Mi a bioszféra? Mit lehet tenni a megóvása érdekében?

Mi a bioszféra fogalma?

A bioszféra a Föld élőhelyeinek összessége, az a külső burok, ahol élet található az óceánok mélyétől a hófödte hegycsúcsokig, az örök fagy birodalmától egészen a forró gejzírekig. A bioszféra globális rendszerében az élő szervezetek és az élettelen tényezők egymással szoros kapcsolatban állnak, sőt, ezek az ökoszisztémák csak egymással kölcsönhatásban életképesek.

Ez a földrajzi tér három külső burok, vagyis a szilárd földfelszín (litoszféra), a vizek (hidroszféra) és a levegő (atmoszféra) találkozási pontján helyezkedik el. A bioszféra a Föld méretéhez viszonyítva vékony sáv, 20 kilométer széles az óceánok mélyétől a légtér élhető szakaszáig. Ebből a 20 kilométerből azonban kb. 7 kilométer az a szakasz (az óceán 500 méteres mélységétől a hegyek 6500 méteres tengerszint feletti magasságáig), ahol szinte az összes élőlényt megtalálhatjuk.

Mi a bioszféra jelentősége?

Működőképes bioszféra nélkül nincs élet a Földön. A kiszámítható klímaviszonyok, a levegő, a víz és a talaj jó minősége mind feltételei a bioszféra kiegyenlített működésének. A Föld adottságai persze eltérnek, más életfeltételek várnak egy mediterrán térségben növekvő lariccio fenyőre, más a Yosemite Nemzeti Park ősi mamutfenyőire vagy a fagytűrő, szibériai jegenyefenyőre. Egy trópusi esőerdőben elképesztő a fajgazdagság a bőséges napfénynek és csapadéknak köszönhetően. A sivatagok vagy a tajgák élővilágának cudarabb körülményekkel kell szembesülnie, viszont nincs is annyi versenytársuk, mint a trópusi élettérben.

A bioszféra lakói hosszú evolúciós utat tettek meg, az évmilliók során elképesztően változatos éghajlati adottságokhoz dolgoztak ki életképes megoldásokat. Ezek a túlélési stratégiák ott rejlenek minden egyes élőlényben, és egy faj kipusztulásával ez a tudás is elvész.

A bioszféra szoros kapcsolatban áll a biológiai sokszínűséggel, vagyis a biodiverzitással. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a tudomány és a technológia jelenlegi fejlettségi szintjén már minden élőlényről mindent tudunk. Valójában még azt se tudjuk megbecsülni, hogy megközelítőleg 3 millió vagy 30 millió faj él a Földön.

Ha egy faj számára élhetetlenné válik az addigi élőhelye, az szorosan kihat a vele egy ökoszisztémában élő, más fajhoz tartozó állat, növény vagy gomba életére. Minden tudatos vagy öntudatlan változásnak, változtatásnak következménye van, amit nem feltétlenül tudunk előre kiszámítani. Ha megsérül a tápláléklánc, azt megérzi a körforgás minden résztvevője, természetesen az ember is.

Mi jellemzi az ember és a bioszféra kapcsolatát?

Az ember a fajok történetében későn érkezett, és eleinte kiegyensúlyozott kapcsolatban élt a bioszféra többi lakójával. A gyűjtögető, vadászó életmód nem rengette meg különösebben a rendszert, a mezőgazdaság kialakulása, az ember fokozatos, majd robbanásszerű elterjedése és az iparosodás azonban jelentősen átformálta az ember és a bioszféra kapcsolatát.

Az elmúlt ötven évben a mezőgazdaság mellett többek között az energia-, a bánya- vagy a szállítóipar globális térnyerése radikális hatással volt az élőhelyekre. Alig néhány évtized alatt veszélybe került a tiszta levegő, a vizek, a szárazföld és az élhető klíma.

Ahogy a bioszféra egyes elemeit szisztematikusan az ember igényeinek szolgálatába állítottuk, nemcsak az élőhelyeket és a fajokat sodortuk veszélybe, hanem az evolúció élő adathordozóit is. Amikor a húsipar vagy az olajpálma-ültetvények számára égetünk fel újabb és újabb hektár őserdőket, azzal a még feltérképezetlen fajokat és a bennük rejlő tudásbázist is felégetjük.

A Föld kizsigerelésének kártékony hatásáról évtizedeken át nem akartunk tudomást venni. Pedig nemcsak az állat- és a növényvilág került veszélybe, hanem az ember is. A kiszolgáltatottabb országok, vagy a fejlett országok leszakadó társadalmi rétegei számára is radikálisan csökkentek az életbenmaradás lehetőségei. Ott tartunk, hogy emberek százmillióinak kell szembesülnie a klímaváltozás kínzó következményeivel, például az ivóvíz, vagy az élelem hiányával.

Érdemes rászánni másfél órát, hogy megnézzük a 93 éves David Attenborough 2020-as tanúságtételét, aki közvetlen közelről tapasztalta meg, hogy miként hatott az ember a bioszféra változására az elmúlt fél évszázadban.

Miért van szükség a bioszféra védelmére? 

Ahogy fent is írtuk, ha nincs bioszféra, nincs élet, és bár intenzíven dolgoznak a Mars feltérképezésén, egyelőre nincs hová mennünk. Ideje lenne az ember evolúciós potenciáit átpozicionálni, hogy a Föld erőforrásait ne egy szűk társadalmi elit minél hosszabb és kényelmesebb életlehetőségének rendeljük alá. Ahhoz, hogy élhető maradjon a bolygó, fenntartható növekedésre és a környezettel való hosszútávú kapcsolatépítésre van szükség. Alighanem ez a 21. század egyik legkomolyabb kihívása.

Milyen lehetőségek vannak a védelmére?

1. Természetvédelem, vagyis az élő és élettelen értékek megismerése, feltárása és megóvása. A természetvédelmi világstratégiának három fő célja van:
   1. hogy hosszú távon fenntartsuk a létfontosságú ökológiai folyamatokat,
   2. hogy megóvjuk a biodiverzitást,
   3. és hogy a fajokat és ökoszisztémákat természetkímélő módon hasznosítsuk.
2. Környezetvédelem, vagyis szabályozni és ellenőrizni kell azokat a legális és illegális tevékenységeket, amelyekkel az ember a természetre hat. Ilyenek többek között az energiaipar, a bányászat, a közlekedés, a szállítás, a vadászat, halászat, a mezőgazdaság.
3. Összehangolás: tudatos, nemzetek és politikai érdekek fölött álló természet- és környezetvédelem kialakítása. A fontosabb egyezményekről itt olvashatsz.
4. A károsanyag-kibocsátás csökkentése, megújuló energiaforrások használata, közlekedési szokásaink átgondolása, a gazdasági érdekek összehangolása a fenntartható növekedéssel.
5. Oktatás: a hatékony törvények, szabályok kialakításán túl nagyon fontos a problémaérzékeny oktatás, a megoldásközpontú szemléletváltás. Fontos, hogy a tudományos igényű természetvédelem vagy a harcias környezetvédelem céljai az átlagember számára is érthetővé váljanak.

Mit tehetsz te a bioszféra megóvásáért?

Személyesen is sokat tudsz tenni azért, hogy a levegő, a víz és a talaj tisztuljon.

1. Közlekedés: kerékpározz, gyalogolj, utazz tömegközlekedéssel, csak akkor használd az autódat, ha nincs más megoldás!
2. Energiahasználat: ha házat építesz, törekedj arra, hogy minél kevesebb legyen a fölösleges energiaveszteség (ez korszerű szigeteléssel, nyílászárókkal megoldható). Ha lehet, megújuló energiaforrásokból lásd el az épület energiaszükségleteit (pl. napelem, biomassza, geotermia, vízenergia)!
3. Hulladékkezelés: csökkentsd a háztartási hulladékod mennyiségét, szelektálj, komposztálj, nézz utána, mi számít veszélyes hulladéknak, és hogy hol tudod elhelyezni!
4. Csak azt vedd meg, amire tényleg szükséged van! Legyél tudatos vásárló! És ha lehet csomagolás nélkül.
5. Nézz utána, hogy mik azok a termékek, amiknek előállítása súlyos erdőirtással, pusztítással jár (pl. a pálmaolaj), és mondj le róla, hívd fel erre mások figyelmét is!
6. Nézz utána, milyen környezetvédelmi tevékenységekben vehetsz részt a lakóhelyed környékén! Ha túrázni mész, járd tudatosan a természetet, olvass utána, hogy minél alaposabban megismerd! Add tovább, amit tudsz!
7. Vegyél részt közösségi szemétszedésen!
8. Támogass hiteles természetvédelmi, környezetvédelmi szervezeteket!
9. Ültess fát, támogass faültetéssel foglalkozó szervezeteket!

Borbáth Péter | Író, túravezető – mesét, kritikát, reklámszövegeket ír, túravezetőként Latin-Amerikát, Madeirát és az Azori-szigeteket járja.