Mik a túrázás szabályai? Útmutató a természet kedvelőinek

Túrázás szabályai: a túrázás látszólag egyszerű műfaj, mégis fontos tisztában lennünk néhány alapvető szemponttal a tervezés és a konkrét túrázás során, hogy ne vállaljuk túl magunkat, megfelelő döntéseket tudjunk hozni veszély esetén.

Mik a túrázás szabályai? Miért fontos, hogy tisztában legyünk ezekkel?

Ebben a cikkben alapvető infókra hívjuk fel a figyelmedet, törekszünk arra, hogy elsősorban a magyarországi és a környékbeli túralehetőségek viszonyait vegyük alapul, a távolabbi régiókat, a magashegyi túrázást, a kötéltechnikát vagy a via ferrátázást csak érintőlegesen említjük meg.

Azt gondolnánk, hogy az egyre pontosabb időjárás előrejelzések, brutál profi felszerelések és fejlett túraapplikációk korában már könnyedén és minden probléma nélkül csatangolhatunk a hegyekben. A rossz döntésektől vagy a könnyelmű túlvállalásoktól sajnos nem véd meg a többszázezres túrakabát, a locus, a maps.me vagy a turistautak.hu. Amúgy túra app ide vagy oda, ha nem tervezünk előre, nem tudatosítjuk a túraútvonalat, Magyarországon belül is könnyen eltévedhetünk és bőven találunk olyan területet, ahol kedvezőtlen időjárás esetén veszélybe sodorhatjuk magunkat vagy túratársainkat. A Kárpátokban pedig könnyen ott hagyhatjuk a fogunkat, ha nem vagyunk kellőképpen felkészülve a terepre.

Elég régóta követem a Magas-Tátra info FB-oldalt, ahol szlovák, lengyel és magyar forrásokból naprakész infókat kaphatunk a „világ legkisebb magas hegységéről”. 2022 októberében egy hét alatt heten haltak meg a Magas-Tátrában. Ez igen magas szám, főleg annak fényében, hogy a téli szezon még el sem kezdődött, nincsenek lezárva a magasabb régiókban fekvő utak. Persze más felkészültség szükséges egy kiadós sétához a Gödöllői Arborétumban és más egy Rysy-csúcsmászáshoz, de ezeket a híreket olvasva alapvetően fontosnak tűnik, hogy a kirándulók, túrázók valóban értsék, az életük múlik azon, hogy ismerik-e az alapvető szabályokat.

Hogyan döntsük el, hogy milyen túra való nekünk?

Ha még csak kacérkodunk a túrázás gondolatával, eleinte érdemes tapasztaltabb társakkal útra kelni. Egy túra nehézségét több faktor együttesen határozza meg. A kezdő túrázó gyakran esik abba a hibába, hogy csak a túra hosszát nézi, a többi tényezőről pedig nem vesz tudomást.

Mitől függ egy túra nehézsége?

A túra hossza valóban fontos szempont, de emellett még ott van

• a fölfelé és lefelé megtett szintkülönbség,
• a terepviszonyok (mennyire kiépített az útvonal, milyen a kőzet, a növényzet, vannak-e létrák, lépcsők, át kell-e kelni patakon, vannak-e a kitett szakaszok, ott van-e bármilyen biztosítás, van-e olyan szakasz, ahol boulderezni, mászni kell stb.),
• aztán ott vannak az időjárási viszonyok (tisztában vagyunk-e az adott helyszín jellemző mikroklímájával, évszakra jellemző időjárásával),
• a menedékházak, lakott területek feltérképezése,
• van-e mentőszolgálat az adott területen, nekünk van-e megfelelő biztosításunk,
• milyen a hálózati lefedettség, mobilhálózat a területen,
• mennyire nehéz a tájékozódás (pl. egészen máshogy lehet ködben, hóban tájékozódni egy olyan terepen, ahol amúgy többször jártunk)

Milyen emberi tényezők játszanak közre?

És a túra fizikai aspektusai mellett ott van még az emberi tényező, a megfelelő túra kiválasztásához nagyon fontos a precíz ön- és emberismeret:

• fel kell mérni, milyen a kondink, milyen állapotban vannak az ízületeink;
• mennyire jók a mozgáskoordinációs készségeink;
• van-e tériszonyunk;
• tudunk-e térképet olvasni, tájékozódni;
• hogyan reagálunk veszélyhelyzetben;
• amennyiben magasabb régióba készülünk, tudnunk kell, hogy miként reagál a szervezetünk a magassági légköri nyomáscsökkenéssel arányosan csökkenő oxigén- és szén-dioxid-koncentrációra, kialakulhat-e nálunk a magassági betegség;
• külföldi túra esetén tisztában kell lenni a helyi kulturális viszonyokkal, szokásokkal, a helyi túrajelzésekkel;
• ha mi magunk szervezzük a túrát, azzal is tisztában kell lenni, kikkel kelünk útra, nekik milyen a kondijuk, van-e tériszonyuk stb.

Miért fontos a megfelelő felszerelés?

És még ott van a felszerelés: a legtöbb magyarországi túrára, nem kell különösebb technikai cucc, de fontos, hogy kényelmes, megfelelő méretű, vízálló túracipőben, bakancsban induljunk útnak. Mielőtt komolyabb, több napos túrára vetemednék, törjük be a bakancsot, különben minden lépés fájdalommal jár már az első nap végén. Az időjárást figyelembe véve vigyünk magunkkal esőkabátot, esőnadrágot (sőt, esernyőt!), széldzsekit, polárt, fejfedőt, nap elleni védelmet (a téli túráról később részletesen írunk).

Ha magasabbra megyünk, sapka, sál, kesztyű is legyen nálunk. Ha pedig kezdőként vagy akár gyakorlott kirándulóként olyan túrára, mászásra fáj a fogunk, ahová hágóvasat, jégcsákányt (pláne kötéltechnikát!) írnak elő, mindenképp egyeztessünk profi túraszervezővel, hegyivezetővel, semmiképp ne induljunk neki egyedül vagy saját szervezésben!

Ahogy a felsorolásból is látjuk, a sikeres túrázás esetében rengeteg múlik az előzetes tervezésen és azon, hogy tisztában vagyunk-e a saját és társaink képességeivel.  

Miért fontos a fokozatosság elve a túrázásnál?

Előfordul, hogy valaki minden átmenet nélkül a Kilimandzsárót akarja meghódítani, egy négyezres csúcsot akar megmászni, vagy egyedül vágna neki egy komolyabb terepnek. A fokozatosság elvével kikerülhetünk egy csomó veszélyhelyzetet. Ha jó kondiban vagyunk, akkor is érdemes először kicsiben kipróbálni a túrázást, menjünk olyan helyre, ahol nincs brutál szintkülönbség, egyszerű a tájékozódás stb.

A több napos túránál számoljunk azzal, hogy a terhelés halmozódik. Vagyis attól még hogy egy egynapos túrán 23 kilométer alatt lenyomtunk 1200 szintet fel és le, eleinte ne vállaljunk be olyan kirándulást, ahol öt egymást követő napon kell ezt a produkciót megismételni, mert a harmadik-negyedik napra gallyra mehet a térdünk, derekunk stb.

A magassági / magashegyi betegség aspektusából nézve extra fontos a fokozatosság és az akklimatizáció. Ha még nem jártunk 3000 méter fölött, ne essünk neki egy ötezres mászásnak és véletlenül se jusson eszünkbe egyedül menni. Van, aki már 2500 méteren émelyeg, elered az orra vére, másnak meg se kottyan a 6000. De ezt előre nem tudhatjuk. Van, aki úgy számol, hogy némi felkészüléssel elmegy egy ötezres túrára, megfizet egy túravezetőt, aztán hadd szóljon. Ezzel csak az a baj, hogy ha nem volt megfelelő az akklimatizáció, csak támolygás, hasmenés, rosszullét (rosszabb esetben tüdőödéma, agyödéma) vár ránk a hegyen és a vezető is csak abban tud segíteni, hogy minél hamarabb lejussunk a biztonságos tengerszint feletti magasságra.  

Hogyan készüljünk fel egy egynapos, magyarországi túrára? 

Az attól függ, hogy mikor és hova megyünk. 🙂 Más felkészültséget igényel egy nyári kirándulás szélcsendes időben Csővárra és más egy masszív, téli túra a Bükkben. Először is tervezzük meg alaposan a túrát: hogy jutunk oda, milyen közlekedési lehetőségek vannak, nézzük meg a menetrendeket. Aztán nézzük meg az időjárás-előrejelzést, hogy a megfelelő módon készülhessünk az öltözékkel. Amennyiben nem jártunk még a terepen, olvassunk egy kicsit utána, töltsünk le egy túraapplikációt. Érdemes olyan appot letölteni, amelyen offline térképen is láthatjuk a pozíciónkat, mert egyáltalán nem biztos, hogy lesz lefedettség a túra során. Az applikáció mellett persze jó, ha hagyományos térképpel is készülünk. Nézzük meg azt is, hogy vihar esetén hol tudjuk meghúzni magunkat (esőbeállók, turistaházak, menedékházak). Azt is érdemes észben tartani, hogy milyen alternatívák vannak, hol lehet lerövidíteni a túrát, ha kell.

Honnan tudhatjuk, hogy egy túrára gyerekekkel, családdal is érdemes-e nekiindulni?

A gyerekes, családos túra kemény dió. Aki már kirándult gyerekkel, tudja, hogy ha kisebb csapatban vannak (pl. a 6-7-8 évesek), egymást inspirálva, szinte észrevétlenül lenyomnak akár nagyobb távokat is (8-10 km). Viszont ugyanaz a gyerek a barátai nélkül, szűk családi körben már nyolcszáz méter után kiborul, hogy ő egy lépést sem tesz tovább, vigyék, adjanak neki enni, különben is teljes időpazarlás az egész kirándulás. Vagyis a családos kirándulásnál a fent sorolt szempontok mellett rendkívül fontos a megfelelő csapatösszeállítás.

Ha egészen pici gyerekkel megyünk, vigyünk egy kényelmes hátihordozót, amiben nézelődhet, alhat. A 4-5 éves gyerekekkel kipróbálhatunk már 3-5 kilométeres gyaloglásokat, nem kell bele túl sok szint, és lehetőleg a terep se legyen brutál, de nem árt, ha van benne némi izgalom (pl. egy szurdokvölgy).

Mit vigyünk magunkkal egy egynapos magyarországi túrára? 

Ha köves, egyenetlen a terep vagy bicsaklásra hajlamos a bokánk, magas szárú bakancsban menjünk, húzzunk kényelmes túrazoknit. Sáros, havas időben nagyon jó szolgálatot tesz a kamásli, öltözzünk rétegesen, hátizsákunk legyen kényelmes, ne pakoljuk túl felesleges cuccal, de minden legyen benne, amire szükségünk lehet. Készüljünk elegendő élelemmel (néhány szendvics, gyümölcs, csoki, magok), vízzel (különösen nyári melegben, szeles időben), akkor is, ha a túraleírásban szerepel vízvételi lehetőség (nem tudhatjuk előre, hogy üzemel-e a turistaház, nem apadt-e ki a forrás stb.).

Ha sok szintet megyünk, érdemes túrabotot is vinni, főleg az ereszkedéseknél vesszük majd hasznát. Legyen nálunk egy kis elsősegély-csomag (fertőtlenítő, kötszer, kullancs-csipesz, fásli, bokagumi, feketenadálytő-krém stb.), fejlámpa, tartalékelem, bicska. Az esőkabát (esernyő) mellett a táskán legyen esővédő, az egyik legkellemetlenebb, amikor a gatyánkon kívül a cuccunk is lucskosra ázik.

Érdemes egy váltás ruhát betenni a táskába (esetleg a kocsiba), ha mégis nagyon eláznánk.

Mit vigyünk magunkkal többnapos túrára? 

A többnapos túránál bejön még néhány szempont, amivel tervezni kell: hol fogunk aludni, tisztálkodni, mit fogunk enni stb.

Amennyiben turistaházban, kulcsosházban, menedékházban tervezünk aludni, nézzünk utána, hogy szükséges-e szállást foglalni, van-e ágynemű vagy vinnünk kell hálózsákot, van-e étkezési lehetőség, vagy az élelemről is előre kell gondoskodnunk, lehet-e tisztálkodni, mosogatni stb.

A másik irány a sátrazás. Ehhez szükségünk lesz megfelelő sátorra, derékaljra, hálózsákra és tudnunk kell, hogy hol fogjuk felverni a sátrunkat: egy menedékház mellett, kempingben, esetleg vadkempingben. A vadkempingezés szabályainak is nézzünk utána, mert sok helyen büntetik.

Többnapos túrához a váltás fehérnemű mellett érdemes spárgát, kötelet, duct tape-et vinni, ha főzni, sütni kell, akkor gázfőzőt, tartalékpalackot, minimális konyhaszettet (főzőedényt, bögrét, hadtáp-készletet, konyharuhát, fűszereket). Ha csak patakban megoldható a tisztálkodás, vigyünk biológiailag lebomló szappant, tisztítószert.

A többnapos túrához megfelelő méretű hátizsákra lesz szükségünk, a szakszerű pakolás talán még fontosabb, mint az egynaposnál: legyen jó a súlyelosztás, az esszenciális holmik legyenek könnyen elérhető helyen.

Alapszabály: ne vigyünk túl sok cuccot, de a nélkülözhetetlen holmikat se hagyjuk otthon!

Hogy készüljünk, ha téli túrára indulunk? 

A téli túránál különösen fontos a megfelelő öltözet kiválasztása. Ha nincs extrém hideg, mehetünk négyévszakos, vízálló bakancsban vagy téli bakancsban, legyen jó aláöltözetünk (alul-felül), meleg sapka, sál, kesztyű (pótkesztyű, pótsapka!), magas hó esetén jó hasznát vehetjük a hótalpnak, túrabotnak (a túraboton legyen hótányér, ne süppedjen a hóba a bot). Napszemüveget, naptejet is vigyünk!

Érdemes úgy nekivágni a túrának, hogy nem a teljes öltözet van rajtunk, kicsit fázzunk, majd belemelegszünk menet közben. Legyen mindig plusz egy réteg a táskában (polár, széldzseki, pehelydzseki). Ne menjünk olyan terepre, ahol a fagy miatt veszélyes a közlekedés (pl. Szlovák Paradicsom létrái vagy a Magas-Tátra gerincei). Ezeket a túraútvonalakat télre le is szokták zárni, de előfordul, hogy még a téli szezon előtt lefagynak az utak. A szakszerű téli közlekedéshez nem elég a hómacska, szükséges lesz a hágóvas használatának elsajátítása. De ezt ne próbáljuk meg autodidakta módszerekkel megtanulni, forduljunk szakemberhez.

A téli túrázásnál különösen fontos, hogy megfelelően tervezzük meg a túrára szánt időt. Korábban sötétedik, és nagyon gyorsan lehűlhet a levegő. A fejlámpa tartalékelemmel, a feltöltött mobil és a túra gps kötelező tartozékai a téli túrázásnak! Arra is figyeljünk, hogy a nagy hidegben gyorsabban lemerül a telefon aksija, tartsuk meleg helyen, a pótlólagos töltéshez vigyünk magunkkal power banket.

Túrázás szabályai: hogyan tájékozódjunk a túra során?

Erről már írtunk fent is, de érdemes még beszélni róla. Vannak nagyon jó túra appok, amelyek segítenek a tájékozódásban, de főleg kezdőként, ne bízzuk magunkat kizárólag egy applikációra. Először is tanuljuk meg a túrajelzések jelentését, a gps mellett mindig figyeljük az irányokat, nézzük meg térképen és a tájban is, hogy épp hol tartunk. Ha kilátóhoz érkezünk, a gyönyörködés mellett tudatosítsuk magunkban a pozíciónkat, azonosítsuk be a hegyvonulatokat, folyókat, településeket, tereptárgyakat (pl. vezeték, torony) égtájakat. Minél többet gyakoroljuk, annál könnyebben tudunk tájékozódni egy újabb, idegen terepen.

Szűz hóban, sűrű esőben, ködben sokkal nehezebb a tájékozódás. Eltűnnek a tereptárgyak, megszűnik az addigi viszonyítási rendszer. Ha tehetjük, ilyenkor ne induljunk útnak, amennyiben mégis útközben érne minket a köd, felhő stb., tartsuk egyben a csapatot, ne induljunk el csak úgy megérzésre, próbáljunk meg higgadt döntést hozni.

A túrázás szabályai: néhány illemszabály

A túrázás során viselkedjünk vendégekként, vagyis ne hangoskodjunk, ne zavarjuk fölöslegesen az állatok életterét, ne térjünk le a jelzett utakról, ne szedjünk le védett virágokat, gombákat stb. Tanuljunk minél többet az erdőről, hegységekről, folyamokról. Csak a kijelölt helyen táborozzunk, gyújtsunk tüzet, ne szemeteljünk, a menedékházból is vigyük el a saját magunk által termelt hulladékot. Figyeljünk egymásra, főleg, ha nagyobb csoporttal megyünk, várjuk be egymást a kereszteződéseknél, figyeljünk a környezetünkben túrázókra, nem tudhatjuk előre, hogy kinek lesz szüksége segítségre. Az se baj, ha köszönünk egymásnak túrázás közben, főleg, ha kevésbé frekventált helyen kirándulunk.

Borbáth Péter | Író, túravezető – mesét, kritikát, reklámszövegeket ír, túravezetőként Latin-Amerikát, Madeirát és az Azori-szigeteket járja.