Megállítható-e a fokozódó elsivatagosodás?

Vajon véget lehet vetni a világszerte gondot okozó elsivatagosodás folyamatának? Hol tart a folyamat, mennyire érinti hazánkat? Cikkünkből kiderül!

Az elsivatagosodás a száraz-kontinentális éghajlaton, az óceánoktól elzárt, vagy nagyon távol fekvő, ezért gyér csapadékú, és a nyári hónapokban erősen felmelegedő területeken figyelhető meg.

A folyamat az éghajlatváltozás keretei közt lezajló, a csapadékmennyiséghez képest magas elpárolgásnak köszönhető, amely az állandó és gazdag természetes növényzet hiányát vonja maga után, és így egyre több területen sivatagok és félsivatagok jönnek létre. A természeti tényezők, a klímaváltozás szoros összefüggésben vannak az emberi tevékenységekkel, melyek számos módon hozzájárulnak a folyamat terjedéséhez és felgyorsulásához.

Mik az elsivatagosodás okai, mitől alakul ki?

Az éghajlatváltozás és az ennek következtében növekvő szárazság, az erdőtüzek, a talaj vízszintjének süllyedése és a meginduló talajerózió egyaránt hozzájárulnak az elsivatagosodás folyamatához, de számos közvetlenül az emberhez köthető tényező is okolható. Az elsivatagosodás fő oka a mértéktelenül és helytelen módszerekkel történő erdőirtás, ami után nincs újratelepítés. A politikai-gazdasági érdekek, a népességnövekedés, és az ezzel együtt járó területszükséglet folyamatosan súlyosbítja a problémát.

Egy másik probléma a túllegeltetés. A legeltetés során figyelembe kellene venni a változékony időjárást, és ennek függvényében az úgynevezett anyagcsere-tartalék épségét. Ez azt jelenti, hogy ha egy bizonyos mennyiség alatt a növények fotoszintézise már nem tudja fenntartani, megújítani a gyökérzetet, akkor az nem termel elég magot, s így a legelő elpusztul.

Mik az elsivatagosodás következményei?

A folyamat során a termőföldek az éghajlat, a mikroklíma változása és emberi tényezők miatt a mezőgazdasági művelésre alkalmatlanná válnak, emberek tömegeinek életkörülményei pedig elfogadhatatlanok lesznek.

Milyen a helyzet jelenleg, hogyan érinti a probléma a világot?

Az elsivatagosodás következtében számos ember veszíti el a munkáját és otthonát. Az életkörülmények változása miatt az elsivatagosodott területekről megindul a tömeges elvándorlás, és a migráció mértéke az egész világ számára kihívást jelent majd.

Az elsivatagosodás az afrikai kontinensen a legjelentősebb, ilyen terület például a Száhel-övezet és a Szahara északi része. Ez azt jelenti, hogy együttesen évente kb. 100 ezer hektár termőterület szűnik így meg Afrikában.

Mennyire súlyos a helyzet az egyes területeken?

A talajpusztulás és a migráció közötti összefüggésre hívja fel a figyelmet a sivatagosodás és aszály elleni küzdelem június 17-i világnapján az ENSZ. A sivatagok terjeszkedése jelenleg az emberiség egyharmadát érinti közvetlenül, Európa szinte minden mediterrán országát veszélyezteti. A környezet pusztulása, a talaj kimerülése, a szárazság, az élelemellátás bizonytalansága, a politikai instabilitás és a szegénység miatt világszerte egyre többen hagyják el otthonukat – számuk a 2000. évi 173 millióról 2015-re elérte a 244 milliót.

Az elsivatagosodás mint globális jelenség

Az elsivatagosodás problémaként elsősorban a Mediterráneumban, Kaliforniában és Afrikában jelenik meg. A folyamatot a biológiai sokféleség megőrzésével, a természetes növénytakaró védelmével, okszerű mezőgazdasági termeléssel lehet megfékezni. Évente 24 milliárd tonna termőtalaj tűnik el a Földről, a talaj mintegy 33%-a közepesen vagy súlyosan károsodott világszerte az erózió miatt.

Elsivatagosodás Európában

Európában Görögország, Spanyolország és Dél-Olaszország mellett Itália északabbra eső, korábban igen termékeny területei is veszélyeztetetté váltak. Az elsivatagosodás problémája már a honfoglalás óta dús termőföldű, csapadékban gazdag Kárpát medencében is felütötte a fejét. Eddig inkább a Mediterráneumot érintő jelenségnek gondoltuk, de az évszázad legsúlyosabb aszálya 2020-ban jelentkezett Románia és Lengyelország területein.

Az Európai Bizottság becslése szerint a szárazság okozta pénzügyi károk az elmúlt 30 évben meghaladták a 100 milliárd eurót. Egy felmérés szerint Közép- és Észak-Európában 2018-ban csapadékhiány következtében a legfontosabb haszonnövények hozama 50%-kal csökkent, a gabonafélék árai pedig 7,9%-kal emelkedtek.

Elsivatagosodás Magyarországon

Kevesen gondolnák, hogy Magyarország érintett a kérdésben, pedig vannak olyan területek, amelyek tényleg ki vannak téve ennek a veszélynek. Csak a folyóvizeink közül 37 van kiszáradófélben, miközben 6 éve még egy sem volt, a Duna-Tisza közén pedig kb. 1000 kisebb-nagyobb tó tűnt el az elmúlt 100 évben. A Duna-Tisza közi Homokhátság 2020 óta már hivatalosan is a félsivatagos vidék kategóriájába tartozik.

Magyarországon a talaj vízszint csökkenése is jelentősen hozzájárul a problémához, az Alföldön ilyen szempontból a 19. század volt a vízválasztó, ekkor kezdődött el a vízelvezetés kiépítése. Ez a gépesítés miatt nagyon felgyorsult a második világháború után, néhány évtized alatt kiszárította a területet.  Az ötvenes-hatvanas években több árkot és csatornát építettek, mint közutat, a felszíni vizek mellett a talajvizet is érintették a munkálatok. Ez helyenként 5-9 métert süllyedést jelentett, így egyrészt alkalmatlan lett a terület a növénytermesztésre, másrészt az aszály miatt az állattartás szempontjából sem volt már hasznosítható. Ennek következtében a 1980-as években a tanyák elnéptelenedtek.

Magyarországon tehát az Alföld és a Tisza vidékét érinti jól érzékelhetően az elsivatagosodás folyamata, jelenleg a természetes gyepek beszántása, a vízigényes haszonnövények telepítése, a műtrágyázás és a pazarló, szakszerűtlen öntözés vezetnek elsősorban talajromláshoz.

Mit hoz a jövő, ha ilyen ütemben fokozódik az elsivatagosodás?

Ahogy azt a tudományos kutatások előrevetítik, itthon már a Dél-Dunántúltól egész Északkelet-Magyarországig, nagyjából a Zemplénig határozható meg az a terület, ahol ez a jelenség a következő évtizedben felütheti a fejét, ha semmit sem teszünk.

Ha nem változtatunk az eddigi gyakorlaton, akkor 2050-ig a bolygó egészét tekintve várhatóan több mint 1 milliárd az elsivatagosodás általveszélyeztetett embert érint majd közvetlenül a migráció.

Meg lehet-e állítani az elsivatagosodást? Milyen megoldási lehetőségek vannak?

Elméletileg igen, de ahhoz nagy áldozatokat kell hoznia az emberiségnek. Csökkenteni kellene a fából készült termékek mennyiségét, gazdaságosabb módszerekre kellene átállni a fakitermelés terén, és nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az újratelepítésre és az újrahasznosításra. Ezzel jelentősen lassítható lenne a folyamat.

Az erdősített területek jelentős szerepet játszhatnak a termőtalaj eróziójának megakadályozásában, a termőföld mikroflórájának fenntartásában, hiszen növelik a környezet páratartalmát, és a lombtakaró védőpajzsként óvja meg a termőtalajt a kiszáradástól.

Magyarországon a Homokhátság elsivatagosodása ellen több módszerrel is küzdenek. Említettük már az 50-es, 60-as években meghozott hibás, sokszor káros vízgazdálkodási döntések sorozatát, amelynek révén majdnem teljes mértékben sikerül elvezetni a vizet a mezőgazdaságilag és természetvédelmileg fontos területekről. Azonban a korszak szakemberei több zsiliprendszert, víztartáshoz szükséges műtárgyat helyeztek el ezeken a területeken, amelyek időközben tönkrementek. Ezen vízvédelmi eszközök rendbehozatalával a terület vízháztartásáért harcoló egyesületek, szervezetek jelentősen javíthatják annak esélyét, hogy a víz és az élet visszatérjen a területre. És hogy milyen további tevékenységek fűződnek a DONGÉR-KELŐÉR Vize Egyesület nevéhez?

„A vízvisszatartás hatásait dokumentáljuk és közreadjuk filmeken, kiadványokon és szórólapokon. 2019-ben 41 előadást és megbeszélést tartottunk és 3000 információs kiadványt osztottunk szét. Drónokkal és repülőgépekkel helyet keresünk a víznek a tájban és ezekbe a tározókba vezetjük. Minden mellékcsatornát el szeretnénk zárni, hogy ne jusson víz a főcsatornába és így a tengerbe. A jogszabály-módosításokkal jó esetben oda jutunk, hogy nem a vizet vezetik el, hanem azt, aki a vizet elvezeti.”

A szakember szerint a mesterséges beavatkozás előtti állapotot már nem lehet visszaállítani, vagyis nem lesz újra 600 természetes tó ezen a területen, azonban sok helyen ki tudnak alakítani víztartókat, víztározókat, amelyek segítségével életet lehelnek a Homokhátságba.

Ehhez természetesen kormányzati támogatásra is szükség lenne: fontos lenne minél több formában támogatni a kisgazdálkodók egzisztenciájának biztosítását, mert ők sokkal inkább figyelembe veszik a természet igényeit, mint az egyre nagyobb területet bekebelező nagygazdálkodók. Meg kell erősíteni az aszálymegfigyelést, és hatékonyabbá kell tenni aszályokra való felkészülést Európában. Emellett nemzetközi éghajlatváltozási akciótervet kell kidolgozni a felmelegedés mérséklésére, és az ahhoz való alkalmazkodásra. Fontos lenne népszerűsíteni a fenntartható mezőgazdaságot, a helyi, szezonális ökoélelmiszereken alapuló étrendet, ami a jövőbeni „aszályálló” európai élelmezésbiztonság kulcsa.

Gyakran Ismételt Kérdések

Nagy Tímea – birge – | A kis- és középvállalkozások marketing szövegírója, lelkes környezetvédő, igazi természetrajongó. “A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket.”