Tartalom
- 1 Milyen szerepet töltenek be az óceánok a Föld életében?
- 2 Hogyan érinti az óceánokat a klímaváltozás?
- 3 Miért probléma az óceánok hőmérsékletének emelkedése?
- 4 Milyen mértékű az óceánok szennyezése?
- 5 Az óceánok élővilágának pusztulása
- 6 Miért jelentenek óriási problémát az óceánokban végbemenő változások?
- 7 Mi várható, ha minden így megy tovább az óceánokban?
- 8 Mi a nemzetközi óceánpolitika álláspontja?
- 9 Mit tehetünk az óceánok védelméért?
- 10 Gyakran Ismételt Kérdések
Tudtad, hogy a Föld hidroszférájának közel 71 százalékát óceánok borítják? Hatalmas területet fednek le, mégsem kapnak elég figyelmet. Hogy ez miért lenne fontos? Cikkünkből kiderül!
Milyen szerepet töltenek be az óceánok a Föld életében?
![Óceánok nélkül a bolygó élhetetlen lenne](http://cdn-5d5e92c6f911c809502507a6.closte.com/wp-content/uploads/2021/04/pexels-sam-lim-1465996.jpg)
Az óceánok nélkül a bolygó élhetetlen lenne, rengeteg lehetőséget kínálnak a növekedés, a foglalkoztatás és az innováció előmozdítására. Jelenünkben olyan globális kihívások jelentenek fenyegetést az óceánokra, amelyek sürgős megoldást igényelnek. Ezek közé a kihívások közé tartozik a klímaváltozás, a hulladék felhalmozódása, valamint a világ népességének növekedése.
Hogyan érinti az óceánokat a klímaváltozás?
A klímaváltozásnak számos káros hatása van az óceánokra. És ráadásul ördögi kör alakul ki, és a dominó hatás is érvényesül:
- A hőmérséklet növekedés és az óceánok hőmérsékletének emelkedése kölcsönhatásban vannak egymással: a két folyamat erősíti egymást, és fokozatosan súlyosbodik a helyzet, kialakul az ördögi kör.
- A klímaváltozás nem csupán az óceán hőmérsékletére van hatással, olyan ez, mint egy szépen felépített dominó- vagy kártyavár. Egyetlen hiba, apró változás a rendszerben, és minden más borul vele együtt: a folyamat további káros hatásokat von maga után.
Miért probléma az óceánok hőmérsékletének emelkedése?
![Miért probléma az óceánok melegedése?](http://cdn-5d5e92c6f911c809502507a6.closte.com/wp-content/uploads/2021/04/pexels-pixabay-210205.jpg)
Megdöbbentő, de egy tudományos kutatás eredménye szerint a bolygónk felmelegedése mögött közvetlenül 93%-ban az óceánok melegedése áll. De hogy mitől is melegszik az óceán? Ezt a jelenséget az üvegházhatású gázok, ezen belül főként a szén-dioxid fokozódó kibocsátása generálja. Ennek következtében egyre több napenergia esik csapdába a légkörben, mely az óceánokba kerülve növeli a víz hőmérsékletét és megváltoztatja körforgását, valamint a sarki jég olvadását eredményezi.
Mivel ezek a hófödte területek zsugorodnak, így kevesebb napenergiát tudnak a világűrbe visszasugározni, ami a bolygó további melegedését vonja maga után. Emiatt több édesvíz kerül be az óceánokba, további változásokat okozva az áramlatokban.
Az óceánok elsavasodása
![Az óceánok kényes egyensúlyát bármi könnyen felboríthatja](http://cdn-5d5e92c6f911c809502507a6.closte.com/wp-content/uploads/2021/04/pexels-pixabay-235990.jpg)
Az óceánok az ipari forradalom óta kibocsátott összes szén-dioxid közel 40%-át nyelték már el, melynek következménye a savasodás. A szén-dioxid az óceánba kerülve ugyanis szénsavvá alakul át. Ha csökken az óceánok légköri szén-dioxid megkötési képessége, az valószínűleg növelni fogja a szén-dioxid légköri koncentrációját, és ezáltal hozzájárul a további éghajlatváltozáshoz.
A savasodás káros hatással van az óceánok élővilágára is. A tengervíz pH értékének csökkenésével veszélybe kerülnek egyes tengeri fajok, például a héjazatukat kalcium-karbonátból építő kagylók, korallok és osztrigák nem tudják kellőképpen kialakítani vázanyagukat, így nem lesznek eléggé védettek a külső, környezeti hatásokkal szemben.
A savasodás a vízi növények fotoszintézisére is kihatással van, és ebben Európa sem élvez védettséget. Az elkövetkező évek során az Európát körülvevő vizek fokozott savasodásával kell számolnunk, ha nem teszünk drasztikus lépéseket e folyamatok megállítására.
Mi az a korallfehéresedés?
![A korallfehéredés nagyon komoly probléma](http://cdn-5d5e92c6f911c809502507a6.closte.com/wp-content/uploads/2021/04/pexels-francesco-ungaro-3157890.jpg)
Az óceánokban lezajló folyamatok a sótartalmat is befolyásolják: a csökkenés és a növekedés a koncentráció tekintetében egyaránt megzavarhatja az érzékeny ökoszisztémát, és hozzájárul az élővilág átrendeződéséhez. A növekedés például káros hatással lehet számos vízi élőlény egészséges fejlődésre, és olyannyira ellehetetlenítheti életkörülményeiket, hogy emiatt számos faj kerül a kihalás szélére.
A Csendes-óceánban és az Indiai-óceánban már megfigyelték, hogy milyen ijesztő gyorsasággal növekedik a korallfehéredés mértéke: korallok elveszítik jellegzetes színüket, mert a velük szimbiózisban élő mikroalgák elpusztulnak az óceánvízben bekövetkező változások miatt. Mivel a korallok az algák fotoszintézise által nyerik a számukra szükséges energia közel 90%-át, a folyamat végül néhány korallfaj kihalásához vezet.
Milyen mértékű az óceánok szennyezése?
![Az óceánok szennyezése nagyon komoly probléma](http://cdn-5d5e92c6f911c809502507a6.closte.com/wp-content/uploads/2021/04/pexels-artem-beliaikin-2447036.jpg)
Az óceánokba futó folyók mellett a parton fekvő települések ipari, mezőgazdasági és kommunális eredetű szennyeződéseivel is számolni kell. A hajók motorjai, szennyvize és a szállított áruk mind tovább fokozzák a szennyezettség mértékét. A vízi közlekedés és szállítás, és az ehhez kapcsolódó balesetek miatt sok olaj kerül a vízbe, ami számos élőlény pusztulását okozza. A légköri ülepedés is szennyezi az óceánok vizét, ezeknek adott esetben jelentős hatása lehet az élő szervezetekre is: ez a stabil variánsokra igaz, melyek bejutva az élőlénybe, feldúsulnak.
Végül, de nem utolsósorban a szilárd szennyezőkről is szót kell ejteni, hiszen az óceánokon hatalmas szemétszigetek alakultak ki, amelyek javarészt a tengerjáró hajók hulladékából, műanyagból tevődnek össze. Úsznak az óceánon alkotóelemeiket tekintve egészen abszurd szemétszigetek is, amiket különböző vízi baleseteknek „köszönhetünk”: ilyenek például gumikacsából vagy Legóból összeálló szigetek.
A Csendes-óceán északi medencéjében található szemétsziget méretét 700 ezer-15 millió négyzetkilométer közöttire becsülik.
Az óceánok élővilágának pusztulása
![Az óceánokban lezajló változások az emberek mindennapjaira is komoly hatással vannak](http://cdn-5d5e92c6f911c809502507a6.closte.com/wp-content/uploads/2021/04/pexels-leung-kwok-tung-ktleung-3054187.jpg)
A vízhőmérséklet a tengeri élővilágra drasztikus hatással lehet, a hőmérséklet emelkedése máris nagy változásokat idézett elő a víz alatt, beleértve a tengeri fajok eloszlásának jelentős átrendeződését. Egyes területeken a sótartalom drasztikus növekedése, más közegekben annak csökkenése vezet a fajok kipusztulásához.
A sósvízi élővilágot fokozatosan váltja fel az édesvízi élővilág, ott ahol a sótartalom csökken.
A Balti tengerrel kapcsolatos felmérések során figyelték meg, hogy a víz hőmérsékletének változása miatt az Északi-tengerben található tőkehal, makréla és hering például a táplálékforrását, vagyis az evezőlábú rákokat követve vándorol az északi, hidegebb vizek felé. Ez pedig már az emberek mindennapjaira is komoly hatással van az érintett területeken, hiszen ezek a változások, beleértve a kereskedelmi halállományok vándorlását, egyértelműen kihatnak a gazdasági ágazatokra és a halászattól függő közösségekre.
A megélhetés mellett azonban ezek a változások az emberek egészségére is hatással vannak: az emelkedő vízhőmérséklet miatt növekedhet a vízzel terjedő betegségek, például a Balti-tengerben fellépő vibriózis fertőzések kockázata is.
Miért jelentenek óriási problémát az óceánokban végbemenő változások?
Az óceánokban végbemenő változások több komponensből összeálló problémát jelentenek. A víz körforgására gyakorolt hatás szélsőséges időjárási körülményeket idézhet elő. Normál esetben ez a körforgás eredményezi a víz folyamatos elosztását az óceánokból a légkörbe, szárazföldre, folyókba és tavakba, majd vissza a tengerekbe és az óceánokba.
Az éghajlatváltozás nyomán fokozódik a légkörben található vízgőz szintje, emiatt teljes mértékben kiszámíthatatlanná válik az, hogy milyen mértékű lesz a rendelkezésre álló víz mennyisége. Mindezek a körülmények egyes helyeken heves zivatarokat okozhatnak, más térségekben viszont épp az ellenkező hatást érik el: súlyosbodhat az aszályhelyzet, különösen a nyári hónapok alatt, és ez egyes területeken elsivatagosodáshoz vezethet.
Mi várható, ha minden így megy tovább az óceánokban?
![A klímaváltozás és a szeméttermelés komoly hatással van az óceánok élővilágára](http://cdn-5d5e92c6f911c809502507a6.closte.com/wp-content/uploads/2021/04/pexels-nataliya-vaitkevich-4813983.jpg)
Ha nem teszünk lépéseket az óceánok felmelegedésének és savasodásának megfékezése érdekében, azt kockáztatjuk, hogy az éghajlatszabályozásban betöltött szerepüket fokozatosan elvesztik, a klíma pedig olyan átalakuláson megy át, hogy az az életkörülmények drasztikus leromlásához vezet.
Az óceánokban végbemenő változások hatására olvadnak a gleccserek, zsugorodnak a hóval és jéggel borított területek. Felborul a sarkvidéki ökoszisztéma, egyre kisebb térre szorulnak vissza a sarkvidéki állatok és az őslakos emberek. Az olvadás következtében emelkedik a tengerszint, egyre nagyobb területek kerülnek víz alá, mindezek az egymást generáló események pedig az emberi életkörülményeket is ellehetetlenítik: a gazdasági problémák mellett évtizedeken belül a tömeges migrációval is számolni kell.
A csapadékviszonyok is változnak. Európában a csapadékos térségek még csapadékosabbá, a szárazak pedig még szárazabbá válnak, ugyanakkor egyre gyakoribbak és intenzívebbek az éghajlatváltozással összefüggő szélsőségek, köztük a hőhullámok, az erős esőzések és aszályok. A meleg több halálos áldozattal, valamint növénykultúrákat károsító, és erdőtüzeket okozó szárazsággal jár.
Az éghajlatváltozás a folyók és tavak átlagos vízhőmérsékletét is fokozatosan növeli, a jégborításos évszakok időtartamát pedig lerövidíti, amely a talajra is káros hatással van: a földben lakozó baktériumok elszaporodnak, a kártevők is szabadabb teret kapnak. E változások jelentősen befolyással lesznek a földművelésre, mezőgazdaságra, és az emberi életminőségre is.
Mi a nemzetközi óceánpolitika álláspontja?
![Mit tehetünk az óceánok védelme érdekében?](http://cdn-5d5e92c6f911c809502507a6.closte.com/wp-content/uploads/2021/04/pexels-bedis-elacheche-891118.jpg)
Alapvető változtatásokat kell kieszközölni rövid időn belül az óceánpolitika tekintetében, ha biztosítani kívánják az emberiség jövőjét – ezért a nemzetközi szervezetek is felkarolták az óceánok ügyét. Az álláspont ezen a téren szerencsére egységes, a megvalósítás, az elmélet gyakorlatban való alkalmazása azonban még hagy némi kívánni valót maga után. Az EU és az ENSZ szerint is szükségesek radikális változások három kiemelt fontosságú területen:
- A nemzetközi óceánpolitikai irányítási keretrendszer javítása;
- az emberek által az óceánokra gyakorolt nyomás csökkentése, és a kék gazdaság fenntarthatóságát szolgáló feltételek megteremtése;
- a nemzetközi kutatás és adatgyűjtés előmozdítása.
Ennek fényében tehát Tengerhajózási biztonsági stratégiájának alapján az Európai Unió együtt fog működni a partnerországokkal, hogy csökkentse és minimalizálja a kalóztámadásokat, az emberkereskedelmet, illetve a fegyver- és kábítószer-kereskedelmet. Ezek valós, létező, ma is komoly problémák, melyek jelentősebben érintik a Föld egészségét, mint gondolnánk.
Az óceánok szennyezettségével szembeni fellépésben jelentős szerepet tulajdonítanak annak, hogy készüljön egy, a műanyagokra vonatkozó stratégia tervezet, valamint a be nem jelentett területi halászat szabályozását is sürgetik.
A tudományos kutatások fellendítése is közös cél: a becslések szerint a tengerfenék 90%-a még nincs megfelelően feltérképezve. Az ismeretek bővítésével párhuzamosan nő az óceánok erőforrásaival való fenntartható gazdálkodás aránya, és annak a lehetősége, hogy csökkenteni tudjuk az emberek által az óceánokra gyakorolt nyomást.
Mit tehetünk az óceánok védelméért?
![Az óceánok védelme mindannyiunk közös érdeke](http://cdn-5d5e92c6f911c809502507a6.closte.com/wp-content/uploads/2021/04/yang-wewe-E9m9kO9dzFY-unsplash.jpg)
Fontos, hogy felismerjük: nem csupán az európai, vagy a nemzetközi szervezetek, politikai nagyhatalmak tehetnek az óceánok ügyéért, hanem mi magunk, személyesen is felelősek vagyunk érte, és egyenként is hozzájárulhatunk a megóvásukhoz, mellyel saját jövőnket is biztosítjuk.
A végtelen kékséget érő káros hatások már most is kihatnak mindennapjaikra. Mind egyéni, mind közösségi szinten fontos, hogy csökkentsünk a tengereket érő szennyezést, különösen a szárazföldi tevékenységből eredőket, például a tengeri uszadékot, és a tápanyagterhelést. A jelentős károsító hatások elkerülése érdekében fenntartható módon kezeljük, és védjük a tengeri és tengerparti ökoszisztémákat, ideértve az ellenállásra és alkalmazkodásra való képességük megerősítését, illetve intézkedjünk helyreállításuk érdekében, hogy az óceánok egészségesek és termékenyek legyenek.
Elengedhetetlen, hogy a lehető legjobban visszafogjuk az óceán savasodását, és kezeljük annak következményeit, többek között fokozott tudományos együttműködéssel. Ebben az együttműködésben kiemelt szerepet kell biztosítani a sajtóban való megjelenésnek, az ismeretterjesztő programoknak, rendezvényeknek.
Fontos, hogy a halászat terén is eredményeket érjünk el. A tengeri halászat szabályozása mellett a halállományok helyreállítása is célként kell lebegjen az emberiség szeme előtt, legalább olyan szinten, amely a biológiai tulajdonságaiknak megfelelően a legnagyobb fenntartható szaporulatot hozza.
Ennek fényében globálisan be kell tiltani a halászati támogatások bizonyos formáit, amelyek hozzájárulnak a túlzott kapacitások fenntartásához és a túlhalászathoz, felszámolni azon támogatásokat, amelyek hozzájárulnak a jogellenes, szabályozatlan vagy nem bejelentett halászati tevékenységekhez, és tartózkodjunk egyéni szinten, turistaként olyan termékek megvásárlásától, melyek ilyen körülmények között kerülnek ki a vizekből.
Mindeközben pedig globális és egyéni szinten is támogatni kell a legkevésbé fejlett országok és a fejlődő kis szigetállamok fenntartható halászatra tett törekvéseit, programjait. Ehhez elsősorban a tengeri források fenntartható használatából – ideértve a fenntartható halászatból, haltenyésztésből és turizmusból – fakadó gazdasági előnyöket kell biztosítani nekik.
Globálisan, nemzetközi szinten növelni kell a tudományos tudásbázist, fejleszteni a kutatási kapacitásokat, és átadni egymásnak a tengeri technológiákat, figyelembe véve a Kormányközi Oceanográfiai Bizottság „A tengeri technológiák átadásának feltételei és irányelvei” című dokumentumában foglalt előírásait. Ezzel javíthatjuk az óceán egészségét, és növelhetjük azt a hozzájárulást, amit a tengerek fajgazdagsága ad a fejlődő országok, különösen a legkevésbé fejlett országok és a fejlődő kis szigetországok fejlesztéséhez.
Mit tehetsz te személy szerint az óceánok védelme érdekében?
![Az óceánok védelme érdekében figyelj oda, milyen forrásból származó halat veszel!](http://cdn-5d5e92c6f911c809502507a6.closte.com/wp-content/uploads/2021/04/caroline-attwood-bpPTlXWTOvg-unsplash.jpg)
Tájékozódj, legyél nyitott a nemzetközi, hazai környezetvédelmi szervezetek kommunikációjára, olvass minél több cikket, fórumot a témában, és figyeld folyamatosan a sajtóban az ezzel kapcsolatos híreket, intézkedéseket, szabályokat. Ezen információk segítségével kerüld el azon cégek termékeit, amelyek környezetpusztító módon állítják elő termékeiket, vagy túlhalászattal biztosítják a hal beszerzését.
Ha turistáskodsz….
Nyaraláskor olyan ajándéktárgyat vásárolj, amiről biztosan tudod, hogy nem úgy állították elő, hogy tengeri állatot gyilkoltak érte. Olyan éttermeket látogass a nyaralás során, ahol fenntartható halászatból készítik az ételeket.
Ha itthon vagy…
Olyan halat vásárolj, amiről tudod, hogy fenntartható módon halászták. Itthon, a boltban kapható tengeri halakra ez általában nem érvényes, ezért érdemes hazait fogyasztani, és csak akkor hódolni a tengeri herkentyűk iránti élvezetnek, amikor a tengerparton, óceán mellett vagy. Fontos, hogy folyamatosan tájékozódj arról, hogy a mindennapokban mit tehetünk az óceánokért és mit kerüljünk el.
Nőként…
Annak, akinek a környezettudatosság fontos szerepet játszik az életében, a kozmetikumok vásárlásánál nagyon körültekintőnek kell lennie: sok szempontból fontos, hogy az adott termék mit tartalmaz. Egyes szépítkezőszerekhez például olyan, veszélyeztetett fajokat használnak fel, mint a csikóhal.
Ha tengerhez, vagy óceánhoz valamilyen formában kapcsolódó cég vezetője vagy
Fordíts a nemzetközi jog érvényesítése és végrehajtása által fokozott figyelmet az óceánok és erőforrásaik megőrzésére, és fenntartható használatára az ENSZ Tengerjogi Egyezménye előírásainak megfelelően – ahogy arra „Az áhított jövő” című ENSZ-nyilatkozat 158. bekezdése emlékeztet.
Gyakran Ismételt Kérdések
Az óceánok nélkül a bolygó élhetetlen lenne, valamint rengeteg lehetőséget kínálnak a növekedés, a foglalkoztatás és az innováció előmozdítására. Az óceánoknak fontos szerepe van a klíma fenntartásában is, a bolygónk felmelegedése mögött 93%-ban az óceánok melegedése áll.
A klímaváltozás okozta hőmérsékletváltozással, a szennyeződéssel, a savasodással, a sótartalom változásával, melyek az élővilág pusztulásával járnak.
Mert ezek a hatások az emberi életet is fenyegetik: egzisztenciális válságot, élhetetlen körülményeket idéznek elő, egyes helyeken élelemhiány és fertőzésveszély léphet fel, ami a következő évtizedekben globális migrációhoz fog vezetni.
Nagy Tímea – birge – | A kis- és középvállalkozások marketing szövegírója, lelkes környezetvédő, igazi természetrajongó. “A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket.”
Vélemény, hozzászólás?