Tartalom
A műanyagszennyezés már elérte a bolygónk minden szegletét. Találtak már műanyagot az óceánjaink mélyén, távoli erdőkben, az Északi-sarkvidéken és lakatlan szigeteken is. Visszafordítható-e a folyamat? Milyen következményei vannak a műanyagszennyezésnek? És ami a legfontosabb: mit tehetünk, hogy minél kevesebb műanyag kerüljön a természetbe?
A műanyagszennyezés napjaink egyik legégetőbb környezeti problémájává vált. Az eldobható műanyagok folyamatosan növekvő gyártási ütemével nem tudunk lépést tartani, képtelenek vagyunk a keletkező iszonyatos mennyiségű hulladékot megfelelően kezelni.
2010-ben globálisan évente 270 millió tonna műanyagot termeltek, ugyanebben az évben a globális műanyaghulladék 275 millió tonna volt,
vagyis meghaladta az éves elsődleges termelést a korábbi évek műanyag pazarlásának köszönhetően. A műanyagszennyezés leginkább az ázsiai és az afrikai régiót érinti, de hatásai az egész világon érzékelhetők. Lényegében a műanyag szemét már mindenhol ott van.
A műanyagforradalom
A műanyag gyártása és terjedése vitathatatlanul megváltoztatta az életünket. Megjelenésekor a modernkor legnagyobb vívmányának számított. A műanyagból készült termékek előnyeinek köszönhetően a termelés ugrásszerűen nőtt.
Míg 1950-ben globálisan 2,3 millió tonna műanyagot gyártottak, addig 2015-re ez a szám 448 millió tonnára emelkedett.
A műanyag rendkívül kényelmessé tette az életünket, és átformálta a gondolkodásmódunkat is. Ránevelt minket egy olyan működésmódra, amelyben nem a tartósság a fő szempont, hanem az eldobhatóság és a lecserélhetőség. Ma az egyszer használatos műanyagok teszik ki a globálisan előállított műanyagok negyven százalékát. Ezek közül sok termék, például a zacskók vagy a csomagolóanyagok élettartama csupán néhány perc vagy óra, mégis hulladékként a környezetbe kerülve több száz évig is fennmaradnak.
A műanyagszennyezés sokszor láthatatlan
A műanyaggal az az egyik legnagyobb probléma, hogy fogalmunk sincs arról, hogy valaha teljesen lebomlik-e a környezetben. A műanyagok gyakran tartalmaznak egyéb adalékanyagokat is, amelyektől rugalmasabbá, ellenállóbbá és tartósabbá válnak. Azonban ezek az adalékanyagok meghosszabbítják a környezetbe kerülő műanyagok élettartamát is, és akár 400 évig is fennmaradnak.
A műanyagszennyezésnek már most is vannak látható következményei, elég csak az óceánjainkban úszó palackokra, az erdeinkben szétszórt zacskókra, vagy a vízpartokra kimosott műanyag edényekre gondolnunk. De sajnos ez csak a jéghegy csúcsa.
Az eldobott műanyagok a természetben nem tűnnek el, csak egyre kisebb, szabad szemmel már nem látható mikroműanyagokra bomlanak le. Ezektől a mikroműanyagoktól szinte lehetetlen megtisztítani a folyókat, a talajt és az óceánokat. Ha egyszer odakerültek, nagy valószínűséggel ott is maradnak, ezzel károsítva a vizeket, mérgezve az élőlényeket és minket, embereket is.
Mennyire szennyezettek az óceánok?
A műanyagszennyezés hallatán sokunknak a műanyag-csomagolásba akadt sirályok és teknősök, valamint műanyag szeméttel telített gyomrú halak és víziállatok villannak be rémképekként. Ez nem véletlen, hiszen a rengeteg műanyag, amit használunk, – majd pedig nem megfelelően kezelünk –, mind az óceánjaink mélyén végzik.
Évente mintegy 8 millió tonna műanyaghulladék kerül az óceánokba.
Ez egyenértékű azzal, mintha öt, műanyaggal teli szemeteszsákot helyeznénk el a világ összes partvidékén 30 centiméterenként. Bár ez elképesztően magas szám, mégis alig észrevehető, mivel az óceánjainkban található műanyag több mint kétharmada az óceánok fenekére kerül.
A műanyag legkönnyebben a szennyezett tengerparti területekről kerül a vizeinkbe. 2010-ben a tengerpartok 50 kilométeres körzetében keletkezett műanyaghulladék 99,5 millió tonnát tett ki. Ezen kívül az óceánokba és a tengerekbe ömlő folyók is egyfajta futószalagként szállítják a szárazföldről a műanyaghulladékot. Ha pedig már az óceánba kerültek, az áramlatoknak köszönhetően a világ bármely pontjára eljutnak.
A dél-csendes-óceáni körforgás középpontjában elterülő Henderson-sziget egy lakatlan korallzátonysziget, mégis elborította a műanyaghulladék. Elszánt tengerbiológusok és kutatók két hét alatt 6 tonna műanyaghulladéktól tisztították meg az eddig érintetlen szigetet. A hatalmas körkörös óceáni áramlat Oroszországból, az Egyesült Államokból, Európából, Dél-Amerikából, Japánból és Kínából is műanyag tárgyakat szállított a lakatlan atollra.
Mik a műanyagszennyezés következményei?
Évente állatok millióit ölik meg a műanyagok, a madaraktól a halakon át a többi tengeri élőlényig. Az állatok halálának nagy részét a fulladás vagy az éhezés okozza. A madarakat, a bálnákat, a teknősöket és más állatokat elhagyott halászeszközök vagy eldobott hatos gyűrűk megfojtják.
A műanyagok elzárják az emésztőrendszert vagy átlyukasztják a szerveket, ami halált okoz. A műanyaggal megtelt gyomor következtében csökken az állatok éhsége, így éhen halnak. Még óceánjaink legkisebb élőlénye, a plankton is fogyaszt mikroműanyagot. A táplálékláncon felfelé haladva mikroműanyagot több mint 100 vízi állatfajban találtak, köztük halakban, garnélarákokban és kagylókban, amelyek nem ritkán a mi tányérjainkon végzik.
Nem nehéz kitalálni, hogy a műanyagszennyezés hatásai minket, embereket sem kerülnek el.
A WWF legújabb tanulmánya szerint egy hét alatt egy bankkártyának megfelelő mennyiségű mikroműanyagot fogyasztunk el.
Életünk során pedig körülbelül 20 kilogramm mikroműanyag jut a szervezetünkbe, ami nagyjából két nagyméretű kukának megfelelő mennyiség. Egyelőre még nem tudjuk pontosan, az elfogyasztott mikroműanyagoknak milyen hatásai vannak az egészségünkre, de az állatoknál a kutatások a szennyezettséget már összekapcsolták a terméketlenséggel, különféle gyulladásokkal és rákbetegségekkel.
Mik a kilátásaink a jövőben, ha nem teszünk semmit?
Ha a műanyagszennyezés nem csökken jelentős mértékben, annak megrázó következményei lesznek a jövőben. Kutatók úgy vélik, hogy
2050-re az óceánokban több műanyag lesz, mint hal.
Továbbá a műanyag előállításához szükséges fosszilis tüzelőanyagok használata tovább gyorsítja a klímaváltozást és növeli a globális felmelegedés ütemét. A műanyag előállításával járó üvegházhatású gázok kibocsátása veszélyezteti azon törekvésünket, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést 1,5 ° C alatt tartsuk. A műanyag több mint 90 százaléka fosszilis tüzelőanyagokból készül, és a CIEL friss jelentése szerint csak 2019-ben a globális műanyaggyártás és -égetés által okozott szennyezés megegyezik 189 széntüzelésű erőmű kibocsátásával.
Milyen megoldási lehetőségeink vannak?
Mivel világszerte mindössze a műanyag kilenc százaléka kerül újrahasznosításra,
az újrahasznosítás nem elégséges megoldás a műanyagszennyezés megfékezésére.
Elsősorban az egyszer használatos műanyagok visszaszorítására kell összpontosítanunk. Ehhez egyrészt abba kell hagynunk a gyártását, másrészt a használatát.
Globális szinten
Ehhez szerencsére már egyre több megoldás látszik körvonalazódni. Az Európai Tanács 2019 májusában elfogadta az egyszer használatos műanyagok tiltására vonatkozó irányelvet, így 2021-től az alábbi műanyag termékekkel már biztosan nem találkozhatunk az Európai Unió tagállamaiban:
- egyszer használatos evőeszközök és tányérok
- szívószálak,
- fülpiszkálók,
- léggömbök pálcikái, és
- expandált polisztirolból készült étel- és italtárolók.
Nagyvállalatok szintjén
Egyre több szektor és egyre több cég kísérletezik sikerrel a műanyagok kiváltásával a termékeik tervezésénél. Ez azért fontos, hiszen ezáltal a társadalom hozzáállásán is változtathatnak. Ha elkezdik kivonni kínálatukból a műanyagot és bevezetik az újratölthető, újrafelhasználható termékeket, az jelentősen elmozdítja a keresleti igényeket is.
A lengyel Biotrem például búzakorpából készít ehető és teljesen lebomló étkészleteket és evőeszközöket a műanyageszközök kiváltására. A kínai Tonggu Jiangqiao bambusz- és faipari vállalat bambuszból gyárt számítógép-billentyűzeteket, egereket sőt hangszórókat is. A madridi Ecoalf ruházati márka, pedig műanyagok gyártása helyett, a Földközi-tengerből kihalászott műanyaghulladékból készült poliészterszálakból készít divatos ruhákat.
Egyéni szinten
Emellett pedig a különféle kezdeményezések, a lokális szemétszedési akciók vagy a globális Műanyagmentes Július kihívás mind segítik, hogy egyéni szinten is kivegyük a részünket a probléma megszüntetése érdekében. Az mindenképpen valószínű, hogy fogyasztási szokásainkat is érdemes átgondolnunk. A jelentősen dráguló és környezetszennyező műanyagokat érdemes hagyományos módszerekkel, eszközökkel helyettesíteni (bevásárláshoz kosár, textilszatyor, élelmiszerek tárolásához üveg, fém edények használata).
A műanyagszennyezésre a hosszú távú megoldás tehát mindenképp az, hogy megelőzzük, hogy a műanyagok egyáltalán a környezetbe jussanak. A megoldást többféle módszer alkalmazása jelenti, amelyben mindannyiunknak szükséges kivennünk a részünket. Hiszen igenis van élet a műanyagon túl. Sőt, csak azon túl van.
Gyakran Ismételt Kérdések
A műanyaggyártás mértéke meghaladja a hatékony hulladékkezelés ütemét. Ma az egyszer használatos műanyagok teszik ki a globálisan előállított műanyagok negyven százalékát. Világszerte pedig mindössze a műanyag kilenc százaléka kerül újrahasznosításra.
Évente 8 millió tonna műanyaghulladék kerül az óceánokba. Ez egyenértékű azzal, mintha öt, műanyaggal teli szemeteszsákot helyeznénk el a világ összes partvidékén 30 centiméterenként. De találtak már műanyagot távoli erdőkben, az Északi-sarkvidéken és lakatlan szigeteken is.
Kutatók becslései szerint 2050-re az óceánokban több műanyag lesz, mint hal. A műanyag előállításához szükséges fosszilis tüzelőanyagok használata tovább gyorsítják a klímaváltozást és növelik a globális felmelegedés ütemét.
Sas Eszter Krisztina | pszichológus, mediátor és szabadúszó publicista. A Mind Art pszichológiai kreatív műhely egyik alapítója. A pszichológia mellett szenvedélyei a művészet és a környezetvédelem.
Vélemény, hozzászólás?