Tűz Ausztráliában: 10 ok és 10 következmény

Ausztrália tűz szempontjából különösen érintett ország, az erdőtüzek annyira gyakoriak, hogy éves bozóttűz-szezonokról és azok összehasonlításáról beszélnek. Eddig minden idők legpusztítóbb bozóttűz szezonja a 2019-2020-as volt, mely elnyerte a mélységesen találó “Fekete Nyár” elnevezést. 

Amikor ezt a cikket írtam az ausztráliai tűzről, nekem is elsőként a szörnyen összeégett állatok, a síró koalák, a füstben rémülten rohanó birkanyájak képe ugrott be. De a témában elmélyedve egy hatalmas, globális természeti dráma képe bontakozott ki, melynek mi is  részesei vagyunk  függetlenül  attól, hogy Magyarország épp a Föld túloldalán van.

Miben volt ez más, mint a korábbi ausztrál erdőtüzek?

A mérete és a hatása messze felülmúlta az előző évekből ismert károkat. Nem váratlanul érkezett: az előrejelzések többszörös figyelmeztetéseket adtak ki. 2019 júniusában a Queenslandi Tűzoltó és Sürgősségi Szolgálat megbízott igazgatója figyelmeztetett, hogy a szokásosan augusztusban kezdődő bozóttűz-szezon korábban fog indulni a megszokottnál. A figyelmeztetés a rendkívüli száraz, csapadékmentes időjárást  a talajnedvesség hiányát, a kiszáradóban lévő növényzetet valamint Queensland központjában már előforduló korai tűzeseteket hozta fel figyelmeztetésképpen.

A nagy ausztrál tűz előzményei

Ausztráliában a bozóttüzek gyakoriak és az emlékezetes idények a feljegyzésekben külön neveket is kaptak az utóbbi 150 évben. Ilyen volt 1851-ben a “Fekete csütörtök”, az 1983-as “Hamvazószerda”, 2001-es “Fekete karácsony”, 2006-os “Wagga-wagga”. A teljes lista itt nézhető meg:

Kiterjedését tekintve NEM a tavalyi volt a legnagyobb területeket elpusztító bozóttűz. 

Az 1974-75-ös feljegyzések szerint akkor Ausztrália szárazföldi területének körülbelül 15%-a szenvedett kiterjedt tűzkárokat, főleg Új-Dél-Wales , az északi területek, Queensland, illetve a déli félsivatagos területek.

Mik a 2019-2020-as ausztrál tűz okai?

1 – Szárazvillám, spontán magaslégköri elektromosság.

Az esetek nagy többségét ez okozhatja a meteorológusok és a műholdas légköri kutatók szerint. 

2  – A tűzvész saját viharokat gerjesztve terjed 

A tűz és az időjárás összefüggése annyira szoros, hogy a bozóttüzek saját időjárást hozhatnak létre: ‘pirocumulonimbus’ felhőket és súlyos viharokat generálva, mely ismét villámokat generál és újabb területek gyulladhatnak meg. A tűzvész okozta magas hő erős szívóhatással, gyorsan változó irányú szelet okoz, így gerjesztve a tüzet.

Speciális zivatarokról van szó, amelyek a tűz (vagy máshol atombomba-robbanás vagy vulkanikus hamufelhő) füstgátjában keletkeznek. Ausztráliában ezek a viharok leggyakrabban nagy és intenzív bozóttűz füstgátjaiban alakulnak ki. Az éghajlati modelleket tekintve azt észlelték hogy a pirocumulonimbus felhőképződéssel járó viharok Ausztrália délkeleti részén, a jövőben egyre veszélyesebbé válhatnak.

3 – A növényzet alacsony nedvességtartalma

Mivel már az előző években is kevesebb csapadék esett az átlagosnál, a növények víztartalékai is alacsonyabbak voltak, amitől jobban lángra tudtak kapni.Ennek elsődleges oka a talajvízszint csökkenése.

4 – Nagy sebességű száraz szelek

A súlyos bozóttűz oka Ausztrális erős, változó szélrendszere: legtöbb esetben a kontinens középső részéről fújó forró, száraz szél. Dél-Ausztrália felett az intenzív nagynyomású légköri rendszerek alakulnak ki, amelyek erős délkeleti és északkeleti szelet hozva, növelik a bozóttüzek kockázatát. A hidegfrontok melyek a meleg és a hideg légtömeg találkozásánál fordulnak elő, ahol az erős hőmérsékleti kontraszt gyakran erős szelet okoz.

5 – Extrém magas nappali hőmérsékleti csúcsok

Ausztráliában az éves átlaghőmérséklet folyamatosan emelkedik, így a globális felmelegedés fokozottan érződik. Ausztrália a legszárazabb és legforróbb évét 2019-ben élte meg, a legmagasabb átlagos maximum hőmérsékletet, 41,9 Celsius-fokot december közepén regisztrálták.

6 – A levegő relatíve alacsony páratartalma

A relatív páratartalom a levegőben a mért vízgőz mennyiségének és a levegő telítettségi ponton való tartásának aránya. A nagyon alacsony, mondjuk 20% alatti relatív páratartalom miatt a növényzet kiszárad és gyúlékonyabbá válik. Ezt már az erdők, a fák sem viselik el hosszan.

7 – Globális felmelegedés

Ez azzal is magyarázható, hogy az elmúlt  100 évben 1 Celsius fokkal megemelkedett az éves átlaghőmérséklet a kontinensen. A klímaváltozás hatására egyre több az egymást követő aszályos év, így már a vastag, sok éves fák, erdők is könnyebben lángra kapnak.

8 – Gyújtogatás, emberi hanyagság 

A queenslandi rendőrség arról számolt be, hogy az ottani 1068 tűzesetből 114-nek szándékosan gyújtogatás volt az oka. A híradások gyakran számolnak be szándékos gyújtogatásokról – különösen Tasmániából – ám a fő ok sajnos ennél súlyosabb.

9 – Elektromos vezetékre eső fa okozta balesetek

Mivel a fák nedvességtartalma alacsony, így az ágak sokkal törékenyebbek. Már közepes szél hatására is nagy ágak eshetnek le, melyek egy elektromos vezeték elszakításával tüzet okozhatnak. Több ilyen eset is volt. Ausztrália tűz elleni védekezésének fontos része épp ezért a vezetékek és utak karbantartása.

10 – Hőmérséklet inverzió hatására terjedő tüzek

A hideg levegőrétegen ülő meleg levegőréteget inverziónak nevezzük. Az inverziók gyakoriak éjszaka és kora reggel, amikor hűvös éjszakai levegő gyűlik össze a talaj közelében. Ez a légelrendezés stabil, mert a föld közelében lévő hideg levegő nehéz, és általában a föld közelében marad. Az inverziók felett a meleg légrétegben gyakran erős a légáramlás, de amíg a hideg légréteg stabil, ezek a szelek nem jutnak le a talajszintre.

Amint a nap napközben felmelegíti a földet, az inverzió meggyengül, és az erős szél lecsap a talaj közelében és felszítja, tovaterjeszti a kisebb, talajközeli tüzeket. Ez az egyik oka annak, hogy sok ausztrál tűz, bozóttűz hevesebben ég délután.

Más mint a korábbi ausztrál erdőtüzek

Ha a fenti régebbi nagy tűzesetek leírását böngésszük, fel fog tűnni, hogy mindegyik, kivétel nélkül egy-egy régió, vagy állam területén dúlt. A Fekete Nyár volt az, amelyik az egész kontinensre, országosan terjedt ki és sokkal tovább tartott, mint az elődei.

Hogyan köthető az ausztrál tűz a klímaváltozáshoz?

Az Ausztráliát pusztító hatalmas tűzvészek szinte előre jelzik azokat a körülményeket, amelyek napi szinten várnak ránk, hacsak a világ nem cselekszik gyorsan a globális felmelegedést előidéző ​​üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorítása érdekében – figyelmeztetnek a tudósok. Az egyre magasabb globális átlaghőmérséklet, az elsivatagosodás Ausztráliát fokozottan veszélyezteti. Korántsem lokális jelenségről  van szó.

Az ausztrál tűz 10 következménye

1 – Leégett otthonok, emberi életek

2020. március 9-ig a tűz becslések szerint 18,6 millió hektár (186 000 négyzetkilométer) területet pusztított el, több mint 5900 épületet (köztük 2779 lakóházat). Az áldozatok pontos  száma nem ismert, de legalább 34 ember meghalt, vagy eltűnt.

2 – Hatalmas veszteség a haszonállatok között

Több, mint 100.000 haszonállat pusztult el a tűzvészek során, többségük szarvasmarha és juh. Egyszerűen nem volt hova menekülniük: sokan annyira megégtek, hogy a gazdák inkább lelőtték őket, mintsem szenvedni lássák őket, bár a kormány és a segélyszervezetek több, mint 100 állatorvosa segített az ellátásban, ám ez kevésnek bizonyult.

Teljes nyájak, marhacsordák vesztek oda, sokan elszabadultan kóboroltak az utakon. Az ausztrál juhállomány mintegy 13%-a olyan régiókban található, amelyek a tűzben jelentősen érintettek, további 17% pedig részben érintett.

A tűzvész okozta takarmányhiány is sok állat kényszervágásához vezetett. A messziről, vagy külföldről behozott takarmány hihetetlenül megnövelte a tartási költségeket ott is, ahol a lángok nem pusztítottak el mindent.

3 – Hatalmas biológiai veszteség az természetes állatvilágban

Egy 2020-ban kelt tanulmány becslése szerint a tűzvészek miatt legalább 3 milliárd szárazföldi gerinces pusztult el, köztük rengeteg hüllő (amelyekből nagyon sokak kizárólagos élőhelyén pusztítottak a lángok), de rengeteg madár, emlős és kétéltű is. Nagyon sok ezek közül védett, vagy fokozottan veszélyeztetett faj.

• 143 millió emlős
• 2,46 milliárd hüllő
• 180 millió madár
• 51 millió béka, kétéltű

Sokakat elköltöztettek természetes élőhelyéről a természetvédők Ausztráliában a „fekete nyár” bozóttüzei miatt, de az emberi segítség kevés volt és hatalmas területekről beszélünk. Ez az egyik legrosszabb esemény ami napjainkban a vadon élő állatokkal történhetett és valószínűleg egyes fajokat ténylegesen a kihalás szélére taszít.

4 – Ökológiai hatások

A bozóttüzek Ausztráliában gyakoriak, ám a fajok élőhelyének általános eloszlásában csak kisebb részeket érintenek. A bozóttüzet túlélő állatok továbbra is találhatnak megfelelő élőhelyeket, a 2020-as tűzvész nem az első eset volt amikor egy populáció teljes elterjedését tizedelték meg. A tűzvész okozta égés mellett az éhezés, a menedék hiánya és a ragadozók támadásai is okai lehetnek egy faj veszélyeztetettségének. 

Van olyan állatfaj, mely kifejezetten csakis a  tűz miatt került a kihalás szélére?

Legalább egy faj, a levélfarkú gekkó élőhelyét teljes egészében a tűzesetek égették el, míg a hosszú lábú potoroo (ritka, erszényes állat, csak 1967-ben fedezték fel) élőhelyének több mint 82% -a elégett.Míg sok veszélyeztetett fajnak sikerült fennmaradnia a bozóttüzek során, jóllehet kevesebb létszámmal, mint előtte – az emberi beavatkozás, a  természetvédelmi segítség szükséges. 

5 – Régészeti, kulturális örökségvédelmi  hatások

A tűzben megsérült több ősi barlangrajz, az ausztrál őslakosok 500 éve a sziklára festett és vésett műalkotásait hordozó szikla Anaiwan -nál az északi New South Wales-ben. Az intenzív és gyors hőmérsékletváltozást nem bírta a gránit. Letöredezett és széthullott több olyan rész, gránittábla, amelyeken ősi műalkotások voltak. A tűz által megrongált régészeti, kulturális örökségi helyszínek értékelése hosszú időt vesz igénybe, és a helyzet „szinte feltérképezetlen”.

6 – Gazdasági hatások

A tüzek hatása tartós gazdasági károkhoz is vezet, elsősorban az erdőgazdálkodás és az állattartásos mezőgazdaság terén. De a turizmusra is hatással van. A tűzesetek mértéke 2019-ben azt jelentette, hogy több ezer kisvállalkozás veszítette el éves jövedelmének nagy részét. A bevételhiány azt jelentette, hogy sokan megszűnnek, főleg a nemzeti parkok körüli turisztikai területeken, ahol a megfeketedett erdők több évig nem tudnak helyreállni.A végső csapást a 2020-as COVID 19-es járvány vitte be ezeknek a kis cégeknek.

A fővárosban, Canberrában tűz ugyan nem volt, mégis nagyon rossz volt a füsttől a levegő minősége, ezért sok vállalkozás bezárt. Az emberek nem mennek ki, kevesebbet autóznak, szórakoznak, vásárolnak, így a kár közvetve cégek bevételein is meglátszik.

7 – Az oltás közbeni károk, áldozatok

2020. januárjában lezuhant egy C-130 víztartályos repülőgép. Három amerikai tűzoltó meghalt Cooma közelében, a Havas hegységtől északkeletre. Két további oltóhelikopter zuhant le, ezek személyzete és két tűzoltóautó is gyarapította az oltás közvetlen műszaki áldozatainak számát.

8 – Klímaváltozás – a füst feljut és kering a légkörben

A bozóttüzek füstje megkerüli a Földet, hogy ismét eljusson Ausztráliába, mondja a NASA

Az ausztrál bozóttüzek hatalmas mennyiségű égéstermékkel, illetve széndioxid-kibocsátással járnak. A füst az egész világon elterjed a légkörben, fokozza az üvegházhatást. Harvey-Smith professzor szerint az ausztrál tüzek okozta füstfelhő már a világ háromnegyedét beborította, és a tűzvészek által gerjesztett feláramlás 17 kilométer tengerszint feletti magasságot ért el. 

A nagy magasságban a füst viszonylag akadálytalanul halad és hatalmas utakat képes megtenni, ami a műholdfelvételeken jól látszik ahogy átmegy a Csendes óceán felett és eléri Chile, Argentína és Peru légterét.

9 – A gleccserek jegét elszínezi

A füst drámai hatást gyakorol Új-Zélandra, súlyos levegőminőségi problémákat okoz és láthatóan sötétedik a hegy tetején lévő hó és a gleccserek jegében is kimutatható. A korom és füstrészecskék maguktól nem tűnnek el a levegőből. Minél több van belőlük a levegőben, annál valószínűbb, hogy a füstfelhő egyes részei képesek lesznek megkerülni a Földet a Föld körül, sőt, talán több hurkot is megtehetnek.

Olyan a hatása, mint mikor egy vulkán kitör a robbanásból származó hamu is többször bejárhatja a földkerekséget, és sokáig pusztít, éghajlatváltozáshoz vezet, mely távoli gleccserek és hómezők felületén is lerakódik.

10 – Egészségügyi hatás

A bozóttüzek okozta intenzív füst és levegőszennyezés eredményeként 2020 januárjában a jelentések szerint Canberra mérte a világ bármelyik nagyvárosának legrosszabb levegő minőségi mutatóját. A füst, a szmog fokozott egészségügyi kockázatot jelent, hiszen veszélyes gázok és részecskék keverékét tartalmazza, amelyek irritálhatják a szemet és a légzőrendszert. Ez légzési nehézséget, hörghurutot, az asztmás tünetek fokozódását és így akár korai halált is okozhat.

Különösen az idősek, a szív- és légzőszervi megbetegedésekben vagy krónikus betegségekben szenvedők, a kisgyermekek és a szabadban dolgozó fizikai munkát végző emberek különösen kiszolgáltatottak.

Mikor ért véget az ausztráliai bozóttűz szezon? Sikerült mindent eloltani?

2020. március 4-ig Új-Dél-Walesben gyakorlatilag minden tüzet teljesen eloltottak (2019 júliusa óta ez nem fordult elő) és az egyik legérintettebb állam, Victoria tüzeit is sikerült megfékezni. Az évad „hivatalosan jegyzett” utolsó tüze május elején történt a nyugat-ausztráliai Clifton-tó mellett egy farmon, melyet a kivonult 20 tűzoltó sikeresen el is oltott.

Most is tart, most is égnek a bozóttüzek Ausztráliában

A 2020-21-es bozóttűz-szezon június végéig fog tartani. Külön névre még nem szolgált rá.

Mit lehet tenni a hasonló tüzek megelőzése érdekében?

Az éghajlatváltozás nagy valószínűséggel hozzájárult a 2019-20-as ausztrál  tűzesetek példátlan mértékéhez. A tüzek súlyossága megmutatta a klímaváltozás elleni küzdelem fontosságát. 2019. decemberében Ausztráliát a politika szempontjából a legrosszabbnak, az éghajlatváltozás teljesítményének indexe alapján értékelt 57 ország közül pedig összességében a hatodik legrosszabbnak értékelték.

A kormány nem tett meg mindent, amit lehetett volna, sőt a miniszterelnök a legnagyobb tűzválság idején ment szabadságra. A médiában a gyújtogatást és az emberi tényezőt igyekeztek előtérbe helyezni a természeti, éghajlatváltozási, globális felmelegedési okok helyett. 

A miniszterelnök végül elismerte, hogy az éghajlatváltozás a „sok tényező” egyike volt, ennek ellenére a Morrison-kormány kritikát kapott a 2030-as kibocsátáscsökkentési céljaival kapcsolatban. 

Helyi szinten a vidéki tűzoltóság ellátásának fejlesztése a legfontosabb, illetve megfelelő műholdas jelzőrendszer, riasztórendszer kiépítése az anyagi károk csökkentésére.

Globális szinten pedig a klímaváltozás megállítása, a kevesebb üvegházhatású gáz és légszennyező anyagok kibocsátásának mérséklése.

Gyakran Ismételt Kérdések

Nun Monika I újságíró, digitális marketing specialista. Érdeklődési területe a környezetvédelem mellett az emberi viselkedés nyomán előállított adatvezérelt tartalmak előállítása. Részletek itt.