A föld jövője és a koronavírus. Mi a kapcsolat?Interjú Jordán Ferenccel

Ön fél évvel ezelőtt figyelmeztetett mindenkit, hogy előbb vagy utóbb nagy baj lesz! Miért volt ennyire egyértelmű, hogy valami ehhez hasonló esemény be fog következni?

Az ökológusok negyven-ötven éve figyelmeztetnek a túlnépesedés és a globalizáció veszélyeire. Vida Gábor professzor szavaival élve mindez csak falra hányt borsó volt. Minden körülmény adott már régóta egy ilyen járványhoz, inkább az a meglepő, hogy nem következett be hamarabb. Sokan vagyunk, helyenként nagyon sűrűn lakunk és sokat utazunk. Ennél nincs jobb egy vírus számára.

Hogyan kapcsolható össze a koronavírus a globális felmelegedéssel és az egyéb globális problémákkal?

Részben úgy, hogy a klímaváltozás hatására sok kórokozó és az ezeket terjesztő vektor organizmusok élőhelye megváltozik, tehát új területeken üthetik fel a fejüket, ahol esetleg sokkal veszélyesebbek. Másrészt pedig úgy, hogy a túlszaporodott emberi népesség szegénységgel és éhínséggel küzd, mindent megesznek, ami mozog. Afrikában ezt hívják „bushmeat”-nek. Ez jelentősen megkönnyíti az állat-ember átmeneteket a kórokozók számára.

Milyen pozitív változások mentek végbe eddig a Földön a koronavírus hatására? Vannak-e egyáltalán ilyenek?

Ha tanulunk belőle, lehetnek. Megérthetjük, hogy hallgatni kell a tudósokra, akkor is, ha látszólag csak kárognak. Olyan módszereket kell kifejleszteni, melyek a megelőzést, a kedvezőtlen körülmények elkerülését segítik (ilyen a globális betegségek kapcsán nemrég javasolt DAMA-protokoll, melynek kidolgozásában munkahelyem, az Ökológiai Kutatóközpont is részt vesz).

Kevesebbet kell utazni kedvtelésből, gigantikus repülőterek helyett szolidabb pályaudvarokon át. Ösztönözni lehetne a távmunkát, látjuk, hogy meglepően jól működik. Sok személyes találkozást remekül pótol egy-egy internetes konferencia (sok konferencia hatásfoka közel nulla, leginkább az elfogyasztott pogácsa mennyiségében mérhető).

Mérsékelni kell a globális kereskedelmet. Kerülni kellene a borzasztóan túlzsúfolt városok létrehozását. Végső megoldásként pedig csökkenteni kell az emberi populáció méretét. Ha nincs ötletünk rá, hogyan, akkor megoldja a természet.

Vannak-e olyan lépések, ötletek a globális felmelegedés enyhítésére irányulóan, melyek eddig elképzelhetetlennek tűntek, de most a vírus hatására mégis ott a remény, hogy megvalósulhatnak?

Egyelőre rövid távon harcolunk, hiszen emberek fekszenek lélegeztetőgépekben. A tűzoltás után jön majd a stratégiai gondolkodás ideje, el kell dönteni, hogyan tudjuk elejét venni a következő járvány(ok)nak. Sokat tanulhatnánk, alkalmazkodnunk kellene, és újra gondolni egy sor rutint.

Félek tőle, hogy ehelyett mániákusan arra törekszünk majd, hogy minden visszatérjen a „normális” kerékvágásba. A fenntartható fejlődés buta, nonszensz ideája szent marad annak a maréknyi embernek, akik ebből élnek. Tőlük túl nagy áldozat lenne a komoly változás. Ne legyen igazam.

Mi lesz ha vége a vírusnak? Hogyan tudjuk a jövőben is megtartani a koronavírus okozta pozitív környezeti változásokat, ha minden újra a régi lesz? Lehet-e minden újra a régi?

Nem szabadna, hogy minden újra a régi legyen. Gyökeresen más irányokra van szükség, alapvető értékeket kellene újra gondolni. Ha nem hallgatunk a koronavírusra sem, akkor nem tudom, milyen lecke kell még.

Sokkal rosszabb járványok is jöhetnek. Indiában már most is nagy gond a karantén létrehozása, hiszen sokmilliónyi ember él napi 1-2 dollárból, fedél és bármiféle tartalék nélkül. Ha a karantént komolyan veszik, lehet, hogy többen halnak majd éhen, mint amennyit elvisz a járvány. A vírus, a szegénység és a klímaváltozás kombinációja pedig felerősít mindent.

Mire lehet számítani a jövőben? Lesznek még ehhez hasonló járványok?

Nagyon meglepő lenne, ha nem lennének. A vadon élő állatokban még sok kórokozó él, melyek átjuthatnak, de eddig még nem jutottak át emberre. Ha minden feltétel továbbra is adott lesz, leszegényedett tömegek gyűlnek össze piacokon, vallási vagy éppen sport-rendezvényeken, akkor a vírusok paradicsomát építjük.

Ha már a jövőnél tartunk, mi várható a globális felmelegedés területén? Mire lehet számítani, ha nem változik semmi? És mi várható ha a korábbi pontban említett változások végbemennek?

A szélsőséges időjárási viszonyok, aszályok és áradások biztosan nem segítik a fenti folyamatok megelőzését. Helyette inkább népvándorlást gerjesztenek. Keveset beszélünk róla, de a migrációnak csak igen csekély hányada irányul Európa felé. A legtöbben a többi földrész között vagy azokon belül vándorolnak. A vírusoknak ez persze majdnem mindegy, ők bárhova szeretnek utazni.

Jordán Ferenc I Az MTA doktora, kutatási területei: táplálékhálózatok elemzése, tájszerkezeti hálózatok, csoportdinamika, mikrobiális kölcsönhatások