Mi lesz, ha visszahúzódnak a gleccserek?

A globális felmelegedés hatására Földünk szinte összes gleccsere olvadásnak indult: van olyan amelyik visszahúzódásban van, de sok olyan is van, amely eltűnt, csak a neve maradt meg a térképen. A fagyott jégárak állapota, mozgása, tömegének változása indikátorként mutatja a klímaváltozás drámai folyamatát.

A gleccserek fogyása azért nagy probléma, mivel a Földünk édesvízkészletének jelentős része található fagyott állapotban a gleccserek jegében, illetve a hegycsúcsok és a sarkvidék jegében. Ha visszahúzódnak, vagy elolvadnak a gleccserek, az többek között a tengerszint emelkedésével, egyes területek elsivatagosodásával, illetve az ökoszisztéma drámai megváltozásával jár.

Mit nevezünk gleccsernek?

A gleccser  egy lassú, állandó mozgásban lévő jégfolyam, olyan geológiai jelenség, mely hatással van szinte a teljes ökoszisztémánkra, akár több száz, több ezer kilométerrel távolabbi helyekre is. 

A magas hegységekben található gleccserek két fő részből állnak: a hóhatár felett  található az úgynevezett firngyűjtő terület (firn=hó és jég közötti állapot) és lejjebb haladva, mély U alakú völgyet vájva halad lefelé, a gleccser “nyelve”. 

Az örök hóval borított területeken keletkezik ez a speciális szerkezetű jégtömeg, ami a nagy mennyiségű hó saját súlyának nyomása, az alacsony hőmérséklet és a terepviszonyok miatt lassan, folyamatosan csúszó mozgást végez. A gleccserek több száz, több ezer év havából préselődnek össze, valóságos időkapszulákként mutatva az elmúlt évek időjárási viszonyait.

A gleccserek visszahúzódásának oka a globális felmelegedés. A légkörben napjainkban folyamatosan növekszik a szén-dioxid és a metán koncentrációja.

A gleccserek jegének rétegvizsgálataiban pontosan követhető a légkör és az időjárás változása. A jégrétegek vastagságából, illetve a lerakódott porból, üledékes anyagokból pontosan láthatjuk Földünk klímájának alakulását.

A jégben mélyfúrásokat végeznek és az így kapott mintákban, a jégmagokban a távolabbi és a közelmúlt légköri méréseinek összehasonlításával kimutatták, hogy a légköri szén-dioxid és szálló por koncentrációja az ipari forradalom óta korábban soha nem tapasztalható módon változott meg. Az iparosodás hatására a legutóbbi 150 év során 280 ppm-ről 400 ppm-re emelkedett a légköri szén-dioxid szintje (Climate Change 2014).

Hol tapasztalható leginkább a gleccserek visszahúzódása?

Az olvadás sajnos nem csak a magashegyi gleccsereket érinti, hanem a sarkvidéki gleccsereket is. A jégfolyamok olvadása, lassú eltűnése szinte a Föld bármely pontján megtörténik. Ennek a felmelegedés mellett olyan fizikai, gleccserszerkezeti oka is van, amit érdemes megismerni. A gleccser jege ugyanis nem tömör jég, hanem az alsóbb rétegeiben köveket, törmeléket is tartalmaz. A kőhordalék (moréna) a gleccser lassú, megállíthatatlan mozgása következtében lecsiszolja a sziklákat, mély völgyet vájva az alapkőzetbe. 

Az olvadékvíz olvasztja tovább a gleccsert

Ha az alapkőzet és a gleccser jege közé olvadékvíz szivárog be, az felgyorsítja a jég mozgását. A gleccser sebesebb mozgásba kezd, hamarabb kiér az örök fagy birodalmából és gyorsabb ütemben kezd elolvadni, mintsem a jég visszafagyása, növekedése a tömegét pótolhatná.  Az olvadási zónába érve a jég kristályszerkezete és így a térfogata is megváltozik, ezért még több és mélyebb helyre hatol be az olvadékvíz. A melegebb levegő hatására a gleccser felszínén repedések, vízzel teli üregek képződnek, melyek a tömör jeget szétmállasztják, így egyszerre alulról és felülről is tart az olvadás. 

Hogyan mozognak a gleccserek?

Érdekes tudnunk azt is,  hogy a gleccserek jégszerkezete  sok, kisméretű, vízzel telt üreget is tartalmaz, korántsem rideg és tömör. Ezeknek a helyzete változhat, így tud lassan kanyarogva haladni akár a több köbkilométernyi jégtömeg nagyobb repedések, törések és szilánkosodás nélkül.

Melyek a legnagyobb gleccserek?

Földünk leghosszabb nem sarkvidéki gleccsere, a Pamír hegységben található Fedcsenko gleccser 77 kilométer hosszan kanyarog.

A legnagyobb a Lambert gleccser, egy gigászi jégfolyam, mely az Antarktiszon a 70.hosszúsági foknál van, 80 km széles, 434 km hosszú és körülbelül 2500 m mélyen nyúlik a tengerbe. A második legnagyobb gleccser a Rennick is itt található.

Hatalmas gleccserek még: Észak Amerikában a Bering gleccser, Grönlandon a Petermann gleccser, a Malaspina gleccser Alaszkában, Ázsiában a Baltoro és a Siachen valamint Európában a Svartiseni gleccser.

A gleccserek olvadása természeti, társadalmi és politikai problémák sorát veti fel

A nagy sarkvidéki gleccserekből óriási jégtömbök, jéghegyek válhatnak le, melyek veszélyeztetik a hajózást. A gleccserjég olvadása új hajózási útvonalakat nyit meg, és új, korábban vastag jégtakaróval borított bányászati lelőhelyek kerülnek elérhető, kitermelhető közelségbe. Grönlandon és az Antarktiszon ez számos nemzetközi konfliktus forrásává válhat a közeljövőben.

Veszélybe kerülhet egyes területek vízellátása

A hegyi gleccserek olvadékvize számos folyó bőséges vízhozamát adja. ha eltűnnek, visszahúzódnak a gleccserek, akkor nem táplálják a folyókat, így a csökkent vízhozam sivatagosodáshoz, illetve vízellátási zavarokhoz fog vezetni. Különösen érzékenyen érinti a lakosságot Földünk egyik legsűrűbben lakott területének ivóvízellátása Indiában, melyet a Himalája gleccsereiből jövő víz táplál.

Mezőgazdasági és vízgazdálkodási problémákhoz vezet a gleccserek olvadása

A vízhozam ingadozásai drámai hatással vannak a mezőgazdaságra, a környéken élő emberek tízmillióinak életére – mondja Hamish Pritchard, a British Antarctic Survey kutatója. Hihetnénk azt, is, ha olvad a gleccser, akkor az jó, hiszen több vizük lesz – de ez cseppet  sem ilyen egyszerű. A folyók felboruló vízjárása nyomán nagyobb az árvizek kialakulásának esélye is, de ez csak a kezdet.

A víz végül elfogy és elindul a szárazság, az elsivatagosodás

Ha még jobban visszaszorulnak a gleccserek, akkor a folyók vízhozama idővel lecsökken. A folyókat tápláló hegyi patakok kiszáradnak, folyamatosan csökken a felszíni és a talajvízszint is. Aszályos évek sora fog beköszönteni, ami szintén éhínséghez és társadalmi feszültségekhez vezet. 

A gleccserek visszahúzódása felborítja az ökoszisztémákat

A gleccserek eltűnése hatással van az adott terület biodiverzitására, az adott élőhely fajtáira.  A magaslati, hegyvidéki ökoszisztémák olyan hatásokat szenvednek el, melyek következményei távolabbra mutatnak a közvetlen környéknél. 

A globális felmelegedés következtében a magashegyi hóhatár évről évre egyre feljebb kúszik a melegebb és szárazabb telek következtében.

A hegyi gleccserek helye kizöldülhet

Ahogy húzódik vissza a gleccser, az állandó jégtakaró, úgy  zöldül a vidék, úgy jelennek meg olyan állat és növényfajok, melyek addig csak az alacsonyabban fekvő, melegebb részeken tudtak csak megélni, illetve szaporodni. A természet meghódítja a jégfolyamok birodalmát, de ezzel csak még jobban felgyorsul az olvadás folyamata. A kizöldülés, az adott terület fotoszintetizációja nyomán ugyan csökkenthet a levegő szén-dioxid tartalma, ám ez kevés ahhoz, hogy a folyamatot megállíthassa, visszafordíthassa.

Az allergiások számára is kellemetlen az ökoszisztéma változása

Sok növény északabbra húzódik, illetve hamarább kezdi meg a virágzását. Az allergiások száma is emelkedik, hiszen olyan pollenek kerülnek a levegőbe, melyek az adott helyen nem, vagy csak nagyon ritkán fordultak elő.

Geológiai veszély a gleccserek helyén 

A gleccserolvadás sok helyen új tavak kialakulásával, vagy a meglévő gleccsertavak megváltozásával jár. A gleccser vájta hegyoldalak geológiailag instabillá válhatnak, így megnő a földcsuszamlások, hegyomlások veszélye, télen pedig a lavinaveszély. Gleccserek eltűnése nyomán a Pireneusokban, az Alpokban és az Andokban is észleltek földcsuszamlásokat, illetve Kínában a Tien-San hegységben is gyakoribbá váltak az omlások.

A gleccserek olvadása növeli a világtenger szintjét

A sarkvidéki gleccserek visszahúzódásával, fogyásával a tengerszint is megemelkedik, ami veszélybe sodorja a tengerparti településeket. Grönland jegének megolvadása évente nagyjából 250 milliárd tonna édesvizet juttat az óceánba, ennek egy része gleccserszakadások nyomán kialakuló jéghegyek olvadásából keletkezik. Számításokkal modellezhető a hatás: csupán a grönlandi olvadások nyomán  27 cm-es globális tengerszint-emelkedés prognosztizálható az évszázad végére! Ha az antarktiszi jégtömeg hasonló mértékű olvadását is nézzük, akkor ennek a tízszerese várható.

A sarkvidéki gleccserek olvadása a globális időjárási folyamatokra is hatással van. 

Mit érezhetünk már most ebből?  – a tengeri áramlatok megváltoznak, lassan eltolódnak az évszakok. Ahogy nő az éves átlaghőmérséklet, úgy zsugorodnak össze a gleccserek, ami a felmelegedési folyamatot tovább gyorsítja. Ez hosszabb és melegebb nyarakat, hőhullámokat, viharokat, szélsőséges meteorológiai eseményeket is jelent. Az északi félteke jégtakarója a nyári hónapokra akár teljesen el is tűnhet, aminek drámai következményét nem csak a helyi élővilág sínyli meg. 

Ha felolvad a jeges altalaj, az úgynevezett permafroszt, akkor felszabadulnak annak fagyott, mocsaras rétegeiből az addig megkötött üvegházhatású gázok, elsősorban metán. Ez roppant módon felgyorsítja a globális felmelegedést. A permafroszt rétegekből előszivárgó metán tízszer, hússzor annyi energiát alakít hőenergiává, mint a szén-dioxid, így ilyen óriási mennyiségben történő felszabadulása kritikusan felgyorsítja a klímaváltozást, melyet a Föld minden pontján érzékelni lehet.

A visszahúzódó gleccserek a globális felmelegedés, a klímaváltozás sürgető mutatói

A glaciológusok (gleccserkutatók) már régóta figyelmeztetnek ezekre a veszélyekre, amelyek a gleccserek visszahúzódása, eltűnése nyomán keletkeznek.  (A glaciológia egy viszonylag új, multidiszciplináris tudományág, a bolygókutatás része, a jég kutatásával foglalkozik) 

Mit lehet tenni a gleccserek megóvása érdekében?

Nem lehet csupán helyi problémaként felfogni a gleccserek olvadását. A globális felmelegedés lassítására, megállítására van szükség.

Az egész bolygónk, otthonunk, a jövőnk a tét, így meg kell őriznünk a természet érzékeny rendszerét, melyben fontos szerep jut a gleccserek jegének is!  

Gyakran ismételt kérdések

Nun Monika I újságíró, digitális marketing specialista. Érdeklődési területe a környezetvédelem mellett  az emberi viselkedés nyomán előállított adatvezérelt tartalmak előállítása.