég rosszul áll London és Leeds környéke is Angliában.

Észak-Amerikában a Bostontól Washingtonig húzódó vonalon a legmagasabb a fényszennyezettség aránya, Kínában Pekingben, Hong-Kongban és a keleti partvidéken.  A fejlett világ városait, nagyobb településeit a mesterséges fény uralja, 2016-os kutatások szerint az európai lakosság 60%-ának esélye sincs arra, hogy a saját lakóhelyén láthassa a Tejutat. Ez az arány Szaúd-Arábiában vagy Szingapúrban eléri a 99 százalékot.

A legtöbb városlakó úgy nő fel, úgy éli le az életét, hogy nem látja a csillagos eget. Könnyű hozzászokni a folyamatos, mesterséges fény jelenlétéhez, pedig rengeteg káros hatása van.

Gyakran Ismételt Kérdések

Borbáth Péter| Író, túravezető – mesét, kritikát, reklámszövegeket ír, túravezetőként Latin-Amerikát, Madeirát és az Azori-szigeteket járja