Tartalom
A boltban rád akarnak sózni egy műanyagzacskót, szívószálat tesznek az italodba, a városban közlekedve látod, hogy kígyózó sorokban rostokolnak az autók a dugóban. Ha ezekben a helyzetekben egyből a környezeti terhelés jut az eszedbe és különböző negatív érzések lesznek úrrá rajtad, valószínűleg téged is érint a klímaszorongás. Mit érdemes tudnod a jelenségről? És a legfontosabb: mit tehetsz ellene?
Az utóbbi években sorra jelennek meg az emberiség és az eddig ismert életünk végét jelző, vészjósló cikkek, tanulmányok és filmek, amelyek a globális felmelegedés és a klímaváltozás következményeit járják körbe. Ezekből az alkotásokból viszont rendre kimarad az, hogy a klímaváltozás nemcsak a bolygónkra mér hatalmas változásokat, de a pszichénkre is negatív hatással van.
Nem csoda, hogy a környezet radikális változásaival egy időben egy új pszichológiai jelenség is felütötte a fejét: ez a klímaszorongás.
Amit a klímaszorongásról tudni érdemes
A klímaváltozás és a környezetszennyezés következtében kialakuló szorongást nevezzük klímaszorongásnak vagy ökoszorongásnak. Mielőtt jobban körbejárnánk a jelenséget, érdemes a szorongás fogalmát definiálni. Klinikai értelemben a szorongás egy jövőre irányuló érzelmi állapot, amelyet akkor érzünk, ha úgy véljük, a dolgok számunkra kontrollálhatatlanul rossz irányba haladnak.
A félelem és az aggodalom teljesen természetes emberi reakciók olyan helyzetekben, amikor egy jövőbeli fenyegetésre kell felkészülnünk. Szorongásos zavarok esetén viszont ez olyan méreteket ölthet, ami akadályoz minket a cselekvésben, valamint étvágytalansághoz, alvászavarhoz és álmatlansághoz vezet. Súlyos esetben pánikrohamot is előidézhet, hosszabb távon pedig az állandó stressz egészségügyi problémákat is okozhat.
Bár a klímaszorongás nem szerepel a mentális betegségeket listázó diagnosztikai kézikönyvben, mégis ugyanolyan erőteljes tünetekkel jár együtt, mint bármely szorongásos zavar. Két fontos tényező mentén viszont eltér azoktól. Az egyik, hogy míg némely szorongásunk kevésbé fakad valódi félelemből, addig az klímaszorongás egyáltalán nem alaptalan.
Hazánkban is egyre többször jelentkeznek extrém időjárási viszonyok, és a klasszikus évszakoknak kevésbé megfelelő időjárás. De a világméretű környezeti csapásokkal is számolnunk kell: korallzátonyok pusztulása, jégtakarók olvadása, fajok tömeges kihalása, erdőtüzek, élelmiszer- és vízhiány…
A klímaszorongás tehát abban is más a szorongásos zavarokhoz képest, hogy világszintű. Nemcsak az egyént, hanem az emberiség jövőjét érinti. Ezért a szorongással való megküzdés is más stratégiákat kíván, az egyéni mellett sokkal nagyobb, társadalmi szintű változtatást is.
Bárkit érinthet
A klímaszorongás a XXI. század kortünete, így nem kell közvetlenül természeti katasztrófákkal sújtott területen élnünk ahhoz, hogy a saját bőrünkön tapasztaljuk a szorongás fojtogató mivoltát. Vegyünk egy példát a közelmúltból! Az Amazonas esőerdőben pusztító tűz világszerte heves reakciókat váltott ki, függetlenül attól, hogy a térségben, vagy tízezer kilométeres távolságban voltunk a katasztrófa gócpontjától.
Akár testközelből éljük át az extrém viszonyokat és a természeti katasztrófákat, akár csak szemtanúi voltunk, vagy olvastunk róla, a klímaváltozással járó szorongás nagymértékben meghatározza az érzelmeinket és a gondolkodásunkat. Emellett kikezdi a pozitív jövőbe vetett hitünket, és könnyen negatív gondolkodási spirálba taszít, amelyből úgy érezhetjük, nincs kiút.
Mit tehetsz a klímaszorongás ellen?
A szorongás a negatív hatásai mellett egyben lehetőség is arra, hogy új megoldásokat keressünk, valamint társadalmi és egyéni változásra sarkall. Ha tapasztalod magadon vagy bárki máson a környezetedben a klímaszorongás tüneteit,
van egy jó hírünk: tudsz tenni ellene!
Az első és legfontosabb, hogy tájékozódj a témában, lehetőleg hiteles forrásokból! Bármi, ami ismeretlen számunkra, félelemmel tölthet el bennünket. Minél többet tudunk valamiről, annál kevésbé lesz rémisztő.
Fontos még, hogy tudatosítsd magadban, melyek azok a dolgok a klímaváltozással kapcsolatban, amelyekre van ráhatásod és tudod őket befolyásolni. Például egyéni szinten azon nem tudsz változtatni, hogy mennyi káros anyagot bocsátanak a légkörbe az ipari óriások, az viszont már csak rajtad múlik, hogy hányszor ülsz autóba a tömegközlekedés vagy biciklizés helyett.
Azoknál a dolgoknál, ahol a változás ereje a te kezedben van, érdemes élned is vele! Most adunk 10 tippet, amelyeket érdemes beültetned a mindennapi gyakorlatodba, de természetesen ez a lista bővíthető és alakítható a saját életviteled szerint:
- Figyelj az ökolábnyomodra!
Az ökológiai lábnyomunkat rengeteg tényező befolyásolja: az étrendünk, a víz- és energiafogyasztásunk, a közlekedési szokásaink, egyszóval minden, ami az életvitelünkkel kapcsolatos. Ez a lábnyom világszinten sajnos évről évre nő. A saját lábnyomodat különböző kalkulátorokkal számolhatod ki, és a következő lépésekkel mind-mind csökkentheted azt.
- Ültess fát!
A globális felmelegedés egyik fő oka az erdős területek csökkenése. A fák megkötik a szén-dioxidot a légkörből, szabályozzák a vízciklust és természetes hűsítő hatással is bírnak. Ha teheted, a saját kertedben igyekezz minél több facsemetét nevelni, az idősebb társaikat pedig megfelelően gondozni. Saját kert híján pedig csatlakozz faültető mozgalmakhoz!
- Élj minimalista módon, csak azt vedd meg, ami valóban szükséges!
A XXI. században minden a túlfogyasztásról szól. A fogyasztói társadalom bár a modern gazdaságot élteti, addig a természetre visszafordíthatatlan károkat ró. A túlzott fogyasztás helyett légy tudatos, és válaszd a minimalizmust! A minimalista életmód lényege, hogy csak annyi tárgyat birtokolsz és vásárolsz, amennyire valóban szükséged van. Nem többet, és nem kevesebbet.
- Gyűjtsd szelektíven a hulladékot!
A túlzott fogyasztás kéz a kézben jár a túlzott szeméttermeléssel. Hiába van már most is egyre több lehetőség, a 100%-ig hulladékmentes háztartás egyelőre még csak egy utópia. A lehető legtöbb, amit tehetsz, hogy gondoskodsz róla, hogy minden, ami újrahasznosítható (papír, műanyag, üveg) a megfelelő tárolóban végezze.
- Vásárolj csomagolásmentes boltban!
Ha van rá lehetőséged, a legjobb az, ha már a bevásárlásnál megakadályozod a szeméttermelést. A termékek mellett, egy-egy vásárlás alkalmával akár több kiló csomagolóanyagot is hazacipelhetünk, amelyek egyből a szemétben végzik. Szerezz be néhány tartós üvegtárolót, és keresd fel a legközelebbi csomagolásmentes boltot! Hidd el, egy ilyen üzletben, amelyben általában egy magyar kisvállalkozó szíve-lelke benne van, teljesen más élmény lesz az egész bevásárlás! Oldalunkon megtalálod a csomagolás mentes boltok térképét.
- Komposztálj!
Az otthonodban keletkezett természetes szerves hulladékot komposzt formájában add vissza az anyatermészetnek! Legyen szó akár kültéri, akár beltéri komposztálóról, a konyhai, kerti és bizonyos háztartási hulladékokból értékes, szerves anyagokban gazdag komposztot készíthetsz, amellyel egyrészt csökkented a hulladékot, másrészt a növényeid is hálásak lesznek érte. Itt találod a komposztálási kisokost kezdőknek.
- Hasznosíts újra mindent, amit csak tudsz!
Hasznosítsd újra a műanyagot, üveget, papírt, de légy bátran kreatív: régi ruhákból számtalan otthoni eszközt készíthetsz, amellyel helyettesítheted a bevásárlószatyrokat, takarítórongyokat. Adj új életet a már meglévő tárgyaidnak, ahelyett, hogy újat vennél!
- Járj biciklivel vagy tömegközlekedéssel!
Az egyik legegyszerűbb módja az ökológiai lábnyomunkat nagymértékben meghatározó szén-dioxid kibocsátásunk csökkentésének, ha autó helyett a tömegközlekedést használjuk, biciklizünk, gyalogolunk.
- Beszéld meg a témát hasonló gondolkodású emberekkel!
Érdemes olyan civil szervezeteket és csoportokat keresned és csatlakoznod hozzájuk, akik aktívan tesznek a klímaváltozás ellen. A környezetvédő mozgalmak és társadalmi csoportok a klímaváltozással való pozitív megküzdés példáinak és a fenntartható fejlődés eszközeinek számítanak.
- Neveld a gyermekeidet környezettudatosan!
Az, ahogyan ma döntesz, nemcsak a saját életedre, de a gyerekeid életére is hatással van. Egy emberöltő alatt lehetetlen visszafordítani mindazt a pusztítást, amit az elmúlt néhány száz évben a bolygónkra mértünk, azonban, ha már te elindulsz a változás útján, és példát mutatsz ebben a gyermekeidnek is, esélyt adsz nekik az életre egy élhető bolygón.
Természetesen ezek az apró(nak tűnő) lépések nem fognak egyik napról a másikra hatalmas változást hozni, és máról holnapra megállítani a klímaváltozást. Azonban hosszú távon még a legkisebb cselekedet is számít! Személy szerint hiszek abban, hogy minden változás először kicsiben indul, és hatalmas erő rejlik az egyéni döntésekben. Azzal, ha mi példát mutatunk és elkötelezetten teszünk nap mint nap a környezetünkért, a fenntartható jövő igenis valósággá válhat.
Gyakran Ismételt Kérdések
A klímaváltozás és az abból fakadó természeti katasztrófák nemcsak a bolygónkra mérnek hatalmas változásokat, de a saját pszichénkre is negatív hatással vannak. A klímaváltozás és a környezetszennyezés következtében kialakuló szorongást nevezzük klímaszorongásnak vagy ökoszorongásnak.
Mindenekelőtt fontos a megfelelő tájékozódás a témában, hiszen ezzel csökkenthető az aggodalmunk. Tudatosítsuk a saját hatáskörünket, és azon belül tegyük meg a lehető legtöbb lépést a környezetünk védelme érdekében!
Érdemes szorongáscsökkentő és nyugtató hatású tevékenységeket végeznünk pl. jógázni vagy meditálni. Ha úgy érezzük, egyedül már nem tudunk megbirkózni a felgyülemlett szorongással, forduljunk pszichológus szakemberhez, akivel együtt dolgozva új megoldási módokat találhatunk félelmeink kezelésére, valamint erőforrásaink mozgósítására.
Sas Eszter Krisztina | pszichológus, mediátor, szabadúszó publicista. Fő érdeklődési területei: ökopszichológia, környezetvédelem, digitális pszichológia, reklámpszichológia, művészetpszichológia.
Vélemény, hozzászólás?