Óceánok: mi a szerepük az életben, hogyan óvjuk őket?

Tudtad, hogy a Föld hidroszférájának közel 71 százalékát óceánok borítják? Hatalmas területet fednek le, mégsem kapnak elég figyelmet. Hogy ez miért lenne fontos? Cikkünkből kiderül!

Milyen szerepet töltenek be az óceánok a Föld életében?

Az óceánok nélkül a bolygó élhetetlen lenne, rengeteg lehetőséget kínálnak a növekedés, a foglalkoztatás és az innováció előmozdítására. Jelenünkben olyan globális kihívások jelentenek fenyegetést az óceánokra, amelyek sürgős megoldást igényelnek. Ezek közé a kihívások közé tartozik a klímaváltozás, a hulladék felhalmozódása, valamint a világ népességének növekedése.

Hogyan érinti az óceánokat a klímaváltozás?

A klímaváltozásnak számos káros hatása van az óceánokra. És ráadásul ördögi kör alakul ki, és a dominó hatás is érvényesül:

• A hőmérséklet növekedés és az óceánok hőmérsékletének emelkedése kölcsönhatásban vannak egymással: a két folyamat erősíti egymást, és fokozatosan súlyosbodik a helyzet, kialakul az ördögi kör.
• A klímaváltozás nem csupán az óceán hőmérsékletére van hatással, olyan ez, mint egy szépen felépített dominó- vagy kártyavár. Egyetlen hiba, apró változás a rendszerben, és minden más borul vele együtt: a folyamat további káros hatásokat von maga után.

Miért probléma az óceánok hőmérsékletének emelkedése?

Megdöbbentő, de egy tudományos kutatás eredménye szerint a bolygónk felmelegedése mögött közvetlenül 93%-ban az óceánok melegedése áll. De hogy mitől is melegszik az óceán? Ezt a jelenséget az üvegházhatású gázok, ezen belül főként a szén-dioxid fokozódó kibocsátása generálja. Ennek következtében egyre több napenergia esik csapdába a légkörben, mely az óceánokba kerülve növeli a víz hőmérsékletét és megváltoztatja körforgását, valamint a sarki jég olvadását eredményezi.

Mivel ezek a hófödte területek zsugorodnak, így kevesebb napenergiát tudnak a világűrbe visszasugározni, ami a bolygó további melegedését vonja maga után. Emiatt több édesvíz kerül be az óceánokba, további változásokat okozva az áramlatokban.

Az óceánok elsavasodása

Az óceánok az ipari forradalom óta kibocsátott összes szén-dioxid közel 40%-át nyelték már el, melynek következménye a savasodás. A szén-dioxid az óceánba kerülve ugyanis szénsavvá alakul át. Ha csökken az óceánok légköri szén-dioxid megkötési képessége, az valószínűleg növelni fogja a szén-dioxid légköri koncentrációját, és ezáltal hozzájárul a további éghajlatváltozáshoz.

A savasodás káros hatással van az óceánok élővilágára is. A tengervíz pH értékének csökkenésével veszélybe kerülnek egyes tengeri fajok, például a héjazatukat kalcium-karbonátból építő kagylók, korallok és osztrigák nem tudják kellőképpen kialakítani vázanyagukat, így nem lesznek eléggé védettek a külső, környezeti hatásokkal szemben.

A savasodás a vízi növények fotoszintézisére is kihatással van, és ebben Európa sem élvez védettséget. Az elkövetkező évek során az Európát körülvevő vizek fokozott savasodásával kell számolnunk, ha nem teszünk drasztikus lépéseket e folyamatok megállítására.

Mi az a korallfehéresedés?

Az óceánokban lezajló folyamatok a sótartalmat is befolyásolják: a csökkenés és a növekedés a koncentráció tekintetében egyaránt megzavarhatja az érzékeny ökoszisztémát, és hozzájárul az élővilág átrendeződéséhez. A növekedés például káros hatással lehet számos vízi élőlény egészséges fejlődésre, és olyannyira ellehetetlenítheti életkörülményeiket, hogy emiatt számos faj kerül a kihalás szélére.

A Csendes-óceánban és az Indiai-óceánban már megfigyelték, hogy milyen ijesztő gyorsasággal növekedik a korallfehéredés mértéke: korallok elveszítik jellegzetes színüket, mert a velük szimbiózisban élő mikroalgák elpusztulnak az óceánvízben bekövetkező változások miatt. Mivel a korallok az algák fotoszintézise által nyerik a számukra szükséges energia közel 90%-át, a folyamat végül néhány korallfaj kihalásához vezet.

Milyen mértékű az óceánok szennyezése?

Az óceánokba futó folyók mellett a parton fekvő települések ipari, mezőgazdasági és kommunális eredetű szennyeződéseivel is számolni kell. A hajók motorjai, szennyvize és a szállított áruk mind tovább fokozzák a szennyezettség mértékét. A vízi közlekedés és szállítás, és az ehhez kapcsolódó balesetek miatt sok olaj kerül a vízbe, ami számos élőlény pusztulását okozza. A légköri ülepedés is szennyezi az óceánok vizét, ezeknek adott esetben jelentős hatása lehet az élő szervezetekre is: ez a stabil variánsokra igaz, melyek bejutva az élőlénybe, feldúsulnak.

Végül, de nem utolsósorban a szilárd szennyezőkről is szót kell ejteni, hiszen az óceánokon hatalmas szemétszigetek alakultak ki, amelyek javarészt a tengerjáró hajók hulladékából, műanyagból tevődnek össze. Úsznak az óceánon alkotóelemeiket tekintve egészen abszurd szemétszigetek is, amiket különböző vízi baleseteknek „köszönhetünk”: ilyenek például gumikacsából vagy Legóból összeálló szigetek.

A Csendes-óceán északi medencéjében található szemétsziget méretét 700 ezer-15 millió négyzetkilométer közöttire becsülik.

Az óceánok élővilágának pusztulása

A vízhőmérséklet a tengeri élővilágra drasztikus hatással lehet, a hőmérséklet emelkedése máris nagy változásokat idézett elő a víz alatt, beleértve a tengeri fajok eloszlásának jelentős átrendeződését. Egyes területeken a sótartalom drasztikus növekedése, más közegekben annak csökkenése vezet a fajok kipusztulásához.

A sósvízi élővilágot fokozatosan váltja fel az édesvízi élővilág, ott ahol a sótartalom csökken.

A Balti tengerrel kapcsolatos felmérések során figyelték meg, hogy a víz hőmérsékletének változása miatt az Északi-tengerben található tőkehal, makréla és hering például a táplálékforrását, vagyis az evezőlábú rákokat követve vándorol az északi, hidegebb vizek felé. Ez pedig már az emberek mindennapjaira is komoly hatással van az érintett területeken, hiszen ezek a változások, beleértve a kereskedelmi halállományok vándorlását, egyértelműen kihatnak a gazdasági ágazatokra és a halászattól függő közösségekre.

A megélhetés mellett azonban ezek a változások az emberek egészségére is hatással vannak: az emelkedő vízhőmérséklet miatt növekedhet a vízzel terjedő betegségek, például a Balti-tengerben fellépő vibriózis fertőzések kockázata is.

Miért jelentenek óriási problémát az óceánokban végbemenő változások?

Az óceánokban végbemenő változások több komponensből összeálló problémát jelentenek. A víz körforgására gyakorolt hatás szélsőséges időjárási körülményeket idézhet elő. Normál esetben ez a körforgás eredményezi a víz folyamatos elosztását az óceánokból a légkörbe, szárazföldre, folyókba és tavakba, majd vissza a tengerekbe és az óceánokba.

Az éghajlatváltozás nyomán fokozódik a légkörben található vízgőz szintje, emiatt teljes mértékben kiszámíthatatlanná válik az, hogy milyen mértékű lesz a rendelkezésre álló víz mennyisége. Mindezek a körülmények egyes helyeken heves zivatarokat okozhatnak, más térségekben viszont épp az ellenkező hatást érik el: súlyosbodhat az aszályhelyzet, különösen a nyári hónapok alatt, és ez egyes területeken elsivatagosodáshoz vezethet.

Mi várható, ha minden így megy tovább az óceánokban?

Ha nem teszünk lépéseket az óceánok felmelegedésének és savasodásának megfékezése érdekében, azt kockáztatjuk, hogy az éghajlatszabályozásban betöltött szerepüket fokozatosan elvesztik, a klíma pedig olyan átalakuláson megy át, hogy az az életkörülmények drasztikus leromlásához vezet.

Az óceánokban végbemenő változások hatására olvadnak a gleccserek, zsugorodnak a hóval és jéggel borított területek. Felborul a sarkvidéki ökoszisztéma, egyre kisebb térre szorulnak vissza a sarkvidéki állatok és az őslakos emberek. Az olvadás következtében emelkedik a tengerszint, egyre nagyobb területek kerülnek víz alá, mindezek az egymást generáló események pedig az emberi életkörülményeket is ellehetetlenítik: a gazdasági problémák mellett évtizedeken belül a tömeges migrációval is számolni kell.

A csapadékviszonyok is változnak. Európában a csapadékos térségek még csapadékosabbá, a szárazak pedig még szárazabbá válnak, ugyanakkor egyre gyakoribbak és intenzívebbek az éghajlatváltozással összefüggő szélsőségek, köztük a hőhullámok, az erős esőzések és aszályok. A meleg több halálos áldozattal, valamint növénykultúrákat károsító, és erdőtüzeket okozó szárazsággal jár.

Az éghajlatváltozás a folyók és tavak átlagos vízhőmérsékletét is fokozatosan növeli, a jégborításos évszakok időtartamát pedig lerövidíti, amely a talajra is káros hatással van: a földben lakozó baktériumok elszaporodnak, a kártevők is szabadabb teret kapnak. E változások jelentősen befolyással lesznek a földművelésre, mezőgazdaságra, és az emberi életminőségre is.

Mi a nemzetközi óceánpolitika álláspontja?

Alapvető változtatásokat kell kieszközölni rövid időn belül az óceánpolitika tekintetében, ha biztosítani kívánják az emberiség jövőjét – ezért a nemzetközi szervezetek is felkarolták az óceánok ügyét. Az álláspont ezen a téren szerencsére egységes, a megvalósítás, az elmélet gyakorlatban való alkalmazása azonban még hagy némi kívánni valót maga után. Az EU és az ENSZ szerint is szükségesek radikális változások három kiemelt fontosságú területen:

1. A nemzetközi óceánpolitikai irányítási keretrendszer javítása;
2. az emberek által az óceánokra gyakorolt nyomás csökkentése, és a kék gazdaság fenntarthatóságát szolgáló feltételek megteremtése;
3. a nemzetközi kutatás és adatgyűjtés előmozdítása.

Ennek fényében tehát Tengerhajózási biztonsági stratégiájának alapján az Európai Unió együtt fog működni a partnerországokkal, hogy csökkentse és minimalizálja a kalóztámadásokat, az emberkereskedelmet, illetve a fegyver- és kábítószer-kereskedelmet. Ezek valós, létező, ma is komoly problémák, melyek jelentősebben érintik a Föld egészségét, mint gondolnánk.

Az óceánok szennyezettségével szembeni fellépésben jelentős szerepet tulajdonítanak annak, hogy készüljön egy, a műanyagokra vonatkozó stratégia tervezet, valamint a be nem jelentett területi halászat szabályozását is sürgetik.

A tudományos kutatások fellendítése is közös cél: a becslések szerint a tengerfenék 90%-a még nincs megfelelően feltérképezve. Az ismeretek bővítésével párhuzamosan nő az óceánok erőforrásaival való fenntartható gazdálkodás aránya, és annak a lehetősége, hogy csökkenteni tudjuk az emberek által az óceánokra gyakorolt nyomást.

Mit tehetünk az óceánok védelméért?

Fontos, hogy felismerjük: nem csupán az európai, vagy a nemzetközi szervezetek, politikai nagyhatalmak tehetnek az óceánok ügyéért, hanem mi magunk, személyesen is felelősek vagyunk érte, és egyenként is hozzájárulhatunk a megóvásukhoz, mellyel saját jövőnket is biztosítjuk.

A végtelen kékséget érő káros hatások már most is kihatnak mindennapjaikra. Mind egyéni, mind közösségi szinten fontos, hogy csökkentsünk a tengereket érő szennyezést, különösen a szárazföldi tevékenységből eredőket, például a tengeri uszadékot, és a tápanyagterhelést. A jelentős károsító hatások elkerülése érdekében fenntartható módon kezeljük, és védjük a tengeri és tengerparti ökoszisztémákat, ideértve az ellenállásra és alkalmazkodásra való képességük megerősítését, illetve intézkedjünk helyreállításuk érdekében, hogy az óceánok egészségesek és termékenyek legyenek.

Elengedhetetlen, hogy a lehető legjobban visszafogjuk az óceán savasodását, és kezeljük annak következményeit, többek között fokozott tudományos együttműködéssel. Ebben az együttműködésben kiemelt szerepet kell biztosítani a sajtóban való megjelenésnek, az ismeretterjesztő programoknak, rendezvényeknek.

Fontos, hogy a halászat terén is eredményeket érjünk el. A tengeri halászat szabályozása mellett a halállományok helyreállítása is célként kell lebegjen az emberiség szeme előtt, legalább olyan szinten, amely a biológiai tulajdonságaiknak megfelelően a legnagyobb fenntartható szaporulatot hozza.

Ennek fényében globálisan be kell tiltani a halászati támogatások bizonyos formáit, amelyek hozzájárulnak a túlzott kapacitások fenntartásához és a túlhalászathoz, felszámolni azon támogatásokat, amelyek hozzájárulnak a jogellenes, szabályozatlan vagy nem bejelentett halászati tevékenységekhez, és tartózkodjunk egyéni szinten, turistaként olyan termékek megvásárlásától, melyek ilyen körülmények között kerülnek ki a vizekből.

Mindeközben pedig globális és egyéni szinten is támogatni kell a legkevésbé fejlett országok és a fejlődő kis szigetállamok fenntartható halászatra tett törekvéseit, programjait.  Ehhez elsősorban a tengeri források fenntartható használatából – ideértve a fenntartható halászatból, haltenyésztésből és turizmusból – fakadó gazdasági előnyöket kell biztosítani nekik.

Globálisan, nemzetközi szinten növelni kell a tudományos tudásbázist, fejleszteni a kutatási kapacitásokat, és átadni egymásnak a tengeri technológiákat, figyelembe véve a Kormányközi Oceanográfiai Bizottság „A tengeri technológiák átadásának feltételei és irányelvei” című dokumentumában foglalt előírásait. Ezzel javíthatjuk az óceán egészségét, és növelhetjük azt a hozzájárulást, amit a tengerek fajgazdagsága ad a fejlődő országok, különösen a legkevésbé fejlett országok és a fejlődő kis szigetországok fejlesztéséhez.

Mit tehetsz te személy szerint az óceánok védelme érdekében?

Tájékozódj, legyél nyitott a nemzetközi, hazai környezetvédelmi szervezetek kommunikációjára, olvass minél több cikket, fórumot a témában, és figyeld folyamatosan a sajtóban az ezzel kapcsolatos híreket, intézkedéseket, szabályokat. Ezen információk segítségével kerüld el azon cégek termékeit, amelyek környezetpusztító módon állítják elő termékeiket, vagy túlhalászattal biztosítják a hal beszerzését.

Ha turistáskodsz….

Nyaraláskor olyan ajándéktárgyat vásárolj, amiről biztosan tudod, hogy nem úgy állították elő, hogy tengeri állatot gyilkoltak érte. Olyan éttermeket látogass a nyaralás során, ahol fenntartható halászatból készítik az ételeket.

Ha itthon vagy…

Olyan halat vásárolj, amiről tudod, hogy fenntartható módon halászták. Itthon, a boltban kapható tengeri halakra ez általában nem érvényes, ezért érdemes hazait fogyasztani, és csak akkor hódolni a tengeri herkentyűk iránti élvezetnek, amikor a tengerparton, óceán mellett vagy. Fontos, hogy folyamatosan tájékozódj arról, hogy a mindennapokban mit tehetünk az óceánokért és mit kerüljünk el.

Nőként…

Annak, akinek a környezettudatosság fontos szerepet játszik az életében, a kozmetikumok vásárlásánál nagyon körültekintőnek kell lennie: sok szempontból fontos, hogy az adott termék mit tartalmaz. Egyes szépítkezőszerekhez például olyan, veszélyeztetett fajokat használnak fel, mint a csikóhal.

Ha tengerhez, vagy óceánhoz valamilyen formában kapcsolódó cég vezetője vagy

Fordíts a nemzetközi jog érvényesítése és végrehajtása által fokozott figyelmet az óceánok és erőforrásaik megőrzésére, és fenntartható használatára az ENSZ Tengerjogi Egyezménye előírásainak megfelelően – ahogy arra „Az áhított jövő” című ENSZ-nyilatkozat 158. bekezdése emlékeztet.

Gyakran Ismételt Kérdések

Nagy Tímea – birge – | A kis- és középvállalkozások marketing szövegírója, lelkes környezetvédő, igazi természetrajongó. “A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket.”