Valós veszély a tengerszint emelkedés? Mik a kilátásaink?

A tengerszint emelkedés milliók lakóhelyeit veszélyezteti, és az egész emberiség életkörülményeit befolyásolja. De mire számíthatunk ezügyben a jövőben?

A tengerszint emelkedése valós veszély, ráadásul szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy a folyamat visszafordíthatatlan és elkerülhetetlen. Nem egy távoli generáció problémája: még a saját életünkben bőrünkön tapasztaljuk meg a mindennapjainkra is hatást gyakorló változásokat.

Mi is most a helyzet, mik is pontosan a kilátások, mennyiben befolyásolható, mérsékelhető még a folyamat?

Mit jelent a tengerszint emelkedés? Mitől emelkedik?

Kezdjük talán a legelején és öntsünk tiszta vizet a pohárba: mit is értünk pontosan tengerszint emelkedés alatt? A globális átlagban mért tengerszintet (GMSL), pontosabban ennek emelkedését.

Az emelkedés fő oka az elmúlt 50 évben a grönlandi és az antarktiszi jégolvadás. A Grönlandon végzett kutatási eredmények azt mutatták, hogy mind maga az olvadás, mind a távozó olvadékvíz mennyisége a 19. század közepe táján kezdett emelkedni, tehát pontosan abban a korban, amikor az emberi tevékenység hatása elérte a sarkvidéket. A jelentős fordulatot a folyamatban azonban az elmúlt 20 év hozta, ebben az időszakban ugyanis

az ipari forradalmat megelőző értékekhez képest közel hatszorosára ugrott az olvadás mértéke.

Ezeket a drasztikus változásokat az antropogén hatás idézi elő. Az antropogén hatás gyűjtőfogalma a helytelen mezőgazdasági talajművelésnek és erdőgazdálkodásnak, a mezőgazdaság kemizálásának, a vízrendezések és az öntözéses gazdálkodásnak, a bányászati tevékenységek művelésének és az építkezések rohamos ütemének.

Milyen jelenleg a helyzet?

A jégtakaró visszahúzódása gyorsul, ez a folyamat már most érzékelhető hatással van egyes vidékeken, például a Nyugat-Antarktisz Amundsen-tengeri partvidékén, Kelet-Antarktiszon, valamint a Wilkes-földön. Nem kizárt, hogy a mért változások a jégtakaró visszafordíthatatlan instabillá válásának előjelei. A tengerszint emelkedés már egyes trópusi szigetek evakuálásához is vezetett a 21. század hajnalán.

A viszonylag közeli jövőben, 2031–2050 között globálisan gleccserolvadásra, a permafroszt olvadására, a hótakaró visszaszorulására és az északi-sarkvidéki tengerjég további csökkenésére kell számítani, ennek pedig elkerülhetetlen következménye az áradások, és a helyi jellegű egyéb kockázatok erősödése.

Hány embert és hogyan érint a tengerszint emelkedése?

Ha a közvetlen hatással számolunk, akkor az érintettek száma meghaladja az 1,4 milliárd főt, de ha azt nézzük, hogy a tengerszint emelkedése milyen más, súlyos környezetünket érintő változást eredményez, akkor be kell látnunk: a bolygó minden egyes lakosát érinti a tengerszint emelkedés.

A tudományos kutatások eredményei azt mutatják, hogy 2100-ig fokozatosan, egyre erőteljesebb hatással lesz ez a változás az életkörülményeinkre. Nem csupán a gyermekeink, vagy az unokáink életét, de még a miénket is meghatározza, sőt, valójában már most befolyásolja az a környezetben zajló láncreakció, melyben a tengerszint emelkedése csupán a pillangó, ami megrebbenti a szárnyát.

De ne fussunk annyira előre, íme, egy kis statisztika arról, hogy kit érint közvetlenül a közeljövőben a tengerszint emelkedése:

• körülbelül 680 millióan élnek alacsony fekvésű vidéken,
• ahol legföljebb 10 méterrel a tengerszint fölött alakították ki az életkörülményeiket,
• a kis területű fejlődő szigetországok lakossága 65 millió fő,
• míg az Északi-sarkvidéknek nagyjából 4 millió állandó lakosa van.

Ezeknek az embereknek az otthona a legendás Atlantisz sorsára juthat, vagyis víz alá kerülhet. A fenyegetés teljes közösségeket, országokat, kultúrákat érint. Nagyjából 670 millióan élnek magashegységekben, akiknek majd a vízellátásban bekövetkezett problémák miatt kell elhagyniuk otthonaikat. 2050-ig közel 300 millió ember érintett.

Milyen következményei lehetnek az tengerszint emelkedésének?

1. Migráció

Milliárdos nagyságrendben beszélhetünk a lakóhelyek veszélyeztetettségének érintettjeiről, ami egyben azt is jelenti, hogy a Föld népességének ezen része „mozgásba” lendül. Ez hatalmas mértékű migrációs hullámhoz fog vezetni a közeljövőben.

2. A tengeráramlatok leállása-időjárásban bekövetkező változások

A 21. század folyamán az óceánok a történelemben még nem tapasztalt állapotba kerülnek a magasabb hőmérsékletek, az erősebb rétegzettség, a további elsavasodás és a fokozódó oxigénszegénység miatt. Gyakoribb tengeri hőhullámokra kell számítanunk, és nagyon valószínű, hogy az atlanti áramlási rendszerben, melyben a Golf áramlat is érintett, gyengülni fog az áramlás, amely drasztikus hatást eredményez az időjárásra.

Ez az átlag hőmérsékletet akár 10 fokkal is befolyásolja.

4. Kihalás szélére sodródó fajok

A halállomány mennyiségének csökkenése és a fajösszetétel változása a vízfelszíntől egészen a tengeraljzatig bekövetkezik. A csökkenés gyorsasága és jelentősége a trópusokon a legnagyobb. A krioszférában beálló változások miatt eltolódik a magashegységi és sarkvidéki fajok elterjedtsége.

A legtöbb élőlény a természetes élőhelyek visszaszorulása és a táplálék hozzáférésében bekövetkezett nehézségek miatt már most veszélyeztetett. Ismerős lehet a mondás, hogy sok a jegesmedve, de kevés a fóka? Nos, ez most valóban így is lesz…

5. Gyakoribbá válnak természeti katasztrófák

Nő az áradások, lavinák, hegycsuszamlások és más talajmozgások valószínűsége. Megváltozik az ökoszisztémák struktúrája és működése is. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb tundrán és szubpoláris éghajlatú vidéken megnövekedik az erdőtüzek száma, és az általuk végzett pusztítás egyre súlyosabb nyomokat hagy a növénytakaróban.

6. Problémák az ivóvízellátásban és a vízenergia hasznosításában

A vízi erőművek működtetése, az öntözéses mezőgazdaság vagy a magashegységek lábánál fekvő vidékek vízellátása kapcsán az emberiség egyre jelentősebb kihívásokkal fog szembesülni. Egyre nagyobb területeket fog érinteni, hogy ezek a módszerek, megoldások a kioszféra instabilitása mellett alkalmazhatatlanná válnak. Ez pedig újabb lakóhelyeket fog veszélybe sodorni, egyre több területen fog élhetetlen körülményekhez vezetni.

Várhatóan több csapadékra kell számítani, ezen felül a trópusi ciklonok, valamint a helyi partviszonyoktól függően az árapály változásai tovább fokozzák a tengerszint emelkedés okozta kockázatokat.

7. Megnövekedik a levegő széndioxid-szintje a permafroszt felolvadása miatt

Az elvileg állandóan fagyott talaj a számítások szerint 1460-1600 milliárd tonna szerves szenet rejt, ami kétszer akkora mennyiség, mint amennyi szén – szén-dioxid formájában – jelenleg a légkörben található. A kutatási eredmények azt erősítik, hogy a permafroszt jelenlegi sérült állapotában már most nettó szén-dioxid- és metánkibocsátó. Amennyiben az üvegházgáz-kibocsátás továbbra is erősen emelkedik, van rá esély, hogy a permafroszt 70%-a 3-4 méteres mélységig felolvad.

Mi várható tehát a közeljövőben?

Több, különböző tudományos álláspont is létezik arra vonatkozóan, hogy a jövőben mily módon fog változni a tengerszint emelkedés.  Arra vonatkozólag nagy az egyetértés, hogy az emelkedés folytatódni fog, a kérdés csak az, hogy mennyire.

360 milliárd tonna jég elolvadása 1 mm-rel emeli meg a globális átlagban mért tengerszintet (Összehasonlításul kb. 285 milliárd tonna jég olvadt el 2006 és 2015 között csak Grönlandon). A korlátozatlan kibocsátás több méteres szintemelkedéshez vezet, míg a kibocsátás korai visszafogásával elérhető, hogy a tengerszint 2300-ra átlagosan csak 1 méterrel nőjön.

Az optimista forgatókönyv szerint az üvegházgázok kibocsátása idén tetőzne, így az antarktiszi olvadás mindössze 2–16 cm-vel járulna hozzá a globális tengerszint emelkedéséhez a 21. század végére. A legszkeptikusabb álláspont szerint a kibocsátás egyáltalán nem csökken a 21. század folyamán. Ha ez következik be, csak az Antarktisz olvadása miatt 98 cm-rel nő a tengerszint a század végére, a 22. században több mint 5 cm-es emelkedés következne évente, és a folyamat 2500-ra összesen 15 méteres emelkedést eredményezne.

A jégtakaró olvadása kapcsán legalább megbecsülhetőek a változások, de ez a változás csak egy összetevője a tengerszint emelkedésnek. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy magának a folyamatnak a következményei is erősödő hatást mutatnak. A legújabb tanulmányok szerint a sűrűsödő földrengéseknek is beláthatatlan következményei lesznek a tengerszint emelkedésre a következő évszázadban.

Visszafordítható vagy mérsékelhető-e a tengerszint emelkedése?

Sajnos a folyamat nem visszafordítható, azonban jelentősen mérsékelhető. A kutatások ugyanis azt is kimutatták, hogy gyorsabban olvad a jégtakaró, mint ahogy a hőmérséklet emelkedik. A felszíni hó- és jégtakaró máshogy reagál magára az olvadásra. A fehér, fagyott jég vagy hó sok napfényt visszaver, az olvadt, kék víz sokat elnyel. A folyamat öngerjesztő is egyben, tehát ha egyszer beindult az olvadás, akkor is folytatódik, ha nem következik be a hőmérsékletben változás.

 Ha az üvegházhatású gázok kibocsátásában nem következik be drasztikus fordulat, akkor a kritikusan felgyorsuló tengerszint-emelkedés évszázadokon át egyre beláthatatlanabb következményekhez vezet. Az óceánok további elsavasodása, a halállomány csökkenése, a gyakoribb tundrai erdőtüzek már nem elkerülhető változások, ám ezek mértékét is jelentősen korlátozni tudnánk.

A természet speciális esetekben megvédheti önmagát: egyes szakértők szerint a kavicsos anyagokból felépülő szigetek képesek ellenállni a magasabb hullámoknak, a partokon lévő üledék ugyanis magasabbra halmozódhat a hullámzás hatására. A szigetek tehát természetes módon alkalmazkodhatnak a tengerszint emelkedéséhez, ettől azonban még nem maradnak feltétlenül élhetőek, hiszen a szintemelkedés változást eredményezhet a szigetek édesvíz-ellátásában.

Különböző megoldási kísérletek léteznek arra, hogy egyes élőhelyeket megóvjanak a tengerszint alá kerülésétől, például Hollandiában vagy Angliában a homokdűnékből védelmi vonalat alakítanak ki a tengerpartok mentén. Az angliai Norfolkban 1,8 millió köbméter homokot kotornak ki és pumpálnak a tengerpartra, ahol buldózerekkel építik fel a homoktornyokat, amelyekkel késleltetni tudják a partvonal eltűnését.  

A legújabb mentőöv egy, az Északi-tengeren Skócia és Norvégia közötti 475 kilométer hosszú, valamint a Franciaország és Délnyugat-Anglia közötti 160 kilométeres gát megépítése, amely védhetné Európa több mint 25 millió lakóját a várhatóan több méteres tengerszint-emelkedés következményeitől a következő évszázadokban.

Ennek a látványos megoldásnak azonban megvan az árnyoldala: a gát megépítésével eltűnne az apály és a dagály, ezzel pedig a hordalék és a tápanyagok szállítása, míg végül a tenger egy édesvízi tóvá változna. Ez drasztikusan megváltoztatná az ökoszisztémát és hatással lenne a halászatra is.

Rajtunk is múlik, hogy a klímaváltozás negatív hatásai mennyire lesznek kiterjedtek. A társadalom különböző szintjein egyaránt számít a folyamatok felgyorsulása, vagy lassulása. A klímaegyezmény egyetemes betartása mellett bizony azon is áll vagy bukik a folyamat, hogy mennyire élsz környezettudatosan, és mennyiben állsz ki a környezetvédelem mellett nyilvánosan.

Gyakran Ismételt Kérdések

Nagy Tímea – birge – | A kis- és középvállalkozások marketing szövegírója, lelkes környezetvédő, igazi természetrajongó. “A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket.”