Tényleg gyógyul az ózonréteg? Így marad vajon a jövőben is, mi lesz ha nem?

Kisiskolás korunk óta tanulunk a Földünket övező ózonpajzsról, annak jótékony hatásáról és instabil mivoltáról. De pontosan milyen veszélyeket hordoz magában az ózonréteg elvékonyodása? Vajon képesek lehetünk megállítani az ózon bomlását, hogy megóvjuk az életet a Földön? Ezekre a kérdésekre keressük a választ. Először is frissítsük fel ismereteinket magáról az ózonrétegről.

Mi az ózonréteg?

Természetesen nem egy egybefüggő rétegről van szó, a sztratoszférában körülbelül 15-40 km magasságban keringő ózon molekulák összességét hívjuk így. Ebben a magasságban az ózon molekulák összesűrűsödnek, valóságos páncélt alkotva a Föld körül. A sűrűsége földrajzi szélességenként és évszakonként is változik, az Egyenlítő fölött a legvastagabb, a sarkok fölött a legvékonyabb, nyáron sűrűbb a koncentrációja, mint telente.

Miért fontos az ózonréteg, mi a szerepe a Föld életében?

Az ózon ambivalens anyag. Nagyon instabil, a Föld légkörében erős üvegházhatású gázként viselkedik, ráadásul az élőlényeknél légúti betegségeket okozhat. Ugyanakkor a vegyipar előszeretettel használja víztisztításra klór helyett, az orvostudomány pedig bőrelváltozásokat kezel vele. A legfontosabb hatását azonban a sztratoszférában fejti ki, képes visszaverni a káros ultraibolya sugárzást, enélkül a Föld élhetetlen lenne, és minden élőlény elpusztulna. Az UV-B sugárzást részben nyeli el, az UV-C-t szinte teljesen, az előbbi bőrrákot, illetve szemirritációt okozhat, míg az utóbbi sejtpusztító hatása miatt halálos.

Mit nevezünk ózonlyuknak?

Az ózonlyuk az a jelenség, amikor egy bizonyos területen az ózon molekulák száma lecsökken, meggyengítve ezáltal az adott területen az UV védelmet. Egy ilyen vékonyodást vettek észre, egy téli éjszakán 1985-ben a tudósok a Déli-sark felett. Az Antarktiszon júliustól szeptemberig tart a tél, ekkor van a leghidegebb ezen a területen, folyamatos -65 °C-on tartva a hőmérsékletet. Ekkor a legritkább az ózon a térség fölött, olyan kevés, hogy valóságos lyukat alkot a pólus felett, áteresztve a káros sugarakat.

Ez a lyuk szerencsére folyamatosan csökkent az elmúlt harminc évben, ugyanakkor idén februárban aggasztó jelenséget vettek észre a tudósok az Északi-sark felett: egy új ózonlyuk kialakulását állapították meg. 1997-ben és 2011-ben már észleltek egy kis lyukat, de olyan kicsi volt, hogy nem adott nyugtalanságra okot, idén februárban azonban ez a lyuk hatalmassá fejlődött, köszönhetően egy rendkívüli hideg légáramlatnak a térségben. Egy poláris örvény alakult ki, ami ott tartotta az extrém hideget az északi sarkon, ezáltal ózon csökkenést okozva a területen. Áprilisra ugyan visszaállt az ózon mennyisége, de a kutatók aggódva várják a jövő telet.

Mi okozza az ózonréteg vékonyodását? Milyen az ózonréteget károsító anyagok vannak?

A fő bűnösök a CFC gázok, vagy ismertebb nevükön a freonok, de a halonok és bizonyos bromidok is veszélyeztetik az ózonpajzs épségét. Ezeket az anyagokat hűtőfolyadékként, illetve hajtógázként használták a harmincas évektől kezdve. A freon nevet egy amerikai vegyipari cég találta ki, az általa árult halogénezett szénhidrogéneket (olyan vegyületek, amelyek a szén atom vagy atomok mellett csak halogén atomokat: fluor, klór, bróm, jód tartalmaznak) nevezte így, innen került a köznyelvbe.

Megkülönböztetünk lágy és kemény freonokat, az előbbieket HCFC-nek (hydrochlorofluorocarbon), míg az utóbbiakat CFC-nek (chlorofluorocarbon) nevezzük.  A CFC-k és HCFC-k olyan halogénezett szénhidrogének, másnéven halokarbonok, amelyek csak klórt és fluort tartalmaznak a szén mellett. Ezek az anyagok fény hatására felbontják kötéseiket, ezáltal rendkívül reagens vegyületeket hoznak létre, amelyek könnyen feloldják az amúgy is nagyon instabil ózont.

A hideg katalizátorként működik, felgyorsítja a bomlasztást, ezzel magyarázható, hogy a sarkokon a legvékonyabb az ózonréteg.

Milyen következményei vannak az ózonréteg elvékonyodásának?

Ahogy vékonyodik az ózonpajzs, úgy enged át egyre több és több ultraviola sugárzást. Az UV-A és UV-B sugarak áteresztésével gyorsabban leégünk a napon, egyre több bőrrákos esetet regisztrálnak, a szürkehályog, majd a vakság aránya megnő.

Az UV-C sugarak behatolása pedig megkezdi a fertőtlenítő hatását, sterilizálja a növényeket, elhalnak a cianobaktériumok, amelyek bizonyos termőnövények, mint például a kukorica és a rizs sejtszöveteiben élnek, ezáltal meddővé téve a termőföldeket, ami éhínséghez vezet, közben pedig DNS-romboló hatásának köszönhetően elkezdi pusztítani az állatok és emberek sejtjeit.

Elsőnek a planktonokkal végez, a tengeri tápláléklánc alján álló élőlényekkel, ami tömeges pusztuláshoz vezet az állatvilágban először a vizekben, majd a szárazföldön, végül az emberiségben. Meggyengíti az immunrendszert, ezáltal fogékonyabbá téve minket a betegségekre. Végül a Földön minden élet elpusztul.

Tényleg gyógyulásnak indult? Mi az oka ennek?

Az első lépés a gyógyuláshoz vezető úton a felismerés volt. 1985-ben létrejött az alapegyezmény, amely nemzetközi összefogást szorgalmazott az ózonpajzs elvékonyodásának megfigyelésére és lehetséges okainak kikutatására.

1987-ben bebizonyították, hogy mely anyagok tehetőek felelőssé az ózonréteg elvékonyodásáért, még szeptemberben létrehoztak egy egyezményt, a Montreáli Protokollt, amelyet 197 ország és az Európai Unió írt alá, példátlan összefogás a világ országainak részéről. Az egyezmény 1989-ben lépett érvénybe, a 35/1990. (II. 28.) MT rendeletben olvasható magyarul.

E rendelet meghatározta a CFC-k és HCFC-k felhasználásának mértékét, majd a szigorítás be is tiltotta ezeket az anyagokat, a CFC-ket 1996-tól tilos használni, a HCFC-ket pedig 2030-ra kell teljesen kivonni a forgalomból.

A becslések szerint, ha 1987-ben nem jött volna létre a Montreáli Jegyzőkönyv, 2060-ra a földön már szinte nem lenne élet. A kemény freonok kivonása után 24 évvel a gyógyulás jelei már mutatkoznak a pajzson. 2019-ben mért adatok szerint az ózonlyuk nagysága felfedezése óta nem volt ilyen kicsi, és az ózonréteg elkezdett ismét vastagodni.

A kutatók a század közepére várják a teljes gyógyulást. A folyamat hosszúságának oka egyrészt a CFC-k időtállóságában keresendő, amelyek annak ellenére, hogy majdnem negyedszázada kivonták őket a forgalomból, továbbra is a légtérben keringenek, azóta is bomlasztva az ózon molekulákat.

Másrészt pedig jelentős kárt okozott a kínai poliuretán szigetelést gyártó szektor. 2018-ban kutatók felfedezték, hogy a légkörben található Freon-11-ek száma nem fogy a megfelelő ütemben, mintegy 50 %-kal lelassult a csökkenés. Megállapították, hogy Kínából ered a probléma, poliuretán gyártás közben használták a tiltott anyagot. Így az előrejelzések szerint 18 évvel tolták ki az ózonréteg gyógyulásának valószínűsíthető időtartamát.

Fenntartható-e a gyógyulás? Mit lehet tenni az ózonréteg védelméért?

Látható, hogy egyetlen kihágás is súlyos következményekkel jár, habár, ha időben észreveszik, megfordítható a folyamat. Ugyanakkor még nem lélegezhetünk fel, mivel az ózonrétegre a globális felmelegedés is rossz hatással van.

A klímaváltozás eredményeképpen gyakran ingadozik a hőmérséklet, extrém meleg és extrém hideg áramlatok váltakoznak, és a hideg nagy veszélyt jelent az ózon mennyiségére a sztratoszférában.

Mit tehetünk tehát, hogy a javulás fennmaradjon? Első és legfontosabb feladatunk természetesen globális jellegű: a Montreáli Protokoll betartása és betartatása. Négy évente ül össze a bizottság, hogy megnézzék a folyamatok alakulását, és levonják a következtetéseket.

A megfigyeléseket a NASA felelős szakértői nyilvánosan végzik, bárki megtekintheti a honlapjukon. Az utolsó ülés 2018-ban volt, amely biztató eredményeket állapított meg. A becslések szerint 2030-ra helyreállhat az ózonréteg vastagsága, 2060-ra pedig teljesen bezáródhat a Déli-sark feletti ózonlyuk.

Ehhez azonban szükséges, hogy továbbra is fegyelmezetten viselkedjenek a nemzetek, és ne történjen újabb kihágás. A törvény betartatása az egyes országok felelőssége. A kutatók nagy erőkkel dolgoznak azon, hogy megfelelő helyettesítő vegyületeket találjanak HCFC-k helyett, hogy teljesen kivonhassák azokat a forgalomból.

Ám nem elég az országok vezetőire hagyatkoznunk, hogy megóvjuk bolygónkat. Egyéni szinten is éppen annyit tehetünk az ügy érdekében!

Egyrészt meg kell próbálnunk elkerülni a HCFC-k használatát. A klímaberendezések például ezeket az anyagokat használják a hűtéshatás eléréséhez, így, ha tehetjük, ne vásároljunk klímaberendezést, helyettesíthetjük ventilátorral például.

HCFC-t használnak a teflonbevonatok készítéséhez is. Azt már évekkel ezelőtt bebizonyították, hogy a sérült teflon bevonat rákkeltő, ám az ózongyengítő hatására kevesen hívják fel a figyelmet. Jó alternatíva lehet helyette a gránitbevonatos edény, amelyben szintén nem tapad le az étel, és nem is szennyezi a környezetet.

Másrészt pedig a globális felmelegedés csökkentésével is javítjuk az ózonréteg esélyeit. Figyeljünk ökológiai lábnyomunkra, kerüljük a fölösleges szeméttermelést, az üvegházgázok kibocsátását. Az Európai Bizottság Bolygónk a Föld című kiadványában további tippeket kaphatunk a tudatos életmódhoz.

Mint láthatjuk, ha minden ember és nemzet összefog, igenis van remény a bolygó megmentésére. A Montreali jegyzőkönyv példamutató kezdeményezés, és remélhetjük, hogy mivel harminc év elteltével már látható a javulás, a globális felmelegedés elleni küzdelemben is rálépünk erre az útra, és drasztikus lépéseket teszünk egy élhető világ érdekében.

Gyakran Ismételt Kérdések

Mézes Dorottya | Főállású anya és egyetemista, kutatási területe az alkímia szimbolizmusa a középkorban. A környezetvédelem fontos helyet foglal el családja életében.