Mik az energia­növények? Milyen szerepet játszanak a fenntartható­ságban?

Az alábbiakban összefoglaljuk mindazt, amit az energianövényekről eddig megtudtunk. Beszámolunk az energianövényekben rejlő lehetőségekről, ahogy a korlátokról is. Röviden bemutatjuk Magyarország energiaültetvényeit.

Mi az energianövény fogalma? 

Az energianövények olyan növények, amelyeket kifejezetten azzal a céllal termesztenek, hogy az energiaipar számára biomasszaként szolgáljanak.

Energetikai ültetvényeken termelik őket, legfőképpen égetéssel történő energiatermelés céljából. Az ültetvényekről az energianövények úgynevezett elsődleges termékként kerülnek ki, ami azt jelenti, hogy a teljes bevont mezőgazdasági terület energiaültetvény, vagyis energianövények termesztésére tartják fenn.

A cél, hogy egységnyi területen a lehető legtöbb és legolcsóbb elsődleges energiaterméket állítsanak elő.

Az energiaültetvények kitermelése folyamán a növények szilárd (pl.: pellet), folyékony (pl.: bioetanol) vagy gáznemű (pl.: biogáz) tüzelőanyagként kerülnek az energiaipar körforgásába.

Az energianövények tárolása nem egyszerű feladat, főleg a gazdaságosság tekintetében. Hogy a tárolás mégis gazdaságos lehessen, a szilárd tüzelőanyagnak szánt növényekből például gyakran pellet vagy brikett készül.

Érdemes tisztán látni az egyes besorolások tekintetében, ugyanis az élelmiszeriparban használt növényféléket és terméseiket – például a búzát, a kukoricát, a repcét, a napraforgót, ugyan használják energetikai céllal, azonban többirányú felhasználásuk miatt nem tartoznak az energianövények csoportjába.

Hány fajtát különböztetünk meg belőle?

Az energianövényeket csoportosíthatjuk a száruk típusa alapján, a bennük található energiahordozó halmazállapota szerint, továbbá az ültetvény fajtája szerint.

A szár típusa alapján vannak fás- és a lágyszárúak.

Az energiahordozó halmazállapota szerint:

1. folyékony (pl.: cukorcirok)
2. szilárd (pl.: energiakender)
3. gáznemű (pl.: csészekóró)

Fás szárú energianövények:

Magyarországon az 45/2007. (VI. 11.) FVM rendelet határozza meg a fásszárúak energetikai céllal történő ültetésének lehetőségeit; a rendelet kiterjed a telepítés, a művelés és a megszüntetés feltételeire egyaránt.

Két technológia áll rendelkezésre fás szárú energiaültetvény létrehozására:

1. újratelepítéses:

Jellemzők:

• a kitermelésre szánt területet gyors növekedésű fafajokkal telepítik be
• 8-15 év után erdészeti módszerekkel takarítják be
• a betakarítást követően a területet rekultiválással újra alkalmassá teszik a termelésre
• újratelepítik
• előnye, hogy sokféle fa alkalmas a betelepítésre
• hátránya, hogy hosszú idő után nyerhető belőle biomassza

2.  sarjaztatásos:

Jellemzők:

• gyorsan növő, jól sarjadzó és nagy hozamú fákkal telepítik be a területet
• a fákat sűrűn telepítik
• 15-25 évig folyamatos biomassza hozam a betakarítással
• az utolsó betakarítást követően a területet rekultiválással újra alkalmassá teszik a termelésre
• a betakarítási gyakoriság a tőszám függvényében változik, 1-3 év
• előnye, hogy rendszeresen, nagy hozamú biomasszát ad gyenge termőképességű talajon is, továbbá termesztési és betakarítási rendszere összehangolható a szántóföldi növénytermesztés technológiával

Néhány fás szárú fajta:

• Fehér akác
• Fehér fűz
• Kosárfonó fűz
• Fekete dió
• Fehér nyár
• Fekete nyár
• Rezgő nyár
• Szürke nyár
• Keskenylevelű kőris
• Magas kőris
• Korai juhar
• Mézgás éger
• Vörös tölgy

Lágy szárú energianövények csoportja:

Néhány lágy szárú fajta:

• Amerikai selyemmályva
• Cukorcirok
• Csészekóró
• Csicsóka (Helianthus tuberosus)
• Energiafűfélék
• Energiakender
• Energianádak
• Kecskeruta
• Vesszős köles
• Zöld pántlikafű

Az ültetvény fajtája szerint:

• SIDA-ültetvény: a mályvafélék családjába tartozó sida az elmúlt több, mint 50 év egyik legfontosabb termesztett növénye, amely minden típusú talajon jó termést hoz és 20-30 év az ültetvény élettartama

• Energiafű-ültetvény:  gyors-növésű fűfajtákat termesztenek a területen, amelyek könnyen betakaríthatók és szálas tüzelőanyagként használhatók

• Energianyár-ültetvény: a nemesített nyárfa fajtákat 2-3 éves ciklusonként, speciális aratógéppel takarítják be

• Energianád-ültetvény: gyors-növésű nád fajtákat termelnek ki a kis vagy értéktelen (pl.: lápos) területeken

Mi az energianövények termesztésének célja? 

Az energianövények termesztésével biomassza képződik, amely a megújuló energiaforrások egyik fajtájaként legfőképpen azt a célt szolgálja, hogy a fosszilis energiahordozók helyett, környezetbarátabb és fenntarthatóbb módon elégítsük ki energiaigényünket.

Cél az is, hogy az ország eddig kihasználatlan – ám energiaültetvénynek kiváló – területeit lokálisan hasznosítsuk.

Az ültetvényekkel olyan területeken is létrejöhetnek munkalehetőségek, amelyek a fenntartható életvitelt támogatják.

Tudjunk saját magunknak, az országunkon belül energiát termelni – annyit, amennyire szükségünk van.

Továbbá, az energiaültetvények segítenek az ökológiai lábnyomunk csökkentésében is.

Hogyan járulnak hozzá az energianövények a fenntarthatósághoz? 

3 tény, ami az energianövények fenntarthatósága mellett szól:

1. olyan területeken is termeszthetők, amelyek másra nem alkalmasak
2. használatukkal csökkenthető a külföldről származó energiahordozóktól való függőség
3. az energianövények kitermelése fenntartható munkalehetőségeket kínál az ország kevésbé termékeny területein is

3 kérdés, ami felvetődik az energianövények fenntarthatóságával kapcsolatban:

1. Milyen levegőszennyezési hatása van az energianövények hasznosításának?
2. Hogy befolyásolják egy adott terület biológiai sokszínűségét?
3. Az energianövények hogy kapcsolódnak a terület vízháztartásának egyensúlyához?

Az Európai Számvevőszék különjelentése listázza a fenntarthatóság kérdésének számos kockázatát.

Mik az energianövények termesztésének előnyei és hátrányai? 

Előnyök, amikért megéri energianövényeket termeszteni:

• termesztésük alacsony költségvetésű
• kevés gondozást igényelnek
• hosszútávon számolhatunk az ültetvények biomassza hozamával
• olyan területek is telepíthetők energianövényekkel, amelyek az élelmiszer- és takarmánynövények számára terméketlenek
• van köztük olyan fajta (Sida), amely talajtisztító, megél szennyvíztelepi iszapon, szénhidrogénnel, nehézfémmel szennyezett területeken is
• nagy részük a betakarításhoz nem igényel speciális gépet/eszközt

Hátrányok, amik befolyásolják az energianövények felhasználásának lehetőségeit:

• vannak köztük olyan fajták (energiafű-félék), amelyek gyors növekedésük eléréséhez agresszív vegyületekkel építkeznek, ezáltal a tüzelésükkor korrodálják a tüzelőberendezést és szennyezik a légkört
• nem áll egyelőre rendelkezésre teljes körű terep ökológiai vizsgálat minden egyes energianövényről, ami kérdéseket vethet fel a hosszútávú hatások tekintetében
• a fa felhasználásának társadalmi hatásai ellentmondásosak
• a biomassza kimeríthető energiaforrás
• a legtámadhatóbb pont a terület adta lehetőségek szűkössége
• betakarításuk időszakos – leginkább a téli hónapokban – holott az energiaellátás folyamatos fenntartása szüntelenül igényli az energiahordozó-forrást
• az emberiség energiaéhsége vetélkedés tárgyává teheti a termesztésre alkalmas területeket, például az élelmiszeripar, a természetvédelmi célú felhasználás és az energianövények telepítése között

Mennyire gazdaságosak az energiaültetvények hazánkban?

Magyarország területének mintegy felén folyik szántóföldi növénytermesztés, amelynek hozzávetőlegesen a 20%-a kedvezőtlen adottságú terület.

Országunk biomassza készlete közel 360 millió tonna, amelyből az évente újratermelődő biomassza tömege eléri a 110 millió tonnát. Ennek a mennyiségnek a bruttó energiatartalma meghaladja Magyarország egész éves energiafelhasználását. Ezt a biomassza tömeget az energiaipar mellett más iparágak is használják, vagyis nem számolhatunk pusztán az energiaipari jelentőségével.

Egy magyarországi energianövény vizsgálat szerint hosszútávon a nyár és a svéd fűz mutatkozott gazdaságosnak.

Egy másik magyarországi vizsgálat alapján mind a gazdaságosság, mind a megtérülés tekintetében fás szárú energianövényeket érdemes telepíteni.

Összességében kimondhatjuk, hogy eddig minden jel arra utal, hogy az energiaültetvény-beruházás nagyon rövid időn belül (akár 2 vágásforduló alkalmával) megtérül, vagyis méltán nevezhető gazdaságos tevékenységnek. Energiaültetvényeket a leginkább ott érdemes létrehozni, ahol 100 km-en belül energia-előállító létesítmény hasznosítja az aprólékot.

Úgy tűnik, hogy a fás szárú energianövényeké a jövő, érdemes nyomon követni a magyarországi energiaültetvények sorsát, tekintettel arra, hogy ezzel a típusú energiaültetvénnyel hosszú távon, 20-25 évben számolnak – vagyis ennyi idő elteltével lehet megbízhatóan, tapasztalati alapon beszámolni az energiaültetvények tényleges, bizonyított lehetőségeiről a jövedelmezhetőségük és a fenntarthatóság szempontjait is figyelembe véve.

Sas Gabriella I kreátornő, környezetvédő, aki évek óta gyakorolja a mindennapi fenntarthatóságot és ötletel, hogyan fejleszthetné még tovább. A természeti környezettel kapcsolata azóta közeli és lelkes, amióta biciklivel utazott Pécstől Rómáig és néhány hónapot Finnországban élt.