Tartalom
- 0.1 Mi az ózonréteg?
- 0.2 Miért fontos az ózonréteg, mi a szerepe a Föld életében?
- 0.3 Mit nevezünk ózonlyuknak?
- 0.4 Mi okozza az ózonréteg vékonyodását? Milyen az ózonréteget károsító anyagok vannak?
- 0.5 Milyen következményei vannak az ózonréteg elvékonyodásának?
- 0.6 Tényleg gyógyulásnak indult? Mi az oka ennek?
- 0.7 Fenntartható-e a gyógyulás? Mit lehet tenni az ózonréteg védelméért?
- 1 Gyakran Ismételt Kérdések
Kisiskolás korunk óta tanulunk a Földünket övező ózonpajzsról, annak jótékony hatásáról és instabil mivoltáról. De pontosan milyen veszélyeket hordoz magában az ózonréteg elvékonyodása? Vajon képesek lehetünk megállítani az ózon bomlását, hogy megóvjuk az életet a Földön? Ezekre a kérdésekre keressük a választ. Először is frissítsük fel ismereteinket magáról az ózonrétegről.
Mi az ózonréteg?
Természetesen nem egy egybefüggő rétegről van szó, a sztratoszférában körülbelül 15-40 km magasságban keringő ózon molekulák összességét hívjuk így. Ebben a magasságban az ózon molekulák összesűrűsödnek, valóságos páncélt alkotva a Föld körül. A sűrűsége földrajzi szélességenként és évszakonként is változik, az Egyenlítő fölött a legvastagabb, a sarkok fölött a legvékonyabb, nyáron sűrűbb a koncentrációja, mint telente.
Miért fontos az ózonréteg, mi a szerepe a Föld életében?
Az ózon ambivalens anyag. Nagyon instabil, a Föld légkörében erős üvegházhatású gázként viselkedik, ráadásul az élőlényeknél légúti betegségeket okozhat. Ugyanakkor a vegyipar előszeretettel használja víztisztításra klór helyett, az orvostudomány pedig bőrelváltozásokat kezel vele. A legfontosabb hatását azonban a sztratoszférában fejti ki, képes visszaverni a káros ultraibolya sugárzást, enélkül a Föld élhetetlen lenne, és minden élőlény elpusztulna. Az UV-B sugárzást részben nyeli el, az UV-C-t szinte teljesen, az előbbi bőrrákot, illetve szemirritációt okozhat, míg az utóbbi sejtpusztító hatása miatt halálos.
Mit nevezünk ózonlyuknak?
Az ózonlyuk az a jelenség, amikor egy bizonyos területen az ózon molekulák száma lecsökken, meggyengítve ezáltal az adott területen az UV védelmet. Egy ilyen vékonyodást vettek észre, egy téli éjszakán 1985-ben a tudósok a Déli-sark felett. Az Antarktiszon júliustól szeptemberig tart a tél, ekkor van a leghidegebb ezen a területen, folyamatos -65 °C-on tartva a hőmérsékletet. Ekkor a legritkább az ózon a térség fölött, olyan kevés, hogy valóságos lyukat alkot a pólus felett, áteresztve a káros sugarakat.
Ez a lyuk szerencsére folyamatosan csökkent az elmúlt harminc évben, ugyanakkor idén februárban aggasztó jelenséget vettek észre a tudósok az Északi-sark felett: egy új ózonlyuk kialakulását állapították meg. 1997-ben és 2011-ben már észleltek egy kis lyukat, de olyan kicsi volt, hogy nem adott nyugtalanságra okot, idén februárban azonban ez a lyuk hatalmassá fejlődött, köszönhetően egy rendkívüli hideg légáramlatnak a térségben. Egy poláris örvény alakult ki, ami ott tartotta az extrém hideget az északi sarkon, ezáltal ózon csökkenést okozva a területen. Áprilisra ugyan visszaállt az ózon mennyisége, de a kutatók aggódva várják a jövő telet.
Mi okozza az ózonréteg vékonyodását? Milyen az ózonréteget károsító anyagok vannak?
A fő bűnösök a CFC gázok, vagy ismertebb nevükön a freonok, de a halonok és bizonyos bromidok is veszélyeztetik az ózonpajzs épségét. Ezeket az anyagokat hűtőfolyadékként, illetve hajtógázként használták a harmincas évektől kezdve. A freon nevet egy amerikai vegyipari cég találta ki, az általa árult halogénezett szénhidrogéneket (olyan vegyületek, amelyek a szén atom vagy atomok mellett csak halogén atomokat: fluor, klór, bróm, jód tartalmaznak) nevezte így, innen került a köznyelvbe.
Megkülönböztetünk lágy és kemény freonokat, az előbbieket HCFC-nek (hydrochlorofluorocarbon), míg az utóbbiakat CFC-nek (chlorofluorocarbon) nevezzük. A CFC-k és HCFC-k olyan halogénezett szénhidrogének, másnéven halokarbonok, amelyek csak klórt és fluort tartalmaznak a szén mellett. Ezek az anyagok fény hatására felbontják kötéseiket, ezáltal rendkívül reagens vegyületeket hoznak létre, amelyek könnyen feloldják az amúgy is nagyon instabil ózont.
A hideg katalizátorként működik, felgyorsítja a bomlasztást, ezzel magyarázható, hogy a sarkokon a legvékonyabb az ózonréteg.
Milyen következményei vannak az ózonréteg elvékonyodásának?
Ahogy vékonyodik az ózonpajzs, úgy enged át egyre több és több ultraviola sugárzást. Az UV-A és UV-B sugarak áteresztésével gyorsabban leégünk a napon, egyre több bőrrákos esetet regisztrálnak, a szürkehályog, majd a vakság aránya megnő.
Az UV-C sugarak behatolása pedig megkezdi a fertőtlenítő hatását, sterilizálja a növényeket, elhalnak a cianobaktériumok, amelyek bizonyos termőnövények, mint például a kukorica és a rizs sejtszöveteiben élnek, ezáltal meddővé téve a termőföldeket, ami éhínséghez vezet, közben pedig DNS-romboló hatásának köszönhetően elkezdi pusztítani az állatok és emberek sejtjeit.
Elsőnek a planktonokkal végez, a tengeri tápláléklánc alján álló élőlényekkel, ami tömeges pusztuláshoz vezet az állatvilágban először a vizekben, majd a szárazföldön, végül az emberiségben. Meggyengíti az immunrendszert, ezáltal fogékonyabbá téve minket a betegségekre. Végül a Földön minden élet elpusztul.
Tényleg gyógyulásnak indult? Mi az oka ennek?
Az első lépés a gyógyuláshoz vezető úton a felismerés volt. 1985-ben létrejött az alapegyezmény, amely nemzetközi összefogást szorgalmazott az ózonpajzs elvékonyodásának megfigyelésére és lehetséges okainak kikutatására.
1987-ben bebizonyították, hogy mely anyagok tehetőek felelőssé az ózonréteg elvékonyodásáért, még szeptemberben létrehoztak egy egyezményt, a Montreáli Protokollt, amelyet 197 ország és az Európai Unió írt alá, példátlan összefogás a világ országainak részéről. Az egyezmény 1989-ben lépett érvénybe, a 35/1990. (II. 28.) MT rendeletben olvasható magyarul.
E rendelet meghatározta a CFC-k és HCFC-k felhasználásának mértékét, majd a szigorítás be is tiltotta ezeket az anyagokat, a CFC-ket 1996-tól tilos használni, a HCFC-ket pedig 2030-ra kell teljesen kivonni a forgalomból.
A becslések szerint, ha 1987-ben nem jött volna létre a Montreáli Jegyzőkönyv, 2060-ra a földön már szinte nem lenne élet. A kemény freonok kivonása után 24 évvel a gyógyulás jelei már mutatkoznak a pajzson. 2019-ben mért adatok szerint az ózonlyuk nagysága felfedezése óta nem volt ilyen kicsi, és az ózonréteg elkezdett ismét vastagodni.
A kutatók a század közepére várják a teljes gyógyulást. A folyamat hosszúságának oka egyrészt a CFC-k időtállóságában keresendő, amelyek annak ellenére, hogy majdnem negyedszázada kivonták őket a forgalomból, továbbra is a légtérben keringenek, azóta is bomlasztva az ózon molekulákat.
Másrészt pedig jelentős kárt okozott a kínai poliuretán szigetelést gyártó szektor. 2018-ban kutatók felfedezték, hogy a légkörben található Freon-11-ek száma nem fogy a megfelelő ütemben, mintegy 50 %-kal lelassult a csökkenés. Megállapították, hogy Kínából ered a probléma, poliuretán gyártás közben használták a tiltott anyagot. Így az előrejelzések szerint 18 évvel tolták ki az ózonréteg gyógyulásának valószínűsíthető időtartamát.
Fenntartható-e a gyógyulás? Mit lehet tenni az ózonréteg védelméért?
Látható, hogy egyetlen kihágás is súlyos következményekkel jár, habár, ha időben észreveszik, megfordítható a folyamat. Ugyanakkor még nem lélegezhetünk fel, mivel az ózonrétegre a globális felmelegedés is rossz hatással van.
A klímaváltozás eredményeképpen gyakran ingadozik a hőmérséklet, extrém meleg és extrém hideg áramlatok váltakoznak, és a hideg nagy veszélyt jelent az ózon mennyiségére a sztratoszférában.
Mit tehetünk tehát, hogy a javulás fennmaradjon? Első és legfontosabb feladatunk természetesen globális jellegű: a Montreáli Protokoll betartása és betartatása. Négy évente ül össze a bizottság, hogy megnézzék a folyamatok alakulását, és levonják a következtetéseket.
A megfigyeléseket a NASA felelős szakértői nyilvánosan végzik, bárki megtekintheti a honlapjukon. Az utolsó ülés 2018-ban volt, amely biztató eredményeket állapított meg. A becslések szerint 2030-ra helyreállhat az ózonréteg vastagsága, 2060-ra pedig teljesen bezáródhat a Déli-sark feletti ózonlyuk.
Ehhez azonban szükséges, hogy továbbra is fegyelmezetten viselkedjenek a nemzetek, és ne történjen újabb kihágás. A törvény betartatása az egyes országok felelőssége. A kutatók nagy erőkkel dolgoznak azon, hogy megfelelő helyettesítő vegyületeket találjanak HCFC-k helyett, hogy teljesen kivonhassák azokat a forgalomból.
Ám nem elég az országok vezetőire hagyatkoznunk, hogy megóvjuk bolygónkat. Egyéni szinten is éppen annyit tehetünk az ügy érdekében!
Egyrészt meg kell próbálnunk elkerülni a HCFC-k használatát. A klímaberendezések például ezeket az anyagokat használják a hűtéshatás eléréséhez, így, ha tehetjük, ne vásároljunk klímaberendezést, helyettesíthetjük ventilátorral például.
HCFC-t használnak a teflonbevonatok készítéséhez is. Azt már évekkel ezelőtt bebizonyították, hogy a sérült teflon bevonat rákkeltő, ám az ózongyengítő hatására kevesen hívják fel a figyelmet. Jó alternatíva lehet helyette a gránitbevonatos edény, amelyben szintén nem tapad le az étel, és nem is szennyezi a környezetet.
Másrészt pedig a globális felmelegedés csökkentésével is javítjuk az ózonréteg esélyeit. Figyeljünk ökológiai lábnyomunkra, kerüljük a fölösleges szeméttermelést, az üvegházgázok kibocsátását. Az Európai Bizottság Bolygónk a Föld című kiadványában további tippeket kaphatunk a tudatos életmódhoz.
Mint láthatjuk, ha minden ember és nemzet összefog, igenis van remény a bolygó megmentésére. A Montreali jegyzőkönyv példamutató kezdeményezés, és remélhetjük, hogy mivel harminc év elteltével már látható a javulás, a globális felmelegedés elleni küzdelemben is rálépünk erre az útra, és drasztikus lépéseket teszünk egy élhető világ érdekében.
Gyakran Ismételt Kérdések
Az ózonréteg pajzsként szolgál, védi a Föld élőlényeit a káros ultraibolya sugaraktól. Ha az ózon mennyisége drasztikusan csökken a sztratoszférában, akkor ezek a sugarak elérik a Földet, a növényeknél terméketlenséget okoznak, a tápláléklánc alján elhelyezkedő állatokat azonnal elpusztítják, míg a többiek éhen pusztulnak. Az embereknél bőrrákot, szürkehályogot, és sejtpusztítást tapasztalnánk, így végül az egész Földön megszűnne az élet.
Igen és nem. Általánosan elmondható, hogy vastagszik az ózonréteg, a Déli-sark feletti ózonlyuk a nyolcvanas évek óta nem volt ilyen kicsi. Ugyanakkor aggasztó hírek érkeztek az Északi-sarkról, februárban felfedeztek egy nagy méretű ózonlyukat a térségben, amely ugyan bezárult áprilisra, de elképzelhetőnek tartják a kutatók, hogy jövő télen újra megnyílik.
Globális szinten be kell tartania minden országnak a Montreali jegyzőkönyvben meghatározottakat, miszerint a CFC-k használatát kerülni kell, a HCFC-ket pedig minél előbb, de legkésőbb 2030-ig ki kell vonni a forgalomból. Ennek a betartatása az országok felelőssége, de minden állampolgárnak kötelessége megtenni mindent a lehetőségeihez mérten. El kell tekintenünk a klíma, az aeroszolos sprayk, a teflon, és minden olyan eszköz használatától, ami HCFC-t alkalmaz. Ez járhat ugyan némi kényelmetlenséggel, de ezt vállalnunk kell a bolygónk megmentéséért.
Mézes Dorottya | Főállású anya és egyetemista, kutatási területe az alkímia szimbolizmusa a középkorban. A környezetvédelem fontos helyet foglal el családja életében.
Vélemény, hozzászólás?