Tudatos vásárlás impulzus vásárlás helyett

A tudatos vásárlás és fogyasztás nem csupán a bankszámlánkat védi meg a felesleges kiadásoktól, hanem a környezetet is óvja. De mit jelent a tudatos vásárlói magatartás? Mi köze a fenntarthatósághoz?

Vedd csak azt, amire valóban szükséged van!

Kezdjük néhány ténnyel

A felmérések szerint az összes bolti költés több mint kétharmada impulzusvásárlás, vagyis a vásárlói döntések többségét ma már nem a szükség irányítja. Sokkal nagyobb szerepet játszanak a különböző marketing és értékesítési fogások.

Az üzletek ugyanis mindent megtesznek azért, hogy olyan dolgokat vásároljunk, amiket magunktól eszünkbe sem jutott volna megvenni.

A mindennap alkalmazott trükkök között vannak az állandó árengedmények, a kihagyhatatlannak látszó ajánlatok, a kóstoltatás, a vásárlói hűséget erősítő gyűjtögető akciók, a tudatalattira is ható nyugtató zene és illatok, az áruhitel, és az óriásira nőtt bevásárlókocsik. Ugyancsak az impulzus vásárlást motiválják a pénztárak környékén felhalmozott édességek és más nassolnivalók, a bejárattól szándékosan a bolt legtávolabbi pontján elhelyezett alapvető élelmiszerek, vagy a célirányos vásárlást ellehetetlenítő rendszeres boltátrendezések is.

A fejlett európai országokban az összes megvásárolt élelmiszer közel harmada végül a szemétben köt ki.

Mit tehetünk, hogy elkerüljük az impulzusvásárlást?

Szerencsére nagyon sok mindent tehetünk azért, hogy a vásárlás után ne kelljen otthon a fejünket vakarva megkérdezni magunktól, mégis miért vásároltuk meg ezt vagy azt a terméket teljesen feleslegesen.

• Írjunk bevásárlólistát és tartsuk is magunkat hozzá!
• Ne menjünk éhesen és szomjasan vásárolni! A kutatások szerint ilyenkor sokkal többet vásárolunk.
• A boltban mindig ellenőrizzük, hogy meddig őrzik meg a termékek a minőségüket. Ne vegyünk olyan élelmiszert, amit nem tudunk időben elfogyasztani, akkor se, ha akciós!
• Mérlegeljük a szükségleteinket! Biztos szükségünk lesz mindenre, amit a bevásárlókocsiba pakoltunk?
• Ne dőljünk be a leárazásoknak! Attól még, hogy valami akciós, egyáltalán nem biztos, hogy szükségünk van rá. Érdemes inkább azoknak a termékeknek a leárazására figyelni, amiket rendszeresen használunk és nem jár le a szavatosságuk! (Például tisztítószerek, WC-papír, fogkrém, stb.) Egyébként is érdemes tudni, hogy az üzletek az akciókat rendszerint beépítik más termékek áraiba.
• Lehetőleg ne vigyünk magunkkal kisgyermeket! A felmérések szerint ilyenkor sokkal, akár 30 százalékkal is többet vásárolunk, csak hogy eleget tegyünk a gyerekek kívánságainak.
• Ne induljunk el ajándékot vásárolni addig, amíg nem tudjuk, pontosan mit szeretnénk venni. Ilyenkor hajlamosak vagyunk arra, hogy az első szembejövő terméket megvegyük, akkor is, ha az egyébként drága és értelmetlen.

Ha ezeket betartjuk, máris rengeteget tettünk azért, hogy kialakuljon bennünk egyfajta tudatos, kritikus fogyasztói magatartás, amelynek segítségével képesek leszünk józanul felismerni, és ha nem is teljesen, de bizonyos fokig figyelmen kívül hagyni a minket érő marketing hatásokat.

Az impulzus vásárlás nem csupán a pénztárcánkra nézve pusztító, hanem a környezetre is. Hiszen ha feleslegesen vásárolunk, akkor feleslegesen éljük fel a természet erőforrásait, és feleslegesen gyarapítjuk a szemét – közte rengeteg nem lebomló anyag, például műanyag – mennyiségét is.

Fenntartható fogyasztás: nincs más út

A fenntartható fogyasztás lényege, hogy a vásárláskor figyelembe vesszük a termékek és szolgáltatások teljes életciklusát. Azaz a szükséges nyersanyagok és energia előteremtésének módját, a gyártási technológiát, a szállítást és a csomagolást is mind belekalkuláljuk a vásárlói döntésbe, mert ezek mind hatást gyakorolnak a természeti környezetre.

Például az elektromos autó a közvetlen légszennyezést nézve nagy előrelépést jelent a hagyományos robbanómotoros járművekhez képest. Azonban ha az akkumulátorához szükséges kobaltot hatalmas környezetkárosítás árán termelik ki, és az elektromos áramot szénerőművek biztosítják, akkor a végeredmény nem biztos, hogy sokkal kedvezőbb.

Jó példa az elterjedt szigetelőanyag, a nikecel is. Önmagában nem igazán környezetbarát termék, mert nem újrahasznosítható. Azonban a segítségével rengeteg téli fűtésre fordított energia spórolható meg. Az összkép így minden bizonnyal pozitív.

Az ENSZ becslése szerint 2050-ig 9,6 milliárdra nőhet a világ népessége. A jelenlegi átlagos életszínvonal fenntartásához, a mostani fogyasztási szokásokkal számolva, ennyi embernek háromszor annyi természeti erőforrásra lenne szüksége, mint amennyivel a Föld bír. Nem nehéz belátni, hogy ez így nem megoldható.

Az egyetlen, hosszú távon is fenntartható megoldásnak az tűnik, ha megtanulunk kevesebb erőforrásból többet kihozni.

Ehhez minden bizonnyal szükségünk lesz arra, hogy jobban, igazságosabban osszuk el az erőforrásokat és javakat szegény és gazdag között. Másként aligha lehetséges mindenki számára elfogadható életszínvonalat biztosítani, úgy, hogy közben mérsékeljük a természet kizsákmányolását is.

Hogyan vásároljunk környezettudatosan?

A fenntartható életmód ezernyi dolgot foglal magába. Például azt, hogy előnyben részesítjük a csapvizet a palackozottal szemben, de ide tartozik a közlekedési és nyaralási szokások ökológiailag tudatos áthangolása is. Az alábbi tippek egyetlen területre koncentrálnak, ahhoz adnak fogódzót, hogyan lehet környezettudatosan végezni a mindennapi vásárlást.

• Törekedjünk minőségi termékeket keresni. Minél tovább használunk egy használati eszközt – ruhát, gépet, stb. – annál kisebb lesz a megtermelt hulladék.
• Keressük a friss, szezonális és helyben megtermelt élelmiszereket. Erre nagyon jó lehetőséget jelentenek a termelői piacok, ahol közvetlenül a termelőtől vásárolhatunk. Ezzel megspóroljuk a hosszú élelmiszer-ellátási láncot, ami önmagában is rengeteg természetkárosítással jár: intenzív, nem egyszer monokultúrás mezőgazdasági termeléssel, masszív csomagolással, szennyező szállítással.
• Figyeljünk oda arra, hogy lehetőleg csak újrahasznosítható műanyag csomagolással ellátott termékeket vigyünk haza. Ugyanis nem minden műanyag újrahasznosítható, hiába gyűjtjük szelektíven. A hat legelterjedtebb műanyagtípus közül újrahasznosítható a polietilén tereftalát (PETE vagy PET), a polipropilén (PP), valamint a polietilén két fajtája, a nagy sűrűségű HDPE és a kis sűrűségű, LDPE jelzésű műanyag, de a polivinilklorid (PVC vagy P) és a polisztirol (PS) nem. A műanyag típusát a csomagoláson tudjuk ellenőrizni.
• Ha tehetjük, vásároljunk csomagolásmentes boltban. Keressük az ökogazdálkodásából származó és fair trade (méltányos kereskedelem) termékeket.
• Próbáljunk kevesebb hús és tejterméket vásárolni. Részesítsük előnyben a szárnyasokat a marhával, báránnyal szemben. A kérődző állatok gyomrából ugyanis rengeteg metán szabadul fel, amely a szén-dioxidnál is sokkal erősebb üvegházhatású gáz. Egy kilogramm marhahús előállítása több mint ötször annyi üvegház gázt termel, mint egy kilogramm csirkéé. Ráadásul sokkal kevesebb föld és víz szükséges hozzá.
• Ne használjunk vegyszereket. A takarításhoz például kiváló eszköz az ecet és a szódabikarbóna is.

Túl soknak tűnik elsőre? Nem kell – és talán nem is lehet – egyik napról a másikra, egyszerre megvalósítani mindezt a saját életünkben. Bőven elég, ha kis lépésekben, de következetesen állunk neki a tudatos vásárlói és fogyasztói magatartás, a fenntartható életmód kialakításának.

Jobbágy András |Újság- és webszövegíró. WordPress weboldal készítéssel is foglalkozik